Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

1979. október 21., vasárnap H2H23BS Barátaink életéből Csehszlovák mezőgazdaság Segít a hosszú távú tervezés Milyen lesz Csehszlovákia mezőgazdasága 2000-ben? Mennyi termőföld áll majd rendelkezésre, mennyi húst, tejet és gabonát termelnek majd, melyek a fejlesztés fő akadályai? Ezekre és hason­ló kérdésekre keresik a vá­laszt a prágai mezőgazdasá­gi kutatóintézet munkatár­sai, akik jó néhány — egé­szen az évezred végéig ér­vényes — távlati tervet dol­goztak már ki. * A fejlesztési programoknál alapvető fontosságú .a köve­telmények és a lehetőségek összhangjának megteremté­se. Messzemenően érvényes ez a növénytermesztés és az állattenyésztés struktúrájá­nak megváltoztatására is. A következő húsz évben az étrend ugyanis jelentősen megváltozik: fokozatosan nő a hús, a tej, a gyümölcs és a zöldség, azaz a biológiai szempontból legfontosabb élelmiszerek aránya. A szak­értők a következő változáso­kat jelzik előre: — A napi kalóriafo­gyasztás a jelenlegi 3200- ról kb. 3000-re fog csök­kenni. Ez elősegíti az úgynevezett civilizációs betegségek elleni harcot. — Tovább csökken a gabonafélék, a liszt, a burgonya (évi 96-ról 85 kg-ra), valamint a zsír fogyasztása. — Növekszik viszont a zöldség- és gyümölcs-, valamint a húsfogyasz­tás. (Ez utóbbi pl. 81-ről 94 kg-ra). Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy mezőgazdasági termelést egyre kisebb terü­leten tudnak csak folytatni. Az egy lakosra jutó föld 0,47-ről előreláthatólag 0,40 hektárra csökken, (összeha­sonlításképpen e mutató a Szovjetunióban 2,2, az USA- ban 2,09, de még Franciaor­szágban is 0,63 hektár.) A mezőgazdasági földterület fogyatkozását a terméshoza­mok emelésével, jobb gaz­dálkodással kell pótolni: 2000-re 60 mázsa/hektár kö­rüli gabona-, 520 mázsa/hek- táros cukorrépa- és 27 ton- na/hektáros burgonyatermés­sel számolnak. Ezen túlme­nően új terményfajták kifej­lesztésére és az agrotechni­kai eljárások tökéletesítésé­re is törekszenek. Fontos módszer a földminőség javí­tása, az öntözés, a rekultivá­ció, az ipari és szerves trá­gyák alkalmazásának tudo­mányos irányítása. A víz egyébként sok szempontból döntő tényezővé válik az egész népgazdaság számára: az évezred végéig a mostani vízfogyasztás sokszorosára emelkedik. * Az állattenyésztésben nem az állatok számának, hanem a nagy tej- és húshozamú fajták arányának növelését tűzik ki célul. Ennek felté­tele az is, hogy a szarvas- marha-, sertés-, baromfite­nyésztés és -hizlalás korsze­rű, ipari jellegű körülmé­nyek között történjen. A másik fontos feladat az, hogy a szakemberképzésnél is vegyék figyelembe a jövő követelményeit. Az új tudo­mányos eredményeket mi­nél hamarabb át kell ültetni a gyakorlatba, ehhez pedig magasabb szakképzettségű és szélesebb látókörű vezetőkre van szükség. Korszerű, higiénikus körfejőgép Mongólia Vietnam Szélvitorlával a Góbi-sivatagon át Érdekes sportkísérlet szín­tere volt nemrég a Góbi-si­vatag. Mongol és lengyel sportemberek háromkerekű földi vitorlásokon ezer kilo­méteres távot tettek meg. A földi szélvitorlázás ős­hazája Hollandia. Ma a sportági igén népszerű az USA-ban és Európában is. A szovjet sportolók például legutóbb 2500 kilométeres távot „futottak be” szélvi­torlással. Mongóliában a leg­ifjabb sportágak közé tar­tozik a szélvitorlázás. Az el­ső szélvitorlást 1971-ben ké­szítették. 1976-ban ezt kor­szerűsítették az ulánbátori Ifjú Technikusok Házának oktatója, Sz. Mjagmarszuren vezetésével. Mjagmarszuren is részt vett, mint a mongol csapat vezetője, a góbi-siva­tagi túrán. Ez egyébként a világ második sivatagi szél- vitorlástúrája volt; az elsőt 1967-ben a Szaharában ren­dezték meg, kétezer kilomé­teres távon. Az ezerkilométeres távra a Góbi I. és Góbi II. vitor­lásokkal Bajanhongorból in­dultak a versenyzők, és a Közép-Góbi megyei Mandal- gobiban értek célba. A vitor­lás járművek 80 kilométeres óránkénti sebességgel mo­zogtak, és könnyedén szállí­tották terhüket. Mint Mjagmarszuren a verseny után kijelentette, ez a fajta szállítási mód siker­rel alkalmazható az úttalan sivatagok nehéz körülményei között. (BUDAPRESS — MONCAME) Muzsikáló brigád A különböző népzenei versenyeken már több aranyérmet kapott Vinh Phu vietnami tartomány Dao Xa falujának mű­vészegyüttese. A fiatal lányokból álló brigád tagjai azonban nemcsak a népi hangszereket kezelik mesterien, jó eredmé­nyeket érnek el a szövetkezet gumiültetvényein is. Szovjetunió Olajbányászat északon A múlt évben az előzőek­hez viszonyítva nagymérték­ben növelték az olajtermelést a Komi Autonóm Köztársa­ságban. Az olajkutatók mind észa­kabbra jutnak el a tajgán és a mocsarakon át, új és gaz­dag lelőhelyeket találnak. Különösen kegyetlen az éghajlat ezen a tájon. A vad hidegek, hótorlaszok, az út­talan utak és a néha külö­nösen mélyen fekvő olaj ré­tegek alaposan próbára te­szik az „olajosokat”. A Komi Autonórrt Köztár­saságban csak a közelmúlt­ban. kezdődött meg az olaj kitermelése, bár jelenlétéről már a múlt században is tudtak. Nem sokkal az Ok­tóberi Forradalom győzelme után Lenin javaslatára kez­dődött meg itt az olajkuta­tás. Az első ötéves terv ide­jén (1928—32) indult meg a több mint 415 ezer négyzet- kilométer nagyságú terület meghódítása, de ennek az új iparágnak, az olajbányászat­nak a fejlődése csak néhány éves. Ezekben az években új lelőhelyeket nyitottak, olajvezetékeket építettek, amely összeköti az olajkuta- kat az ország központjával. Jelenleg a Komi Autonóm Köztársaság az olaj, a kon- denzátum és a földgáz ter­melésének összességét te­kintve igen fontos szerepet tölt be a Szovjetunió nép­gazdaságában. (APN — KS) Jugoszlávia vaskohászata A kragujeváci Crvena Zastava Autógyár megkezd­te a Zastava 102-es prog­ramhoz szükséges vasöntöde építését. Ez része a jugo­szláv kohászati fejlesztési programnak. A múltban a jugoszláv ko­hászok szétszórt, kis kapa­citású öntödékben dolgoztak Az utóbbi években azonban törekedtek a kis üzemek olyan egyesítésére, hogy egy- egy iparág számára szüksé­ges öntvényeket egy helyen, nagyobb üzemben, rentábi­lisan állítsanak elő. A jö­vőben a kohók fejlesztésénél ezt tartják szem előtt. Bár a kohászat tudvalé­vőén a legdrágább beruházá­sokat igényli, Jugoszláviá­ban az elmúlt esztendőben több új kohászati üzem kezdte meg a termelést. Ezek összesen csaknem 500 000 tonna vasérc feldolgozására lesznek képesek. A kohászat nagyarányú fejlődése lehetővé teszi, hogy az egykori kézműves mód­szerekről mind több helyen térjenek át a nagyüzemi ter­melési módokra. Jelenleg a vaskohászati termelés több mint 60 százaléka automa­tizált gyártásmódokkal törté­nik. (BUDAPRESS — TAN- JUG) NDK Iskolák és diákok A Német Demokratikus Köz­társaságban jelenleg 1 millió di­ák ismerkedik meg tanulmányai során a gazdasági élet mai prob-» lémáival, a termeléssel, a poli­technikai, a termelési tájékozta­tó és a gyakorlati munkaórákon, a 7. és a 10. osztályokban. A népgazdaság szükségleteinek, és az egyéni kívánságoknak az ösz- szeegyeztetésében sokat segíte­nek a pályaválasztási tanács­adók, és az üzemek is. A fel­adat különösen nagy az idén, amikor 240 000 fiatal hagyja el a 10. osztályt. Közülük a szakmát választóknak már biztosított a megfelelő munkahely. (BUDAPRESS—PANOBAMA) (Fotó: VNA — MTI — KS) (Fotó: ORBIS — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents