Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. NOVEMBER 28., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Leonyid Brezsnyev beszéde az SZKP KB ülésén Hatékonyabbá tenni a termelést, a gazdasági tervezést és irányítást Moszkvában kedden plenáris ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. Az ülés meghallgatta és jóváhagyta a jövő évi népgazdasági tervet, amelyet Nyikolaj Bajba- kov, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke terjesztett elő: ugyancsak jóváhagyta Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter előterjesztésében az 1980. évi költségvetés tervezetét. A dokumentumokat a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szerdán kezdődő ülésszaka elé terjesztik. Az ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet. A plénumon elfogadott határozat leszögezi, hogy a beszédben foglalt következtetések alapján kell megszervezni a kijelölt tervek végrehajtására és a párt gazdaság- politikájának megvalósítására irányuló tevékenységét. A dokumentum rámutat: különös figyelmet kell fordítani a termelés hatékonyabbá tételének a tudományos-műszak ki haladás alapján történő fokozására, a tervezés és a gazdaságirányítás tökéletesítésére. A plénum Nyikolaj Tyihonovot, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettesét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjává. Mihail Gor- bacsovot, az SZKP Központi Bizottságának titkárát a KB Politikai Bizottságának póttagjává választották. Leonyid Brezsnyev az SZKP KB keddi ülésén elmondott beszédében megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió a jelenlegi ötéves terv végrehajtásának eddigi szakaszában jelentősen előrelépett a népgazdaság fejlesztése, az anyagi jólét és a kulturális színvonal további emelése terén, megszilárdította védelmi képességét. Négy év alatt, az előző ötéves terv hasonló időszakával összevetve, a nemzeti jövedelem 323 milliárd rubellel volt nagyobb, az ipari termelés értéke hatszáz milliárddal haladta meg az előző ötéves terv első négy évének időszakát. A mező- gazdasági termelés értéke több mint negyven milliárd rubellel nőtt. A szovjet emberek alkotó munkájának lendülete különösen jól tükröződik az építkezésben — állapította meg az SZKP KB főtitkára. — Az elmúlt négy év során körülbelül ezer nagyobb iparvállalatot építettek fel a Szovjetunióban. Köztük vannak olyan óriási létesítmények is, mint a szajano—susenszkojei vízi erőmű Szibériában, a kámai autógyár, az Orosz SZSZK déli "részén levő ATOMMAS-gyár, valamint több nagy atomerőmű, olajfeldolgozó üzem és más létesítmény. Szibériában és Kazahsztánban folytatódik az ipari komplexumok "dinamikus fejlesztése. Az ország keleti részén épülő Bajkál— Amur vasútvonalon már több mint 1500 kilométer hosz- szúságban fektették le a síneket. Brezsnyev aláhúzta, hogy különösen nagy súlyt he- lveznek a kohászatra, a színesfémkohászatra, az elekt- romosenergia-termelésre, a szénbányászatra és az olaj- bányászatra. Gyorsan fejlődik a földgáz kitermelése: ugyanebben az időszakban ez mintegy negyven százalékkal növekszik, és meghaladja a 400 milliárd köbmétert. A villamos energia termelése 20 százalékkal emelkedik, és eléri az 1245 milliárd kilowattórát. Az ipari termelés szerkezetét úgy korszerűsítették, hogy ezen belül gyorsabban fejlődtek azok az ágazatok, amelyek meghatározzák a műszaki fejlődést. Míg az ipari termelés volumene 1975-höz képest 1979-re húsz százalékkal nőtt, a gépgyártásban és a fémmegmunkálásban a növekedés negyven, a vegyiparban és a petrolkémiában 25 százalék. Megnövekedett a közszükségleti cikkek termelése, következetesen megvalósul a párt mezőgazdasági politikája is, amelynek alapját a gépesítés, a kemizálás és a talajjavítás jelenti. A gabonatermés évi átlaga az elmúlt négy évben 209 millió tonna volt, ami csaknem 27 százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszak átlagát. Még az idei, igen nehéz évben is 179 millió tonna gabona termett. Az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy a népgazdaság sikerei lehetővé tették a párt politikájának tervszerű megvalósítását, a legfontosabb szociális kérdések megoldásában, a nép jólétének emelése terén. A legáltalánosabb mutató ezen a téren az egy lakosra számított reáljövedelem, s ez négy év alatt valamivel több, mint 13 százalékkal növekedett. Teljesítik az ötéves terv előirányzatait a munkások és az alkalmazottak bérének, illetve a kolhoztagok jövedelmének emelése terén. Az idén a nem termelő ágazatok 31 millió munkása és alkalmazottja, illetve az építőipar, dolgozói kapnak béremelést. Nőtt a közfogyasztási cikkek forgalma. A kiskereskedelmi áruforgalom, azonos árakon számítva, 18 százalékkal emelkedik. Az eddigieknél teljesebb mértékben elégítik ki a lakosság szociális és kulturális szükségleteit, biztosítják az ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás továbbfejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon) Úttöröelnökségi ülés Mezögyánban Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége Pataki József elnökletével november 27-én, tegnap Mezögyánban, a Dobó István Úttörőcsapat otthonában tartotta meg soron következő ülését. Ezen a testületi ülésen vendégként részt vett több megyei úttörőelnök ás. A napirendnek megfelelően a gyulai járási úttörőelnökségnek a cigánytanulók körében végzett mozgalmi munkáról szóló beszámolóját vitatta meg a testület, majd a mezőgyáni Dobó István Úttörőcsapat életével ismerkedtek a megyei elnökség tagjai és a vendégek. A csapatvezetőség és az úttörőtanács tagjaival folytatott beszélgetés fő témája a cigánytanulók körében végzett mozgalmi munka volt. A békéscsabai RUTEX Szövetkezet vésztői telepén két műszakban hatvanan dolgoznak. A telep dolgozói a közelmúltban szovjet exportra autós férfikabátokat készítettek, szőrmebéléssel. Munkájukat automata és félautomata gépek segítik Fotó: Veress Erzsi Több mint tízmillió turista Ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács Elkészült a Gabcsfkovo—Nagymaros vízierümü-rendszer részletes kiviteli programja A magyar vízgazdálkodás történetének eddig legnagyobb beruházása a jövő évtizedben megvalósuló Gab- csikovó—Nagymaros vízierő- mű-rendszer. Részletes kiviteli programja elkészült, megvalósításában mintegy száz vállalat vesz részt. A munkák koordinátora az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat, amelynek beruházási főmérnöke, Jurcsek Viktor, kedden előadást tartott a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében a szakembereknek. A magyar—csehszlovák közös beruházással épülő vízlépcsőrendszer kapacitása összesen 880 megawatt lesz, amelynek 50 százaléka illeti a magyar felet. Ez a meny- nyiség az ország jelenlegi villamosenergia-igényének 8 százaléka. A kivitelezés előkészületei már az elmúlt évben megkezdődtek. A tervek szerint 1980 első negyedévében Visegrád és Dömös között a 11-es utat feljebb helyezik, a visegrádi hegy oldalában fut majd az útszakasz, ugyanis ideiglenes Du- na-medret alakítanak ki a jelenlegi út helyén. A Duna-meder.ben óriás félkör alakú gát épül, az előtte levő területről a vizet kiszivattyúzzák, s a kiszárított Duna-mederben 1981-ben indul meg a nagymarosi erőműrendszer alapozása. A jövő évi feladatokhoz tartozik még a Duna másik partján, Nagymarosnál, a földmunkák megkezdése. Több százezer köbméter föld megmozgatásával a partszakasz egy részét átalakítják, feltöltik, s, így felvonulási épületeket helyeznek majd el, amelyek a későbbiek során üdülőszállókká alakíthatók. A vízierőmű-rendszer nagymarosi szakaszához végleges formájában hat óriás turbina tartozik majd, amelyeket a duzzasztóműből 9 és fél méter magasságból lezúduló Duna- víz hajt. A rendszer másik vízi erőműve Gabcsikovónál épül, ahol 8 óriás turbinát helyeznek el. A magyar oldalon Dunakilitinél a tereprendezés, a felvonulás megkezdődött, jövőre itt 500—800 munkás elszállásolásáról gondoskodnak. 1980 második felében Dunakiliti mellett a jelenlegi árterületből egy óriás teknőt alakítanak ki, ez lesz itt a Duna új medre. Az elképzelések szerint az í első gabcsikovói turbina 1986-ban, a nagymarosi pedig 1989-ben kezdi az áram- termelést, s kapcsolódik az : országos energiahálózat jj rendszerébe. Eredményes évet zárhat idén az idegenforgalom, várhatóan tízmilliónál több turista fordult meg vagy jön még az új évig Magyarországra, valamivel több, mint az elmúlt évben — állapította meg az Országos Idegenforgalmi tanács kedden Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter elnökletével megtartott ülésen a Thermál Szállóban, ahol az 1979-es év értékelése és a jövő évi feladatok kerültek napirendre. Mint a beszámolóból kitűnt, a tervezettnél nagyobb arányban növekedtek a devizabevételek, a turisták többet költöttek, mint korábban, s a kereskedelmi szálláshelyeken december végéig előreláthatóan 67 millió éjszakát töltenek, ez mintegy 10 százalékkal több a tavalyinál. Az idegenforgalom korábbiaknál kedvezőbb alakulásához hozzájárult, hogy az idén jelentősen bővült a szálláshelyek száma. Huszonhét-ezerrel többen pihenhettek egy időben szállodában, kempingben, faházban vagy a fizetővendégszolgálat keretében, mint az elmúlt évben. Megnyílt a margitszigeti Thermál Szálló, a tatabányai Árpád Szálló és a kőszegi motel, 16 ezerrel bővült a fizetővendég-látásba bevont helyek száma, a balatoni gyorsított fejlesztési program keretében pedig mintegy 10 ezer kempinghely létesült. Gazdasági terv és költségvetés Ma délelőtt nyílik meg Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakon megvitatják és elfogadják a jövő évi népgazdasági tervet és költségvetést, s emellett több olyan törvénytervezetet is a képviselők elé terjesztenek, amelyek a szovjet igazságszolgáltatással, a 'legfelsőbb bíróság, az ügyészség, az állami döntőbíróság munkájával függnek össze, s az 1977- ben elfogadott új alkotmánynak megfelelően módosítják a korábbi törvénykezést A kereskedelmi és vendéglátó-hálózat a kiemelt idegenforgalmi területeken körülbelül 10 ezer négyzet- méterrel növekedett, valamelyest bővültek a kulturális, a szórakozási és a sportolási lehetőségek is az idegenforgalmi centrumokban. A tanács az 1980-as év idegenforgalmának fő célkitűzéseként a feltételek további javítását — konvertibilis devizabevételek növekedését és a külföldre utazó magyar turisták valutaellátását jelölte meg. Az idegenforgalmi fejlesztési alap támogatásával elősegítik a szálláshelyek, kereskedelmi és vendéglátó- egységek, a szórakozási és sportolási lehetőségek bővítését, valamint a környezeti kultúra javítását. 1980- ban a tervek szerint a szállodák 600, a kempingek 3000, a fizetővendéghelyek pedig 15—16 ezer hellyel bővülnek. A kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat alapterülete, a Balaton, a Velencei-tó partján, a Duna-kanyarban és a Mátra—Bükkben ösz- szesen mintegy 10 ezer négyzetméterrel növekszik. Megkezdődött az országos árellenőrzési konferencia A január 1-én élétbe lépő új árrendszer és ármechanizmus a körültekintőbb ellenőrzést is megköveteli, e feladatra készíti fel az árhatóságok szakembereit az a háromnapos konferencia, amely kedden kezdődött a SZOT székházában.. Az új termelői árrendszer egyik fontos vonása, hogy a szabályozók és előírások valamennyi vállalatra érvényesek, szűkül a kivételként kezelt termékek és vállalatok köre — mondotta tájékoztatójában Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. Az általános érvényű szabályozás azonban nem zárja ki, sőt megköveteli a rugalmasságot. A szabályozók nem merevítik meg az árrendszer bevezetésének pillanatában érvényes tendenciákat, hanem arra ösztönöznek, hogy rugalmasan kövessék a piaci változásokat. Az intézkedések mindenképpen nagyobb megfontoltságra, racionálisabb gazdálkodásra késztetik a vállalatokat. Nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz csak a mindenkori importárakon juthatnak, s bevételeiket is nagy mértékben megszabja az, hogy export- tevékenységük gazdaságos-e vagy sem. Az államtitkár utalt a nagyközönség számára új fogalomra, az úgynevezett kompetitiv árakra, amelyek az export- és a hazai értékesítési árak szoros kapcsolatát fejezik ki. Vagyis azok a vállalatok, amelyek termékeiknek egy részét — legalább 5 százalékát — tőkés országokban adják el, itthon sem számíthatnak fel magasabb árat cikkeikért, mint amilyent a tőkés országokban elérnek. Ez arra ösztönzi őket, hogy a nemzetközi piac igényeinek megfelelő, külföldön jó áron értékesíthető cikkeket állítsanak elő. Az úgynevezett kompetitiv árképzés a termelés 35 százalékát, az ipari termelésnek pedig 65 százalékát érinti. A fokozatosság kedvéért átmenetileg elvonásokkal és kedvezményekkel érvényesítik a belföldi értékesítéskor az említett árakat, a kedvezmények és elvonások azonban — előre megszabott időpontban — fokról fokra megszűnnek. Az árhatóságoknak fontos feladatuk, hogy a vállalatok kalkulációit állandóan figyelemmel kísérjék, elejét vegyék annak, hogy tisztességtelen haszonhoz jussanak.
