Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

1979. október 26., péntek Egységes irányítás Kétegyházán Meggyőző valóság, biztató tervek Hogyan segítheti a szülő gyermeke pályaválasztását? az ötlet, egyesíteni kellene a két közművelődési intéz­ményt, ha már fizikai érte­lemben úgyis együtt van. A művelődési házban ma az igazgató, a könyvtár új vezetőnője (aki egyben igaz­gatóhelyettes is), valamint két előadó dolgozik. Most ál­lítják helyre azt az épületet is, amelyben a tájház kap helyet. A tervek szerint en­nek irányítása is ide tartoz­na. A „kétegyházi kultúrcent- rum” — más név még nincs rá, ilyen szervezeti forma másutt nemigen akad — va­lóban az ésszerű takarékos­ság ügyét szolgálja. így csökken az energiaköltség, kisebb létszámú személyzet­tel lehet dolgozni, a folyóira­tokból és lapokból is keve­sebbre kell költeni, jobban kihasználható a könyvtár he­lyisége. Az egységesítésnek tehát tartalmi és gazdasá­gossági hasznai, előnyei van­nak. A fiatal népművelők azon­ban már a jövőt tervezik. Az ötezernél is több lélekszá­mú nagyközségnek a köz­ponti irányadatok szerint 250 négyzetméteres alapterületű könyvtár kellene. A tanács kész is egy épületet megvá­sárolni, ahol ez kialakítható, A rr.ű.elődési centrum két vezetőjének az ötlete azon­ban a fizikai egységesítést, ezáltal a tartalmi hatékony­ságot is segítené. A művelő­dési ház mellett áll az a ha­talmas táncterem, amelyben galériákkal a nagy magassá­got megtörve, kialakítható a megfelelő alapterületű könyvtár. S aki oda bemegy, az a ház rendezvényeit sem kerüli el... A tánctermi rendezvénye­ket az eddig ki nem hasz­nált, értelmetlenül nagyra épített előcsarnokban lehet­ne megtartani. Az épületben most szerelik a központi fű­tésrendszert, így bálokat, diszkóprogramokat, nagyobb létszámú tanácskozást a most már fűthető csarnokban is rendezhetnek. Az áthelyezett könyvtár volt helyén pedig felnőttoktatási stúdiót sze­retnének kialakítani. Itt kapna helyet az ifjúsági részleg is, a községi KISZ- szervezet, a helyi alapszer­vezetek rendezvényei. A nagyterem oldalkijárata előt­ti rész építészetileg is kíván­ná a térlezárást. Ha ez meg­valósulna, a kultúrcentrum kiállítóteremhez jutna. A belső zárt kert a nyári prog­ramok színtere lehetne. A nagyszabású tervek költségei viszonylag alacso­nyak. S hogy szükség van rá, azt bizonyítja a művelő­dési ház egyre növekvő nép­szerűsége. Az igazgató kö- tegnyi jelentkezési lapot mu­tat, amelyeknek kitöltői nem kaphattak helyet a ház 21 klubjában, szakkörében. Itt ugyanis jelentkezni kéll, s bizonyos szempontok alap­ján döntik el, ki érdemesül­A Szarvasi Járási Hivatal művelődésügyi osztálya, a szarvasi Városi Tanács mű­velődésügyi osztálya, a Vaj­da Péter Művelődési Köz­pont, valamint a békésszent- andrási művelődési ház ok­tóber 27-én, szombaton dél­után 3 órai kezdettel rende­zi meg a bábcsoportok első járási-városi találkozóját a békésszentandrási művelődé­si házban. A találkr—H Dankó Pál, a Szarvasi Járási Hivatal mű­velődésügyi osztályának ve­Szonátaest Gyulán Október 29-én, hétfőn este rendezi meg az Országos Fil­harmónia Gyulán idei első bérleti hangversenyét. A művelődési központban 19 órakor kezdődő előadáson — Bálint Mária hegedűmű­vésznő és Failoni Donatella zongoraművésznő szonáta­estjén — Laczó Zoltán tart műsorismertetést. Műsoron Tartini g-moll ördögtrilla szonáta, Brahms A-dúr szonáta, Bolch Nigun Wieniawszky A-dúr variáci­ók és Paganini Boszorkány­tánc című műve szerepel. Bálint Mária budapesti születésű fiatal hegedűmű­vésznő. Hangszeres tanulmá­nyait hétéves korában kezd­te. Tizennégy évesen felvet­ték a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumba, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Halász Ferenc növendéke volt. 1974 és 1976 között a Szovjetunió­ban, a moszkvai Csajkovsz­kij konzervatóriumban ké­pezte tovább tudását. Szá­mos nemzetközi versenyen ért el helyezést. 1975-ben a Magyar Rádió hegedűver­senyén első díjat nyert. Failoni Donatella milánói születésű. Tanulmányait Budapesten végezte, a Bar­tók Béla Zeneművészeti Fő­iskolán Ficher Magda és Máté Miklósné, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­lán pedig Kadosa Pál és Kurtág György tanítványa­ként. 1968-ben sikerrel vett részt a Magyar Rádió zon­goraversenyén, s 1968 nya­rán a Taorminai Petrof-ver- senyen, valamint 1971-ben a seregnoi Pozzeli zongoraver­senyen ezüstérmet nyert. Je­lenleg az Országos Filhar­mónia szólistája. Bizonyára a gyulai zene­kedvelő közönség tetszését is méltán elnyerik majd szo­nátaestjükön. Az MSZMP mezőberényi nagyközségi bizottsága és Mezőberény—Csárdaszállás nagyközségi Közös Tanácsa rendezésében került sor ok­tóber 24-én, szerdán este a mezőberényi Petőfi Művelő­dési Központban az aktíva­ülésre. A megjelenteket Zol- nai László, a nagyközségi pártbizottság titkára köszön­tötte, majd Szűcs Lajos ta­nácselnök értékelte a Mező- berényben folyó közművelő­dési munkát és ismertette az éves és középtávú közműve­lődési terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Beszámolójában kiemelte a közművelődés tudatformá­ló szerepét, amelynek fon­tossága megköveteli az álla­mi, gazdasági, társadalmi szervektől, hogy szerepének megfelelően segítsék a köz- művelődési feladatok meg­valósításában a nélkülözhe­tetlen tárgyi és anyagi felté­telek biztosításával. Megem­lítette, hogy a középtávú terv elkészítésekor még nem számoltak az azóta elkészült új művelődési központtal, így belépésekor új helyzet állt elő Mezőberényben és a környező községekbén. A Petőfi Művelődési Központ ugyanis azóta átvette a nagyközség közművelődésé­ben az őt megillető bázisfel­zetője nyitja meg. Ezt köve­tően kezdik meg a csopor­tok bemutatkozásukat. Az előadáson fellép a békés­szentandrási művelődési ház „Gyermekmosoly” bábcso­portja, a kondorosi művelő­dési ház bábcsoportja, vala­mint a szarvasi általános is­kolai szlovák diákotthon „Százszorszép” bábegyütte­se. A bemutatók szakmai ér­tékeléssel zárulnak, majd a résztvevőknek okleveleket, ajándéktárgyakat adnak át. Mindannyiunk érdeke, hogy gyermekeink olyan életpá­lyára kerüljenek, ahol sike­resen, eredményesen helyt­állnak. Ahhoz viszont, hogy a követelményeknek megfe­leljenek, sokoldalú felkészí­tésre van szükségük. Ezért mindenkinek tenni kell, hogy elegendő ismerethez juthas­sanak a döntés előtt álló fia­talok. Természetesen a fel­adatokat csak közös összefo­gással, együttműködéssel le­het teljesíteni. A következőkben figyel­mükbe ajánlunk néhány ja­vaslatot, melyet érdemes fo­lyamatosan — nem csupán a végzős évre leszűkítve —• tervszerűen alkalmazni, tu­datosítani gyermekük sike­res pályaválasztása érdeké­ben. Igaz, a tevékenység hosszabb időszakot — éveket foglal magába —, de nem je­lent külön feladatot a szü­lőknek, mert a családi élet elválaszthatatlan része az életre, a pályára nevelés. Ismerjék meg gyermeküket! A születéstől figyelemmel kísérhetik gyermekük testi fejlődését, személyiségének változását. Mindennapi gon­doskodásukkal, nevelésükkel jelentősen hozzájárulnak ah­hoz, hogy alapvető szokása­ik, jó tulajdonságaik kiala­kuljanak, a kevésbé jók pe­dig háttérbe szoruljanak. A folyamatos megfigyelés lehe­tővé teszi, hogy megismer­jék adottságait, képességeit, vágyait, törekvéseit. Felele­tet kaphatnak arra is: mi iránt érdeklődik, mennyire tartós az érdeklődése; mit szeret csinálni szabad idejé­adatokat, de a tárgyi és sze­mélyi feltételek biztosítottsá­ga mellett még ma is jelen­tős anyagi gondokkal küzd. A művelődési központ munkájának értékelése után az előadó szólt a munkás­művelődés — ezen belül a 131 szocialista brigád — ja­vuló közművelődési tevé­kenységéről, az értelmiségi, s ezen belül a pedagógusok ki­emelkedő szerepéről, vala­mint az ipari üzemek és ter­melőszövetkezetek közműve­lődési munkájáról. Ezután ismertette az ez év nyarán, a békéscsabai Váro­si Tanács művelődésügyi osztálya által folytatott vizs­gálat főbb tanulságait. Ered­ményes munkájával különö­sen a nagyközségi könyvtár vívott ki osztatlan elismerést. Szűcs Lajos végezetül hang­súlyozta, hogy a közművelő­dési munka eredményessége szempontjából szükség lesz a közeljövőben a közművelő­désre szánt anyagi források koordinálására. Ezután a művelődési köz­pont igazgatója, Balogh Fe­renc értékelte a művelődési központ munkáját, nem hallgatva el a nehézségeket sem. A két beszámolót kö­vető vitában több felszólaló is foglalkozott a felnőttkép­zés gondjaival. Az elhang­zott számok bizonyítják: Me­zőberényben még mindig je­lentős a 8 osztályt el nem végzett felnőttek száma. Ambrus Zoltán, a megyei ta­nács közművelődési csoport- vezetője a művelődési házak változó szerepéről, funkció­járól szólt. Zolnai László, a pártbizottság titkára pedig figyelmeztetett az idősek, a kismamák és az eljáró dol­gozók közművelődési hátrá­nyára. Az élénk vitát a művelő­dési központ és az ifjúsági ház társadalmi vezetőségé­nek megválasztása követte. A 23 tagú bizottság titkára Ba­logh Ferenc lett, elnöke pe­dig Dütsch Zsolt, a gimná­zium igazgatója. B. S. E. ben; milyen a kézügyessége; mennyire kitartó a munka­végzésben és a tanulásban; hogyan tud kapcsolatot tar­tani társaival, a felnőttekkel. Természetesen a fentiek fej­lesztésére sok lehetőség kí­nálkozik a családban. Példa- mutatással, átgondolt meg­nyilatkozásokkal idejében el­kezdett szoktatással, a mun­káról alkotott kedvező véle­ményükkel, munkaszerete­tükkel, kialakíthatják gyer­mekükben a választandó pá­lya iránti vonzódásuk elmé­lyítését. A gyermekükről szerzett és rendszerezett ismeretek bir­tokában könnyebben segítsé­get adhatnak számukra, hogy felismerjék és fejleszteni tudják képességeiket. Mivel az önismereti kérdések tisz­tázása alapvetően fontos a pályaválasztási elképzelések megvalósításához, ezért mi­nél több alkalommal szüksé­ges róluk beszélni és tenni a családi körben. Ismeretszerzés a pályakörökről Az iskolai munka során többféle módon tájékozódnak a tanulók a pályakörökről. (Pl. műszaki-technikai pá­lyák, egészségügyi pályák stb.) Erre kell törekedni a mindennapok családi prog­ramjai alkalmával is. Te­remtsenek a szülők minél több lehetőséget, hogy gyer­mekük kapcsolatba kerüljön különböző szakmákkal. A beszélgetésen, a könyvek, új­ságok olvasásán, a rádió, a televízió információinak fel- használásán túl látogassanak együtt munkahelyeket, s ha mód van rá, vegyen részt a gyermek munkahelyi vagy iskolai szakköri foglalkozáso­kon. Nyaranta pedig életko­rának megfelelő munkát vé­gezzen, alkalmanként irá­nyításukkal, ellenőrzésükkel. Természetesen nem arra gondolunk, hogy teljes rész­letességgel ismerjen meg szakmákat, hanem az alap­kérdésekre kapjon választ. (Munka jellege; nehézségi foka; követelményei; távla­tok stb.) Az érdeklődési kö­rének megfelelő pályákat vi­szont az apró mozzanatokig, részletekig célszerű gyerme­kükkel közösen értékelni. A munka szép, sikerélményeket nyújtó oldala mellett az elő­forduló nehézségeket is! Tö­rekedni kell mindkét oldal elfogulatlan megítélésére. Lényeges, hogy gyermekük választandó pályája jellem­zőinek ismerete mellett a pá­lya eléréséhez szükséges is­kolákról is tudjon. Érdemes gyermekükkel együtt szemé­lyesen is tájékozódni a kép­zés körülményeiről, a köve­telményekről, a beiskolázás­ról. Megyén kívüli iskolába készülő gyermek esetében fo­kozottan célszerű a előző­eket megvalósítani. Vágyak és lehetőségek Közismert, hogy megyénk néhány középfokú iskolájába különböző szakra, szakmára jóval többen szeretnének a végzősök közül bejutni, mint amennyit a felvételi keret­szám megenged. A túljelent­kezés okai közül kiemeljük a közvélemény szerepét, mely határozottan befolyásoló té­nyező. Ezért is célszerű sze­mélyes élmények alapján — az iskolák útmutatását fi­gyelembe véve — gyerme­kükkel közösen dönteni. Az így megszületett döntés ese­tén valószínűbb ugyanis, hogy megfelel majd azoknak az elvárásoknak, melyet a középfokú iskola, a pálya tá­maszt az oda kerülőkkel szemben. A gimnáziumba, szakkö­zépiskolába, szakmunkáskép­ző intézetbe felvehetők szá­mát munkaerő-gazdálkodási mutatók szerint évente álla­pítják meg. Ezek az adatok a lehetőségeket tartalmazzák, melyeket szükséges figyelem­be venni az elképzeléseknél. Sajnos, több szülő ragasz­kodik olyan elképzeléshez, ami gyakran csak a saját akaratának a megvalósítását tükrözi: „... legalább a gyer­mekem érje el, ha én nem tehettem...” Ez a szemlélet nem hozhat megfelelő ered­ményt a beiskolázásnál, kü­lönösen akkor, ha erőltetik az adott iskola elvégzését, vagy szakma megszerzését. Ami a jó döntéshez kell A pályaválasztási döntés­hez nagyon fontos az önis­meret folyamatos alakítása, a pályaismeret gazdagítása, a népgazdaság időszerű igé­nyeinek figyelembe vétele. Ezekről vetettünk fel néhány gondolatot az előzőekben. Ha­sonlóan lényeges a tanulás, a megfelelő tanulmányi ered­mény elérése is, hiszen ez a beiskolázás egyik alapszem- pontját képezi. Arra kell tö­rekedni, hogy gyermekük _ erejéhez, képességeihez mér­ten a legjobb eredményt ér­je el, s ennek megfelelő is­kolatípust, pályát válasszon. Gyermekük testi fejlettsé­gét, egészségi állapotát is jól kell ismerniük, hogy a pá­lyaválasztási döntés megala­pozott legyen. Egészségi szempontból károsodott ta­nulók tapintatot, különös se­gítséget igényelnek. Nekik ugyanis a lehetőségeik kor­látozottak, ezért a szülők ki­emelten törődjenek gyerme­kük pályaválasztásával ilyen esetben. A körültekintő pályaelőké­szítő munkához szorosan hoz­zátartozik a továbbtanulásra jelentkezés. Elegendő meny- nyiségű információ birtoká­ban, várhatóan sikeres lehet a gyermek felvétele a vá­lasztandó iskolába. Több esetben előfordult viszont, hogy a megfelelő előkészüle­tek ellenére senu sikerült a beiskolázás. Ez abból adó­dott, hogy nem gondolták át kellően, melyik iskolát, sza­kot jelölték a jelentkezési la­pon az első, melyiket a má­sodik helyen; ill. nem akar­ták megváltoztatni elképze­lésüket. (Pl. közel egy idő­ben van a felvétel elbírálása a két jelölt iskolában; túlje­lentkezés figyelmen kívül ha­gyása; gyengébb tanulmányi eredmény; eltérő szakma, is­kolatípus jelölése stb.) A pályaválasztási gondok megoldásában elsősorban az iskola pályaválasztási fele­lőse, az osztályfőnökök és a nevelők segítenek. Ha szük­séges, a pályaválasztási in­tézethez is fordulhatnak se­gítségért. ♦ Néhány mozzanatot tud­tunk csupán felvázolni a pá­lyaelőkészítő tevékenység szülőkre vonatkozó részéből. Bízunk abban, hogy a gon­dolatébresztőnek szánt írás ötleteit hasznosítani tudják a mindennapok során. Selmeczi László SZlNHÍZ, MOZI 1979. október 26-án, pénteken, Békéscsabán, IS.00 órakor: CSIPKERÓZSIKA Toldi Miklós-bérlet. 1979. október 26-án. pénteken, Berettyóújfalun, 19.00 órakor: Árva betheen kata * * * Békési Bástya: 4 órakor: Vi­gyázat, rozmárok! — 6 és 8 órakor: Gyilkos a tetőn. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Fuss utánam, hogy el­kapjalak. — 7 órakor: Túl a félelmen. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: Nem fáj a feje a harkálynak. Békéscsabai Terv: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Gyulai Er­kel: Sztrogof Mihály. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Az inkák kincse — 5 és negyed 8 óra­kor: Kínai negyed. Orosházi Béke: Az első kísértés. Oros­házi Partizán: Magyar rapszó­dia. Szarvasi Táncsics: Ostrom. Néhányan azok közül, akik az udvar kertészeti kialakítását vállalják: a művelődési ház kertbarát szakköre. Balról a má­sodik Mészáros Jenő szakkörvezető Fotó: Szántó Péter hét a tagságra. (Nemesi) Bábcsoportok találkozója Békésszentandráson Közművelődési aktívaülés A kétegyházi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gához címzett, ez év július 1-én keltezett levélnek a te­lepülés történetében bizo­nyára jelentősége lesz. A művelődési ház vezetője ál­tal írt levélben ugyanis ar­ról van szó, hogy engedélyt kérnek az egységes szakirá­nyításra, közös vezetésre a művelődési ház és a könyv­tár fölött; ideiglenes jelleg­gel, december 31-ig. A kér­vényt a vb-titkár jóváha­gyólag ellenjegyezte. — A szomszédos 52 négy­zetméteres klubszobában van a könyvtár — mondja a művelődési ház igazgatója, Árgyelán György, és az iro­da falára mutat. — Koráb­ban havi bérleti díjat fize­tett a könyvtár. Sok vitánk volt a takarítás körül. Saj­nálatosan hosszabb idejű be­tegállományba került a könyvtárosunk, majd el is költözött. Nem utolsósor­ban: sok-sok szakmai átfe­déssel dolgoztunk. így jött

Next

/
Thumbnails
Contents