Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TONÓCS LOPJA 1979. NOVEMBER 18., VASÁRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országgyűlési interpellációk, miniszteri válaszok és intézkedések A legutóbbi képviselői vá­lasztások, vagyis 1975 óta a Parlament üléstermében 29 interpellációt nyújtottak be írásban és szóban, közös szo­cialista céljaink érdekében, segítve a kormányzati mun­ka további javítását. Ami az ülések közötti megoszlást il­leti, eltérő a kép; volt olyan ülésszak — kettő is —, ami­kor 6-6, négy ülésszakon pe­dig egy-egy interpelláció hangzott el. Eddig 15 megyé­ből 25 képviselő intézett kér­dést a kormány valamelyik tagjához, s volt olyan tör­vényhozó, aki többször is élt jogával. Mi történt az interpellá­ciók nyomán? — erre kere­sett választ Mélykúti Attila, a Magyar Távirati Iroda parlamenti tudósítója. A kér­déseket és a kormány tag­jainak az ülésen elhangzott válaszait, valamint az ezeket követő időszak eseményeit áttekintve megállapítható: a képviselői észrevételek nyo­mán az esetek többségében határozott intézkedések, vagy pedig a későbbi fejlesztéshez, a helyzet megváltoztatásához konkrét tervek készültek. Az elhangzott 29 interpel­láció közül a legtöbbet a köz­lekedés- és postaügyi mi­niszterhez nyújtották be. A 24. ülésen — 1978 júliusában — például Karkus Sándor arra kért választ, lenne-e mód az évenként négy fél­árú MÁV vasúti jegyet biz­tosító nyugdíjas kedvezmény családon belüli megosztására. Vagyis arra, hogy a nyug­díjra nem jogosult házastárs, illetve élettárs is felhasznál­hasson két jegyet a négyből. A miniszter — a SZOT és az illetékes minisztériumok ve­zetőivel történt megbeszélés alapján — ígéretet tett: a javaslatot a Minisztertanács elé terjesztik. A kormány azóta már meg is hozta a kedvező döntést. Káli Ferenc interpellációja több, mint egymillió lakost érintett, s egyúttal a bürok­rácia elleni „hadjárat” sike­réhez is hozzá kívánt járul­ni. A képviselő a több, mint egymillió féláru MÁV vas­úti igazolvány érvényesítése kapcsán javasolta: a több száz vasúti alkalmazottat két hónapon át lekötő adminiszt­rációs eljárást — egyszerűsí­tésképpen — adják át az érintett vállalatoknak. 1979. január 1-ével a változás be­következett. Hosszan lehetne még so­rolni a 29 interpelláció nyo­mán megtett intézkedéseket, az esetenként mindössze né­hány száz lelkes falvat, vagy pedig nemritkán az ország egész lakosságát érintő konk­rét és előrevivő miniszteri, államtitkári döntések hatá­sát. Jó néhány ügyben ter­mészetesen a népgazdaság te­herbíró-képességeinek meg­felelően csak később léphet előbbre az érintett tárca, a kormány. íme egy példa. Pá- lyi Sándomé 1979 nyarán az OVH elnökéhez Berhida és környéke rohamosan romló ivóvízellátásának tárgyában interpellált. Két nagyközség vize már most ihatatlan — érvelt a képviselőnő, s ugyancsak javasolta, hogy Veszprém vízellátását is old­ják meg a tfiyirádi térség karsztvizével. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a két község lakosságának ügyé­ben gyors döntést ígért. El­mondotta, hogy a műszaki tervek az új kutakhoz már elkészültek, s megteremtik az anyagi forrásokat is. A beruházáshoz azonban leg­alább egy év kell. A határ­idő tehát 1980. A másik kér­désben tovább kell várni, mivel a nyirádi vízre épülő regionális rendszer megépí­tése több milliárd forintba kerül. Az államtitkár a VI. ötéves terv ismeretében ígért már konkrét határidőket is tartalmazó választ. A lakásépítésnél is — ahol lehetett — a végleges fűtést szeretnék igénybe venni az épületek temperálásához. Gyulán, Békéscsabán és Oros­házán a lakásépítéseken 400 embert foglalkoztatnak majd. A megyeszékhelyen, az iskolacentrumban épülő nyolctantermes iskola végle­ges fűtése a hónap végére el­készül, itt a télen mintegy 50-en dolgoznak. A BAÉV'-nél évek óta is­meretlen a fagyszabadság a már téliesített, s a még télie- sítendő területeken együtte­sen több, mint ezer ember­nek biztosítanak munkafelté­teleket a hideg időben is. Az építkezéseken 56, különféle Fagyszabadság nélkül Télre készül az építőipar betoncsőgyártó üzemébe cso­portosítják át az embereket. A Békés megyei ÉPSZER- nél is a sokéves szokástól el­térően nem téliesítenek min­den munkahelyet. Itt is a létszám koncentrálása és az energiatakarékosság nyomán döntöttek így. Az elmúlt év túlságosan is hideg időjárása némileg áthúzta, borította a tavalyi téliesítési elképzelé­seket. Most, ameddig az idő­járás engedi, a szabadtéri munkákat folytatják a vál­lalatnál. Az elkövetkező hónapok­ban az erőket néhány na­gyobb munkára koncentrál­ják. Gyulán, a 16 tantermes általános iskolában jelenleg üvegeznek, a tél beköszönté­sével a háromszintes épület­ben mintegy 60 építőmunkás (Folytatás az 5. oldalon) Nehéz időszak előtt állnak az építők: nemcsak az év vége közeledik, hanem az 5. ötéves terv is a célegyenesbe ért. Az elkövetkező hetek, hónapok szervezett munká­jától is függ, hogyan és hol is folytatják majd tavasszal a félbehagyott szabadtéri munkákat. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál az idén csökkentik a téliesített munkahelyek számát. Ez nemcsak egy-egy létesítmény készültségi fokát javítja majd, hanem számottevő energiamegtakarításhoz is vezet. A téli hónapokban leg­nagyobb létszámnak, mint­egy 300 dolgozónak a békés­csabai kórház építése adja a legnagyobb feladatot. Az épületben a már elkészült végleges fűtőberendezés szol­gáltatja a meleget. teljesítményű hőlégfúvó és 80 gázkonvektor enyhíti majd a hideget. A Mezőberényi Építőipari Szövetkezetnek a település központjában épülő nyolc­tantermes általános iskola befejezése a fő feladat. Vál­lalták, hogy 1980. szeptem­ber 1-re átadják a létesít­ményt. Napjainkban a nyí­lászárókat helyezik el, s amíg a fémkeretre nem ké­szülnek el a fa nyílószár­nyak, addig fóliával zárják le az épületet. A téli hóna­pokban az épületben a bel­ső válaszfalazás, padlócsa­torna-építés, központifűtés­szerelés folyik majd. Már téliesített egy 11 la­kásos lakóépület is. Most még a külső homlokzati va­kolás folyik, s ameddig az időjárás engedi, a külső munkálatokat végzik. A szö­vetkezetnek anyaghiánya nincsen. Ha mégis túl hideg­re fordulna az idő, úgy a szövetkezet bitumoperlit- és Igyekeznek a Békés megyei ÉPSZER építői, hogy még a tél beköszöntése előtt tető alá hoz­zák az Orosházi úton épülő lakóházat A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet mintegy 300 szál­lodai szoba berendezését szállítja a moszkvai olimpiára. A szerződések értelmében a szállítmányok november 30- ig útnak indulnak. Képünkön: készül az éjjeliszekré­nyek lábazata Fotó: Lónyal László Interjú a város környéki községek irányításáról A városok és a környező községek sok szállal kötődnek egymáshoz. Végeredményben erre épülnek a korszerű igazgatási kapcsolatok is. A Békéscsabához tartozó közsé­gekben 22 ezer ember él. önmagában ez a tény is indo­kolttá teszi, hogy mérlegre tegyük a város környéki irá­nyítás tapasztalatait. Erről a sok irányú és átfogó, szer­vező, irányító munkáról beszélgettünk dr. Gally Mihály­ival, a békéscsabai Városi Tanács vb-titkárával. Cik­künk a 4. oldalon. Pályakezdő népművelők Negyven kezdő, főhivatású népművelő tanult a napok­ban Békésen. Sokuknak nincs meg a szakmai végzettsé­ge, vagy más jellegű főiskoláról, egyetemről hoztak dip­lomát magukkal. Néhányan a pedagóguspályáról vál­tottak át a népművelőire, mások gyárból, üzemből, hi­vatalból, vagy éppen a középiskolás pádból jöttek mű- velődésiház-igazgatónak, előadónak. Szolnok és Békés me­gye vezető népművelői fogtak össze, hogy legalább a pálya alapvető tudnivalóira felkészítsék ezeket a fiata­lokat. Munkatársunk két napot töltött a tanfolyam hall­gatói között. A látottakról szóló írásunkat lapunk 6. ol­dalán olvashatják. II „diszkóóvodátőr a diszkóbárig Vágy egy működési engedéllyel, lemezbeszerzéshez szükséges kapcsolatokkal, valamint megfelelő hangosító- berendezésekkel rendelkező férfit vagy nőt, továbbá pár száz tizen- és huszonéves fiatalt, hozzájuk méretezett, lehetőleg alig-világított termet, s egy kicsi vendéglátó­ipari szolgáltatást. Mi történik, ha megfelelően összeve­gyíted? Erről szól riportunk a lap 11. oldalán, a Mini­magazinban. Békés­szentandrás tervei A megyehatár észak- nyugati szélén elterülő nagyközség. Gondokkal, problémákkal, de örö­mökkel is teli életet él­ve. A település vezetői önzetlen támogatásuk­kal eddig is számos fi­gyelemre méltó ered­ményt értek el abban, hogy több öröme és ke­vesebb gondja legyen a szentandrási embernek. Erről szól írásunk a lap 4. oldalán. Kétegybáza napjai Megyénk egyik sajátos arculatú, másikhoz ne­hezen hasonlítható nagy­községe, az ötezer-két­száz lélekszámú Kétegy- háza. A döntő többségé­ben román nemzetiségi­ek lakta település hétköz­napi életét, a kétegyhá- ziak munkás, a lakókö­zösség fejlődését szolgá­ló tevékenységét mutat­ja be képes riportunk a „Szülőföldünk” rovatban, a 7. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents