Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Gazdasági kérdésekről és az értelmiség helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Az MSZMP Békés megyei bizottsága tegnapi ülésén Frank Ferenc első titkár elnökletével az alábbi napirendeket tárgyalta: 1. Jelentés az 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési program időarányos végrehajtásának tapasztalatairól, Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében. 2. Jelentés az értelmiség helyzetéről, ideológiai, politikai arculatáról és közéleti tevékenységéről Békés megyében, Nagy Jenő, megyei titkár előterjesztésében. 3. Szervezeti kérdések, amelyeknek előterjesztője Frank Ferenc, megyei első titkár volt. A megyei pártbizottság ülésén Rubik László és Szor- csik Sándor, a KB munkatársain kívül meghívottként jelen voltak az állami, tömegszervezeti és mozgalmi vezetők, a jelentések előkészítésében részt vett több aktíva. A pártbizottság a jelentéseket megtárgyalta és elfogadta. o A megyei pártbizottság elsőként az 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásáról tanácskozott. Az írásos előterjesztéshez, amely az első félév tapasztalatait összegezte, Csatári Béla megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést, amely részben a harmadik negyedév eredményeiről, részben a további feladatokról szólt. Referátuma során vázolta, hogy a cselekvési program végrehajtása a tervezettnél nehezebb körülmények között valósult meg. Ugyanis a termelés feltételei nehezültek, növekedett a minőség iránti igény, a piaci helyzet feszesebbé vált, kevesebb beruházással és állóeszközzel kellett nagyobb eredményeket elérni, a vállalati és szövetkezeti vezetés helyzete több szempontból összetettebbé vált. összességében mégis az mondható, hogy fokozódott a hatékonyság, a tervszerűség, a gazdaságos munkára való törekvés. A dolgozó kollektívák munkafelajánlásaikban a határozatnak megfelelő követelményeket, az ésszerű takarékosságot, a munkafegyelem szilárdítását helyezték előtérbe. A továbbiakban arról szólt, hogy az ipari termelés a korábbi időszaknál — az előirányzattal összhangban — mérsékeltebben fejlődött. A munkatermelékenység általában javult. A gazdálkodó- egységek termelését és forgalmazását a piaci igények jobb kielégítésére irányuló törekvés jellemezte. A vállalatok és ipari szövetkezetek gazdálkodási eredményeiket 12 százalékkal növelték, így 50 millió forinttal több nyereséget realizáltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Javult . a vállalati készletgazdálkodás, a készletek forgási sebessége felgyorsult. A beruházások tekintetében viszont jelentős mérséklődés tapasztalható. Az év végére várható termelésnövekedés megközelíti a tervezett mértéket. Az előadó külön-külön beszélt a nehézipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar helyzetéről. Megállapította, hogy az összképen belül jelentős a differenciálódás, amelyeket csak objektív körülményekkel magyarázni hiba lenne. Gondok vannak, különösen az építőipar területén, hiszen csak késéssel tudja feladatát teljesíteni. A mezőgazdasági feladatok teljesítéséről szólva Csatári Béla hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen időjárás komoly veszteségeket okozott, amelyeket a gazdaságok erőfeszítései, az ősziek várható termése csökkent ugyan, de maradéktalanul pótolni nem képes. Az állami gazdaságok esetében mintegy 100 millió forint nyereségkieséssel kell számolni. A termelőszövetkezetekben is várható év végére 100 millió forintos nagyságrendű pénzügyi hiány. Bár ez kevesebb a tavalyinál, mégis szükséges felhívni a figyelmet — főleg a megye északi, keleti részén — a vízrendezés, talajjavítás stb. erőteljesebb szorgalmazására. A háztáji gazdaságokban változatlanul tart a termelés növekedése, az áruértékesítés. Mindez pártunk, kormányunk politikája iránti bizalmat is kifejezi. Előterjesztésében szólt az előadó az áruforgalomról, a lakosság életszínvonalának alakulásáról is. Az áruforgalom — az áruösszetétel kedvező változására, az áremelkedések hatására — éves szinten 15 milliárd forintban teljesül. A lakosság pénzbevételei viszont jelentősen alatta maradnak a tavalyinak. A pénzbevételek emelkedésénél gyorsabb ütemű lett a lakosság pénzelköltése. összességében az állapítható meg, hogy az életszínvonal-célkitűzések teljesítése megyénkben a tervezett szintet eléri. Csatári Béla tájékoztatott az árváltozások tapasztalatairól is. Elmondta, hogy ennek időszakában a kereskedelem biztosítani tudta a megfelelő mennyiségű árukészletet. Csak néhány termék vonatkozásában volt hiány. Az árintézkedést a lakosság fegyelmezetten vette tudomásul. Az emberek többsége az intézkedést súlyosnak találta, de megértette. A dolgozók magatartása példás volt. Mindemellett sok kritika érte megyénkben a gáz- és villamosenergia- áremelést, illetve a még mindig meglevő településenkénti tarifakülönbségeket. Gondok vannak a kis fizetésű és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők körében. A dolgozók azt várják, hogy az áremeléssel párhuzamosan javuljon a minőség is. Befejezésül a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny helyzetéről, tapasztalatairól szólt. Emlékeztetett az országos és megyei állásfoglalásokra, felhívásokra, a munkaverseny főbb szempontjaira. Eddigi tapasztalat, hogy a gazdasági egységek többsége kidolgozta munkaverseny-vállalása- it a kollektívák véleménye alapján. A feladat most már a végrehajtás, hiszen gazdasági feladataink eredményes teljesítésével készülhetünk legjobban pártunk XII. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára, és ezzel alapozhatjuk meg a VI. ötéves tervünk sikeres indítását is — fejezte be beszédét Csatári Béla megyei titkár. A napirend vitájában dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Krattinger Márton, az MNB megyei igazgatója, Domokos János, a KSH megyei kirendeltségének vezetője és Baukó Mihály, a tágla- és cserépipari vállalat igazgatója vett részt. Hozzászólásaikban a megye mezőgazdaságának gondjairól, az igen széles körű takarékossági lehetőségekről, a munkaerő- és készletgazdálkodás problémáiról, a költségek és árak feszültségéről esett többek között szó. o A megyei pártbizottság második napirendként az értelmiség helyzetéről, megítéléséről folytatott eszmecserét az írásos jelentés alapján, amelyhez anyagot széles körű szociológiai felmérés is szolgáltatott. Nagy Jenő megyei titkár szóbeli kiegészítésében utalt arra, hogy 9 évvel ezelőtt, 1970-ben értékelte utoljára ilyen átfogóan a megyei pártbizottság ezt a kérdést. Azóta a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-technikai forradalom hatására megyénkben is megnövekedett az értelmiség száma és szerepe. Amikor az értelmiségről szólunk — hangsúlyozta Nagy Jenő — mindig abból a társadalmi tényből kell kiindulni, hogy az értelmiség megítélését csak az adott társadalom osztályainak helyzetével szoros összefüggésben szabad vizsgálni. Klasszikus tétel, mely szerint az értelmiségiek nem osztályok felettiek, hanem osztályokhoz, illetve társadalmi csoportokhoz kötődnek. Ugyanakkor az is tény, hogy a társadalmi munkatevékenység fejlődésével egyre nagyobb szerepe van az értelmiségnek. Napjainkban pedig, különösen az utolsó évtizedekben mutatkozott fejlődés hatására, soha nem tapasztalt teret nyert az intellektuális tevékenység. Az értelmiség irányító szerepének említése soha nem volt és ma sincs ellentétben a munkásosztály vezető szerepéről való nézetekkel és gyakorlattal. A társadalom szervezetének irányítása alapvetően mindig az uralkodó társadalmi erők érdekeit fejezte ki, az uralkodó politika alapján jön létre, de nem azonos vele. Ma alapvetően csak a munka jellege különbözteti meg az értelmiséget a munkásoktól és más szocialista csoportoktól; mivel társadalmunkban az értelmiségnek nincs saját, különös, csak reá jellemző viszonya a tulajdonhoz, a termelési eszközökhöz. így külön társadalmi osztálynak sem tekinthető, hanem réteg, amelynek tagjai hivatásszerűen szellemi munkát végeznek. Hazánkban több mint 380 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó él. Ebből megyénkben 11 ezer, akik alkotó jellegű szellemi munkát végezve közvetve vagy közvetlenül részt vesznek az előttünk álló gazdasági feladatok megoldásában. Jelentős részük vezető feladatkört lát el és megbecsült tagja társadalmunknak. Az előadó szólt arról is, hogy társadalmunk tagjai ugyan elismerik az értelmiség társadalmilag hasznos tevékenységét, mégis területenként fenntartásokkal, bizalmatlansággal is találkozni. Ez mutatkozik meg abban, hogy esetenként viszolygás, visszahúzódás tapasztalható, amikor az értelmiséggel kell szót érteni, kérdéseikre, problémáikra választ adni. Van velük szemben türelmetlenség is. Egyesek nem veszik figyelembe, hogy az ország egyik legjobban agrár jellegű megyéje vagyunk, ahol a tudományos-technikai forradalom hatására bekövetkezett fejlődés mégis a hagyományos értelmiségre jellemző struktúrát erősítette meg az utóbbi évtizedekben. Megyénk értelmiségére a kisvárosi jellemzők vonatkoznak nagyrészt. Ennek az is ismérve, hogy szinte minden értelmiségit ismernek, és ezáltal a reflektorfénybe került személyek hibás, egyedi cselekedeteit hajlamosak általánosítani és az egész értelmiségre vonatkoztatni. Azt is figyelembe kell venni, hogy az értelmiség általában igen érzékenyen reagál a körülötte zajló eseményekre. És ezekben gyakran túlzások is jelentkeznek. (Folytatás a 3. oldalon) Hidraulikus tápegységek sorozatgyártását kezdte meg a DA- NUVIA nagyatádi telepe. Szovjet exportra ebben az évben 1250 berendezést szállítanak, mintegy 30 millió forint értékben (MTI-fotó: Gyertyás László felv. — KS) Kitüntették a Szövetség gázvezeték magyar építőit A KGST-országok közös beruházásával megvalósult csaknem 3000 kilométer hosz- szú Szövetség földgázvezeték legjobb magyar építőinek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas érdemrendeket és kitüntetéseket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetségen tartott ünnepségen adott át Vlagyimir Pavlov nagykövet. Az ünnepségen részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az orenburgi gázvezeték építési kormánybizottságának elnöke, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, Simon Pál nehézipari miniszter és Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. Az ünnepségen Vlagyimir Pavlov méltatta a Szövetség gázvezeték építőinek munkáját, amelynek eredményeként alig három év alatt hozták létre a világ egyik leghosszabb földgázvezetékét. A nagy méretekre jellemző, hogy a gáz továbbítására épített 22 kompresz- szorállomás együttes teljesítménye annyi, mint ameny- nyi Magyarország energiafelhasználásának egyharma- da. Vlagyimir Pavlov utalt arra — amint azt Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, szovjet államfőnek és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának az építőkhöz ír levele is megállapítja —, hogy ez a közös beruházás, amelynek építésében a szocialista országok 15 ezer dolgozója vett részt, szép példája a szocialista integrációnak, az együttműködés új formájának, a szocialista összefogásnak és az internacionalizmusnak. A magyar építők a huszti, a bogorodcsáni és a guszjatyini kompresszorállomások létrehozásával jelentősen hozzájárultak a közös munka sikeréhez. Az új vezetéken Magyarországra érkező gáz 1980-ban már 900 ezer lakás, számos közintézmény és az ipar energiaellátását segíti, s hozzájárul az MSZMP XI. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséhez. A kitüntetettek nevében Lőrincz János mondott köszönetét a magas szintű elismerésért. Az ünnepséget követő fogadáson Szekér Gyula pohárköszöntőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki a magas elismerésért. R munkaversenyröl és a szakmai továbbképzésről tárgyalt a nyomdászszakszervezet vezetősége A nyomdászok es a papíripari dolgozók munkaver- seny-vállalásait jobban összhangba kell hozni, mert csak így teljesíthetők hiánytalanul. Ez csendült ki valamennyi felszólaló szavából a Nyomda-, a Papíripar- és a Sajtó Dolgozói Szakszervezete Központi Vezetőségének szerdai ülésén, ahol a párt- kongresszus és felszabadulásunk évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny helyzetét értékelték. Az írásos előterjesztéshez és a szóbeli beszámolóhoz hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy a legtöbb vállalásból hiányzik a minőség javítására irányuló törekvés. Márpedig a nyomdák csak úgy állíthatnak elő jobb terméket, és csak úgy takarékoskodhatnak, ha a papíripar jobb minőségű alapanyagot biztosít. Mások arra is figyelmeztették a vállalatvezetőket, hogy a papíriparban vállalt 2,5 százalékos cellulózmegtakarítás csak akkor könyvelhető el eredményként, ha az nem rontja a minőséget, mert a rosszabb papír rongálja a nyomdagépeket. Ügyelni kell arra, hogy ami az egyik oldalon megtakarítás, az a másik ágazatban se legyen ráfizetés. A központi vezetőség foglalkozott a nyomda- és a papíripar szakmai továbbképzésének fejlesztésével is. A központi vezetőség az elhunyt Kimmel Emil helyett Lux Jánost bízta meg a főtitkári teendők ellátásával.
