Békés Megyei Népújság, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
\ 1979. október 20., szombat mfíiJWiTci Kitüntetés a becsületes helytállásért Czakó István átveszi a 35 évi szolgálatért járó kitüntetést dr. Haraszti János rendőr-főkapitánytól Czakó István rendőr őrnagy a fegyveres erők napján magas kitüntetést kapott. Ünnepélyes keretek között vette át dr. Haraszti János rendőr ezredestől, a megyei rendőr-főkapitánytól a Szolgálati Érdemérmet 35 éves szolgálatáért. Ennyi a hír. De mi van mögötte, mennyi fáradozás, mennyi álmatlan éjszaka? Az emlékezés homályából előbukkan a múlt, kitárulkozik a helytállásban töretlen életút, amely elválaszthatatlanul összefonódott a nép hatalmának védelmével. Czakó István Mezőkovácsházán szegényparaszti családban látta meg a napvilágot. Osztályrészül kijutott neki a napszámos- és a kubikoséletből. Felszabaduláskor 19 éves volt. Elsők között jelentkezett rendőrnek. A felszabadulás évére így emlékszik vissza: — Mikor a felszabadító szovjet hadsereg elérte Bat- tonyát, Mezőkovácsházán megalakult a kommunista párt. Tóth Pál kezdte meg a demokratikus rendőrség szervezését a községben. Nagy szükség volt a rendfenntartás biztosítására. Mikor megkezdődött a földosztás, megmozdult az osztályellenség is. Éjszakánként kiszedték a földből a karókat, s rémisztgették az embereket, hogy visszajönnek a régi rend urai. Nekünk kellett hitet önteni az emberekbe, és megvédeni az új rendet. A múlt számtalan terhét, visszásságát nem lehetett egyik napról a másikra felszámolni. A kezdés hónapjai voltak ezek. Az új megfogant, s növekedésnek indult. Czakó István őszintén, nyíltan vállalta a nép szolgálatát. Már a felszabadulás évében tagja lett a pártnak. Sok nehézséggel kellett szembenéznie. A rendfenntartás nem volt könnyű feladat. — A háború után bűnöző bandák garázdálkodtak. Az éjszaka leple alatt sorra kirabolták a tanyákat. Fegyveresen jöttek. A háború után könnyű volt fegyvert szerezni. Szanaszét hevert a földeken, az út menti árkokban. Elhatároztuk, hogy fölszámoljuk ezeket a bandákat. Az egyik éjszaka Mező- kovácsháza és Battonya között figyelőállásban voltam az őrsparancsnokkal, Deák Bélával. Az egyik banda megdézsmálta a környező tanyákat. öt lovat loptak el. Megpakolt kocsival igyekeztek elmenekülni. Kiálltunk az útra, hogy igazoltassuk őket. Ahelyett, hogy megálltak volna, ránklőttek. Viszonoztuk a tüzet. Erre otthagyták a lovakat a kocsival és eltűntek az éjszakába. Több hasonló eset is előfordult. Munkánk azonban eredménnyel járt. Ugyanakkor a feketézőkkel is szembe kellett nézni. 1946-ban kezdődött meg az átszervezés a rendőrségnél. A mezőkovácsházi egység politikai parancsnokának, Tóth Pálnak a javaslatára Czakó István fiatal kora ellenére a rendőrségnél maradt, de hamarosan áthelyezték Csanádpalotára. Szegeden elvégezte az alapfokú rendőriskolát. 1953-ban lett rendőrtiszt. Az ellenforradalom idején tanúsított helytállásáért megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet. — Mikor jött vissza a megyébe? — 1957-ben. Először Mezőkovácsházán teljesítettem szolgálatot, majd kineveztek a megyei rendőr-főkapitányság társadalmi tulaj donvé- delmi osztályára. Az osztálynak akkoriban az volt az elsőrendű feladata, hogy megszervezze a nagyobb ipari vállalatoknál a társadalmi tulajdon védelmét. Akkor göngyölítettük fel a kaszaperi lisztügyet. A péküzemből lisztet loptak és feketén értékesítették. — Jelenleg milyen beosztásban dolgozik? — A személyzeti osztály főelőadója vagyok. Az állampolgárok panaszaival foglalkozom. Már csak 8 hónapom van a nyugdíjig. Engem mindig az vezetett, hogy az esküben vallott kötelezettségnek eleget tegyek, s becsülettel helytálljak. (Serédi) Vendéglátókombinát épül Vésztőn A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ forgalma az elmúlt évben összességében jól alakult. Részleteiben viszont nem volt zökkenőmentes a gazdálkodás. Élelmiszerekből, vegyesiparcikkekből többet adtak el, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor kevesebb ruhanemű fogyott, és nem tudták kielégíteni az igényeket tüzelőből, építőanyagból, mezőgazdasági kisgépekből, növényvédő szerekből. Az idei számok ugyancsak a tavalyi képet mutatják. Az első félévben ugyanis csaknem 114 millió forint bevételre tettek szert, amely az előző esztendő azonos időszakához képest 6 százalékkal több. A forgalom azonban nem érte el a megyei átlagot. Élelmiszerekből 6, vegyesiparcikkekből 9 százalékos volt a növekedés, míg ruházatból 5 százalékkal csökkent a forgalom. örvendetes, hogy tápból 27 százalékkal nőtt az értékesítés, ami azt jelenti: 6 hónap alatt 350 vagon ilyen takarmány talált gazdára. Sajnos, a vas-műszaki szakmáról nem mondható el mindez. A vendéglátóipar a tavalyi forgalomhoz képest sokat fejlődött. Előfizetéses ételekből 8,3, az étlapról választhatókból 19,6, üdítő italokból 41,6 százalékkal adtak el többet, mint az elmúlt év első felében. Nagyon gondot fordítottak a meleg- és hidegkonyhai készítmények választékának a bővítésére. A Réti csárdánál többfajta hidegétel áll a vendégek rendelkezésére, s megoldják A szervezés nem cél, hanem eszköz a munka javítására Október 22. Tudományos konferencia a leszerelésről Október 22-én, hétfőn tudományi» konferenciával kezdődik az ENSZ leszerelési hetének hazai programja. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat budapesti stúdiójában sorra kerülő egész napos fórumon Gyovai Gyula, a Külügyi Intézet igazgatója Az enyhülés és napjaink nemzetközi politikai viszonyai címmel tartja meg a plenáris ülés főreferátumát. Az ENSZ leszerelési hetének és a békemozgalom őszi akcióinak megnyitóját — az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása és a Békevilágtanács felhívása alapján — országszerte gyűlések, konferenciák, tudományos fórumok és kiállítások követik. E találkozókon szó esik a SALT—II. ratifikálásának, a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásoknak a jelentőségéről, és a szocialista országoknak a politikai és katonai enyhülést szolgáló javaslatairól. Ezek az eseményék lehetőséget kínálnak a fegyverkezési verseny megállításáért a tömegpusztító fegyverek betiltásáért, a leszerelésért, folytatott harc további szélesebb körű társadalmi támogatására. A legforgalmasabb közutak és hidak A legjobban igénybe vett országos főutunk az 5. számú, a legforgalmasabb fővárosi'útvonal a Tanács körút, a hidak közül pedig az Erzsébet-híd. A megállapítás a Központi Statisztikai Hivatal nemrégen kiadott közlekedési és hírközlési évkönyvéből való, amely egyebek között külön fejezetben tartalmazza a közúti gépjárműforgalom-számlálás legfontosabb adatait. A megfigyelések szerint az 5. számú főúton Szegednél naponta 14 528 gápjármű ha- _ ladt át, csaknem kétszer annyi, mint 1970-ben. Sorrendben a 2. számú főút a következő, amelyen Vácnál 14181 jármű a napi átlag, míg a 8. számú főúton Veszprémnél 12 430, a 4-esen Vecsésnél 11 454, a 6-oson Pécsnél pedig 11 279, a 3-as út is megelőzi a látszatra legforgalmasabb — nyáron kétségtelenül a legzsúfoltabb — M7-es autópályát, amelynek éves viszonylatban 9 952 jármű a napi átlaga. Az elmúlt nyolc évben egyébként szinte valamennyi főközlekedési útra jellemző a forgalom megkétszereződése, sőt a 8-ason a megháromszorozódása. mintegy 110 bélmegyeri tsz- tag étkeztetését is. A szövetkezet fejlesztési lehetőségei nem korlátlanok. A beruházásokat, felújításokat rangsorolják. Az elmúlt évben adták át Okányban az önkiszolgáló élelmiszerboltot és a presszót. Bővítették az üzletek raktárait, fizikai munkát könnyítő felszereléseket, járműveket vásároltak. Jelenleg Biharugrán ABC-áruházat építenek, és korszerűsítik a baromfifeldolgozó üzemet. Az idén megkezdik Vésztőn az ABC- áruház kivitelezését, s 400 ezer forintot költenek rakodógépek beszerzésére. Jövőre kiemelt beruházásként elkezdik Vésztőn a vendéglátóipari kombinát létrehozását, amely előreláthatólag 10 millió forintjába kerül a szövetkezetnek. Ugyancsak a VI. ötéves tervben valósul meg a nagyközségben a Révai utcai ABC-áruház. „Munkánk megjavításának fontos követelménye, hogy jobban éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyek az üzem- és munkaszervezésben rejlenek”. (Kádár János, XI. pártkongresszus.) A közelmúltban nagyszabású tanácskozást rendeztek Békéscsabán, a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet, valamint a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat szervezésében. Ennek kapcsán beszélgettünk a helyi kezdeményezésekről Krizsán Miklóssal, a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat igazgatójával arról, mit tettek eddig, és milyen eredménnyel megyénk egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalatánál. — Vállalatunk már hosz- szú idő óta nagy jelentőséget tulajdonít a munka- és üzemszervezésnek. Éppen ezért az V. ötéves vállalati tervvel egyidőben elkészítettük a munka- és üzemszervezési tervet is. Tavaly intézkedési tervet állítottunk össze, amely szorosan kapcsolódik előző terveinkhez. Elöljáróban le kell szögeznem, hogy az üzem- és munkaszervezést nem célnak, hanem munkánk javítását szolgáló eszköznek tartjuk. — Hogyan kezdtek hozzá a feladatok, az intézkedési tervben meghatározottak teljesítéséhez? — Elsősorban egy új, hatékonyabb irányítási rendszert hoztunk létre és főleg az áruforgalmi, ellenőrzési, munkaügyi, személyzeti területeken változtattunk. Alapvető probléma volt a régi szervezetben, hogy nem volt olyan áruforgalmi szerv, amelyhez a bolthálózat közvetlen kapcsolódott volna. Az átalakítással elértük ezt egy hálózatirányítási osztály megszervezésével. Fontosnak tartom azt is, hogy tavaly elkészítettük az üzemi demokrácia fórumainak működési szabályzatát. Így most már jutalmazások esetén a boltvezető, boltcsoportvezető és bizalmi dönt a dolgozók jutalmának összegéről. Ugyanezt- az elvet követjük béremeléskor is. Hasonlóan jó eredményt hozott, hogy tavaly függetlenített szervezőt neveztünk ki, akinek feladata többek között a szervezet- és működési szabályzat folyamatos felülvizsgálata, a vállalati működés, belső mechanizmus hatékonyságának növelésére vonatkozó felmérések, elemzések, illetve intézkedések, javaslatok kidolgozása. Az a meggyőződésünk, hogy a vállalati működés hatékonyságát csak optimális szervezettel és irányítási rendszerrel lehet biztosítani. — Köztudott, hogy hazánkban elsőként Békés Békés megyében valósult meg az önkiszolgálási rendszer. Ez is egyik része a munka- és üzemszervezésnek. Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? — Igen, azonban folyamatosan foglalkozunk az önkiszolgálás kiterjesztésének lehetőségeivel az ABC-áruhá- zakban is. Célunk ezzel az, hogy a szakembereket hatékonyabban használjuk fel, és növeljük a bolti termelékenységet. Örömmel mondhatom, hogy az ABC-áruhá- zainkban napjainkban a zöldség, gyümölcs 50, a déligyümölcs 80, a vágott baromfi és BARNEVÁL-áru 90, a sajt és tejtermék 80, a tej- és pékáru 100 százalékát értékesítjük önkiszolgáló módon. Ezeknek az áruknak egy része már előcsomagolva érkezik, a másik részét pedig az árudákban csomagoljuk. Ez munkaszervezési szempontból igen előnyös, mert a dolgozók hatékonyabban használhatók fel. Arról nem is szólva, hogy ezzel csökken a vevők vásárlási ideje. Szükségessé vált a pénztárak átbocsátó képességének növelése is. — A munka- és üzem- szervezés pénzbe kerül. Kifizetődött-e a ráfordítás? — Valóban így van. A technológia korszerűsítéséhez korszerű technikai hátteret is kell biztosítani. Ez már 1976-ban megkezdődött. Vásároltunk falihűtőket, hűtővitrineket, önkiszolgáló mélyhűtőket, mélyhűtőládákat, hűtőpultokat, szeletelőgépeket és optikai árszorzós mérlegeket. Az áruszállítás korszerűsítésére, megkönnyítésére 45 raktári szállítókocsit szereztünk be. Megszerveztük a konténeres áruszállítást a megyénk 5 városában levő boltjainkba. Nem kis összegbe kerültek, de eddigi tapasztalataink szerint megérte a ráfordított összegeket. — Sok bírálat éri a vevő és az eladó közötti enyhén szólva nem mindig harmonikus kapcsolatot. Ezen lehet változtatni? — Nem lehet, hanem kell. Sajnos sok esetben igaza van a kritikának. Mi is tapasztaltuk, hogy az új technológiák alkalmazása során, bi-. zonyos idő elteltével, a vevőeladó kapcsolat eltávolodik egymástól, személytelenné válik, mivel a vevők egyre kevesebb eladóval kerülnek személyes kapcsolatba vásárlásaik során. A személyes kapcsolat kialakítására bevezettük a „névtáblák” alkalmazását. Így a vásárló első látásra tudja, kivel áll szemben, meg tudja szólítani az eladót, dicséret vagy panasz esetén nem kell általánosságban beszélni. — A korszerűsítésben sincs megállás. Az önki- szolgáló módszer nem avult el, de létezik fejlettebb formája is. — Így van, ez pedig a teljes önkiszolgálói rendszer. Lényegében ezzel az élőmunka hatékonyságának további növelése, valamint a vásárlásra fordítandó idő csökkentése a célunk. 1977-ben Gyulán nyitottuk meg az első teljes önkiszolgáló árudánkat. Tapasztalataink olyan kedvezőek voltak, hogy tavaly újabb két árudát alakítottunk át. — Milyen szempontok alapján válogatták ki ezeket az árudákat? — A teljes önkiszolgálást olyan boltokban vezettük be, ahol a forgalom a meglevő áteresztőképesség mellett tovább nem volt növelhető. A másik szempont: javítani a dolgozók munkafeltételeit, és elfoglaltságukat egyenletesebbé tenni. Figyelembe vettük azonban a vásárlók alkalmazkodó képességét, és meghagytuk részükre a választási lehetőséget, ugyanis az átalakított boltok közelében megtalálható olyan üzlet is, ahol még hagyományos módon értékesítik az árut. Az sem volt elhanyagolható szempont, hogy az átszervezést követően az áruelhelyező területek 16— 20, a hűtőterek 20—30 százalékkal növekedtek. Teljesen új megoldás ezeknél az árudáknál a húskészítmények előrecsomagolása. Az itt szerzett tapasztalatok nagyon kedvezőek voltak. Gyakorlatilag nincs sorban állás, meggyorsult a vevőáramlás. Az átalakítások nem kis pénzbe kerültek, de felét a Belkereskedelmi Minisztérium vállalatunknak visszatérítette. — Melyek a vállalat előtt álló további célkitűzések? — Elhatároztuk, hogy a kis- és középboltoknál, amennyiben a körülmények lehetővé teszik, tovább növeljük a teljes önkiszolgálást. A jelenlegi adottságaink mellett az ABC-áruházaknál ezt még nem vezethetjük be. Fontosnak tartjuk a dolgozók munkájának folyamatos és körültekintő szervezését. Meghatározónak tekintjük a pénztárosok magatartását, ezért nagy gondot fordítunk a jövőben kiválasztásukra, illetve továbbképzésükre. Béla Ottó Remek eset Mintha a tv-böl lépett volna ki... Egyenesen Békéscsabára jött, ahol felcsapott állami alkalmazottnak. Fő kereseti forrásnak azonban továbbra is a kontárkodást tekintette, mint oly sokan mások a korjársai közül. S hogy az üzlet még jobban menjen, itt-ott elhíresztelte, hogy ő nemcsak mekk-, hanem ezermester is. Történt pedig, hogy felkereste a hód, és ekként szólt hozzá: — Mekk mester! Kellene nekem a telkemen egy nyári lak. Megcsinálod? — Mekk-lesz — jelentette ki, és menten hozzáfűzte: — Olyan palotát emelek neked, hogy ámulni fog az egész állatsereglet. — És mennyiért? — Szinte ingyen. Fizetsz nekem 9 lilát. Előlegbe adsz ötöt. Aztán egy szót se! A nevem nem szerepelhet. Az anyag pedig helyben legyen. — Rendben — így a hód, és 5 lila átadása-átvétele után meleg kézfogással megpecsételték a szerződést. Az építkezés elkezdődött. Mekk mester szorgalmasan járt ki a telekre, és itta a rengeteg sört, amit előre odakészítettek neki. Amikor elfogyott, szólt a hódnak: — Nincs több nedvesség? Lett. Már a tető épült, amikor a hód — látva, hogy csáléra áll minden — kijelentette: — Egy cseppnyi italt sem kapsz. — Nem? — Nem. — Miért? — Leesel. — Én vagyok fenn vagy te? — förmedt a munkaadójára mekk mester, és menten ülősztrájkba kezdett. Ez döntő érv volt. Pedig az italszámla akkor már legalább két lilát elvitt. S a nyári lakon valóban volt ámulni való. Különösen néhány nap múlva, amikor a csodálatos alkotás, mint a kártyavár, összeomlott. Csak úgy magától. Eső sem volt, szél sem fújt. Egyébként az eset nem elképzelhetetlen emberekkel sem. — or
