Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

1979. október 28., vasárnap ttUaUKTllcl Barátaink életéből II „kalandozó” fiatalok pszichológiájának ellentmondásai Ha lenne egy olyan irány­tű, mely mutatná a Szovjet­unión belül a lakosság mig­rációjának irányát, az utób­bi tíz évben a műszer muta­tója kelet felé irányulna. A modem „kalandozók” általában 30 év alatti fiata­lok. Mi készteti őket arra, hogy elhagyják szülőhelyü­ket, és olyan kevéssé lakott területekre költözzenek, me­lyek éghajlati viszonyai elég­gé kedvezőtlenek? Az ifjúság Szibériába tör­ténő „zarándoklását” elemző szociológusok az okokat ku­tatva a következő válaszokat kapták: a megkérdezettek 92,2 százaléka elhatározását azzal a kívánsággal indokol­ta, hogy „hasznot akar haj­tani a társadalomnak”, 76,6 százalékuk „nehéz körülmé­nyek között akarja kipróbál­ni erejét”. Szibéria nem egyszerű földrajzi fogalom Az ifjúság számára Szibé­ria napjainkban jóval több, mint egyszerű földrajzi fo­galom. Ez mindenekelőtt e terület meghódításának és fejlesztésének széles körű programjával függ össze. Ha­talmas iparvállalatok, elekt­romos erőművek, vasútvona­lak, új falvak és városok épülnek itt. ' Az ifjúság ■ igyekszik részt venni e nagy­szabású tervek megvalósítá­sában. A 3200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasúti fővonal építkezésein dolgozni kívánó fiataloktól 156 ezer jelentke­zés érkezett, vagyis jóval több, mint amennyi munkás­kézre itt szükség van­Nemegyszer voltam a te­rületen és az ifjú építőkkel beszélgetve minden alkalom­mal meggyőződtem róla, hogy a BAM vonzerejének ■ titka a vasúti fővonal fon- • tosságában rejlik. Az új lé­tesítmény nemcsak egy má­sodik, rövidebb utat nyit a Csendes-óceánhoz, de min­denekelőtt feltárhatóvá teszi a vasútvonal mentén rejlő tengernyi kincset. Szibériában a hőmérsék­let mintegy 85 fokos határok között ingadozik: a nyári 35 fokos melegtől a téli 50 fo­kos fagyig. A szibériai ob­jektumok többségét a taj- gában, az örök fagy hazájá­ban létesítik. Az élet iskolája Bármilyen paradoxul han­gozzék is azonban, a nehéz­ségek nemhogy megrettentik, de vonzzák is a fiatal „ka­landozókat”. Ilyen körülmé­nyek között — véleményük szerint — több lehetőség nyílik arra, hogy az ember személyiségének erejét ki­próbálja, önállóságáról bizo­nyosságot tegyen, meggyő­ződjön arról, mire képes. A BAM egyik legtávolab­bi településén, Kunermában ismerkedtem meg Viktor La- komov építőbrigádjával. A fiúk többsége egy nem ke­vésbé nehéz körülmények között épülő másik vasútvo­nal munkálatainak befejezé­se után érkezett ide. A szó szoros értelmében a szemem előtt váltak igazi férfiakká a brigádtagok — mondja a brigádvezető —, és meg vagyok győződve, hogy nincs az életnek jobb isko­lája, mint amit mi járunk. Minden Szibériába érkező fiatalember, még a munka megkezdése előtt 20 ezer ru­beljébe „kerül” az állam­A forradalmi harc éveiben alakult meg, s az idén ün­nepli fennállásának 20. év­fordulóját a kubai Prensa Latina hírügynökség. Né­hány hónappal megalapítása után a Prensa Latina már 18 latin-amerikai országban nyitott irodát. A kubai újságírók mun­kája nem nevezhető veszély­telennek. A Prensa Latina több tudósítóját gyilkolták meg imperialista ügynökök. Az elesettek között van Jorge Ricardo Macetti, a Prensa Latina alapítója és első igazgatója is. Ennek el­lenére a hírügynökség hang­nak. Ilyen összeget kell for­dítani a közgazdászok sze­rint egy-egy szibériai mun­kahely létesítésére. Ebbe be­le kell érteni a lakóhelyet, üzleteket, óvodákat, iskolá­kat, sportlétesítményeket, klubokat. Pénz vagy romantika? Az állam kedvezményeket" és plusz juttatásokat nyújt a Szibériában dolgozóknak. Így például a BAM-nál a fizetéskiegészítés 70 száza­lék, Uszty-Himszkben 60, Bratszkban pedig 40 száza­lék. A plusz juttatások nagy­sága természetesen függ az éghajlati viszonyoktól, a munkakörülményektől és más feltételektől. Fizetéskiegészí­tést kapnak a dolgozók a munkában eltöltött évek után is. Az anyagi motívumok azon­ban az ifjú építők számára nem a legfontosabbak. Alek- szandr Kocsijev, a több szi­bériai vízi erőmű építésében részt vevő fiatalember erről ezt mondja: — Az építkezések, ahol dolgoztam, lényegében or­szágunk új történelmét je­lentik. Vajon nem vonzó-e bárki számára is, hogy saját kezével alkothatja a törté­nelmet? Alekszandr Jevreinov ja nem némult el, ma is tu­dósítja a világot a „lángban álló” kontinensről. Jelenleg a kubai hírügy­nökségnek 34 országban van irodája. 11 latin-amerikai, 10 szocialista, 7 nyugat-európai, 4 afrikai és közel-keleti és 2 ázsiai országban dolgoznak tudósítói. Csak az elmúlt év­ben több mint egymillió ol­dalnyi friss hírt adtak. A Prensa Latina legfontosabb feladata ebben az esztendő­ben az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfői VI., havannai találkozójával kapcsolatos hírügynökségi munka volt. Bulgária Hépzenei iskolák Bulgáriában két zenei ta­gozatú középiskolában is ta­nítják a népzenét, mivel nagy gondot fordítanak a folklór megőrzésére, népszerűsítésé­re és ápolására. A Szliven megyei Kötél város és dél­bulgáriai Siroka-Lika falu középiskolájában a folklór­ban járatos pedagógusok képzik a jövendő népi hang­szeres zenészeket, a néptán­cosokat és énekeseket. Ebben az évben a Siroka Lika-i iskola új épületbe költözött, amely valósággal a népművészet háza lett. Fá­ból és kőből épült, a régi ro- dopei építészet stílusában. Belseje pedig teljesen mo­dem : pompás tantermek, gazdag kottatár, könyvtár, 200 személyes hangverseny- terem. Az egész országból egybegyűlt 200 tehetséges fia­tal tanul itt népi hangszere­ken játszani, népdalokat éne­kelni, tanulmányozni hazá­jának folklórját. Mint Ivan Dimitrov, a Si­roka Lika-i intézet igazgató­ja közölte, már három évfo­lyam került ki az intézet fa­lai közül. Egyes volt növen­dékek a Plovdivi Zenei Fő­iskolán folytatják tanulmá­nyaikat, mások kórusokban és zenekarokban, állami nép­tánc- és énekegyüttesekben dolgoznak, megint mások pe­dig tanítanak. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) Hz NDK Centrum programjából Budapesten az NDK Kulturális és Tájékoztató Központ Deák téri székháza ebben a hónapban is sok érdekes ren­dezvénynek adott otthont. Ezek közül kiemelkedett dr. Ger­hard Riege professzornak, a jéinai F. Schiller Egyetem jog- tudományi tanszéke vezetőjének az NDK állami szuverenitá­sáról tartott előadása, valamint az ezzel kapcsolatos fórum. Október 22-én kezdődött a külkereskedelmi vállalatok ötna­pos szimpóziuma, s megnyitották Az NDK — megbízható teljesítőképes kereskedelmi partner című kiállítást is, ame­lyet október 29-től november 9-ig tekinthet meg a nagykö­zönség —y—n Kuba Húszéves a Prensa Latina A penzai Clara Zetkin Ruhagyár varrodájának egyik rész­lege Akármilyen távoli vidé­kekről is legyen szó, sok függ attól, ki milyen színe­sen tudja elmondani vissza­emlékezéseit; hogyan tudja kellő tartalommal, érdekes momentumokkal megtölteni mondanivalóját. A békéscsabai Penza Klub legutóbbi rendezvényén mint­egy 40 érdeklődő hallgatta meg Zöld Jánosnénak, a FÉKON Ruhaipari Vállalat párttitkárának beszámolóját, amely megyénk öttagú köny- nyűipari delegációjának idei penzai útjáról szólt. A vé­gig élvezetes előadásból sok izgalmas mozzanatra is fény derül, ami azért is fontos, mert elég keveset tudunk mi, Békés megyeiek a pen- zaiakról. Ötéves terv 3 év alatt Az más kérdés, hogy a 10 napos látogatás (ebből 2 nap az utazással telt el) olyan zsúfolt programot tartalma­zott, mely nagy fizikai-szel­lemi erőpróbára tette a me­gyei küldöttség tagjait. Ez idő alatt ugyanis 16 gyárat és üzemet, több mezőgazda- sági egységet és különféle intézményeket is felkerestek a magyarok. Mindenütt nagy lelkesedéssel, őszinte barát­ságról tanúskodó vendégsze­retettel köszöntötték őket. A szokásos protokoláris rendezvényeken, szakmai jel­legű tájékoztatókon, tapasz­talatcseréken kívül lehetőség nyílt Penza megye városai­nak, falvainak meglátogatá­sára, és az ott élő emberek élet- és munkakörülményei­nek, örömeinek és gondjai­nak megismerésére. A delegáció tagjai még a Penzába való megérkezésük napján ellátogattak az 560 embert foglalkoztató GPI—II. Könnyűipari Tervező Inté­zetbe, ahol — szinte az első téglától az utolsó ollóig — megtervezik a különböző berendezésekkel felszerelt üzemeket. A dolgozók átlag- keresete 160 és 240 rubel között mozog. Ezután a Cla- ra Zetkin Ruhagyár megte­kintése szerepelt a program­ban. A mintegy 1800 dolgo­zót foglalkoztató létesítmény­ben férfi, női és gyermek té­likabátokat készítenek. A varrodában 6 szalagon fo­lyamatos a termelés. A kül- dötség tagjai találkoztak az­zal a sztahanovista nővel is, ki az ötéves terv feladatait 3 év alatt teljesítette. Svéd licenc A penzai csokoládégyár la­boratóriumában vizsgálják és minősítik a többi megyei édesipari üzem termékeit. A penzai óragyárban 13 ezren dolgoznak. A mam- mutvállalat kapcsolatban áll svájci cégekkel is. Az átlag- kereset eléri a 160 rubelt, de akadnak olyanok is, akik havonta megkeresik a 280 rubelt is. A saját kultúrház- zal, orvosi rendelővel ellá­tott gyárban a tervek szerint a következő időszakban megduplázzák a termelést. A delegáció Nyikolszkba is ellátogatott, s a város hatá­rában a tanács és az üveg­gyár vezetői ünnepélyesen fogadták a vendégeket. Az üveggyár bemutatótermé­ben szebbnél-szebb kristá­lyokban gyönyörködhettek a látogatók. A küldöttség tag­jait a termelésszervezésről, a munkavédelem és a szociá­lis ellátás helyzetéről, to­vábbá a munkaverseny ala­kulásáról tájékoztatták a szakemberek. A következő gyárlátogatás­ra a „cipészek városában”, Kuznyeckben került sor. A közepes szintű minőséget igénylő lábbelikből 11 millió pár készül évente. A bútor­gyárban komplett szekrény­sorokat állítanak elő. Ennek a gazdasági egységnek saját óvodája is van, ahol nagy gondot fordítanak a gyerme­kek munkára nevelésére. A házikert és a farm, vala­mint a játékkészítés szintén ezt a célt szolgálja. A kul- túrházban színvonalas mű­sort adott a gyár művész- együttese. Itt találkoztak új­ból a Békés megyeiek a ci­pőgyár vezetőivel, akik töb­bek között a tapasztalatcse­re bővítésének (ENCI) lehe­tőségeit is megvitatták elő­adás után a magyar szakem­berekkel. Külön érdekességnek szá­mított a csadajevszkiji ház­gyár megtekintése. Itt svéd licenc alapján nemrég kezd­ték el a 120 négyzetméter alapterületű családi házak sorozatgyártását. Ezek a ké­nyelmes és legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt faházak még a mínusz 40, sőt a mínusz 50 Celsius-fo- kos hidegnek is ellenállnak. Játékok szalagon A szeszgyár, az állami gazdaság, a történelmi és irodalmi emlékhelyekj stb. megtekintése után a könnyű­ipari delegáció Szurszkba utazott, és ott a 8900 embert foglalkoztató Vörös Október Textilgyárban a különféle munkafolyamatokkal, tech­nológiákkal ismerkedett. A 160 ágyas kórház, a bölcsőde és az óvoda szintén a gyár­hoz tartozik. Belinszkijben, Orosháza testvérvárosában felkeresték a sajtgyárat, ahol a munká­sok nagy megelégedettséggel nyilatkoztak a magyar gé­pekről. Innen a Csembar nevű turistabázisra vezetett útjuk. Kolisej faluban mű­ködik egy nyugatnémet és szovjet gépekkel felszerelt gyár, amelynek termékei kö­zött az evőeszközökön kívül a szerszámok és a kisgépek is megtalálhatók. A munka- folyamatokat már automati­zálták, de az anyagmozga­táshoz szükséges szállítósza­lagokat még nem szerelték fel. A tejporgyárban ugyan­csak elismeréssel szóltak az ottani szakemberek a ma­gyar berendezések minősé­géről és könnyű kezelhetősé­géről. A penzai könnyűipari cso­magolóanyag tervező in­tézetben a Kner Nyomdáé­hoz hasonló termékek ké­szülnek. Ha a fejlesztés be­fejeződik, mintegy 300-an fognak ott dolgozni. Ugyan­ilyen nagyságú lesz a do­bozgyár is. A játékgyár tágas, tiszta üzemcsarnokaiban főként nőket foglalkoztának. Itt el­sősorban fát, kerámiát, textilt és műanyagot hasz­nálnak fel babák, különféle állatfigurák és egyéb játé­kok készítésére. A gyártó­sorok mellett dolgozók jó teljesítménye magas fokú munkaszervezettségről ta­núskodik ... Miért volt jó ez a csupán részleteiben ismertetett úti­élmény beszámoló? Azért, mert nemcsak testvérme­gyénk iparának, mezőgaz­daságának eredményeiről, hanem egy szorgalmasan és lelkesen dolgozó nép munká­járól, hétköznapjairól is kap­tunk az eddigieknél bővebb információt. Ezek után az lenne kívánatos, ha minél több kollektíva és fiatal lá­togathatna el a két megyé­ből egymáshoz. Bukovinszky István Prágában a Parkerdő- és Kertgazdasági Vállalat már jó ide­je munkaerőhiánnyal küzd. Ezért Prága tanácsa és a Nem­zeti Front városi bizottsága 1976-ban felhívással fordult a la­kossághoz, hogy vállaljanak védnökséget egy-egy terület fe­lett. Azóta munkások, alkalmazottak, tudósok, diákok, taná­rok, diákok ültetik a csemetefákat, a virágokat; s gereblyé­zik össze a száraz leveleket és füvet szerte a városban Fotó: ORBIS — KS Lengyelország Ifjúsági találmányi hivatal Hogyan lehet egy mope­det kétüléses- repülőgéppé át­alakítani? Hogyan kell olyan tűt készíteni, amelyiknek nincs foka? Hogyan működik az ablaknyitó automata? Ezekre és ehhez hasonló kér­désekre ad választ Lengyel- országban a Fiatal Műsza­kiak Egyesülete mellett mű­ködő Ifjúsági Találmányi Hivatal. A fiatal feltalálók javas­latai között — életkoruk 8—18 év — nem egyszer igen komoly népgazdasági jelen­tőségű ötletek is akadnak. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint a néhány tucat hivatalos állami szabadalmi bizonyítvány, amely a fiatal feltalálók munkájának ko­molyságát hitelesíti. (BUDA- PRESS — APN) Élménybeszámoló Penza megyéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents