Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
1979. október 27., szombat o A mezőgyáni gyerekek állandó látogatói a könyvtárnak Fotó: Balogh Ferenc Kfinyvtáravatás Mezögyánban Újabb, szépen átalakított, jól felszerelt intézménnyel gazdagodott megyei könyvtárhálózatunk. Tegnap délben Mezögyánban avatták fel az újjáalakított községi könyvtárat, amely az 1800 lélekszámú település sokféle kulturális igényét elégíti majd ki. Czégény Mihály tanácselnök köszöntötte a vendégeket, s elmondta, hogy a község lakóinak mintegy harmada olvasója a könyvtárnak. Tervezik a közművelődési intézmények egységes irányítását, így az iskola és a könyvtár kapcsolata még jobban kibővül. Foglalkozásokat, órákat tartanak majd a könyvek között, s különböző szakköröket is alakítanak itt. A megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Virág Ferenc mondott ünnepi beszédet a megnyitón. Beszédében emlékeztetett a mezőgyáni könyvtár múltjára. Megtudtuk, hogy a megyei pénz mellé tett helyi segítség és társadalmi munka biztosította a 130 négyzetméter alap- területű, 7 ezer kötetes, zenei részleggel is rendelkező könyvtár létrehozását. A kis község szép és eredményes példáját mutatta a koordinált pénzfelhasználás és a társadalmi munka összehangolásának. Hamarosan hasonló összefogással az új úttörőházat is átadhatják a gyerekeknek. Magyar filmhetek Kanadában és az Egyesült Államokban A New York-i modem művészek múzeumának zsúfolásig megtelt nagy mozitermében csütörtökön este Gyöngyössy Imre és Kábái Barna Két elhatározás című alkotásának vetítésével megkezdődtek a magyar filmhetek. Október 25. és november 26. között a napi kétszeri vetítéseken huszonegy, egész estét betöltő magyar játék- és dokumentumfilmmel, továbbá számos rövid- és animációs alkotással ismerkedhetnek meg a New York-i nézők, ezek többsége fiatal rendezők alkotása, és az elmúlt hét évben készült. A most bemutatásra kerülő filmek közül ötöt amerikai forgalmazó cégek már megvásároltak, a többit egyelőre csak a műértő közönségnek vetítik le filmklub jellegű kereteik között. A következő hónapokban az Egyesült Államok és Kanada számos nagyvárosában — köztük San Franciscóban, Washingtonban, Torontóban — rendeznek magyar film- fesztivált. 0 jól szervezett munka sikere Nagyszénáson Az alkalmas időben elvégzett munka, a tervezettnél nagyobb eredményt hozó szakszerűség, szervezettség az alapja annak a hímek, hogy a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet szerdán befejezte a búza vetését és a kukorica betakarítását. Búzából a tervezett 1800 hektár helyett 1860 hektáron került földbe a mag. Kukoricából 3460 hektáron 2974 vagon májusi morzsolt- nak megfelelő kukorica mennyiséget takarítottak be. Ez a tervezett hektáronkénti 79 mázsával szemben 86 mázsás átlagtermést jelent. A siker értékét növeli, hogy ezt kedvezőtlen csapadékviszonyok ellenére érték el. Iszapcsapdák a Balatonon A Balaton keszthelyi öb- lözete erőteljes eliszaposodásának megszüntetésére a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz- gaótság balatoni vízügyi ki- rendeltsége iszapcsapdákat létesít. A veszélyeztetett partszakaszok mentén a terv szerint 2 millió köbméter iszaphordalékot gyűjtenek össze és távolítanak el a segítségükkel a tóból. Az iszapcsapdák kialakítása a zalai partszakaszon, Balatongyörök térségében az idén kezdődött el, s a napokban elkészült az első 400 méter széles, 1700 méter hosszú iszapgyűjtő. Országos tanácskozás ért véget Békéscsabán Hazánk 13 vidéki tudományos és közművelődési szemléjének, folyóiratának szerkesztői országos találkozót és tanácskozást rendeztek csütörtökön és pénteken Békéscsabán, a TIT megyei szervezetének klubjában. A találkozó kitűnően szolgálta és teljesítette a célkitűzéseket: a vidéki és a központi folyóiratok — így a Valóság című lap — kapcsolatának erősítését, a helyi értékeknek az országos lapokban vialó tudományos publikálásának lehetőségét, egymás munkájának megismerését, a megyei szemlék szerkesztő elveinek és céljainak összehangolását. Az értékes viták és eszmecserék után a résztvevők úgy döntöttek, hogy a jövőben kétévenként újabb találkozókat szerveznek. A kétnapos tanácskozás tegnap délben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tárlatainak és bemutatóinak, valamint ® csabai szlovák tájház gyűjteményének megtekintésével zárult. Szellemi vetélkedőn első az orosházi ÁFÉSZ csapata A RPVDSZ XIX. kulturális napok keretében a közelmúltban szellemi vetélkedőt rendezték Békéscsabán, az SZMT-székházban. A 27 csapat jól felkészült a feladatokra. A Móricz Zsig- mond és Móra Ferenc életútját bemutató tesztek kitöltésével kezdődött a verseny, majd a Móricz-novellákból felolvasott részleteket kellett felismerni. Ezután izgalmas versírás következett, s a Móra elbeszéléseiből kiragadott idézetéket elemezték. Végül aktuális politikai kérdésekre válaszoltak a résztvevők. Az első díjat — 1500 forint pénzjutalmat — az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ csapata nyerte, melynek tagja volt Lukács Pálné és Koszorús Oszkár. Második helyen a tótkomlósi körzeti takarékszövetkezet végzett, míg a harmadik helyet a kondorosi ÁFÉSZ versenyzői érték el. Nyugdíjastalálkozó Október 27-én, ma, Nagyszénáson a helybeli művelődési ház és a Megyei Művelődési Központ közös szervezésében nyugdíjastalálkozót rendeznék. Kilenc ór® előtt érkeznek a vendégök a megye különböző vidékeinek nyugdíjasklubjaiból. A városokban és községekben működő, a szociális otthonokban és az öregek napközi otthonaiban élő klubok képviselői délelőtt beszélhetik meg sajátos gondjaikat. Mindhárom csoport tagjai vitaindító előadást hallanák a nagyszénási klub és szociális otthon, valamint a Megyei Művelődési Központ nyugdíjasklubjának vezetőitől. Ebéd után Balassi Bálint életét és műveit mutatják be Szabó András és Rónaszegi Éva előadóművészek, valamint Kiss Tamás kobzos „Az szépszagú mezőt kik széllel bejárják” című műsorukban. A találkozó befejező programjaként diavetítéses előadás, színművész és népdal- énekes önálló műsora között választhatnak a résztvevők. Egységesítik az igazolványképeket 1980. január 1-től egységesítik a leggyakrabban használt igazolványképék méreteit. Jelenleg 10—12-féle méretben készülne^ az igazolványképek különféle célokra, a vállalatok, intézmények más-más nagyságú képeket írnak elő az igazolványokba, így egymástól eltérő például a munkavállalói, a BKV vagy a MÁV utazási igazolványhoz szükséges kép, de más-más fénykép használatos az útlevélbe, a gép- járművezetői jogosítványba és a személyi igazolványba is. A Magyar Szabványügyi Hivatal — egyeztetve az igényeket valamennyi illetékes szervvel — szabványt készített az igazolványképekre. Ennek értelmében a legáltalánosabban használt igazolványokhoz — személyi igazolvány, útlevél, MÁV-, BKV-igazolványok, gépjárművezetői engedély, munkaadói igazolvány, az állami vállalatók szolgálati igazolványai stb. — egységesen 40 X 40 milliméter nagyságúak lesznek. Ezeknél a fényképeknél kikötés, hogy az arc méretének a képen legalább 25 milliméter nagyságúnak kell lennie. A fénykép matt vagy féimatt felületű lehet, tükörfényes felület nem felel meg az előírásoknak. I tárgyalóteremből Szóváltással kezdődött A Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta Horváth József, (Tótkomlós, Dankó u. 33. szám alatti lakos) Sajtos József, (Békéscsaba, Békési út 3. szám alatti lakos) és Horváth József István (Békéscsaba, Bartók Béla út 55. szám alatti lakos) bűnügyét. A három fiatalember június 26-án este Békéscsabán a Csaba presz- szóban szórakozott, majd átmentek a Csaba bárba, s itt tartózkodtak záróráig, miközben jelentős mennyiségű italt fogyasztottak el. Éjfél után a bárpultnál Horváth József és egy vendég között szóváltás támadt. K. Pál a vendég védelmére kelt. A dolog ennyiben is maradt vol-, na, ha záróra után K. Pál nem találkozik ismét a három fiatalemberrel. A Csaba étterem előtt odaszólt nekik, hogy a folytonos kötözködésük nem fog jóra vezetni. Erre Horváth József ököllel arcába sújtott. Az ütéstől felrepedt az ajka. Ugyanakkor Sajtos József hátulról tenyéréllel a tarkójára vágott. Pál menekülni próbált. Utolérték és elbuktatták. Horváth József ekkor öklével az arcába csapott, a többiek pedig rugdosták. Ennek következtében K. Pál állkapocstörést szenvedett. A tettlegességnek a presszó vezetője vetett véget. A városi bíróság társtettesként súlyos testi sértés miatt Horváth Józsefet, Sajtos Józsefet, Horváth József Istvánt 4—4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A vádlottak enyhítésért fellebbeztek. Az építők tartalékai V annak ilyenek, mert hiszen — a leginkább kézenfekvő bizonyítékért nyúlva — 1979. januárja és augusztusa között a kivitelező építőiparban a termelés — az előző év hasonló időszakához mérten — 1,6 százalékkal, ám az egy fizikai foglalkozásúra jutó teljesítmény négy százalékkal nőtt. Továbbá: valamelyest szűkült a munkában levő építmények köre — 1978. augusztusához képest félezer darabos a mínusz —, vélhető tehát: gyorsul az átadásJ Mindezekre a magyarázatra tartalékok egy részének hasznosítása. A közelmúltban zajlott le az építő- és az építőanyagipar országos szervezési értekezlete. Ott a legtöbben úgy fogalmaztak: nincs külön termelés és külön szervezés, ez egyetlen folyamat; s ezért a tartalékok föltárása, kamatoztatása is ezen a módon értelmezendő. Kétségtelen : hosszú éveken át — a szorító igények miatt — az építőiparban a termelés- növekedésre került a hangsúly. Napjainkban nem a mennyiségi fejlődés a lényeges, hiszen most és a következő esztendőkben ennek mértéke egy-két százaléknál nem lesz nagyobb. A cél: a korábbiaknál kisebb fajlagos ráfofiSítások, költségek, rövi- debb kivitelezési idő. A sok megbízás a cégek túlnyomó része számára lehetőséget adott a válogatásra, a mindent megmagyarázásra — tisztelet a kivételnek —, azaz a személyi és szervezeti fegyelmezetlenségre. Most megfordulóban a széljárás: a szőkébb mozgási terep szilárdabb fegyelmet követel, elengedhetetlenné teszi a tervszerűbb munkát. Magasabbra kerül a mérce; van miért emelni. ígyt például: 1971 és 1978 között megháromszorozódott az építőipar eszközállománya, ám az egységnyi állóeszközre jutó saját termelés értéke csök-r kent; romlott az eszközhatékonyság. Bizonyos darutípusoknál, földmunkagépeknél a munkarenden kívüli állásidő aránya ötven százalék. Most a mérleg másik serpenyőjébe helyezve egy tényt: kezdeti lépések tapasztalhatók a vállalatoknál a nagy értékű gépek egymásnak történő ideiglenes átadására, s ezzel a fokozott kihasználásra. Ez a kétarcúság sok minden másban is meglelhető azon a bonyolult terepen, amit köz- napian úgy nevezünk: építés. Tizenkét—tizenhárom százalékát adja a nemzeti jövedelemnek az építőipar, amelynek termelése 1970 és 1978 között megkétszereződött, s tavaly túlhaladta a 158 milliárd forintot. A látszatra száraz adatok mögött valójában az. áll, hogy nincs olyan népgazdasági terület, ahol csak átmenetileg is nélkülözni tudnák az építőmunkások keze nyomát. S mert ez igaz, a tartalékok ügye sem belső dolog, ami a szakma keretein belül marad, hanem össztársadalmi érdekeltséget magában hordó teendő. Ez ad valós felelősséget, ez közvetít nemes sürgetést. Van mire sürgetni. Vállalaton belül az egyes részleteknél és a vállalatok között például rendkívül nagyok a hatékonysági, szervezési, teljesítménybeli különbségek. A hetvenes években a korábbiakhoz képest fordulat követ-* kezett be: az építőipar termelésnövekedésének 97 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Ami fontos: -a termelékenység és a bér gyarapodása egy úton, egy ritmusban futott. A népgazdaság egészén belül itt a legjobb a teljesítménybérben elszámoltak aránya: a fizikai foglalkozásúak 85 százaléka ennek alapján kapja keresetét, s munkanormák szerinti bérhez jut minden száz fizikai állományú dolgozó közül 65. Ám de: még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egyösszegű utalványozás, az ún. minőségi prémiummal kombinált teljesítménybér, az öneiszámoló- brigádrendszer kiterjesztésében, amikhez azonban — el ne feledjük — nélkülözhetetlen a folyamatos munka feltételeinek megteremtése. Indokolt remény: a túlke- reslet csökkenése — némely területen . megszűnése — egészségesebbé teheti a vállalati magatartást; rugalmasságuk fokozódását, változási készségük erősödését, kereskedelmi módszerek alkalmazását — például: gépkölcsönzés, anyagigények összevont kielégítése — kényszerítheti ki. Tavaly az átadott építmények átlagos megvalósítási ideje ötven nappal — 1977-hez képest 15 százalékkal — csökkent. A legutóbbi három évben folyamatosan mérséklődött az egy házgyári lakás tető alá kerüléséhez szükséges idő. Tény az ellenkező oldalról: csupán az igazolatlan hiányzások miatt egy ezer főnél többet foglalkoztató vállalat egész évi munkaidőalapja vész el! M indenütt jelentősek a fölkínálkozó tartalékok, hiszen az egy munkahelyre jutó dolgozók számának növelése — 1978- ban mindössze 33 fő volt az, átlag — éppúgy lehetőség, mint az ipari épületek kivitelezési idejének — tavaly 515 nap az átlag, nemzetközi összehasonlításban elfogadhatatlanul sok — rövidítése, Az MSZMP Központi Bizottsága egy esztendeje fogadta el az építőipar fejlesztésének fő irányait kijelölő határozatot, s az útmutatás leegyszerűsített, de igaz sum- mázata annyi: jót, s jól építeni. Amiből az azóta eltelt időben a korábbiaknál több példát láthattunk. A példák jellemzővé tétele azonosítható a tartalékok értő kamatoztatásával. Veress Tamás A Fővárosi Távfűtő Művek a fűtőenergia gazdaságosabb kihasználása érdekében a hőközpontokat fokozatosan felszereli fűtésszabályzókkal. E készülékek a külső hőmérséklet függvényében szabályozzák a lakásokba jutó fűtővíz hőfokát. Képünkön: szerelik a fűtőszabályzó vezérlőegységét az egyik óbudai hőközpontban (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)
