Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1919. október 10., szerda IZHUUKTiltj Púder és borotvahab... Öregek hete Békéscsabán A békéscsabai „A” szociá­lis otthon szobáiban nagy a sürgés-forgás. Ritka ez az iz­gatott készülődés. Még a rég használt púderesdoboz is előkerül, a fejkendőt a leg­újabb módi szerint kőtik fel, s mindenki a legszebb ruhá­ját veszi elő. A férfiak szo­bájában friss' borotvahab il­lata terjeng ... ja magában, míg helyre csoszog papucsában. A vendégek között is akad vállalkozó, s nem is akár­milyen, hiszen Tarsolyné Nemes Mária nénit alig akarják visszaengedni a he­lyére, úgy tetszik az éneke. Mikor elkezdi, hogy „Daru madár fenn az égen”, akkor már csaknem mindenki vele szerepléshez. Szabó néni csak úgy soron kívül bele­énekel egy pillanatnyi hang- zavarba: — Szeretnék még egyszer húsz éves lenni... — min­denki mosolyog. Fáradtak már. A szobák­ban pihenik ki a délután iz­galmait, ám az emlékek, és a friss élmény nem hagyják Előadás a „B” szociális otthonban aludni őket. Sokáig beszél­getnek. * * * — Csak ilyen halkan tu­dom mondani a strúmám miatt... Jancsi Erzsiké néni még kendője alá simítja ősz ha­ját, aztán rázendít egy „Rú­zsa” Sándor nótára. Lipták Zsuzsika néni egy Petőfi- verset szaval, a „Falu végén kurta kocsmá”-t. Később mandolinnal lép fel, a töb­biek nagy örömére. Morva Boriska néni édes­anyja kedvenc nótáját adja elő. Nagy szeretettel fogad­ják, mert hosszú betegsége után ma először, a nagy nap tiszteletére hagyta el szo­báját, fel akart lépni. Szon­di Jánosné Ady Endre ver­sét szavalja. Szégyen ide, szégyen oda, hátul az egyik bácsi feje lágyan előrebu­kik : elbóbiskolt. A kézimunka-kiállításon saját munkáikat mutatták be az idős emberek Az ebédlőben vendége­ket fogadnak, az ötös számú öregek napközijéből jöttek a nagy eseményre: Ki mit tud? lesz. Három órára fel­lépők és hallgatóság — leg­alább hatvanan — már az asztalok mellett ülnek. Mar­tin néni kezdi a műsort, a tányér talpú medvéről mondja el saját szerzemé­nyét, szépen rigmusba fog­va. Befejezésül még hozzá­teszi: énekel. Utána Bállá néni dalai következnek, majd Zsibrita Pali bácsi tart elő­adást. — Kedves hölgyeim és uraim! Kedves hallgatóim! A parasztság életéről szeret­nék előadást tartani... — De szépen beszél ez a Pali — hallom a sorok kö­zött ... A Ki mit tud? még soká eltart, többen — még Ági nővér is — kedvet kapnak a Békéscsabán az elmúlt hét az öregek hete volt. Koráb­ban egy napot szántak er­re, most egy ’ hétig tartottak a különböző kulturális ese­mények. Az „A” szociális otthonban elsején kézimun­ka-kiállítás nyílt. Október 2-án a „B” szociális otthon lakóit lemezdélutánon lát­ták vendégül. Negyedikén volt a Ki mit tud?, másnap pedig a vendéglátóipari vál­lalat Kun Béla Szocialista Brigádja pudingos délutá­non vetített diaképeket tag­jai külföldi útjairól. Az öregek öt napközi ott­honában is sok program volt, a legsikerültebb talán a közös szalonnasütés volt. A „B” szociális otthon lakói közül is sok néni töltötte valamelyik múlt heti dél- előtíjét fodrásznál. Kedden az „A” otthonban voltak, szerdán ők is Ki mit tud?- ot rendeztek, pénteken pedig al Vakok és Csökkentlátóak Szövetségének kulturális cso­portja lépett fel, nagy siker­rel. Az öregek hete hétfőn, október 8-án a két otthon közötti találkozóval ért vé­get. Tervezik,- hogy a jövő­ben évente szerveznek ehhez hasonló egyhetes kulturális programokat. Nagy Agnes Kenyeres Jánosné Rozika néni a falujából hozott egy dalt. Kétszer is elkezdi, hogy „Rásüt a nap búzára, piros melegen, Rásütött a szívemre az igaz szerelem”, mert az „igaz szerelem”-re valahogy mindig elcsuklik a hangja, és a szeme is könnybe lá­bad. Szabó nénit „az öreg veteránunk”, így mutatják be, s ő rázendít, hogy „Fel, fel ti rabjai a földnek ...” — De sokat voltam én börtönben ezért — motyog­Az „A” szociális otthonban talán Mária néninek volt a leg­nagyobb sikere Fotó: Gál Edit A Napsugár bábegyüttes sikereiről, gondjairól a KPVDSZ kulturális napokon Az elmúlt harminc év alatt miénk lett. Talán nincs is olyan lakója Békés megyé­nek, aki ne ismerné ezt a nevet és az együttest: Nap­sugár. Kezdetben bábcso­port, aztán bábegyüttes. Harmincadik születésnapju­kon már megérdemelnék a bábszínház jelzőt is. Már ami a formát illeti. Mert profesz- szionista színvonalú művé­szetükkel már jellemző rá­juk. Amatőrökként is. Legtöbbször nem is mond­juk ki nevük előtt azt a né­hány betűt, ami hovatarto­zásukat is jelöli. Hiszen a teljes név így hangzik: a KPVDSZ Napsugár báb­együttese. S most a hat be­tű a KPVDSZ kulturális na­pok hónapjában külön je­lentőségű. Három előadást tartottak, illetve tartanak a különböző ÁFÉSZ-ek szerve­zésében. A különlegesség igénye ■ nélkül. Egyszerűen csak szokott dolgukat téve. Az elkövetkező hetekben, az év végéig az együttes egyetlen tagjának sem lesz szabad hétvégéje. A szomba­tokat és vasárnapokat me­gyénk településeiben töltik, előadásokkal. Óvodások, kis­iskolások, no és a szülők tapsolnak majd a három kis­A közelmúltban tartotta ülését a tarhosi tanács, me­lyen többek között Sáfrány László igazgató számolt be az általános iskola elmúlt évi és ez évi munkájáról. Mint elmondta, az 1978/79- es tanévben 97, az idén pe­dig 110 tanuló jár a község általános iskolájába. A múlt évben 7 tanulócsoport mű­ködött, mivel a 8. osztályo­sok a kis létszám miatt Bé­késre jártak át. Az idén in­duló 8. osztály szükségtan­teremben kapott helyet. Az év kezdésére a múlt évben és most is tiszta helyiségek fogadták a vakációról vissza­térő tanulókat. Az iskola környéke is rendezett, mióta elkészült a pormentes köves- út, s örömmel vették birto­kukba a gyerekek a bitume­nes kispályát, amely jó idő­ben lehetővé teszi a spor­tolást. A szemléltetőeszközök is szépen gyarapodtak, az elmúlt évben több mint 20 ezer forintot fordítottak er­re a célra. Már csak a táro­lás megoldása várat magá­ra. Az iskolában képesítés nélküli nevelő már nincs, s malacnak, Citromkának, a többi megelevenedett bábfi­gurának. És ez a taps vala­hogy sok mindenért kárpó­tol. Az együttes évi húsz elő­adásra kötelezett. A szerep­lések száma az idén megha­ladja a félszázat. Egy „be­futott” művészeti amatőr­együttes évente átlag 10—15 fellépést vállal. Három szám, amely mögé az igény és a lehetőség egymással soha ki nem békíthető kettősége hú­zódik meg. Mégis: a Napsu­gár bábegyüttes levelezési dossziéjában azok a válaszok vannak többségében, ame­lyek elutasításról szólnak. A Napsugár elsődleges feladata az, hogy az üzemek, vállala­tok, művelődési intézmények felkéréseinek eleget tegyen, de ugyanakkor nemzetközi kötelezettségeit is teljesíte­nie kell. Így legutóbb test­vérmegyénkben, a szovjet­unióbeli Penzában hódította meg a közönséget. November lesz a jubileu­mi hónap. Az együttes há­rom évtizedes fennállását ünnepelve 4-én új darabbal lép a békéscsabai közönség elé. Tarbay Ede: Citromka című mesejátékát adják elő az ifjúsági és úttörőházban. javult a szakosan leadott órák százaléka is. Sáfrány László végül be­számolt az oktató-nevelő munka helyzetéről. Elmond­ta többek között, hogy az elmúlt tanévben új tanter- veket és óraterveket vezettek be. A tanulók fegyelme so­A gyermekelőadást ugyanitt két hét múlva, 18-án, va­sárnap megismétlik. A csa­bai felnőtt közönségnek is két előadást tartanak. Ismét láthatjuk háromrészes szó­rakoztató műsorukat. Az időszakosan Békéscsa­bán megrendezett nemzetkö­zi bábfesztiválok — amely­nek sorát ugyancsak a Nap­sugár indította el — tapasz­talatai is azt sugallják, hogy a csabai együttes továbbfej­lesztésére valamilyen lehe­tőséget kell találni. Nem művészeti, tartalmi vonatko­zásban, hanem formailag. Nemcsak Békésben, de a megyehatárokon túl is ké­rik, igénylik az együttes fel­lépéseit, amelyeket a jövő­ben is vissza kell utasítani­uk. A közművelődés gazdál­kodásán belül azonban meg kell, és meg lehet találni azt az anyagi lehetőséget, amely a KPVDSZ Napsugár báb­együttesének biztosítaná a művészetéhez méltó körül­ményeket. Mert ez az az együttes, amely épp eleget bizonyított ahhoz, hogy a beruházás megtérülése biz­tosítottnak lássék, kamato­sán is. (N. L.) kát javult az előző évekhez képest. Jó kapcsolat alakult ki az iskola és a községi könyvtár között. A diákok rendszeresen látogatják a könyvtárat, nemegyszer órá­kat is tartottak itt. A jövő feladataként az iskola és a családi ház kapcsolatának javítását jelölte meg, vala­mint a nevelésközpontú szemléletmód kialakítását. A beszámolót követően a hozzászólók elismerően szól­tak az iskola munkájáról, s méltatták a nevelők tevé­kenységét. Az iskola helyzetéről tárgyaltak Tarhoson SZÍNHÁZ, mozi Sok feladatot lát el a füzesgyarmati könyvtár Több mint 13 ezer 200 kö­tettel várja olvasóit a füzes­gyarmati községi könyvtár. 1975-ben 874-en, 1978-ban pedig több mint ezren láto­gattak ide rendszeresen, hogy érdeklődésünket, ízlé­süknek megfelelő könyveket válasszanak, illetve, hogy az 1974-ben létrejött zenei rész­leg 274 lemeze közül hall­gassanak meg néhányat. A hétköznapokon nyújtott ol­vasói szolgáltatások mellett, törődnek különböző rendez­vények szervezésével is. A lehetőségekhez mérten iro­dalmi esteket, író-olvasó ta­lálkozókat szerveznek, s emellett ifjúsági vitakörök­nek, politikai tárgyú TIT­előadásoknak is helyet ad­nak. Az Univerzál Ktsz-nél és a szociális otthonban fi­ókkönyvtárat hoztak létre, s a politikai, mezőgazdasági és műszaki könyvhónapra is külön készülnek, könyvkiál­lítással, s ajánló bibliográ­fiákkal. A kapcsolatteremtés is fontos feladata a könyvtár­nak. A Vörös Csillag Mgtsz kulturális bizottságával, az úttörőcsapattal, a községi KISZ-bizottsággal és az is­kolával együttműködési szerződést kötöttek. A KISZ- alapszervezetek például évenként több mint 20 ren­dezvényt tartanak a könyv­tárban. 1979. október 19-én, szerdán, Békéscsabán, 15.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA JANCSI ÉS JULISKA-BÉRLET 1979. október 10-én, szerdán, Békéscsabán, 19.00 órakor: AZ ARANY EMBER Szentpétery-bérlet. Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Félénk vagyok, de hódítani aka­rok, 8 órakor: Nézd a bohócot! Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: A fekete kalóz, 6 és negyed 9 órakor: Kínai ne­gyed. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Transzszibériai ex­pressz, fél 8 órakor: Csúfak és gonoszak. Gyulai Erkel: csak fél 6 órakor: Munkahelyi ro­mánc I., II. rész. Gyulai Pető­fi: Magyar rapszódia. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Kocká­zat, fél 6 és fél 8 órakor: Apám- uram. örömmel vették birtokukba a gyerekek a bitumenes sport­pályát Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents