Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. OKTOBER 14., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Együttműködés az űrkutatásban Mái az Interkozmosz Újabb felajánlások a településfejlesztési munkaversenyben Tíz éve, 1969. október 14- én bocsátották fel az Interkozmosz—1 jelzésű mesterséges holdat, és ezzel megkezdte önálló tevékenységét a szocialista országok közös űrkutatási szervezete. A szocialista országok űrkutatási együttműködésének kezdete 1957-re tehető — közös megfigyeléseket végeztek a Szovjetunióból fel- bocsátott mesterséges holdakkal kapcsolatban. A szovjet kormány javaslatára 1965 novemberében jött létre kilenc szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió — űrkutatási együttműködési szervezete. Az ezt követő években az Interkoz- mosz-szervezet különféle mesterséges holdakat és geofizikai rakétákat bocsátott fel. Kutatásaik számos területet fogtak át, az atmoszféra felső rétegeinek kutatásától egészen az űrbiológiai megfigyelésekig. A szputnyikok felbocsátásával párhuzamosan különféle szovjet űrobjektumokon is sor került Interkozmosz-kísérletek végrehajtására. A szervezet életében minőségileg új fejezet kezdődött 1976 szeptemberében, amikor a tagországok képviselői elfogadták a szovjet kormány javaslatát arról, hogy a jövőben az Interkozmosz űrhajósai is részt vesznek a szovjet űrhajókkal és űrállomásokkal végrehajtandó expedíciókban. Az űrhajósjelöltek első csoportja 1976 végén kezdte meg felkészülését Csillagvárosban. Az első nemzetközi expedíció — 1978. március 2-án felbocsátott Szojuz—28 jelzésű űrhajó fedélzetén — csehszlovák űrhajós vett részt, őt követte Lengyelország, az NDK és Bulgária képviselője. A tervek szerint a legközelebbi nemzetközi személyzetű űrhajó jövő év első felében indul útnak, fedélzetén egy magyar űrhajóssal. Az elmúlt három héten újabb 200 város és falu lakossága csatlakozott a hazánk felszabadulása 35. évfordulójának és a XII. pártkongresszusnak a tiszteletére kibontakozott településfejlesztési munkaversenyhez. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: az eddig beérkezett vállalások összegzése szerint a lakosság, valamint az üzemek, a termelőszövetkezetek és az intézmények szocialista brigádjai október elejéig több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Külön is említést érdemel, hogy — a népgazdasági érdekeknek megfelelően — mind több helyütt összpontosítják az erőket a már megkezdett iskola, óvoda, bölcsőde és más, a közösség céljait szolgáló létesítmény építésének mielőbbi befejezésére. Kesztölcön például az általános iskola két új tantermét az eredeti, 1980. december 31-i határidő helyett — mintegy 100 ezer forint értékű önzetlen munkának köszönhetően — már március végén átadják. A bácsborsó- diak is a már megkezdett iskola építésén munkálkodnak: az alapozást — társadalmi munkával — befejezték, s még további több ezer munkaórával számolnak. Az erőforrások ésszerű kihasználásának és az összefogásnak szép példája a Fel- sőlajoson 50 gyereknek készülő óvoda építése: a pénzt és a munkáskezeket a lakosság társadalmi segítsége révén, valamint a helyi szövetkezet és a nagyközségi tanács erőforrásaiból teremtik elő. A mogyorósbányai orvosi rendelő ez év végi, a tervezettnél korábbi átadása ugyancsak a helybeliek tevékenységének köszönhető majd. Háromnegyedrészt társadalmi munkában készül Bicskén az 1980. szeptember 1-től 75 apróságnak második otthont adó óvoda. A Magyar Hajó- és Darugyár és az alumíniumipari árugyár helyi üzemei, valamint a termelőszövetkezet szocialista kollektívája 800 ezer forintnyi értéket vállaltak a tiszafüredi gyermekintézményhálózatot bővítő és felújító tanácsi tervekből. Követendő módon Tiszajenőn a már meglevő napközi otthonos óvodát növelik újabb félszáz hellyel. Az átadás határideje: a XII. kongresszus kezdete. Mind szervesebben illeszkednek a lakosság életkörülményeit javító tanácsi fejlesztési tervekhez is a társadalmi felajánlások. Szinte nincs olyan megye, ahol törpevízművek, csatornák, járdák építésének meggyorsításáról ne értesítették volna a népfrontbizottságokat. Dorogon például 3000 négyzetméternyi, Győrben 13, Kaposvárott egy, Kecskeméten nyolc, Polgárdiban öt kilométernyi járda építésével számolnak. A közös gazdálkodás receptje szinte mindenütt azonos: a tanács adja az anyagot, s hozzá a lakosság a szorgos kezeket. Helytörténeti közgyűjtemény nyílt Szeghalmon Tegnap délelőtt 10 órakor, hosszú évek erőfeszítése eredményeként, helytörténeti közgyűjtemény nyílt Szeghalmon, a Kossuth tér 4. sz. alatti, egykori 150 éves magtárépületben. Szeghalom nagyközség Tanácsa 1963- ban határozta el, hogy a község és a Sárrét múltját helytörténeti gyűjteményben tárják a nagyközönség elé. Több mint másfél évtized után érkezett el a megnyitás ideje, melyen Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. A megjelenteket — közöttük Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét, Szeljak Györgyöt, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettesét és dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjét Kozák Sándor tanácselnök köszöntötte. Gyulavári Pál ünnepi szavaiban többek között arról beszélt, hogy új kulturális létesítményt avatni azért is öröm, mert azzal az egész megye népe gazdagodik. — Múlt nélkül jövőtlen a nép — mondotta —, de az lenne egy település is. Ezt kijelenteni nem valamiféle nosztalgia, tény, hogy múltunk ismeretével, megítélésével emberebbé válik az ember. Ez a kiállítás Szeghalomnak a Sárréthoz tartozását is jól tükrözi, ugyanakkor helyt ad Szeghalmi Gyula emlékeinek, és Sinka István hagyatékának is. Mindketten e vidék kiemelkedő fiai, harcosai, művelői voltak. Gyulavári Pál megnyitója után Kozák Sándor tanácselnök köszönte meg azt a társadalmi összefogást, mely nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre, és külön a gyűjtemény vezetőjének, Miklya Jenőnek több mint másfél évtizedes fáradozását, a nemes cél érdekében. A megnyitón ott volt Szeghalmi Gyula leánya és veje, valamint Sinka István özvegye is. (sass) Gyulavári Pál ünnepi beszédét mondja. Mellette Kozák Sándor tanácselnök és Miklya Jenő, a gyűjtemény vezetője Fotó: Gál Edit Sok helyütt parkok, játszóterek, sportpályák tervei formálódnak a helyi kezdeményezések nyomán. Ami különösképp figyelemre méltó: már nemcsak az építést, hanem egyre inkább a fenntartást, a karbantartást is vállalják a lakó- és munkahelyi közösségek, levéve a gondot a tanács költségvetési üzemének „válláról”. A közösségi élet erősítését, a közművelődés feltételeinek javítását kívánják elősegíteni a klubkönyvtárak, az öregek napközi otthonai, a tájházak kialakításának közösen kimunkált elképzelései. Felszabadulásunk közelgő évfordulója, hazánk településének többségében történelmi emlékhelyek építésére, a meglevők felújítására indította a lakosságot. Kiskunhalason felszabadulási emlékpark készül társadalmi munkában. Fegyverneken a tanácsköztársasági, Ve- zsenyben a felszabadulási emlékmű környékét parkosítják. A bácsborsodl felszabadulási emlékparkban szobor felállítását tervezik. La- josmizsén kongresszusi parkot építenek a lakók, s a. megnyitásra a pártkongresz- szusok történetét reprezentáló kiállítást is rendeznek. Szeghalmon a felszabadulási emlékmű elkészítését, Sze- levényen, Tiszafüreden és számos más településen a felszabadító szovjet nép és hadserege előtt tisztelgő emlékművek építését, a meglevők felújítását, környékük parkosítását vállalták. Mennyi a rizs nedvességtartalma? Erre a kérdésre „válaszol” a gyors nedvességmérő a Szarvasi Állami Tangazdaság rizsfeldolgozó üzemének laboratóriumában. Rizsaratásról, -feldolgozásról szóló képriportunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi alkoholizmus és bűnözés Döbbenetes adatokat tartalmaz a statisztika az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéséről. A múlt évben megyénkben 2820-an követtek el bűncselekményt. Az elkövetők közül 994-en ittasan valósították meg a bűn- cselekményeket. A környezettanulmányok szerint az ön- gyilkosság is gyakran összefügg a túlzott alkoholfogyasztással. Közútjainkon is sok áldozata van a szeszfogyasztásnak. Okkal vetődik fel a kérdés, hogy az alkoholizmus visszaszorításában milyen intézkedések születtek? Erről szól cikkünk lapunk 4. oldalán. Határozat született... „A szakszervezeti mozgalomnak minden szakmunkás- tanuló számára az iskolában és az üzemben egyaránt biztosítani kell a rendszeres szakszervezeti élet feltételeit. Ezért az illetékes ágazati szakszervezeteknek a szakmunkástanuló-intézetekben sajátosságuknak megfelelő tanulói alapszervezetet kell létrehozni.” Az idézett részlet a SZOT elnökségének 14/1979. számú, március 26-i határozatából való. A tanulói alapszervezetek kialakításán évek óta fáradoznak, az elsők között vannak a me- zőhegyesi ipari szakmunkásképző intézet vezetői. Hogy a határozat és következményei milyen töprengésre késztetik a pedagógusokat, a sokféle jogok és kötelességek rendszerében élő tanulókat, erről szól írásunk lapunk 6. oldalán. Nyárutó Vésztön Az alig több mint kilencezer lakosú Vésztőn a lakosság fele keresőképes. Munkaalkalmat azonban csak mintegy 2300 ember talál helyben. A többiek ingáznak, illetve a ház körül dolgoznak. A község pedig sokat fejlődött az elmúlt tíz évben. Egy ABC már elkészült, most épül a második, korszerű szolgáltatóház is van, s talán a termelőszövetkezet is megtalálja a kedvezőtlen adottságok között azt a lehetőséget, amellyel ellensúlyozni tudja a mostoha feltételeket. Mindenesetre, akik itt élnek és dolgoznak, megtalálják számításukat, boldogulásukat. Erről szól riportunk a 7. oldalon. Miért vállalnak munkát az NOK-ban? A közelmúltban megbeszélésre invitálták Békéscsabán az SZMT székházába azokat a fiatalokat, akik a két ország közötti egyezmény keretében huzamosabb időre munkát vállaltak a Német Demokratikus Köztársaságban. Voltak köztük esztergályosok, műszerészek, hegesztők és természetesen olyanok, akik már dolgoztak, vagy éppen most töltik munkaidejüket az NDK-ban. Elhangzottak hasznos tudnivalók, megszívlelendő tanácsok, egy és más ételről, italról, no meg a szórakozásról. Erről szól riportunk a 10. oldalon.
