Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
1979. november 24., szombat o Ha nincs alkatrész a traktnrnkhoz Mindenki javít, mindenki készletez A téli nagyjavítások idejére az üzemek még úgy- ahogy időben meg tudják szerezni a legfontosabb alkatrészeket. Ilyenkor egy- kétnapos, sőt hetes várakozás sem okoz különösebb gondot. Ezzel szemben a tavaszi, a nyári, majd az őszi csúcsmunkák idején az eltört, meghibásodott alkatrész hiánya miatti várakozás már költségesebb időtöltés. Alkatrész, alkatrész... Mint a biztonságos üzemeltetés legfontosabb feltétele? A kérdés nem véletlen. Mert igaz ugyan, az utóbbi években néhány géptípus alkatrészellátásában nem volt számottevő változás, ám ennek ellenére nemcsak a nagyobb mennyiségű alkatrész biztosítása adhat megoldást. Nem is beszélve arról, hogy a készletek képzésének feltételei legalább annyira szigorodnak, mint a gazdálkodás egyéb feltételei. Ilyen helyzetben tehát nem árt más megoldást keresni. Például olyat, amely nem feltétlenül kívülről várja az orvoslást. A sokat emlegetett tartalékok mozgósítása tehát itt is haszonnal járhat? Igen. De egyáltalán miféle tartalékokról lehet szó ebben az esetben? Erre kerestünk választ a Békés megyében működő termelési rendszerek, az AGROKER, a békéscsabai MEZŐGÉP, a megyei tanács és a tsz-szö- vetségek szakembereinél. ♦ A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termesztési Rendszernek a megyében 65 partnergazdasága van. Ez Békés megye mezőgazdasági üzemeinek több mint kétharmada. Nem mindegy tehát, hogy az alkatrészellátásra, a javítás feltételeinek megteremtésére mekkora figyelmet fordítanak a KITE-ben. — A helyzetet alapvetően meghatározza, hogy míg korábban egy, ma többféle nagy teljesítményű traktort üzemeltetnek a gazdaságok. Ez, azonkívül, hogy bonyodalmakat okoz az alkatrész- ellátásban, megnehezíti a javítást folytatók munkáját. A nyugati gyártmányú gépek alkatrészellátása kiegyensúlyozott. A lengyel kombájn alkatrészellátása az utóbbi időben sokat javult, a leg- töb gond most a hazai gyártMeglehetősen sokrétű a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai üzemigazgatóságának tevékenysége. Munkájuk döntő részét Békés és Csongrád megyében folytatják, de vannak olyan feladataik, amelyek kiterjednek az egész országra. A gyulai üzemigazgatóság idei tervében 105 millió forint termelési érték elérése szerepel, melyből mintegy 60 millió forintot az építés, 40 milió forintot a mező- gazdasági vízhasznosítás, a többit pedig az acélszerkezetű víztornyok javítása, karbantartása, szervizszolgálata adja. Az üzemigazgatóság életében igaz csak második helyet foglalja el a mező- gazdasági vízhasznosítás, ám ennek közvetlen haszna több száz millióra tehető. Az idén a két megyében együttesen mintegy 240 millió köbméter vizet emeltek át az élővizekből az öntözőcsatornarendszerekbe, melynek Békés megyei hossza meghaladja az 550 kilométert. Egyébként a Körösökön, a Maroson és a Tiszán 20 úszó fő vízkivételi művet üzemeltetnek, melyből nyolc elektromos, a többi Diesel-üzemű. Az üzemigazgatóság területén az elmúlt években kezdődött a nagyarányú elekt- rifikálás, melynek keretében a Diesel-üzemű vízkivételi műveket elektromos berendezések váltják fel. Az idén mányú Rába-traktorokkal van — tájékoztat Gábel István, a KITE alközpontvezetője. A folyamatos üzemelés egyik alapvető feltétele a jó alkatrészellátás. A raktáron levő alkatrész felkutatása, majd helyszínre szállítása azonban sok időt vesz igénybe. Ezért az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés. — A KITE-technológiához adott gépek javításáról, a szervizről gondoskodnunk kell. A javítások színvonala eddig elmaradt a berendezések műszaki fejlettségéhez képest. Alközpontunknál két gépészmérnök, 12 technikus és szerelő segíti, irányítja ezt a munkát. Az elmúlt évben 1 millió forint értékű diagnosztikai műszerekkel ellátott gépkocsit kaptunk. Ezzel nemcsak a traktorok bemérését végezhetjük el, hanem megállapíthatjuk a hibák forrását is. A műszeres mérést taggazdaságainkban térítésmentesen csináljuk meg. Szerelőink minden évben speciális tanfolyamokon vesznek részt — mondja az alközpont vezetője. A legkorszerűbb berendezések is rendelkezésre állnak tehát, amelyek segítségével megelőzhetők, időben felfedezhetők a hibák. Igaz, ma még az üzemek egy részében nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a diagnosztikai méréseknek. Az sem mindegy persze, milyen a gépműhelyek, javítóbázisok felszereltsége. Tagadhatatlan, hogy ebben a tekintetben is óriási különbsége vannak. Ezért azután a javítások a tervszerű megelőző karbantartások színvonala sem egyforma. Ennek ellenére, a nagy távolság miatt, az üzemek csak elvét-' ve veszik igénybe a nádudvari központi javítóbázist. ♦ A Bábolnai Iparinövény- és Kukoricatermesztési Rendszer orosházi központjához 31 mezőgazdasági üzem tartozik. Ezek közül csak 17 gazdálkodik Békés megyében. Az IKR a KITE-hez hasonlóan körzeti raktárakat hozott létre, hogy az alkatrészek a felhasználás helyéhez közelebb legyenek. Most építik Orosházán azt a 200 az üzemigazgatóság csak Békésben mintegy 21 ezer hektárra juttatta el az éltető öntözővizet. Az építőipari tevékenységnél a szerelés adja a legmagasabb árbevételt, s ez hozza a nyereséget is. öt, különféle típusú, előre gyártott elemcsaládból rövid idő alatt építenek fel, s adnak át fontos létesítményeket. Az elmúlt évben Békéscsabán 60 millió forintos költséggel elkészült a FÜSZÉRT raktárház. Legújabban az üzem- igazgatóság építőinek munkáját dicséri a Békéscsabai Kötöttárugyár új, sarkadi telepe. S ami nem látványos, de gazdasági értéke felbecsülhetetlen: a Nagykunsági 14-es öntözőfürt csatornarendszerének építéséből is részt vállaltak. A víztoronyjavítás, -karbantartás viszonylag szerényebb árbevételt jelent: a 25, 50, 100 és 200 köbméteres hidroglóbuszokat az egész ország területén javítanak, az idén 45-öt újítottak fel. A közelmúltban az üzem- igazgatóság megkezdte a jövő évi igények felmérését, a tervek összeállítását. Már most látszik, hogy az öntözővízigény meghaladja az 1978-ast, s az építőipari igények mintegy 20 millió forinttal lesznek nagyobbak, mint az idén. —sz— négyzetméter alapterületű raktárát, amelynek átadását követően még kiegyensúlyozottabb lesz az ellátás. A gépek főjavítását megrendelésre Bábolnán csinálják. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a KITE megyei alközpontjával, s nemegyszer sietnek egymás segítségére. Az IKR orosházi központjában 9 szerelő irányítja, szükség esetén segíti a javítást. A gépjavító állomások megszervezését követően a MEZÖGÉP-vállalatok kapták a megbízást mezőgazdasági alkatrészek gyártására. Ez a tevékenység azonban az utóbbi években jelentősen csökkent. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat csak az üzemeiben előállított berendezésekhez, adapterekhez gyárt pótalkatrészt. A külföldre és belföldre gyártott adapterekhez az idén 80 millió forint értékben szállítanak pótalkatrészt. A vállalat ilyen jellegű tevékenysége mintaszerűnek mondható. Az alkatrészeket forgalmazó MEGÉV jelentősen, mintegy 80 százalékkal szándékozik csökkenteni a vállalatnál eddig megrendelt alkatrészek mennyiségét. Nem feltételezhető azonban, hogy az egyre növekvő gyártás mellett ilyen mértékben csökkenne a pótalkatrészigény. A MEZŐGÉP egyébként úgynevezett márkaszerviz-szolgálatot hozott létre. Az alkatrészellátás mellett nagy gondot fordítanak a garanciális javításra és a szervizre. A vállalat szoros kapcsolatot tart fenn a termelési rendszerekkel. ♦ Az AGROKER 15—20-féle traktorhoz és egy sor más berendezéshez forgalmaz alkatrészeket. Alkatrészhiány a hazai és a szocialista országokban előállított gépeknél a gyakoribb. — Sokszor úgy tűnik, a sok bába közt elvész a gyermek, Azt hiszem, szakosodni kellene az alkatrészek forgalmazásában is. így az elfekvő készletek csökkennének, áttekinthetőbb lenne a forgalmazó vállalatok ilyen jellegű tevékenysége — magyarázza Balogh József, a Békés megyei AGROKER igazgatóhelyettese. Az újonnan legyártott gépekhez a vállalatok idehaza és külföldön egyaránt úgynevezett