Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

1979. november 2.. péntek Napjainkban ünnepli a Ganz Villamossági Müvek gyulai relégyára fennállásának 10 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból kiállítást rendeztek az Erkel Ferenc Művelődési Központ második emeleti előcsarnokában. Az üzem életét bemutató képeken kívül számos elektronikus berendezés is bemutatásra került, azok közül amelyek a gyárban készültek. Képünk a megnyitó előtti pillanatokban készült Fotó: Veress Erzsi „Fehér folt” a fogorvosi ellátásban november 1—7.: Szovjet filmek fesztiválja Szellemi értékesére Szerdán, október 31-én délelőtt került sor Gyulán a járási hivatal épületében a hagyományos elnöki értekez­letre, amelyen részt vettek a járás nagyközségeinek ta­nácselnökei, vb-titkárai és a járási hivatal osztályvezetői. A megyei tanácsot Jakab Mihály osztályvezető képvi­selte. A résztvevők elsőként meg­hallgatták Novak Mátyás­nak, a járási hivatal elnöké­nek tájékoztatóját, értékeié- % sét a káder- és személyzeti * munkáról. Majd dr. Keresz- túriné dr. Patay Klá­ra járási főorvos adott áttekintést a járás egész­ségügyi helyzetéről. Beve­zetőjében megállapította, hogy a körzeti egészség- ügyi szolgálat személyi és tárgyi feltételei biztositottak. Számos helyen: Eleken, Sar­A sarkadi községi könyv­tárban a könyvkölcsönzés mellett nem egyszer rendez­vényekre hívják meg a köz­ség lakosságát. November 5-én, hétfőn este 18 órai kezdettel tartja összejövetelét a zenei klub. A klubesten a 20. század zenéjéből — Mah­ler, Debussy, Bartók művei­ből — hallanak ízelítőt a résztvevők. A gyerekek két alkalom­éinál jönnek össze a könyv­tárban. November 10-én 15 órától dia mesefilmeket ve­títenek számukra, majd cso­portos játékon vesznek részt. Két hét múlva, 24-én 15 órá­A Kulturális Minisztérium országos fafúvósversenyt hirdetett, melynek döntője Leninvárosban lesz 1979. no­vember 30-tól december 2-ig. Az elmúlt napokban rendez­ték meg Szegeden a Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyei zeneiskolák tanulói­nak versenyválogatóját, ahol eldőlt, hogy kik képviselik a három megyét az országos vetélkedőn. A békéscsabai zeneiskolások kiemelkedően jól szerepeltek, és mind a négyen — Sutyinszki Beáta, Kaczkó Gabriella (fuvola) Rácz Andrea (oboa), Hámori Attila (klarinét) továbbjutot­tak az országos versenyre. Ez a siker Marton György, kadon, Kétegyházán és újab­ban Méhkeréken az egész­ségügyi dolgozók sokat fog­lalkoznak a lakosság köré­ben az egészséges életmódra neveléssel. Szóba került, hogy Lökösházán ismét meg­oldatlan az orvosi, akadozik a fogorvosi ellátás, s ebben a tekintetben a járás északi része továbbra is „fehér folt”. Foglalkozott a beszámoló az anya- és gyermekvéde­lemmel, a védőnői családlá­togatásokkal, amelynek a száma az elmúlt évben meg­közelítette a 23 ezret. Né­hány községben igen magas színvonalú a család-, nővé­delmi tanácsadás. Megoldott a szociális gondoskodás, és jól működik, már 5 éve, a házi szociális gondozás. tói pedig „Játsszunk mesét!” címmel Benedek Elek meséi­vel ismerkednek, játék és ve­télkedő formájában. Az alsó tagozatos általá­nos iskolai tanulók részére „Olvastam egy mesét” cím­mel pályázatot hirdetnek. A gyerekek meseolvasmányaik­kal kapcsolatos élményeiket írhatják meg. A felső tago­zatosok is pályázhatnak, könyvélményeik alapján. A gyerekek november 24-ig ad­hatják le elkészült írásaikat, s a várva várt eredményhir­detésre a gyermékkönyvhé- ten — december 3. és 8. kö­Kerekes Teréz, dr. Cziriák Zoltán szaktanárok és Ná- tor Éva korrepetitor mun­káját is dicséri, akik fárad­ságot nem ismerve mindent elkövettek, hogy tanítványaik kiválóan felkészülve mér­hessék össze tudásukat tár­saikkal, A három megyét 52 ifjú muzsikus képviselte Szege­den, közülük kilencen ju­tottak az országos versenyre. Három szegedi, egy makói, egy hódmezővásárhelyi és négy békéscsabai. A ver­senyt követő értékelésnél a zsűri tagjai kiemelték a csa­bai gyerekek kiváló felké­szültségét, és megköszönték tanáraik lelkiismeretes mun­káját. • A szovjet filmek hagyo­mányos, november 1—7-e közötti fesztiválján a Fedo- szejeva-Suksina főszereplé­sével készült, az 1977-es mannheimi fesztiválon nagy­díjat nyert „Hívj a messze­ségbe!” című produkció az öt szovjet filmbemutató egyike — jelentették be a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. A testvéri ország film- művészetét reprezentáló mű­vészi rendezvénysorozat egyben tisztelgés a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt. Ahogy a sajtótá­jékoztatón Jurij Nyikolsz- kij, a MOSZFILM főosztály- vezetője, a delegáció vezető­je elmondotta: az idei feszti­Szabvány készült az előre csomagolt, szeletelt marha- és sertéshúsra, az előírás sze­rint a fóliás termék egysége­sen jó minőségű, tetszetős külső megjelenésű, különál­ló csontdarabmentes, jól zá­ródó csomagolású kell, hogy legyen.-Az ipar körülbelül másfél éve hoz rendszeresen forga­lomba előre csomagolt szele­telt marha-, illetve sertéstő­kehúst, részben az otthoni munka megkönnyítésére, rész­ben pedig, hogy önkiszolgáló boltokban, ABC-áruházakban a hűtőpultoknál sorban ál­A békéscsabai MÁV Klub­könyvtár kapcsolatban van a 10-es és az 1-es számú álta­lános iskola diákjaival. Gyakran szerveznek progra­mokat a gyerekeknek, leg­utóbb jól sikerült Móra-ve- télkedőt tartottak. A selejtezőket az iskolák­A polgári védelem szeghal­mi járási törzsparancsnoksá­ga az elmúlt napokban több községben tartott gyakorlatot az egészségügyi és műszaki szakszolgálatok részére. Ilyen gyakorlatra került sor a kö­zelmúltban Füzesgyarmaton, Dévaványán, Körösladányban és egy polgári védelmi falu­nap keretében Vésztőn. Tegnap Szeghalom nagy­községben gyakorlatoztak az egészségügyiek és műszakiak. Ezzel azt a célt szerették vol­na elérni, hogy gyakorlati útmutatást kapjanak a köz­vált még egy évforduló, az államosított szovjet film­gyártás hat évtizedének megünneplése is emlékeze­tessé teszi. A 60 év teljessé­gében szinte átfoghatatlan változását jelzi, hogy a for­radalom előtti két filmstú­dióval szemben ma a 15 köz­társaság 39 alkotóműhelyé­ben évente mintegy 150 já­tékfilm készül, s közülük 35—40 egy-egy esztendőben hozzávetőlegesen 9 millió magyar nézőt vonz. A már említett „Hívj a messzeség­be!” mellett — bemutató­ként kerül a magyar film­színházak vásznára a kétré­szes „Fekete fülű fehér Bim”, a „Nálunk csend volt”, a „Születésnap” és a „Dráma a vadászaton”. lás nélkül hozzáférhető le­gyen ez a fajta húsáru. A Magyar Szabványügyi Hiva­tal által kidolgozott előírás követelményként szabja meg, hogy egységesen jó minősé­gű legyen a fóliában forga­lomba hozott hús, s minden csomagon külön fel kell tün­tetni a húsáru nevét, súlyát, árát, a fogyaszthatóság ha­táridejét és az előírt tárolá­si hőmérsékletet. A KERMI és a megyei élelmiszer-ellen­őrző és vegyvizsgáló intéze­tek rendszeresen ellenőrzik majd az előírások betartását. Az új szabvány 1980. január 1-én lép életbe. ban, a harmadikos és negye­dikes osztályok tanulói rész­vételével tartották meg, majd a két iskola legjobb három csapata mérte össze tudását október 31-én, szerdán dél­után, a klubkönyvtárban, ahol az egyes iskola csapa­tai szerepeltek a legjobban. ségi és üzemi polgári védel­mi törzsek, a közös gyakor­latok megszervezésére, lebo­nyolítására. A délelőtti órák­ban a résztvevők végrehaj­tották a harckészültségi fel­készülést, a Szabadság téri építkezésnél pedig gyakorol­ták a műszaki mentést, az épületek ideiglenes helyreál­lítását, az egészségügyiek pe­dig a sebesültek ellátását. A délutáni órákban a járási polgári védelmi bázison az éves kiképzési tervben meg­határozott elméleti tudniva­lókat sajátították el. Ö nemzetközi vásáron láttam meg a fényké­pezőgéppel, jegyzet- füzettel fölszerelt kollégát. Legalábbis azt hittém róla, hogy újságíró, mivel ott volt az érdekesebb tájékoztató­kon, a pavilonok újdonságai­nál — ahol csak műszerek­ről volt szó, vagy műszere­ket állítottak ki. De téved­tem, az illető nem volt új­ságíró, sem kolléga — tudó­sításait egészen másra szán­ta, mint kinyomtatásra. Mint megtudtam, ő azért felel egy nagy műszeripari vállalatnál, hogy az itt ké­szülő műszerek formájukat, külső megjelenésüket tekint­ve sem maradjanak le a világon található verseny­társaktól. Nem csinált mást a fényképezőgépes ember, mint a többi, hasonló meg­bízatású társa, aki a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron látható tárgyakat — gépeket, berendezéseket, hogy úgy­mondjam, szakmai — forma- tervezési szempontból szem­revételezte. Még pontosab­ban fogalmazva: fontos tám­pontokat, tapasztalatokat, eredményeket gyűjtöttek, teljesen szabályosan és ész­szerűen. így van meglehető­sen régóta, szinte minden számottevő kiállításon és vá­sáron, ahol a gyártók ár­gus szemekkel figyelik egy­mást, no meg a szakmai di­vatot. A forma, a külső meg­jelenés versenyképességet befolyásoló, áralakító ténye­ző. A korszerű, a szó igazi értelmében vett forma hoz­zájárulhat a termékek piaci és anyagi sikeréhez. Adott termékeknél — így például a szóban forgó műszereknél, híradástechnikai készülékek­nél nem is kis mértékben. Az aránylag egyszerű pél­da valamit elárul számunk­ra, egy különös „árucikkről” — a szellemi termékről. Mert ilyen a formatervezés eredménye is — a jól, von­zóan kialakított termék meg­jelenése. Persze mást is, hogy az efféle árupikkek éppen úgy lehetnének — s azok is — az adásvétel tárgyai, mint azok, amelyekről mindez nyilvánvaló. És csakugyan, újabban nem ritka az olyan megállapodás a világpiacon, amelyben a formát, a „kisze­relést”, egy-egy ötletes már­kanevet stb. értékesítenek. Nem más ez, mint a szelle­mi termékek forgalma, ame­lyet jegyezni érdemes és szükséges. Igaz, a mi körülményeink között — a józan fontossági sorrendek szerint — nem a fent jelzett szellemi termék a kevés szellemi export-im­port üzlet tárgya. (Ebben még megelégszünk a köz­szemlére kitett tárgyak szem­revételezésével ...) A leg­fontosabbak azok, amelyek a műszaki kultúrát javítják, új termékek készítésére, vagy új módon való gyártásához segítenek bennünket. Ilye­nekről mind gyakrabban hallhat az olvasó: a hétköz­napi élet apró tárgyai csak­úgy, mint nagy értékű ter­melési eszközök, gépek ké­szülnek alkalmazásukkal. A győri Rába gyár az M. A. N. licencét vette meg, a Videoton eredetileg a C. 1.1. francia nagyvállalat, alapgé­pének terveit, gyártási jo­gát, s ennek alapján látott a termelés megszervezéséhez. Mosonmagyaróvárott a MŰ­FÉM külföldi módszert és terméket vásárolt a korszerű csapok, szelepek gyártásá­hoz, a SZIM egyik gyára Székesfehérvárott NSZK-cég licence alapján készíti a járműprogram fékberende­zéseit. És hosszan sorolhat­nánk a sort a Rába—Steiger traktortól a dán joghurtig, a hagyományosnál 80 száza­lékkal jobb hőszigetelésű NSZK-ból származó ablak­tól az automata mosógépig. A hivatalos statisztikák mindenesetre azt mutatják, hogy hazánk is kezd felzár­kózni ahhoz a folyamathoz, amely a világban évtizedek óta tart, s amelynek az a lényege: amit egyszer vala­hol megoldottak, föltaláltak, kikísérleteztek, azt célsze­rűbb megvásárolni, mint új­ra föltalálni, kikísérletezni. Nálunk, a magyar vállala­tok, intézmények gyakorlatá­ban is szaporodnak a szelle­mi termékekről intézkedő megállapodások, s nem csak azok, amelyekben mi va­gyunk a vevők. Persze, ilye­nek vannak a többségben, de előfordul olyan is — nemrég az Autóipari Kutató Intézet szakembereinek hasz­nos motorfeltöltési módsze­rét vette meg több világcég —, amelyekben hazai válla­latok az eladók. A megélén­külő szellemitermék-külke- reskedelem végképpen át­törte az értetlenség és a kis­hitűség korlátáit, hiszen a gazdasági eredmények, s fő­leg a gazdaságossággal szem­ben támasztott követelmé­nyek, sürgetik-indokolják az élenjáró technika, a hozzá­értés, a termék megvásárlá­sát, vagy éppen jó üzletet jelentő értékesítését. Nem véletlen, hogy a külföldi cé­gekkel kötött kooperációs szerződések nem kis részben arra is irányulnak, hogy fölgyorsítsák az adott ágazat, termék fejlesztését, korszerű­sítését, esetleg eladását kül­földön. így például az NSZK- cégekkel kötött több mint 330 ilyen kooperációs szer­ződésben igen tetemes arány­nyal részesedik a szellemi érték. Emlékezzünk csak: a Bakony Művek a Bosch-cég licencét vásárolta meg, hogy a szerelést modernizálhassa. A vásárlás gyorsan megtérült, s igazolta azokat, akik vér­mes reményeket mertek fűz­ni e módszerhez. Hiszen nem csupán a Bakony Mű­vekben terjedt el a 3 M módszerrel kombinált új sze­relési eljárás, hanem több hazai vállalatnál is, 20, ese­tenként még nagyobb mér­tékben javítva a termelé­kenységet. S ha már a szer­vezésnél tartunk: kiváló üz­letnek bizonyult több köny- nyűipari vállalatnak az, hogy drága pénzen külföldi szer­vező intézeteket megbíztak saját termelőapparátusuk ésszerűsítésével. Zalaeger­szegen a ruhagyár, s nemrég a győri Richards példája bi­zonyította: a külföldi kuta­tási eredmények és hozzáér­tés itthon gyorsan megtérül, hasznot hajt. Miért kerül mindez szóba? Miért emlékeztetünk ismét és ismét a szellemi termékek ésszerű fölhasználására, ha kell megvásárlására, im­portjára, megszerzésére? Nos azért, mert amikor a gazda­ságosság létkérdés terméke­ink és termelésünk korsze­rűsítése, az eddiginél is gyorsabb fejlesztése elsőren­dű érdekünk. Mikor tudjuk, hogy nagyon sok helyen túl­zottan anyag- és munkaigé­nyes a termék és a terme­lés, sok energiát emésztünk föl. Ilyen helyzetben a tech­nika megújításának, a tech­nológia \ korszerűsítésének leghatásosabb — és bátran állítjuk, nem a legdrágább módja — az, ha az egyszer föltalált, kidolgozott módsze­reket minél kevesebb huza­vonával átvesszük, megvá­sároljuk, alkalmazzuk. okszor ez nemcsak vál­lalati fejlődésre nyit a meglevőnél jobb lehetőséget, hanem kilendíti vesztegléséből a műszaki fejlesztő tevékenységet is. Hiszen senki sem tiltotta meg, hogy az éppen korsze­rű külföldi szellemi ered­ményhez hozzáadjuk a ma­gunk tudását, ötletét, ta­pasztalatát. Matkó István Az egészségügyi szakszolgálat tagjai a gyakorlat megkezdése előtt tájékoztatást hallgatnak meg a feladatokról Fotó: Béla Ottó B. O. Művelődési alkalmak a sarkadi könyvtárban zött — kerül sor. Békéscsabai zeneisknlásnk sikere Szegeden- - ------­Fóliában a szeletelt hús Vetélkedő gyerekeknek Polgári védelmi gyakorlatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents