Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Félidőben az őszi csúcsforgalom Cukorrépa-irányvonalok, éjszakai szállítás, kevesebb üresjárat Az igényeket tekintve ma már szinte egész évben őszi méretű forgalmat bonyolít le a közlekedés, a klasszikus értelemben vett őszi csúcs azonban — amikor a napi tennivalókat a mezőgazdasági fuvarozások tetőzik — most *s nagy erőpróbája mind a vasútnak, mind a Volánnak. Szeptember közepétől november közepéig csupán mezőgazdasági termékekből 53 millió tonna várt, illetve vár elfuvarozásra, többsége a két legnagyobb közlekedési vállalatra hárul. Tanácskozás a tsz-ekröl A mezőgazdasági szövetkezetek számos eredményes intézkedést tettek az idei terméskiesések pótlására, valamint a termelési költségek növekedésének mérséklésére, állapították meg szerdán a MÉM-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a TOT és az OKISZ vezetőinek értekezletén, amelyen a tsz-ek helyzetéről és gazdasági tennivalóiról tárgyaltak. Ahol a gazdaságok minden rendelkezésükre álló lehetőséget kihasználtak a termelés hatékonyságának növelésére, ott — a pótbevételek révén — több lehetőség nyílott a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására és a jövedelem növelésére. A következő időszakban még inkább előtérbe kerül a tartalékok feltárása és termelésbe állítása. Arra van szükség, hogy a rendelkezésre álló erőforrások maximális hasznosításáért legtöbbet tevő dolgozók és kollektívák tevékenységét mindenütt ismerjék el, s a teljesítményeket a munkadíjazásban is juttassák kifejezésre. A tanácskozáson részt vett Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese. Tessedik Sámuel már 1781- ben meszet tartalmazó sárgaföldet alkalmazott talajjavítás céljára. Az első talajjavítással foglalkozó bizottságot még 1925-ben alakították meg. Az évtizedekkel ezelőtt szerzett felismerés ellenére a legutóbbi időkig viszonylag kevés figyelmet fordítottak a mezőgazdaságban a talaj- javításra. Október 24-én, tegnap éppen e témában tartották Csárdaszálláson tanácskozást a meszes altalajterítésről, di- gózásról. A megbeszélést a Hajdú-Bihar megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szövetsége, a MAE Hajdú-Bihar megyei Szervezetének talajtani és szaktanácsadási osztálya, a Békés megyei csárdaszállási Petőfi Tsz, a Debreceni AgA megnövekedett, fuvarozási feladatok zavartalan lebonyolítására, a munka jobb megosztására több központi intézkedés született. Szeptember 1-től — mint ismeretes — a rövid távú szállításokat a vasúttól a közúti közlekedés vette át. A MÁV átcsoportosításokkal megerősítette a legnagyobb csomópontok, a rendező pályaudvarok személyzetét, tolatómozdonyokat is beállított tehervonatok továbbítására, a hétvégekre szervezett rakodásokhoz garantálja a szükséges kocsikat, a vidéki vasúti igazgatóságokon pedig operártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézete és a Tiszántúli Meliorációs Vállalat debreceni és karcagi főmérnöksége szervezte. A digózás útján történő talajjavítás az eddigi tapasztalatok szerint gyorsan megtérülő beruházás. Az ilyen módon „kezelt” talajokon a termésátlagok rohamosan nőnék — állapította meg többek közt dr. Köhler Mihály, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének munkatársa a megbeszélésen. A javítás után nemcsak a termésátlagok biztosítanak nagyobb jövedelmet, hanem csökkennek a talajművelés költségei is. Ma már adottak e munka technikai feltételei is. ratív bizottságok döntenek arról, hogy mely% vállalat, hány kocsit kapjon. Az őszi csúcsforgalom félidejében elmondható, hogy — ha nem is mindig zavartalanul — a korábbinál szervezettebb munkával, az igényeket kielégítve teljesíti feladatait a közlekedés. Erre legjellemzőbb az, hogy a korábbiakhoz képest csökkent a kocsihiányból adódó feszültség. Az őszi forgalom idején az elmúlt években „megszokott, volt, hogy naponta 3000—3500 kocsit nem tudott biztosítani a MÁV, most az igényektől alig ezerrel vagy még kevesebbel tér el. A vasút októberben eddig 160 ezer tonnával több árut fuvarozott el a tavalyinál. Szeptemberi és az október 23-ig mért teljesítménye 20,9 millió tonna. Amennyiben tartják ezt az ütemet, s az időjárás is kedvez, októberben 12,3—12,4 millió tonna árut továbbítanak, s teljesítik a korábbi elmaradás miatt- feszített. tervüket. A Volán vállalatok a csúcsforgalom másfél hónapjában la tavalyinál 3 százalékkal több árut fuvaroztak el, a nagyobb igényekre alapozott tervtől azonban elmaradtak; elsősorban a beruházási korlátozások nyomán kiesett nagy tömegű szállítások miatt. A legtöbb munkát ezekben a hetekben a cukorrépa- szállítás adja, a kampány kifogástalan megszervezése, a gyárak, termelők és a fuvarozók példás együttműködése nyomón viszont a MÁV Vezérigazgatóságon és a Volán Trösztnél ezt szinte észre sem veszik. A Pécsi Vasútigazgatóság négy gyárba is szállít cukorrépát, mégpedig amire az őszi csúcsban eddig még nem volt példa, hetek óta reklamáció nélkül, zavartalanul. Az eredmény jórészt annak köszönhető, hogy naponta 5, úgynevezett fordavonattal — ezertonnás zárt szerelvényekkel, „nyílegyenesen” viszik a répát közvetlenül a kaposvári és az ercsi üzembe, ahol megszervezték a gyors kirakást, így a szokásos kettő helyett egy nap alatt fordulnak a vonatok. A Szegedi Vasútigazgatóság területén 18 állomásról szállítanak cukorrépát, naponta mintegy 300 vagonnyit a szolnoki és a hatvani gyárba. Eddig több mint negyedmillió tonna répát fuvaroztak el, 200 ezer tonnát irányvonatokkal. A vasutasok munkáját jól kiegészíti a szegedi 10. számú Volán Vállalat, amely a rövid távú szállítások mellett rendszeresen éjjeli és vasárnapi rakodással, szállítással segíti a vasúti kocsiforduló gyorsítását. A Debreceni Vasútigazgatóság egyik legnagyobb feladata, hogy a szabolcsi kedvező almiatermést, a jó minőséget megőrizve, eljuttassa a megrendelőkhöz. Eddig 174 ezer tonna almát fuvaroztak el, 60 ezer tonnával többet, mint a múlt év .azonos időszakában, s ezzel lényegében túljutotta^ a munka dandárján. A HUN- GAROFRUCT hűtőházából, a tuzséri „gyümölcspályaudvarról” több mint 150 ezer tonn,a almát szállítottak szovjet 'exportra. Szabad szombatokon és vasárnap is dolgoznak, időnként azonban például kocsihiány miatt, mégis előfordult fennakadás. A szovjet, partnerek október 20-a óta a korábbiakon felül naponta további 40 széles nyomtávú kocsit adnák, így most már zavartalan az alma berakása és szállítása. Ezen ,a területen is jó partner az almaszállí- tásna nagy erőket felvonultató Volán, amely az idén külön diszpécser szolgálatot állított fel, koordinálva nemcsak a saját — más megyékből átirányított — dolgozóinak, hanem a besegítő Belkereskedelmi Szállítási Vállalat és a Szövetkezeti Szállítási Vállalat jár- műveinék munkáját is. Külön száz gépkocsiszerelvényből álló mezőgazda- sági teherautóparkot állított fel a betakarítás segítésére és az élelmiszerszállításra a szolnoki 7. számú Volán Vállalat, amely egyebek között a vállalt 280 ezer tonna cukorrépából 70 ezer tonnát már elszállított a helyi és a Hatvani Cukorgyárba. A gépkocsik többnyire éjszaka járnak, amikor a közúti forgalom nem zavarja közlekedésüket, a gyárakban pedig a mezőgazda- sági üzemek szállításai folyamatos, gyors ürítésüket. Ezenkívül megszüntették a répaszállító kocsik üresjáratait. is, miután megszervezték visszfuvarban a műtrágya és az építőanyag fuvarozását. Javult a járművek kihasználása, kevesebb az üresjárat, a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalatnál, amely a jobb szervezés eredményeként — minimális kivétellel —. minden szállítási igényt, „naprakészen” kielégít. A vállalat 40 kocsija dolgozik rendszeresen a ZÖLDÉRT- nek 25 teherautóval a konzervgyárakból fuvaroznak árut, s 50 nagy szerelvényt állítottak be a hagyományos törkölyszállításokra. Üj feladatként az idén 900 vagon almát továbbítanak a Bajai Mezőgazda- sági Kombinátból közvetlenül a Budaörsi Hűtőházba, mégpedig az áru minőségét megóvó konténerekben, amely egyben a rakodást is gyorsítja. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben T—100-as lánctalpas traktorra szerelt talajnyesővel vágják a talaj meszes rétegét és szállítják a javítandó területre Fotó: Kepenyes János A talajjavítás gyorsan megtérülő beruházás A Budapesti Elektroakusztikai Gyár legújabb, integrált áramkörökkel felépített sztereó keverőasztalát állították üzembe a Magyar Rádió ötös sztereó stúdiójában (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) A11 napos iskolai munkarendről tárgyaltak A Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága tegnapi, október 24-i soros ülésén első napirendi pontként a 11 napos általános iskolai munkarend tapasztalatait, s a középiskolákban folyó kísérletek továbbfejlesztésének lehetőségeit tárgyalta meg. A Mezei József köznevelési felelős által összeállított írásos beszámoló őszintén, minden jelenségre figyelmet fordítva tárta fel az e tárgyban még bőven jelentkező problémákat, s jó kiindulási alapul szolgált a kibontakozó vitához. A bizottság a 11 napos munkarend szükségességében és eredményeiben nem kételkedve a jobbítás szándékával több átgondolásra érdemes javaslatot fogalmazott meg. Többek között az új munkarend során jelentkező bérmegtakarítás fel- használásának tisztázását, a kollégiumokra háruló többletfeladatok feltétlen vállalását. Szó volt arról is, hogy a 11 napos munkarendben minden tanítási napra és tanítási órára vigyázni kell, ezért nagyobb rendet és fegyelmet követel vezetőtől, pedagógustól egyaránt. Helyes lenne, ha május végéig csak komoly oktató-nevelő munka folyna, s a június lenne a különböző sport- és kulturális mozgalmaké. Ezután a megyei bizottság elfogadta az 1980-as évre szóló költségvetési tervet. Népfrontjavaslat: Dr. Réti Pál nevét vegye fel az új csabai kórház Békéscsabán, a HNF városi bizottságának honismereti munkacsoportja a napokban ülést tartott. Ezen Hankó András, a testület vezetője ismertette dr. Réti Pál orvos életével, munkásságával kapcsolatos adatokat. Talán kevesen tudják, hogy a városi kórház alapítása (1854) az ő nevéhez fűződik. Ezt megelőzően már a szegények „ápoldájáról” írt művében is felhívta a hatóságok figyelmét a tífuszkor elleni védekezés fontosságára. Egész élete szüntelen fáradozásokban, harcban telt el: kellő határozottsággal, bátran kiállt a közegészségügyi helyzet megszilárdításáért. A kórházalap állandó gyarapításának szükségességét hangoztatva, sokat tett a bábák szakmai képzésének elősegítésére is. A munkacsoport tagjai úgy határoztak, hogy felkérik a HNF vezető testületét arra: javasolja a városi tanácsnak, hogy az új kórház vegye fel dr. Réti Pál nevét. Az ülésen többen is megállapították, hogy a honismereti mozgalom szélesítésében sok még a pótolni való. Másutt ebben ugyanis jóval előrébb járnak, mint Békéscsabán. Az egyes településeken élt jelentősebb személyiségek tevékenységét alaposabban elemzik, tudatosítják; emléktáblákat, szobrokat stb. helyeznek el, és kiállításokat is rendeznek. Szintén sok a tennivaló a helytörténetihonismereti kutatások eredményeinek publikálásában — különös tekintettel az agrár- szocialista mozgalmakhoz fűződő dokumentumok feltárásában. Ha mindehhez az iskolák is hozzájuthatnának, a történelemtanárok jobban fel tudnák majd használni a helytörténettel, a honismerettel összefüggő cikkeket és tanulmányokat az oktatásban. Ma: Köröstáj-nap Vésztőn Ma, csütörtökön délelőtt Vésztőn találkoznak Köröstáj kulturális mellékletünk írói, költői, képzőművészei, hely- történeti kutatói és barátai. A program a könyvtárban kezdődik, ahol a nagyközség vezetői fogadják a Vésztőre érkező vendégeket, majd külön szekcióban kezdődik meg a tanácskozás az irodalmi, a képzőművészeti élet, valamint a helytörténetírás időszerű kérdéseiről. Délután a nap részvevői megkoszorúzzák a Sinka István egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát, részt vesznek a „Kö- röstáj-tárlat” megnyitásán a művelődési házban, megtekintik a Csolt-monostor ásatását a mágori halmon. A nap programjában szerepel még Komáromi Gábor tanácselnök tájékoztatója a nagyközség múltjáról, jelenéről és a jövő terveiről, valamint az este 19 órakor kezdődő irodalmi est, a tanácsháza dísztermében.