alkatrésznormákat állapítanak meg. E szigorú normák gondos, megelőző karbantartást feltételeznek. — Ezért is van nagy jelentősége annak, milyen az üzemi gépműhelyek felszereltsége, szakember-ellátottsága. Minden bizonnyal kedvező változást hoz majd az, hogy jövőre gépműhelyek építésére 20 százalék állami támogatást kapnak az üzemek. A tervszerű megelőző karbantartással ugyanis nemcsak az alkatrészfelhasználás csökkenhet, hanem megnő a gépek élettartama is. A javítás feltételeit kell tehát mindenekelőtt megteremteni — hallottuk Kocsor Lászlótól, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség gépesítési előadójától. A javítás, felújítás sem azonos fogalmak. Ott, ahol a megelőző karbantartást meg tudják csinálni, nem biztos, hogy megoldható a felújítás. Ma Magyarországon csak a termelési rendszerek rendelkeznek javítóbázissal. — Ma már meghatározó a termelési rendszerek ilyen jellegű tevékenysége. Az ott kibontakozó gyakorlatot kellene továbbfejleszteni, mert összehasonlítva nem egy környező országgal, megállapítható, hogy nálunk több alkatrészt használnak fel az üzemek. Ennek oka pedig a javítás anyagi és szellemi feltételeinek hiányában kereshető — mondja összegezésül Tóth Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. Kepenyes János Az útvonalat igazították a hidasháti kommunisták Miként a társadalom, ugyanúgy egy gazdaság sem befejezett, kész mű sohasem, hanem a folyamatok összessége, s a fejlődéshez, haladáshoz vezető jó nyomvonalon az útvonalat állandóan javítani kell. Ez világlott ki a napokban a Hidasháti Állami Gazdaság központja pártszervezetének beszámoló taggyűlésén, ahol a kommunisták számba vették a saját és a központ valamennyi dolgozójának ötesztendei munkáját. Mert munkatanácskozás volt ez a javából: az élő, harcoló pártszervezet tanácskozása! Az egész gazdaság 1460 dolgozójából 265 a párttag, s a központ 375 dolgozója közül pedig 85-en tartoznak az MSZMP alapszervezetéhez. Mégis a 85 kommunista tanácskozása tükörképét adta az egész gazdaságnak. Mégpedig azért, mert a dolgozó ember nem a gépek, a termelési eszközök, a tonnák mögül bukkant elő, nem azok közt láttatta a taggyűlés, hanem úgy, mint aki ezeket mozgásba hozza, aki a tonnákat megtermeli! Hiszen csak a gondolkodó emberre számítva határozhatták el öt évvel ezelőtt a gépesítés fejlesztését, azt, hogy átalakítsák a gépparkjukat, az 50 lóerős és azoknál kisebb kapacitású gépek rovására növeljék a nagy gépek állományát, és kicseréljék a kombájnok nagy részét. Erre számítva korszerűsítették a hibridüzemet, növelhették kapacitását, építették meg az 1350 szarvasmarhát befogadó szakosított telepet. A gazdaság különböző posztjain álló vezetők mérlegelő, a lehetőségeket számba vevő és minden dolgozó szorgalmas munkája volt az alapja annak, hogy az ötödik ötéves terv gazdasági ütemének növekedését 3—3,5 százalékban állapíthatták meg. A gondos mérlegelés eredménye, hogy a gázolajról áttértek a gáz használatára, amely éves vetítésben 3 millióval kevesebbe kerül. A gondos mérlegelésnek, a szorgos munkának az eredménye, hogy a tervidőszakban évenként átlag egy tehéntől 4710 liter tejet fejnek. Ezenkívül a gyapjútermelésben, a süldőnevelésben teljesítették túl a gazdaság tervét. Az állattenyésztés többi ágazatában nem érték el az előirányzatot. A taggyűlés erős reflektor- fénybe állított mindent, ami a gazdaság életével összefügg, aminek az ütőerén a kommunisták mindig rajta tartják a kezüket, és a gazdaság növekedéséhez szükséges útvonal zökkenőit állandóan javítják, mint ahogy a növénytermelésben, természetesen az emberi tényezőkkel együtt az időjárás, a természeti tényezőket is vizsgálják. Nevezetesen, cukorrépát a tervidőszak átlagában hektáronként 415 mázsát terveztek és 337 mázsát értek el. És miként megállapították, hogy az átlageredményt rontja a 4-5-6-os kerület hozama. Ennék egyik oka a talajviszonyok, az időjárás, mint ebben az évben a 6-os kerület a tavasszal a Balatonhoz hasonlított. A talaj- viszonyok annyira befolyásolják a cukorrépahozamot, hogy a mélyebb fekvésű, laza talajon kétszer-három- szor annyi a termés, mint a kötött talajon. Ezenkívül közrejátszik az ember maga is, mert nevezetesen olykor 400 mázsa termésnek megfelelő műtrágyát adagolnak ott is, ahol eleve tudják, akik ezt csinálják, hogy nem terem annyi. Vagy az is az emberi tényezők közé sorolandó, hogy erős ellenállásba ütközött a 6 millió forint értékű szerves trágyának akiszórása, pedig a mezőgazdaságban dolgozók ismerik a szerves trágya talajtáperejét. Miként annak is az ember az oka, hogy 4-5 millió forint értékű bérmunkát tudnának végezni a megerősödött gépparkkal, és még nem szántottak más gazdaságnak. Nem lehet elégszer mondani, hogy miként az egész társadalom, egy gazdaság élete is sok folyamatnak az összessége. S a beszámoló taggyűlés, miközben vizsgálta, hogy mik a sikerek forrásai, érthetően erős reflektorral világított rá az elmulasztott lehetőségek okaira, és mire kell összpontosítani a figyelmet. A siker egyik forrása, hogy a gazdaság központjának 375 dolgozója közül 11 brigádban 259 vesz részt a szocialista munkaversenyben, míg 1975-ben 10 brigádban 221-en vettek részt. Ugyanakkor a taggyűlésen elhangzott az is, hogy a szocialista brigádmozgalmat óvni kell a formalitásoktól, nehogy valamiféle divatos fogalommá szűküljön. Hiszen a munkaidő kihasználásában vannak gondok. Nem ritka, hogy helyenként olykor csak 50—60 százalékban használják ki a munkaidőt. Nem tréfaként hangzott el, hogy a reggel kezdődő munkaelosztás tart negyed nyolcig, aztán nyolcig eltart az ebédjegy megváltása, utána elindulnak a munkahelyre, és reggeliznek, hiszen erre az idő törvényesen jár, s végül aztán kilenckor megkezdik a munkát, öt embernek meg a helyszínen mérték meg egész napi munkaidejének a kihasználását, s ez ötből kettő 2,5—2,5 órát töltött el hasznos munkával. És még eddig semmi jelzést nem adtak a munkaidő rossz kihasználásáról azok, akiknek hivatásuk a munkaügy. Bár az is korrigálásra szorul, hogy a jövőben ne doppingolják pénzzel azokat, akiknek elégtelen a munkája. Volt, aki azt is szóvá tette (mivel a mezőgazdaságot nem lehet függetleníteni az időjárástól), hogy olykor a munkaidőt rugalmasabban lehetne megállapítani. Igaz, hogy ez szállítási gondokat is okoz, mégis talán érdemes lenne, akár a cukorrépa-betakarítás idején, hogy amikor jó idő van szombaton, vasárnap, akkor szedjék -a répát, mert utána eshet az eső, s a szabad időt ki lehetne adni abban az időszakban. A beszámoló' taggyűlésen hangot kapott, hogy a kommunisták személyes példát mutassanak. És ugyanazt tegyék a különböző vezető posztokon állók. Nagy fontosságot tulajdonított a taggyűlés a politikai, a szakmai, az iskolai oktatásnak, mert a világ jobb megértéséhez korszerű politikai műveltség szükséges, miként a korszerű gazdasági munkához megfelelő szaktudás, szakismeret. S 1979-ben politikai továbbképzésben 122-en vesznek részt, öt év alatt betanított munkásnak harminc dolgozót képeztek ki, harmincnégyen céltanfolyamra jártak, és tízen pedig szakmunkás- képzésben vettek részt. Felső- és középszintű vezetőtanfolyamra 48-an jártak, munkahelyi vezetőtanfoíyamra 12-en, egyéb tanfolyamra pedig 24-en. A gazdaságban kétszáznál többen fejezték be a 8. általános iskolát. Ugyanakkor van olyan dolgozó is, aki 1963-ban született, és három általános iskolát végzett. Aki ezt szóvá tette, azt kérdezte azután, hogy ezekben az esetekben hol vannak a szülők, és hol vannak a közoktatás szervei? A taggyűlés végezetül megállapította, hogy ott gazdálkodnak ezután is, ahol eddig, és olyan körülmények közt kell dolgozniuk, amilyenek adva vannak, és úgy, hogy lépésről lépésre előrejussanak. Hiszen a gazdaság a buktatók ellenére eredményesen zárja ezt az esztendőt is. Az előrehaladást szolgáló útvonal-kiigazításokhoz, -korrigálásokhoz pedig a fő tennivalókat a taggyűlés megjelölte. Cserei Pál Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban a különböző szakmai és közművelődési tanfolyamokon a gyár mintegy hétszáz dolgozója vesz részt (MTI-fotó: — Fehér József felvétele — KS) Öntözővíz és épületek
