Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
1979. október 14., vasárnap Termék- és divatbemutaté A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ tegnap délelőtt hidegkonyhai és cukrászati termékek bemutatóját rendezte meg a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A gyermekév apropóján ebből az alkalomból hat, október 13-án született gyermeknek, köztük a képünkön látható Czupra János hatéves kisfiúnak, Serfőző Béla, az ÁFÉSZ vendéglátóipari főelőadója adta át a tortát. Az egész napos rendezvény további részében délután 4 és 7 órakor műsoros divatbemutatót rendeztek a kultúrott- ban, ahol a herényi áruház termékeit — az estélyi, alkalmi öltözeteket kivéve — mutatják be a felnőtt és gyermek manökenek. Ezeket a termékeket a bemutató szünetében meg is vásárolhatták a résztvevők. Budapesti vendégművészek is bemutatkoztak, köztük a Skála együttes, a Bergendi-együttes, Cserháti Zsuzsa, Máthé Péter. A műsor vezetője Molnár Margit volt. Fotó: Veress Erzsi Közoktatási miniszterek konferenciája Kedden kezdődik Balaton- aligán a szocialista országok közoktatási minisztereinek III. konferenciája. A háromnapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam és hazánk küldöttsége vesz részt, és első alkalommal kapcsolódik be a konferencia munkájába Laosz küldöttsége. Megyei ifjúsági klubtalálkozó Közel 70 klubvezető tanult három napon át Békéscsabán a Sebes György KlSZ-isko- lában. Az első napon, pénteken este igen jól sikerült az ismerkedést követő esti program, amikor Kurtucz Borbála széki táncokat tanított a fiataloknak, majd a debreceni Alföld Irodalmi Színpad mutatta be Vadrózsák című székely népballadákból összeállított műsorát. Tegnap a csoportos foglalkozások során derült ki, hogy A mi dolgunk című megyei klubpályázat feltételei még mindig nem elég közismertek, ezért a megyei klubtanács a kiírást ismét eljuttatja a klubokhoz. Az elméleti előadások után módszertani foglalkozások keretében ismerkedtek a klubvezetők a Munkácsy Múzeum életével, népi játékokat tanultak, és irodalmi vetélkedőn vettek részt. Ma, vasárnap délelőtt 3 klubvezető beszél a többieknek gondjairól és tapasztalatairól. A szocialista országok közoktatási minisztereinek konferenciája az 1973-as ulán- bátori miniszteri tanácskozás állásfoglalása alapján kétévenként ül össze. Az első konferenciának 1975-ben Moszkva adott otthont, majd ezt követően 1977-ben Szófiában vitatták meg a szocialista országokat kölcsönösen érintő kérdéseket. Ma Orosházán: honvédelmi sportnap Ünnepélyes egységgyűléssel kezdődött szeptember 30- án az 1979/80-as Ifjú Gárdaképzési év Orosházán. Ezt követően, október 14-én, holnap lesz az első közös program : honvédelmi sportnap, melyet a KISZ orosházi városi bizottsága és a városi Ifjú Gárda-parancsnokság szervez. Az ifjúgárdistákat és a meghívott úttörőgárdistákat látványosnak, izgalmasnak ígérkező program várja. Lesz többek között lőbajnokság, haditechnikai bemutató, fegyver- és vegyvédelmi bemutató, akadálypálya-leküzdés, férfi- és női foci. A technikai bemutatókhoz a műszaki laktanya nyújt segítséget a szervezőknek. Este, a fegyveres erők művelődési központjában vetélkedővel ér véget a honvédelmi sportnap. Egészségügyiek véradása Befejeződött a személyhajózás Elítélték a rendiír tárnádéit Sajátos büntetőjogi védelem illeti meg a feladatát teljesítő hivatalos személyt, hiszen fontos társadalmi érdek, hogy ne akadályozzák a munkájában, vagy azért, ne bántalmazzák. Ezért döntött úgy a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem enyhíti a tatabányai szolgálatos rendőr támadóinak a büntetését. A legfőbb bírói fórum helybenhagyta az Esztergomi Megyei Bíróságnak Raffael Mátyás és társai bűnügyében első fokon hozott ítéletét, amellyel hivatalos személy ellen, csoportosulás tagjaként elkövetett erőszakért és súlyos testi sértésért, valamint lőfegyverrel való visz- szaélésért a 25 éves Raffael Sándort kétévi és hathónapi, a 21 éves Raffael Mátyást egyévi és hathónapi, élettársát, a 21 éves Kolompár Hildát héthónapi, a - 25 éves Raffael Sándornét pedig hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A bűncselekményt a tatabányai Bányász bisztróban folytatott italozás után követték el. Az utcára lépve arra lettek figyelmesek, hogy a szolgálatát teljesítő rendőr százados éppen egy kötözkö- dő férfit igyekszik rendre- utasítani. Először Raffael Mátyás, majd három társa is beavatkozott az „ügybe”. Felszólításra sem távoztak el, sértegették a rendőrt, majd dulakodni kezdtek vele. Eközben a rendőr meg is sebesült, mint később kiderült, nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, s a bukósisakja, a pisztolytáskája is a földre esett. Raffael Sándor felkapta a pisztolyt és elszaladt vele. Amikor a járőrtárs segítségül a helyszínre érkezett, elmenekültek az ittas, garázda támadók, de a fegyvert néhány nap múlva beszolgáltatták. A MAHART értesíti az utazóközönséget, hogy Budapest—Esztergom, a Budapest —Korány—Surány, valamint a Ráckeve—Dömsöd—Tass között idén a személyhajó- járat október 14-én, vasárnap közlekedik utoljára. A három járat megszűnésével tulajdonképpen véget is ért az idei menetrendszerű személyhajózás. A Duna „hosszában”, amíg az időjárás kedvező, már csak a budapesti sétahajók közlekednek, azok is ritkábban, szombaton és vasárnap 15 és 17.30 órakor indulnak a Vigadó tértől. Holnap Népújság-ankét Nagyszénáson és Vésztőn Néhány hetes szünet után ismét folytatjuk az olvasók körében is kedvező visszhangot kiváltó Népújság-an- kétokat. Célunk, hogy az ilyen találkozások alkalmával jobban megismerkedjünk az adott község eredményeivel, gondjaival, és nem utolsósorban olvasóink javaslataival. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az elhangzott észrevételek alapján írjunk egy-egy területről. Ezúttal Nagyszénáson és Vésztőn lesz Népújság-ankét október 15-én, hétfőn. Nagyszénáson délután 5 órakor a művelődési házba, Vésztőn 6 órakor a könyvtárba várjuk az érdeklődő olvasókat. A dunai személyhajózási idényben — áprilistói október közepéig — 18 menet- rendszerű és ötr sétahajójárattal egymillió 300 ezer utast szállított a MAHART. A Budapest—Bécs útvonalon a menetrendszerinti szárnyas hajóknak 15 ezer utasuk volt, a „külön-szár- nyasok” pedig 8500 turistát, „röpítettek”, a két főváros között. A belföldi különjáratokon, amelyeket főleg vállalatok, intézmények és iskolák béreltek, 285 ezren utaztak. Fafaragók, bőrösök, cserepesek, hímzők és a népművészet, iparművészet képviselői kínálták „portékájukat” a székesfehérvári szüreti nép- művészeti vásáron (MTI-fotó, Szabó Imre felvétele — KS) Békéscsabán, az Egyesített Egészségügyi Intézmények Vöröskereszt alapszervezete évek óta eredményesen szervezi az életmentő vért biztosító véradóheteket. Az egészségügyi dolgozók közül évről évre többen vállalkoznak az önkéntes véradásra. Az orvosok, az ápolónők, s a gyógyító munka különböző szakterületein dolgozók, a Vöröskereszt felhívására mind nagyobb számban jelentkeznek. Az idei véradóhéten, mely a közelmúltban zárult, továbbá az év folyamán szervezett véradásokon összesen 136-an, több mint 55 liter vérrel járultak hozzá a gyógyító munkához. Említésre méltó, hogy a véradóállomás dolgozóinak többsége rendszeres véradó. Jó példával járnak elöl tehát az egészségügyi dolgozók. Köszönet a gyors segítségért Az orosházi Városi Tanács kórházában az áramforrás generátorát meghajtó 200 lóerős Diesel-motor tönkrement, a vezérműtengely eldeformálódott. Igen, nagy gondot okozott ez az intézménynek. A megyei egészségügyi osztály sürgős intézkedése nyomán kisegítették az orosházi intézményt két kisebb teljesítményű áramfejlesztő-berendezéssel, ezeknek az összteljesítményük azonban mindössze 30 kilowatt volt. A bajba jutott egészség- ügyi intézmény segítségére a budapesti Ganz-MÁVAG gyár és a Békéscsabai Vontatási Főnökség motorszerelő-műhelyének dolgozói siettek. öt szakember, négy napig javította és tette üzemképessé úgy az árramforrást, hogy az október 10-től ismét működik. Ezzel nemcsak a kórház áramellátási gondját oldották meg, hanem tanúbizonyságot tettek segítőkészségükről és megértésükről. Mérlegen a vezetői hatékonyság ^^^érhető-e a vezetői MnM munka hatékonysága? Milyen a jó vezető? Van-e összefüggés a gazdálkodás eredményessége, és a vezetés színvonala között? Napjaink ismert kérdései ezek, amelyekre végül is sokféle megközelítésben adhatunk választ. Egy dolog azonban bizonyos, talán sohasem tulajdonítottunk akkora jelentőséget a vezetői tevékenység összetevőinek, mint éppen napjainkban. Vajon miért vált az eddiginél is fontosabbá, hogy a vállalatok, szövetkezetek munkáját elemző írásokban, tanulmányokban többet szóljunk a vezetői tulajdonságokról, mint korábban? Ha gazdaságunk helyzetét vizsgáljuk, a válasz kézenfekvő. A vállalatok, szövetkezetek többsége jelentős, a jövőt is meghatározó változások előtt áll. A termékszerkezet korszerűsítését, módosítását vezetői döntések sorozata indítja, vagy indította el az iparban és a mezőgazdaságban. A jövőt tekintve nem mindegy tehát milyen döntések születnek, s hogy ezek fejlődést, vagy egy helyben topogást eredményeznek, nő-e kívánt mértékben az eredményesség? Mindez nem választható el a vezetői döntések hatékonyságától. De vajon milyen tényezők segíthetik a vezetőket abban, hogy helyes következtetésekre, majd döntésre jussanak. Erre keresett választ többek közt a Körösök Vidéke Tsz- szövetség vizsgálata a vezetői munka hatékonyságáról. Az adottságoknak megfelelően a hat körzetbe sorolt Észak-Békés megyei közös gazdaság eddig mintegy felénél végeztek ilyen jellegű felméréseket. A közeljövőben a többi gazdaságban is hasonló vizsgálatokat végeznek. Nem a felelősségre vonás, a kipellengérezés céljából láttak hozzá az év elején ehhez a munkához a szövetség alkalmazottai. A vizsgálat módszerét sem tartják teljesen tökéletesnek, mégis sok hasznos adatot szolgáltatnak az elkészített anyagok, segítséget nyújtanak elemzések, következtetések levonásához. Az egyes körzetekben azonos körülmények között gazdálkodó egységek vezetői így megismerhetik azt, hogy a szomszédos üzemekben milyen hatása van a vezetői döntéseknek. A betekintés során kölcsönösen használható információkat szerezhetnek. Mégsem minden tsz, közös vállalat vezetője fogadta örömmel ezeket a vizsgálatokat, hiszen azok végül mégiscsak minősítik az irányítók munkáját. Mivel nincs két egyforma gazdaság, a munka hatékonyságát tekintve is eltérések mutatkoznak. Nagyon is húsbavágó kérdésekről van tehát szó. Kiderülhet például, hogy döntően belső hibák, vagy a kedvezőtlen természeti viszonyok az okai az eredménytelenségnek, a visz- szatérő veszteségnek. Ennél is fontosabb azonban hogy a hasznos és jó tapasztalatok közkinccsé váljanak. Segítsék, és ne gátolják az új és jó módszerek elterjesztését. Az eddigi tapasztalatok, kedvezőek, a vizsgálatokat összegző megbeszéléseken őszinte vita bontakozott ki. Az elemzések végül is nem egy alapvető hiányosságra, vagy éppen eredményre világítottak rá. Kitűnt, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a gazdaságosabb termelésre, megalapozottabbá kell tenni a döntéseket. Ehhez azonban sok helyen át kell értékelni a költséggazdálkodás helyzetét az üzemen belül. Elengedhetetlenné válik az elő- és utókalkuláció bevezetése ott is, ahol ez ma még nem gyakorlat. De egyáltalán miért van erre szükség? Megtörtént, hogy az egyik közös gazdaságban nem kísérték figyelemmel a takarmány-felhasználást, a költségek alakulását. A vezetők csak negyed-, illetve félévenként kaptak ilyen jellegű információt. A kellemetlennek is mondható meglepetés nem váratott sokáig magára. Kiderült, hogy a takarmányfelhasználás növekedése ellenére is csökkent a súlygyarapodás. Mire azonban a lassú információszolgáltatást követően rájöttek a baj valódi okára, kétmillió forint veszteség érte az üzemet. Ma már szinte minden szövetkezetben működik üzemgazdasági csoport, vagy dolgozik üzemgazdász. Legtöbb helyen tehát adottak a rendszeres adatszolgáltatás személyi feltételei. Tapasztalatok bizonyítják, a vezető szemléletén, igényességén múlik, milyen szerepet töltenek be ezek a csoportok a gazdálkodásban. Tény az is, hogy megfelelő információk hiányában az operatív döntések veszítenek hatékonyságukból, hiszen így ezek többsége már csak későn, a tűzoltás igényével születhet. Az említett vizsgálatokból az is kiderül, hogy az adottságokhoz való alkalmazkodás mekkora szerepet játszik a gazdálkodás eredményességében. Gondoljunk csak arra, mennyire fontos egy kedvezőtlen adottságok közt termelő üzemben megtalálni azt a tevékenységet, amely segít kivédeni a természet okozta csapásokat. A nem éppen kedvező adottságok közt gazdálkodó kö- rösladányi termelőszövetkezet még idejében ipari tevékenység meghonosításával segített saját helyzetén. A kedvezőtlen tendenciák között figyelhető meg az eddig vizsgált szövetkezetekben az, hogy a termelési érték gyorsabban nőtt, mint a nyereség. Vagyis a vezetés hatékonysága is csökkent? Minden bizonnyal. Az előbb említett kedvezőtlen jelenség részben költségnövekedéssel magyarázható. De a költségek nemcsak a termeléshez használt anyagok magasabb árai miatt emelkedtek. A ráfordítások értékét növeli például a helytelen létszám- és bérgazdálkodás. Kedvezőtlen hatásként vehetjük számításba azt is, hogy még mindig a naturális, a mennyiségi szemlélet az uralkodó. Az értékeléseknél nem egyszer az elért termés- eredményeket osztályozzák, rangsorolják anélkül, hogy megvizsgálnák, a kiugróan magas hozam mögött nincs-e aránytalanul nagy ráfordítás. látható tehát, a vezetői munka hatékonyságának mérése összetett, és rendkívül felelősség- teljes tevékenység. A vizsgálat ugyanis bizonyít és cáfol, helyes és idejétmúlt elméletet, gyakorlatot állít szembe. A végleges következtetések levonása ugyan még a jövő feladata, az azonban már bizonyos, hogy az üzemek vezetői így is sok tapasztalatot hasznosíthatnak közösségük javára. Kepenyes János
