Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

1979. október 31. szerda o ÉTI és RIVAL Egy új gép, a rezgőolló is segít a kazánok lemezrészeinek megmun­kálásában Fotó: Lónyai László Előtérben: az indokolt gyártmányfejlesztés Amikor sok évvel ezelőtt hozzákezdtek Gyomán a vegyesipari vállalat gyár­egységében az ÉTI-kazánok gyártásához, aligha gondol­ták, hogy ilyen hosszantartó lesz a siker. Az induláskor —ennek már 12 éve — két típusból állt ,a választék, ma már 9 különböző teljesítmé­nyű kazánt gyártanak, de ezt tulajdonképpen megszo­rozhatjuk kettővel, mert az összesét gyártják földgázra és városi gázra is. Az eltelt évek során fo­lyamatosan korszerűsödött a jól bevált kazáncsalád. A harmonikaelv felhasználásá­val bővítették a teljesítmény­választékot és elérték a száz­ezer kilokalóriás felső ha­tárt. Ez már egy tízlakásos társasház fűtésére és meleg­víz-ellátására alkalmas. A modernizálások eredménye­ként csökkent a készülékek súlya, ezért minden változ­tatás nélkül tetőtér-beépítés­re is alkalmasak. A jövőben pedig kidolgozzák a kazánok szigetelt változatát is, hogy ezáltal csökkenjen a veszte­ség, javuljon a hatásfok. Tavaly 4000 ÉTI-kazánt gyártottak Gyomán, összesen 200 megakalória az általuk leadható hőmennyiség. Az idei évre 5000 darab a terv, ezek összteljesítménye 205 megakalória lesz. A számok egyértelműen jelzik, hogy a kereslet eltolódott a kisebb teljesítményű, családi házak fűtésére alkalmas típusok felé. Ezért készül ezerrel több, mint tavaly, mégis hi­ánycikk lesz az ÉTI-kazán. Szünet nélkül érkeznek a segítséget, pontosabban ka­it. kerület, Október 6. ut­ca... Budapest szívében, ,a híres Váci utcától és a Duna-part- tól néhány lépésrP nyújtózik a Hild térből nyíló Október 6. utca. Míg a Békéscsabai Kötöttárugyár mintaboltjáig érek, azon morfondírozom, hogy vannak még különös véletlenségék. Az aradi vér­tanúk halálának napja tulaj­donképpen Békés megye, Békéscsaba felszabadulásá­nak évfordulójával esik egy­be, s éppen ebben az utcá­ban telepedett meg a me­gye, a megyeszékhely egyik legpatinásabb múltú nagy­üzemének kirendeltsége. Vagy talán nem is volt olyan véletlen a mintabolt helyé­nek, utcájának megválasztá­sa?... Mindenesetre a „tele­pítés” — hat évvei ezelőtt. — jól sikerült, a BÉKÖT iri­gyelt helyen, a belváros kel­lős közepén, külkereskedelmi vállalatok, üzletek, utcák, or­szágos szervek (minisztériu­mok, főhatóságok), kereske­delmi kirendeltségek közel­ségében vetette meg a lá­bát ... Kirakat, tele plüssel A környék viszonylag csendes, a szomszédos üzle­tekben, irodákban, szövetke­zeti műhelyekben és maszek­boltokban hétköznapi tevés- vevés folyik, az utcán házi­asszonyok trécselnék, rako­dómunkások ügyködnek, egyik-másik lakásból rádió­zene szűrődik ki. A saroknál beforduló körzeti rendőrt is­merősen köszöntik néhányan, mások barátságosan kérde­zősködnek tőle. Valaki a csabai mintabolt iránt érdek­lődik tétován. A rend őre a helyzet magaslatán áll, már­is mutatja ,a 6-os számú ház földszinti kirakatát: igen, ott a túloldalon van a kirakat, tele plüssköntössel, el sem lehet téveszteni... Nos, akkor helyben is va­gyunk. A portál csupán né­hány négyzetméternyi, de a közszemlére tett portéka sze­met vonzó és gyönyörködte­zánt kérő levelek és telefo­nok, de sok reménnyel nem tudják biztatni az érdeklődő­ket Gyomán. • Az történt ugyanis, hogy a kereskede­lem rosszul mérte fel az igé­nyeket. A vegyesipari válla­lat még tavaly felvette a kapcsolatot az illetékes nagy­kereskedelmi vállalatokkal, és megkérdezte: hány ÉTI- kazánt akarnak? Valameny- nyi megrendelést, elfogadták, és teljesítik is. A többletka­pacitást exportra kötötték le, és most kiderült, hogy több kellene belföldön, mint gon- cfolták. Az exportszerződések miatt viszont nem juthat több belföldre, ezért az a ta­nulság, hogy célszerű lenne alaposabban felmérni a piac felvevőképességét jövőre. Az ÉTI-kazánok folyama­tos gyártása mellett megkezd­ték egy vadonatúj kazán­tő. Nem tülekednek a bá­mészkodók, mint a Váci ut­cai kirakatok előtt, de azért sokan megtorpannak, néze­lődnek, gusztálják a köntösö­ket, bébiholmikat, s termé­szetesen az árakat. Vannák, akik minden különösebb töprengés nélkül nyitnak be az üzletbe, látszik, hogy — törzsvendégek ... — Délelőtt kilenctől este ötig vagyunk nyitva — mondja az árutól zsúfolt, te­nyérnyi eladótérben Éva asszony, Vál Károlyné, a mintabolt helyettes vezetője. Előtte is, mögötte is tele fakkök, polcok, divatos ké­szítmények. Szó se róla, tá­gasságról nem beszélhetünk, ha néhány vásárló benyomul, ki lehet akasztani a „meg­telt” táblát.... — Hogy megy az üzlet? — Nem panaszkodhatunk! Ügy tűnik, hogy a környék­beliek kedvelnek bennünket, mert h,a Csabáról megjön az áru, percek alatt, sereglenek a törzsvevők ... Naponta 30—40 ezer forintot forgal­mazunk, fizetésnapok után pedig többet is. Évente 6—8 millió forint értékű terméket adunk el ebben a csöppnyi boltban, s ez minden szónál szebben érzékelteti a BÉ­KÖT pesti sikerét. Van úgy, hogy naponta cseréljük a ki­rakati árut, mert elkél az is. A kirakatunkat egyébként Kovács Ilona rendezi ügye­sen, ízlésesen. Virág a pulton A mintabolt vezetője, Bi- rizdó Jánosné, Kati asszony ma szabadságon van, a más­napi leltárra készül, így az­tán a két „helytartónak”, Válnának és Keller Jánosné- nak szaporán kell forgolód­nia. A vevőket nem várakoz­tathatják, ugyanakkor szin­te tízpercenként csöng a szomszédos tárgyalóterem te­lefonja. Figyeljünk csak egy ki­csit ... — Gyereknek? ... Igen ... igen ... ritkán kapunk bakfis méretben, de 42-esben most van ... Nyolovannyol- cas csípőre? Hogyne, jó. A család készítését is. A RI- VAL-kazánok — melyek fel­találója és kifejlesztője Ma­darász László, a gyomai gyáregység vezetője — érde­kes tulajdonsága, hogy több­féle tüzelésre alkalmasak, minimális, házilag elvégez­hető átalakítás után egyaránt használható gázra, olajra, szénre. Jelenleg két típus, a 24 és a 26 ezer kilokalóriások gyártására van engedélyük, olajos és szenes kivitelben. A gázégős változat vizsgála­ta jelenleg folyik, remélhető, hogy jövőre ez is kapható majd. És készülnek a RI­VA L-kazánok más teljesít­ményű variánsai is, és bíz­nak benne a gyomaiak, hogy ez az új kazáncsalád — ne­véhez méltóan — valóban riválisa lesz a legjobbaknak is. jövő héten várunk árut, tes­sék megadni a telefonszámot ... Dr. Kovácsné, 851-624 a Gábor Áron utcából... Igen, feltétlenül felhívjuk. Ági, azaz Kellerné moso­lyogva széttárja a kezét: — Elöl cippzáras bakfis köntöst kért a vevő... A plüss termékek iránt egyre nagyobb a kereslet, amióta a BNV-n díjat nyertünk. Csak győzzük áruval... — mond­ja és már megy is a pult mögé, megigazítja a vázában pompázó szegfűcsokrot, vár­ja az új vevőt. Virág a pul­ton! — ez bizony kevés ha­zai boltban látható, némely férfivevő legszívesebben azt is megvenné ... ök, az itt dolgozók mindhárman az Amforától jöttek át a BÉ- KÖT-höz, mesterei az at­moszférateremtésnek, amire minden valamire való min­taboltban szükség van! Füvárosi támaszpont A néhány lépésnyire mé­retezett tárgyalótraktusban Vida Károllyal, a kötöttáru- gyár pesti műszaki beszerzé­si irodájának vezetőjével a fővárosi kirendeltség és ,a bolt sorsáról váltunk szót. Örökmozgó, rendkívül agilis üzletember, negyven évet „húzott le” a textilszakmá­ban, ezernyi ismerőse van, s reggeltől estig dolgozik, pe­dig már nyugdíjas. — Amikor Szajbély elv­társ 1972-ben felkért arra, hogy szervezzem meg a pes­ti „támaszpontot”, örömmel láttam munkához újra, mert egy mintaboltban nagy fan­tázia van. Ez az ország Bu- dapest-centrikus, s egy vidé­ki nagyüzem nem élhet meg pesti kirendeltség nélkül. A műszaki beszerzési irodát Zuglóban, ,a Gizella út 24— 26-ban rendeztük be, ahol két irodánk és egy kis tran­zitraktárunk van a Moson­magyaróvári Kötöttárugyár­ral „társbérletben”. Én min­den nap ott kezdem ,a napot, fél kilenckor rövid telefon- beszélgetést folytatok a csa­n lakosság szolgálatában Az orosházi Univerzális Ipari Szövetkezet két éve változtatott profilt: a ko­rábbi árutermelést felváltot­ta a szolgáltató tevékenység. Napjainkban a szövetkezet árbevételének 58,7 százalé­ka a szolgáltatásból szárma­zik. A szövetkezet legnagyobb szolgáltató részlege az autó­szerviz, mely nemcsak a vá­ros, hanem a környék autó­sait hivatott szolgálni. A jól felszerelt, műszerezett, szer­vizműhelyben az idén kevés­sel több, mint 5900 sze­mélygépkocsi fordult meg. A sok kisebb, az úgynevezett futójavítás, valamint a mű­szeres beállítás volt a leg­gyakoribb. Egyébként a szer­viz hétféle típusú személy- gépkocsi garanciális szerviz­szolgáltatását végzi. A szö­vetkezet vezetői szeretnék ezt a tevékenységi kört még tovább bővíteni. Az elmúlt hónap közepétől a szerviz­ben felkészített járművek műszaki vizsgáztatása már helyben folyik. A részleg idei árbevételi tervében 7,2 millió forint szerepel. Másik igen keresett, s ugyanakkor jövedelmező szolgáltatás a lakáskarban­tartás. A jelentkező igé­nyeknek csak töredékét tud­ják vállalni. A részleg éves tervét félévkor 64 százalék­ra teljesítette. A szövetkezet új beruhá­záshoz fogott: 6,5 millió fo­rintos költséggel egy 600 négyzetméteres korszerű üzemcsarnokot építenek, ahol helyet kap majd a hűtőgép­javító műhely, a lakáskar­bantartó részleg valamennyi szakipari műhelye, és a köz­ponti anyagraktár. bai vezetőkkel az anyaggaz­dálkodási, beszerzési, értéke­sítési kérdésekről, majd gyorsan kapcsolatba lépek a pesti partnerekkel, nagyke­reskedelmi kirendeltségek­kel, más gyárak pesti képvi­seleteivel. Állandó kapcsola­tot tartok az exportunkat intéző HUNGAROTEX köt- szövött osztályával, ,a Ma­gyar Divat Intézet illetéke­seivel (divatbemutatókon va­ló szereplésről...), a hazai átvevőkkel: a Centriköt, a Centrum Áruház, ,a Divat­nagykereskedelmi Vállalat, a Pamutnyomóipari Vállalat, a Pamutfonóipari Vállalat képviselőivel, a Műanyag és Textilipari Szövetkezet, az­tán a TEXELEKTRO veze­tőivel, s másokkal. A köz­vetlen tárgyalásokra legin­kább itt, ,az Október 6. ut­cában kerül sor. Megrende­lünk, eladunk, kiállítási sze­replést készítünk elő. Most például a düsseldorfi „ma­gyar hetek” kiállítására ké­szülünk, állítjuk össze a csa­bai csomagot. Az NSZK-ban egyébként jó hírünk van, rengeteg áruház színes, dí­szes katalógusában látható BÉKÖT-termék, főként plüssanyagból. A HUNGA- ROTEX-szel ideális az együttműködés, de a hazai kapcsolatok is szépen fej­lődnek. Magyarországon ma nincs olyan városi, nagyköz­ségi textiláruház, ahol a Békéscsabai Kötöttárugyár termékei ne lennének jelen, s ez jó dolog. Újabban most már a Kiskunhalasi Kötött­árugyár-termékeket is áru­sítjuk a mintaboltban és - népszerűsítjük a kereskede­lemben. — Gondolnak-e a minta­bolt-hálózat bővítésére, pél­dául egy pécsi, vagy mis­kolci „BÉKÖT-magazin” nyitására? A kirendeltségvezetőt nem kell kapacitálni a válaszra, derűsen felel: — Jó lenne növelni a „tá­maszpontok” számát, de egyelőre ,az a gondunk, hogy itt, a pesti mintaboltban alig tudjuk kielégíteni a ke­resletet. A fejlesztési tippet mindenesetre köszönjük, előbb-utóbb meg fogjuk va­lósítani! Mivel is búcsúzhatnánk a mintaboltból, mint egy szép, V-kivágású lila plüsspulóver- rel, amit potom 187 forintért adnak... Pallag Róbert Számos publikáció foglal­kozik napjainkban a kis- és középvállalatok hiányával, hiányosságaival. Az új szi­gorodó gazdasági szabályozó tulajdonképpen ösztönzi mű­ködésüket, más esetekben megkérdőjelezi azon „kóce- rájok” létjogosultságát, ame­lyek mind ez ideig éppen hogy egyik napról a másik­ra éltek. Közismert, mennyire hiá­nyában állunk azoknak a kisüzemeknek, amelyek gaz­daságosan tudnának gyárta­ni olyan termékeket, ame­lyek egy-egy nagyvállala­tunknak erőfeszítései ellené­re nem kifizetődőek. S ha mégis vannak kisüzemeink, azok adottságaik ellenére nem minden esetben képe­sek úgy termelni, hogy áru­cikkeiken haszon is legyen. Pedig mindinkább szüksége van a népgazdaságnak a kis- és középüzemekre, per­sze nem mindenáron. Egy ilyen jól működő kö­zépvállalat igazgatójával, dr. Sümeghy Csabával beszél­gettünk a lehetőségekről, s az ebből fakadó tervekről, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatói irodájában. — Milyen új feladatokat határoztak meg az 1979-es esztendőre? — Középüzem vagyunk 410 dolgozóval. Felsőruházati kötött termékeket, kötött kesztyűket, sapkákat, sála­kat készítünk. Zömében a hazai piacra, 25 százalékban exportra. Ez utóbbin belül partnerünk a Szovjetunió és Csehszlovákia, a tőkés pia­con belül pedig a skandináv országok, NSZK, Anglia, Franciaország. Az eddig fel­soroltak határozzák meg a feladatokon belüli hogyant. Kezdtük azzal, hogy tavaly felmértük a vállalat tőkés exporttermésének gazdasá­gosságát. Az összegzés ta­núsága szerint bebizonyoso­dott, jó a dollárkitermelé- sünk, érdemes továbbra is fokozni a nyugati exportot. Természetesen nem a szocia­lista export, illetve a belföl­di termelés rovására. A ha­zai piac megtartása hason­lóan fontos feladat, s ma már a minőségi követelmé­nyek ugyanúgy érvényesül­nek az itthon forgalomba ke­rülő termékeinkre, mint az exportra. — A felmérések után mi­lyen határozatok születtek, s azok mennyiben teljesültek? — Korábban minimális mértékben dolgoztunk föl import alapanyagot, az idén ezt a keveset is lecseréltük, s ma már csak hazai alap­anyagból készülnek termé­keink. Jóllehet, hazánkban a világpiaci áraktól eltértő alapanyagárak vannák, s ez nehézzé eszi a tőkés piacon számunkra a versenyt. Emel­lett a szervezés területén léptünk előre, amelynek eredménye, hogy növekedett a termelékenység, s nőtt a munka intenzitása is. A vál­lalati takarékossági intézke­déseknek is pozitív eredmé­nyei vannak. Azonban van egy problémánk is, az idén a bírságok és a kötbérek emelkedtek a belföldre gyár­tott portékáinknál. Tavaly és az év elején a létszámunkra és kapacitásunkra kötöttük a szerződéseket, de csökkent dolgozóink száma, emiatt határidő-elcsúszások adód­tak. — Mi szükséges ahhoz, hogy a meglevő nehézsége­ket megszüntessék, s az új követelményekhez alkalmaz­kodjanak? — Az 1980-as gazdaságpo­litikai feltételek megváltoz­nak. Minden üzemet máskép­pen érint, de mindegyik fel­készülhet rá. A mi vállala­tunknál, úgy látom a követ­t kező szempontokat kell fi­gyelembe vennünk: egyrészt a gyártmányfejlesztési és technológiai rendszerünket finomítani kell. Másrészt a rugalmasabb kereskedelem­politikánkat kell megszer­vezni. Emellett szükség van a megfelelő termelési fegye­lemre, valamint a közgazda- sági szemlélet átértékelésé­re. — Mondjon konkrét pél­dákat az eddig felsoroltak­ra! — Mindennek alapja a gyártmányfejlesztés. Ezzel tu. lajdonképpen megőrizhető a versenyképesség. A gyárt­mányfejlesztésre egy közép­üzemnek is van lehetősége. S talán előnye is a mi ka­tegóriánkban, a kis szériás divatcikkek termelésére való könnyebb átállás. No már most, nem a nagyüzemekkel és azok termékeivel akarunk konkurálni, hanem azt akar­juk gyártani, ami egy nagy- vállalatnak nem előnyös. — A technológia oldaláról milyenek a várható követel­mények? — A jelenleg is jól kép­zett, s szervezett gárdánkat a várható feladatokhoz kell igazítani, vagy erősíteni. Kö­vetelmény tőlük, hogy előre­látóan dolgozzanak, vegyék figyelembe hosszú távon is a divat diktálta igényeket. Természetesen erre gyorsan reagáljanak. Ezért hoztuk létre a „háromszor hármas” zsűrit. Mit takar ez? Először is úgy minősítenek: jó, mó­dosítani kell, nem jó. Ez lenne az egyik hármas. A másik: először a kelmét zsű­rizik. Ha azt elfogadták, utá­na következik a modellzsüri. Ha az is megfelelő, végül a termék árzsürije dönt a ter- melhetőségről. — Hallhatnánk a kereske­delempolitikáról is? — A korábbi években, s ez nemcsak vállalatunkra jellemző, szűk volt a part­nerkapcsolat, s tulajdonkép­pen mindent el lehetett ad­ni. Ez utóbbi már nem áll, tulajdonképpen az élet szo­rítja rá minden vállalatun­kat a minőségi követelmé­nyek mindjobb kielégítésére, s a választék bővítésére. Mi szükséges ehhez? A fokozó­dó piackutatás, és a haté­konyabb információs rend­szer. Persze ez nemcsak a kereskedelempolitikán belül fontos, hanem a technológia, az üzemgazdaság és a ke­reskedelem közötti informá­ciócsere állandóságára is. Nézzünk példát. A kereske­delem jelzi a mi esetünkben, hogy milyen pulóverféle a hiánycikk. Ezután a techno­lógia eldönti, milyen anyag­ból készüljön, majd az üzem- gazdaság pedig azt, hogy mennyiért, s az megéri-e? — S végül mondjon arról valamit, hogy mindebből mi az érdeke egy-egy dolgozó­nak? — Említettem, milyen fon­tos a megfelelő termelési fe­gyelem kialakítása. Ez nem­csak a népgazdaság kasszá­ját, hanem a dolgozó zsebét is érinti. Korábban bevezet­tük a minőségi bérezést, amelyet továbbfejlesztünk oly módon, hogy a kiigazítás ne csak a bérben levő mi­nőséget, hanem jövő évtől a takarékosságot is szolgálja. Az ésszerű anyagtakarékos­sággal a technológiai hulla­dékot és a termelési hulla­dékot egyaránt csökkenteni kívánjuk. Mindezen felada­tok megvalósítását nevezhet­jük komplex célkitűzésnek, amely a termelékenység nö­vekedését és a munka haté­konyságát hivatott kielégíte­ni. Dolgozóink az idén már bizonyítottak, hiszen 11,5 százalékkal növekedett vál­lalatunk termelékenysége. Jávor Péter L. L. Békési üzemek —_ pesti kirendeltségek Mintabolt a belvárosban Korszerű kazánok Gvomáról

Next

/
Thumbnails
Contents