Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-28 / 253. szám
1979. október 28., vasárnap o A Ganz-MÁVAG tizennégy motorvonatot készít tuniszi megrendelésre. A szerelvények ezerkétszáz lóerős motorkocsiból és három mellékkocsiból állnak, jelenleg az első futópróbái folynak (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Befejeződött a paradicsomszezon Nőttek a feldolgozás költségei a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban a hét második felében befejeződött a paradicsom feldolgozása. Ez volt a gyár történetének egyik legnehezebb és leghosszabb paradicsomszezonja. Hatalmas mennyiségű nyersanyagot szállítottak a mezőgazdasági üzemekből a gyárba augusztusban, szeptemberben és október elején. A berendezések, és az azok mellett dolgozók leterheltségét bizonyítja, hogy ez alatt az idő alatt több mint 3700 vagon paradicsomot tartósítottak. Tavaly a két és fél hónap alatt alig 2200, ezt megelőzően 3200 vagonnyi nyersanyagot vettek át paradicsomból. Tizennégy pályázat Endrőd üdülőterületének fejlesztésére Beszélgetés Elekes Andrásnéval, az ÉVM osztályvezetőjével A termeltetés és a feldolgozás legfontosabb tapasztalatai is ismertek már. A gyár berendezései naponta legfeljebb 75 vagon nyersanyagból állíthatnak elő paradicsomlevet, illetve pü- rét. Ezzel szemben a mező- gazdasági üzemek a csúcs- időszakban ennek többszörösét kínálták fel átvételre. Ez a tény természetesen ellentmondásokat szült. A legtöbb gondot végül is az az örvendetes tény okozta, hogy a mezőgazdasági üzemekben a termésátlagok a tervezettnél jóval magasabbak voltak. Így történhetett meg, hogy lényegében a tavalyihoz hasonló területről 1500 vagonnal több nyersanyagot szállítottak az üzembe. Ebben jelentős szerepe volt a paradicsomtermesztés szempontjából rendkívül kedvező időjárásnak. A sok napsütés eredményeként a termés beérett, s annak túlnyomó többségét be is takarították. Néhány jellemző számadat is az előbbieket támasztja alá. A békéscsabai Május 1. Tsz-ben a tervezett 280 vagonnal szemben 340, a csa- nádapácai Széchenyi Tsz- ben 160 vagon helyett 190, a kondoros! Egyesült Tsz-ben 380 vagon helyett 500 vagon paradicsomot takarítottak be, s ezzel a felsorolás még korántsem teljes. A nagy termésátlag eredményeként nőtt a termesztés jövedelmezősége. Különösen igaz ez a kondorosi Egyesült Tsz esetében, ahol a két évvel korábbi hektáronkénti 700 mázsa mennyiséget is túlszárnyalták. Ezer mázsa paradicsomot takarítottak be egy hektárról. Kísérleti jelleggel néhány paradicsomkombájn is üzemelt az idén. Ilyen módon a szezon második felében naponta 10 vagon paradicsomot szedtek fel a mezőgazdasági üzemekben. Emiatt a nyersanyag egy részét a gyár ömlesztve vette át. A paradicsom gépi szedése ugyan ma még sok gondot okoz, de a munkaerőhiány miatt a jövőben egyre nagyobb szerepet kap ez a megoldás. A Csanádapácára kihelyezett léállomás működésének tapasztalatai kedvezőek. Itt 600 vagon, úgynevezett magparadicsomot dolgoztak fel. A paradicsomlevet tartály- kocsikban szállítják az üzembe további tartósításra. A Békéscsabai Konzervgyár végül is szeptember 30-ig összesen a tervezett 4650 vagonnal szemben 5250 vagon nyersanyagot vásárolt fel. A konzerv alapanyagoknak jóval több mint a felét ebben az évben a paradicsom teszi ki. A gyár termelésében meghatározó jelentőségű tehát az, hogyan zárul a paradicsomszezon. A többi zöldség- és gyümölcs- féle feldolgozása vegyes képet mutat. Gyümölcsfélékből és zöldborsóból például kevesebb termett a tervezettnél. A gyümölcsfélék 60 va- gonos lemaradását pótolták azzal, hogy zöldségeredetű nyersanyagokból 650 vagonnal többet vettek át feldolgozásra. A zöldborsótermesztés az árak és a gyengébb termés miatt évek óta súlyos gondokkal küzd. A magas ráfordítások következtében — hektáronként 18—20 ezer forint a termesztés költsége — így alig ad nyereséget ez az ágazat. Ez érződött az őszi hónapokban kötött szerződéskötéseknél, ugyanis 9 borsótermelő közös gazdaságban csökkentik a korábbi évekhez képest a borsó vetésterületét. Egyébként ez utóbbi növénytől eltekintve, valamennyi zöldség-, illetve gyümölcsféléből biztosított a gyár jövő évi nyersanyag- szükséglete. Az utóbbi években egyre erőteljesebben bontakozott ki a konzervgyár azon törekvése, hogy a zöldség előtisztítását a termesztő gazdaságokban oldják meg. Ilyen együttműködés bontakozott ki a kardosi Egyetértés és a csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezetek között. A paprikatermesztő gazdaságok többsége az idén már szeletelve szállította a nyersanyagot feldolgozásra. Ezzel jelentősen enyhültek a konzervgyár már-már kritikusnak nevezhető munkaérőgondjai. Az első háromnegyed évben a tésztaüzem termelésével együtt 5440 vagon készterméket állítottak elő. Annak ellenére, hogy a zöld- borsókonzervből 350 vagonnal gyártottak kevesebbet, összességében 110 vagonnal több konzerv készült az előirányzottnál. Száraztésztából a mintegy 80 vagonos lemaradást a IV. negyedévben pótolják. A gyár a tavalyihoz képest mintegy 90 millió forinttal növelte termelési értékét. A termelés költségeinek növekedése és az állami elvonások következtében azonban csökken az üzemi nyereség. A göngyöleg — konténerek, rakodólapok, szerszámok stb. — értéke az újabb vásárlások következtében egy év alatt 13 millió forinttal nőtt. E jelentős növekedés a nagyobb mennyiségű nyersanyag feldolgozásával magyarázható. Költségnövelő hatása volt a korszerű csomagolóeszközök alkalmazásának is. A Békéscsabai Konzervgyár az év 9 hónapjában 240 vagonnal több árut értékesített a tervezettnél. A szocialista országokba 260 vagonnal szállítottak többet az előirányzottnál. A tőkés exportban egyelőre lemaradás tapasztalható. Különösen száraztésztából értékesítettek kevesebbet a nyugati piacokon. A szemléletbeli változás már megtörtént, s az igény is egyre nagyobb Békés termelőszövetkezeteiben a köz- gazdasági munka kiteljesedésére. E munka eredményessége azonban nem nélkülözheti személyi és tárgyi feltételeinek összhangját, hiszen a továbblépés ennek a függvénye. A Körösök Vidéke Tsz-szövetség taggazdaságaiban is javult a magasabb iskolai végzettségűek aránya a mezőgazdaságban dolgozók között. Az utóbbi néhány évben 5-ről 14-re emelkedett az egyetemi, főiskolai képzettséggel rendelkező főkönyvelők száma, azonban egyre több agrármérnökre, üzem- és agrárBékés megye üdülőfejlesztési tervében két üdülőkörzet kialakítása szerepel. Az egyik Gyula és környékének térsége, ahol a távlati tervek szerint 40 ezer ember üdültetéséhez teremtik mega feltételeket. A másik körzet Szarvas és környéke, ahol 60 ezer üdülni, pihenni vágyó befogadására alkalmas üdülőkörzetet hoznak létre. Ez utóbbihoz tartozik Endréd. Endrőd és környékének üdülőterületté alakításával kapcsolatosan a Békés megyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium országos pályázatot írt ki. A pályamunkákat a közelmúltban értékelte egy szakemberekből álló bizottság. A bíráló bizottság elnöki tisztét Elekes Andrásné, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője töltötte be, akit a nagyközség üdülőterületének rendezéséről kérdeztünk. — Milyen meggondolások alapján jelölték ki Endrőd környékét üdülőterületté? — Régen foglalkoztat már bennünket az a kérdés, hogy a már korábban kialakított üdülőterületek túlzsúfoltságát milyen módon lehetne csökkenteni. Adottságait tekintve az országban igen sok terület alkalmas üdülőkörzetek kialakítására. Különösen igaz ez az üdülőterületekben szegény Alföldön. Ilyen meggondolások alapján támogatta végül is a minisztérium a Békés megyei Tanács üdülésfejlesztési tervét. A Szegedi Tervező Vállalat tanácsi megbízás alapján még 1976-ban tanulmányt készített „A Hármas-Körös Békés megyei szakaszának üdülőterület-alkalmassági vizsgálata” címmel. E tanulmány szerint, üdülési célra az egyik legalkalmasabb terület Endrédtől északra, a Körös jobb parti oldalán terül el. Az elmúlt évben Gyo- ma, Endrőd általános rendezési tervét készítette el a Szegedi Tervező Vállalat, ebben mintegy 280 hektár üdülőterület kialakítására tesznek javaslatot. A szóban forgó pályázat kiírását hosszabb előkészítő időszak előzte meg. Tudni kell ugyanis, hogy más megyék tanácsai is hasonló tervekkel fordultak a minisztériumhoz. Miután a tanácsok pályázati igényét összegyűjtöttük, azokat rangsoroltuk. Mivel ez megyei jelentőségén túlnőtt, ezért országos pályázatot írtunk ki, azzal a céllal, hogy tervszerűbközgazdászra lenne szükség, mert a termelőegységeken kívül -önálló közgazdasági osztály kialakítása a térség 48 tsz-e közül csak az egyik legnagyobbnak, a kondorosi Egyetértésnek sikerült. Próbálkozások másutt is vannak, de a „legszilárdabb” korlátnak éppen a megfelelő emberek hiánya bizonyul. Az információáramlás, a tervezés, az elemzés, a készlet- és anyaggazdálkodás és a könyvvitel aprólékos kézi munkáját könnyíti meg a már 24 tsz-ben működő As- cota. 170-es kifutott típusú számítógép. A legfejlettebb ügyviteli gépesítés Kondoroson és Mezőberényben a román Félix könyvelő automabé tegyük a terület felhasználását az öblözetek természeti értékeinek megtartásával. Erre azt követően került sor, hogy az Építésügyi és. Városfejlesztési Minisztérium is alkalmasnak találta ezt a körzetet' üdülőterület kifejlesztésre. A pályázatokban nemcsak a jelenlegi állapottal, a mai tulajdonviszonyokkal kellett számolni, hanem javaslatot vártunk a tervek ütemezett megvalósítására is. — A pályamunkákat október 18. és 20. között értékelték. Milyenek a tapasztalatok? — Ebben az időszakban hasonló és más témákban is szép számmal jelent meg pályázati kiírás. Ezért nem számítottunk arra, hogy végül is ennyi jelentkező lesz. Meglepően tapasztaltuk, hogy 46-an vették ki a pályázati leírást, tanulmányozás céljából. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyien is vállalkoztak a tervek elkészítésére. Többségüket elriasztotta a feladat nagysága és összetettsége. Végül is 14 pályaművet nyújtottak be. Az említett időszakban mind a 14 pályamunkát gondosan tanulmányoztuk. Ezek közül nyolcat díjaztunk, s egy megvételében állapodtunk meg. Így tehát csak öt pályamű részesült elismerésben. De ezekben is igen sok használható, értékelhető javaslatot kaptunk. Szinte valamennyi munkán látszott, hogy azok készítői megértették az endrődi Nagyközségi Tanács, valamint a Békés megyei Tanács elképzelését. — Az üdülés milyen formái valósulnak meg majd a körzetben? í — Mielőtt közvetlenül a kérdésre válaszolok, elmondom, hogy itt 280 hektár folyó holtágakkal átszabdalt területen kell megvalósítani az üdültetést. Az eredeti célunk az, hogy ebben a térségben ki kell alakítani egy centrumot. Ez a 46-os út közelében, 3 hektáron épülne fel. Az üdülőközpontban parkolóhelyeken kívül egy, várhatóan 600 adagos étterem, kereskedelmi létesítmények, ABC-áruház, kis üzletsor kapna helyet. Az üdülőterületen ezenkívül kempingtelep, ifjúsági tábor, egyesületi horgásztanya, strandok és sportpályák épülnek majd. A magánüdültetésen kívül társas- és vállalati üdülők is épülnek majd. A magánüdülők csaknem 70 hektáron hetával történik. Az alkalmazott gépek nemcsak időt takarítanak meg, hanem pontosságra, figyelemre is szoktatják a velük együtt dolgozó embereket. A termelőszövetkezetek vezetőségének igen fontos a valós adatokon alapuló, jól felépített, gyors információsrendszer kialakítása. Ennek megvalósítására született az az elképzelés, hogy a termelőszövetkezetek tájkörzeti együttműködési szerződéssel egy típusra hangolják ösz- sze az ügyvitelüket. A korszerű technika már felkínálta segítségét a megyében, most már „csak” szakemberek kellenek, minél többen. —emma— lyezkednének el, üdülőszövetkezetek létrehozására 20 hektárt biztosítanánk, vállalati üdülőkben mintegy ezer ember töltheti majd szabad idejét. — A körzet hány embernek ad lehetőséget a hétvégi kikapcsolódásra? — Először mintegy 10 ezer ember üdültetését terveztük, a pályamunkák elkészülése után azonban az eredeti elképzelésünkön úgy tűnik, célszerű lesz módosítani. Ha azt akarjuk, hogy a körzet ne csak üdülést, hanem pihenést is biztosítson, akkor mintegy 7000 ember üdüléséhez szükséges feltételeket célszerű megteremteni. Így azt hiszem kultúrált üdülés, valósítható majd meg. — Mikor kezdődnek el az építkezések, illetve a terület rendezése? — Itt először is meg kell jegyeznem, hogy ez a terület nem rendelkezik olyan közművekkel, amelyek a gyors fejlesztést biztosítanák. Ezek után persze joggal fogalmazódik meg a kérdés, miért írtunk ki akkor pályázatot, ha az ilyen jellegű feltételek itt nem biztosítottak. Azt hiszem, hogy a pályamunkák elkészítésére azért volt szükség hogy tudjuk, mihez kell biztosítanunk, kiépítenünk a közműveket, a vízvezetéket, csatornát, utakat stb. Kétségtelen, hogy ez a terület valóban szép és alkalmas ilyen célra. Arról sem feledkeztünk meg azonban, hogy éppen a közművek hiánya miatt a fejlesztés hosz- szabb időt vesz majd igénybe. Feltétlenül szükség lesz a költségek arányos megosztására, arra, hogy az üdülni szándékozók, a vállalatok bizonyos költséget magukra vállaljanak. Így tehát hosszú távú programról van szó, tíz —tizenöt évet is igénybe vehet, amíg a körzet a terveknek megfelelően kiépül. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a fejlesztés során a komplexitásra kell törekedni. Ez annyit jelent, hogy helyet kívánunk biztosítani a sportolásra, egy ifjúsági tábor létrehozására, ahol esetleg művészek irányításával alkotó tevékenység folyna. Meg kell akadályoznunk azt, hogy a területeket ésszerűtlenül felparcellázzuk, hiszen a pihenéshez összefüggő, zöld területek is hozzátartoznak. Minderre azért van szükség, hogy az üdülés a pihenés része legyen. Az elkészített pályaművek többségében azok tervezői utaltak arra is, hogy itt a vízi sportra az öblözetekben, holtágakban is lehetőségek kínálkoznak. Azokat a pályamunkákat részesítettük előnyben, amelyek nem tartalmazzák a holtágak összefüggő rendszerének megszakítását. Ezzel a víz állandó cseréje is biztosítva lesz, az üdülni szándékozók kulturált körülmények között vízi sportolhatnak, fürödhetnek. — Szükség lesz a vizek tisztítására? — Már említettem, hogy a vizek állandó cseréjét biztosítani akarjuk. Ahhoz azonban, hős: strandolni is lehessen, mindén bizonnyal szükség lesz a víz állandó tisztítására. Kepenyes János Közgazdasági munka a termelőszövetkezetekben
