Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1979. október 10-, szeraa lENiUMra A bátaszéki MÁV-csomópont fiataljai felújítottak egy öreg mozdonyt. Az 1891-ben gyártott 326-os gőzös a Közlekedési Múzeum tulajdona lesz (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) Megyei vers­es prózamondó verseny Október 9-én, kedden dél­előtt Békéscsabán, az SZMT székházában rendezték meg a kereskedelmi, vendéglátó­ipari és pénzügyi dolgozók szakszervezete megyei bizott­sága alá tartozó termelőegy­ségek vers- és prózamondó versenyét. A kulturális ve­télkedő egyben megyei szak­ági elődöntője is volt a mun­kásfiatalok V. országos sza­valóversenyének, amelynek megyei döntőjét december 15-én rendezik meg. Tizennégyen álltak pódi­umra. A széles skálán moz­gó teljesítmények ellenére is voltak olyan versenyzők, akik szinte már művészi színvo­nalú előadásukkal váltották ki a közönség elismerő tap­sát. Különösen tetszett a bé­késcsabai kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző intézet tanulóinak, Besenyei Magdolnának és Baji Enikőnek előadása, va­lamint az Univerzál Válla­lat dolgozóinak, Bús Anikó­nak és Hajdú Máriának, a ZÖLDÉRT alkalmazottjának, Vízminőségi és víztechnológiai konferencia Magyarországon az ipar fogyasztja az összes víz több mint 50 százalékát, ezért a gyártás során felhasznált víz újbóli hasznosítása fontos gazdasági kérdés. Erről kez­dődött kedden háromnapos tanácskozás a Magyar Hidro­lógiai Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia víz­gazdálkodás-tudományi bi­zottsága szervezésében, az MTA kongresszusi termében, 16 ország szakembereinek részvételével. Gergely István államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tartott bevezető előadást a víz új­rafelhasználásának kérdései­ről. Rádiós felvétel előtt A Békés megyei Pályavá­lasztási Intézetnél már ha­gyománya van a rádiós pá­lyaválasztási vetélkedők szer­vezésének. Az első, Mester­ségünk címere vetélkedőn 1975-ben, a géplakatos szak­mát ismertették meg a gye­rekekkel. A másodikon pe­dig, az 1977/78-as tanévben a Gyulai Húskombinát adott otthont annak a 24 őrsnek, akik a húsfeldolgozó szak­mával ismerkedtek. A ver­seny Somogy, Gsongrád és Békés megye legjobb három őrsének versenyével zárult. Az első helyezést megyénk fiataljai érték el. Az idén hét megyét kértek fel különböző szakmákban a vetélkedők előkészítésére, így többek között a Békés me­Hatszázezer forint haszon újításokból A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat október 5-én újítási ankétot tartott, amelyen Botyánszki András előadó számolt be a három­negyedév eredményeiről. El­mondta, hogy eddig 65 újí­tást nyújtottak be a dolgo­zók, amelyből 31-et elfoga­dott a vállalat, 20 pedig még elbírálás alatt áll. Az elfo­gadott újítások éves gazda­sági haszna 600 ezer forint, a kifizetett díj pedig csak­nem 70 ezer forint. A legeredményesebb újí­tás Krajcsó József lakatos és Zleovszki Mihály eszter­gályos nevéhez fűződik, ök ketten a hidromotorok fel­újításának az idejét — meg­A Margitszigeten a Sport­uszoda medencéjében for­gatja filmjének egyik kulcs­jelenetét — egy izgalmas ví­zilabda-mérkőzést — Faze­kas Lajos. A Haladék című film főszerepét Bujtor Ist­ván és Goór Nagy Mária ala­kítja. A forgatókönyvet Mó­dos Péter és Fazekas Lajos írta. Operatőr: Koltai Lajos (MTI-fotó: Friedmann End­re felvétele — KS) fellő célszerszámokkal — le­rövidítették. Ez a vállalat­nak évente 189 ezer forint megtakarítást jelent, amiből 5 százalékban részesültek. Machó János művezető az alagútkemence-kocsik fel­újítását ésszerűsítette, ami importanyag-megtakarítás­sal is jár. Az éves gazdasá­gi eredmény 65 ezer forint, aminek a 8 százalékát kap­ta. Leszkó György lakatos az égetőkocsik lemezeinek géppel való kialakítását ol­dotta meg. A vállalat az újí­tás különös fontosságára va­ló tekintettel az éves gazda­sági haszonból 20 százalékot (3900 forintot) fizetett ki neki. Ebben az évben Karasz Vilmos és Szalai Lajos ér­demelte ki a Kiváló újító jelvény bronzfokozatát, amit Bottá György, a műszaki osztály vezetője adott át. A szakvéleményezők közül jó munkájáért Tóth Rudolf, a műszaki fejlesztési csoport vezetője, Kőszegi Lajos, a munkavédelmi csoport veze­tője és Pribolyszki Mátyás műszaki vezető kapott pénz­jutalmat. Bolgár est a második csatornán A felszabadulás 35. évfor­dulója jegyében, a nemzeti estek sorozatában október 18-án bolgár műsort sugároz a ^televízió a második csa­tornán. A több mint 4 órás program 18.15-kor a Bulgá­ria ipara című összeállítás­sal kezdődik. Az est főműsora a mozik­ban már vetített- Légy ál­dott című nagyfilm lesz. A késő esti órákban kerül a képernyőre a Kisfilmék Bul­gáriáról című összeállítás. gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézetet is. Most az üzemi szakkör tevékenysé­gére építenek, amely. több mint 30 pajtással a Gyulai Kötőipari Vállalatnál indult az idén. A gyerekeket a kö­tő- és kötőipari konfekciós szakma rejtelmeibe avatják be, s tudásukról a novem­ber végén megrendezésre ke­rülő, több játékból összeál­lított vetélkedőn adhatnak számot, amelyről a rádiófel­vétel is készül. 1 tUUVŰWU J.VACU.XCUICUV Cö a békéscsabai ÁFÉSZ tagjá­nak, Túri Zsuzsának vers- és prózamondása. A zsűri — amelynek elnö­ke Belicza Ilona, az SZMT központi könyvtár vezetője volt — döntése alapján holt­versenyben az első helyezett Bús Anikó és Petrovszki Magdolna, a második pedig Túri Zsuzsa és a ZÖLDÉRT dolgozója, Melis Erika let­tek. A szakágazatot a de­cemberi döntőn Bús Anikó képviseli. A bemutatott kis remekművek a gyerekek ügyességét dicsé- rilt Kép, szöveg: Karcag József Kiállítás a nemzetközi gyermekév alkalmából A MEZŐGÉP 1. sz. me- zőberényi gyáregységének KISZ-es fiataljai a nemzet­közi gyermekév alkalmából „Ki mit tud?” pályázatot hirdettek az általuk patro­nált két úttörőraj gyermekei között. A pályázatra össze­sen 57 pályamű érkezett. A gyáregység KISZ-bizottsága az üzemi ebédlőben kiállí­tást rendezett a beküldött gyermekmunkákból, amelyet igen sok gyári dolgozó, gyer­mek tekintett meg. A pályázaton két korcso­portban — alsó és felső ta­gozatosak — értékelték a műveket, és az első három helyezettek értékes tisztelet­díjat kaptak elismerésül. A jutalmakat ünnepség kereté­ben adták át a gyermekek­nek, ahol a kisdobosok és úttörők mellett részt vettek a gyári KISZ-esek, akik üzemlátogatás keretében be­mutatták munkahelyüket a gyermekeknek. A kiállítás megfelelően szemléltette azt a jó kapcso­latot, amely a MEZŐGÉP KISZ-szervezete és az úttö­rők között kialakult. Uj könyvtár Mezögyánban A kétezer lakosú határőr­község — Mezőgyán — új közművelődési intézménnyel gyarapodott a hét elején. Nyolcezer kötetes könyvtá­rat vehettek birtokukba az olvasni szerető lakosok, ahol a felnőttrészlegen kívül sztereo lemezjátszón hallgat­hatják a modem és komoly zenét. A gyerekek pedig a számukra kialakított olvasó­sarokban válogathatnak a mese- és ifjúsági irodalom remekei közül. Minden hét csütörtökjén szaktanár irá­nyításával magyar-, történe­lem-, vagy földrajzórák is tarthatók a 150 négyzetmé­ter alapterületű új könyv­tárban. A mezőgyániak több mint 30 százaléka beiratko­zott könyvtárlátogató, tavaly, amikor csak egy olvasószoba állt rendelkezésre, 16 ezer könyvet kölcsönöztek. A me­gyei tanács és a megyei könyvtár jelentős támogatá­sa mellett a községi tanács 200 ezer forinttal járult hoz­zá a könyvtár építési és be­rendezési költségeihez. A fa­lakat Szabó Lajos, Ameriká­ban élő festőművész grafi­kái díszítik. A községi szinten jelentős intézmény létesítése után a cél: kultúrház építése, ame­lyet a VI. ötéves tervben va­lósítanak meg. Plavecz Pál Kinek az asztala? A tanácson az ügyfelek előtt váratlanul be­csukták az ajtót. A kint várakozók tanácstala­nul néztek egymásra: vajon mi történhetett? Senki nem mozdult a helyéről. Vára­koztak türelmesen. Az iroda ajtaján változatlanul ott hirdette a tábla: félfogadási idő: 8—2-ig. Majd félóra telt el, mire újra kinyílt az ajtó. „Saj­nos, a kolléga nem érzi jól magát” — közölte a várako­zókkal egy fiatalember. „Ma már nincs félfogadás, jöjje­nek holnap!” A várakozók közül a legbátrabb megje­gyezte: „Kérem, én szabad­ságot vettem ki a mai nap­ra, hogy az ügyemet végre elintézhessem, holnap nem jöhetek újra. Talán ön- is segíthetne...” „Az ön ügye kérem, nem az én asztalom.” Más. Külkereskedelmi vál­lalat. Az exportlebonyolító osztály egyik előadója sza­badságra ment. Hiába ér­deklődött két héten át a vál­lalattal kapcsolatban álló gyár kereskedelmi főosztály- veztője: megköttetett-e a szerződés a külföldi partner­rel vagy sem, válaszul min­den alkalommal csak any- nyit kapott: az illetékes elő­adó szabadságon van, a szó­ban forgó szerződés lebo­nyolítása az ő feladata, nem intézkedhet helyette érdem­ben más. Hiába hivatkozottá gyár megbízottja a termelés akadályoztatására, sőt végül a népgazdaság érdekére is, a válasz nem változott: vár­janak türelemmel, amíg sza­badságáról visszaérkezik az, akinek ez az asztala... Megint más. Az üzem egyik legjobbnak tartott esztergá­lyosa egymás után rontotta el a gépbe fogott munkada­rabokat. A szomszédos gépek mellett dolgozók értetlenül bámultak rá, időnként egy­másra néztek, megvonták a vállukat, azzal ki-ki -végez­te a maga dolgát. A műszak végén a művezető ráförmedt az esztergályosra: „Meg­őrült, szaki. Máskor két hó­nap alatt nem csinál annyi selejtett, mint ma, egyetlen nap alatt!” Az esztergályos szégyenében úgy hebegett, mint a csínyen ért gyerek: „A feleségemet az éjszaka kórházba vitték, s még haj­nalban is eszméletlen volt...” Szónoki a kérdés, mégis felteszem: az emberség, a figyelmesség, a bajba jutott ember kisegítése vajon ki­nek az asztala? Kinek az asztala, amikor egy kis kö­zösség tudja, hogy a munka­társuk felesége haldoklik, már nincs segítség, és a kol­léga mégis ott ül nap mint nap az íróasztal mellett, ve­zet, irányít, törődik mások­kal, csak éppen vele nem törődik senki? Kinek az asz­tala, amikor hajnalban ki­sírt szemmel áll a gépe mel­lé a munkásasszony, s egy vigasztaló szó helyett cini­kus összekacsintást kap a háta mögött: az éjszaka me­gint részegen ment haza a férje. És az, kinek az aszta­la, amikor reggelenként hat­nyolc gép nem indul a gyár­ban, mert kezelőjük meg­betegedett, pedig a gépek munkájára, a rajtuk készült termékekre nemcsak a gyár­nak lenne szüksége, a koope­ráló vállalatnak is; miért nem osztanak be mást az ál­ló gépek mellé? Kinek az asztala, hogy odaszóljon a teli áruházban a pultot tá­masztva fecsegő eladóknak: nem ezért kapják a fizeté­süket ! Kinek az asztala? Fogas kérdés. Papíron minden el­mondott példának van fele­lőse. A mindennapi élet gya­korlata azonban nem ezt iga­zolja. Emberségből, felelős­ségérzetből, kötelességtudás­ból a hétköznapokon gyak­ran kapunk elégtelen osz­tályzatot. Közömbösek va­gyunk. Nem érdekel a más munkája, a más élete. Már ami a gondokat illeti. Az örömökre még csak-csak odafigyelünk. Példa rá a névnapok, születésnapok, s más hasonló alkalmak hiva­tali-üzemi kollektív ünnep­lése. Sorolhatnám hosszan a példákat. Kinek az asztala, amikor az utcán, az üzemi fürdőben, vagy a hivatal­ban feleslegesen világítanak a lámpák? És hányszor iga­zoljuk szívfájdalom nélkül az el nem végzett munkát, csak azért, mert baráti kap­csolat, vagy éppen a viszon­zás reménye vezeti toliun­kat. M itől lettünk ennyire közömbösek? Miért szemléljük kívülálló­ként mindazt, ami nem ami asztalunk? Lehet, hogy las­san már semmi sem az? Csak a magunk asztalát mar- kolásszuk görcsösen, amíg tudjuk? Prukner Pál Hz intézeti nevelés gondjainak megoldásáról Háromnapos tanácskozási programmal kedden — az MTA székházában — meg­kezdődött a Magyar Pszicho­lógiai Társaság konferenciája az intézeti nevelés problé­máiról. A nemzetközi gyer­mekévhez kapcsolódó tudo­mányos rendezvényt — dr. Polinszky Károly oktatási miniszter jelenlétében — a társaság elnöke, dr. Mous- song-Kovács Erzsébet nyi­totta meg. Több száz pszichológus, pedagógus és orvos — mi­ként a köszöntőben elhang­zott: a gyermekek ügyének megannyi elkötelezett szó­szólója — cseréli ki tapasz­talatait a családon kívüli nevelés-neveltetés gondjai­ról, azokról a szakmai fel­adatokról, amelyekkel az in­tézetekben nap mint nap meg kell birkózni. A gyer­mekvédelmi hálózatban többféle típusú bentakásos intézetek működnek: a ne­velőotthonokban 3—18 éves, környezeti ártalmak miatt veszélyeztetett állami gondo­zottak élnek; speciális ott­honokban a neurotikus, illet­ve a nehezen nevelhető gyer­mekeket és fiatalokat helye­zik el; nevelőintézetekbe (régebbi szóhasználattal: ja­vítóintézetekbe)- a törvény- szegő fiatalokat utalják be, bírói ítélettel vagy állam- igazgatási úton. A konferencia szekciói — szerdán — feltárják, előadói tapasztalatcserékkel keresik az intézeti gyermekek neve­lésének, személyiségalakítá­sának hatékony eszközeit. Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: a békéscsaba—makói össze­kötő út 22,6 km-szelvényé- ben belvízcsatorna-műtárgy építése folyik az út teljes szélességű lezárásával. A for­galom a lezárt út mellett épí­tett terelőutat veheti igény­be a 40 km sebességkorláto­zás és az előzési tilalom be­tartásával. 1979. október 10-én, szer­dán megváltozik a forgalmi rend Békéscsaba—Mezőme­gyeren. A Fő utca—Szécsi utca csatlakozásában az ed­dig elsőbbséggel rendelkező Szécsi utca Fő utca kanya­rodó irány helyett a Fő utcai egyenes irány lesz kiemelve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents