Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-11 / 212. szám
o 1979. szeptember 11., kedd IgUilDl-fiTd Ismét elsők a békési szolgáltatók A megyei elődöntő után döntő: szeptember 22-én Battonyán Ha jó a gazdaság, más is fejlődik Nagyszénási beszélgetés életmódról, művelődésről, egyébről Mikor szabadították fel Budapestet? Hol rendezik a téli olimpiát? Melyek a moszkvai olimpia előkészületei? Milyen ásványianyag-le- lőhelyek vannak a Szovjetunióban és egyáltalán, hogyan élnek a szovjet emberek? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk vasárnap délelőtt a Fáklya és a Lányok, Asz- szonyok ez évi számainak ismerete alapján az Együtt a közös úton vetélkedő megyei elődöntőjében szereplő csapatoknak. A járási, városi versenyek első helyezettjei Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban vetélkedtek, míg a másodikok az ifjúsági és úttörőház nagytermében mérték össze tudásukat. A változatos módszereket alkalmazó, játékos versenyben nagyon különböző nehézségű kérdésekre kellett válaszolniuk a résztvevőknek, amelyek közül néhány nemigen gyarapította az általános műveltséget. Többségiben mégis jól szerA gyomai Katona József Művelődési Ház gazdag választékot kínál a különböző korú és érdeklődési körű lakosságnak. A felnőtt- és gyermeksakk-, bélyeggyűjtő, hímző, valamint a 2—4. osztályosok tár- sastáncszalcköre szeptember 21-én nyitja meg kapuit. A nő-, az ifjúsági és a szocialista brigádvezetők klubjának tagjai ugyancsak e hónapban jönnek össze először. Szeptember 3-án délután A gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Házban citera-, fotós, helytörténeti, irodalom-, kézimunka- és rádiós szakkör kezdi meg működését az idén. Mindezek mellett kisdobos néptánc, orosz nyelvi, társastánc, úttörőzenekari és zongoratanfolyamot hirdettek meg. A közös szórakozás kedvelőinek a cigány-, ifjúsági, a nyugdíjas- és a szocialista kesztett, érdekes volt a játék menete és segítette a kitűzött cél elérését: a szovjet és magyar nép barátságának elmélyítését, az ismeretszerzést. A művelődési központból hat csapat jutott tovább, ezek helyezési sorrendben: a Békési Szolgáltató Szövetkezet, a Szeghalmi Állami Gazdaság, a mezőkovácsházi Járási Hivatal KlSZ-szerve- zete, a Kardoskúti Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Békéscsabai Téglagyár és a Gyulai Vízgépészeti Vállalat brigádjai. Az ifjúsági és úttörőházból az I. konzervgyári csapat, a békési MEZŐGÉP, a 'Mezőhegyesi Állami Gazdaság, s a szeghalmi kórház versenyzői ke- .rültek a döntőbe. Szeptember 22-én, délután 3 órakor az új battonyai könyvtárban dől el a verseny végső eredménye, s az, hogy kik jutnak el „Együtt a közös úton” a Szovjetunióba. B. Zs. tartotta nyitó foglalkozását a gyermek néptánccsoport, de emellett indítanak felnőtt és gyermek népdalkört, valamint színjátszó csoportot is. Végül többen érdeklődnek Gyomán a különböző tanfolyamok iránt, így a 10—18 évesek részére meghirdetett társastánc, valamint az 1979 októberétől 1980 májusáig tartó angol nyelvtanfolyam iránt, amely október 2-án tartja első foglalkozását. brigád klub összejövetelei ígérnek kellemes időtöltést, mindenki választhat kedve szerint. A művelődési ház az elmúlt évekhez hasonlóan havonta legalább egyszer színházi előadást is rendez. A tervek szerint a Békéscsabai Jókai Színház, a Népszínház, a Szegedi Nemzeti Színház, valamint a Szolnoki Szigligeti Színház vendégszerepei majd Gádoroson. A mezőgazdaság fejlesztése — és önfejlődése — mindannyiunk létérdeke. A gazdaság erejének kiteljesedéséhez azonban szükséges az is, hogy alkotó tagjai megfelelő szellemi, kulturális háttérrel, akkumuláló bázissal is rendelkezzenek. Az egyre nagyobb gazdasági eredményeket elérő, zárszámadások idején mind többet fizető szövetkezeteinkben valóban van, él és szolgál ez a háttér. Mint például a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezetben. Több mint ezernyolcszáz dolgozó, amelynek csak fele aktív. Kilencezer hektáros földterület, amelyen — a helyi szövetkezetek egyesülése óta — ötödik éve gazdálkodnak. Az aktív dolgozóknak csaknem kétharmada 35 évesnél fiatalabb. Ugyanekkora a szakképzett dolgozók aránya is. A hat és fél ezer lakosú nagyközség életének alapvetően meghatározó egysége az „Október 6.” Bizottság? Munka! Szabó Árpád irodai ajtaján ez állhatna: művelődéspolitikai előadó. Szak- képzettsége szerint biológia szakos tanár. Tsz-vezetőként dolgozó pedagógus? Igen. A gazdaság vezetői az egyesülés után döntöttek úgy, hogy minden szakterületre a megfelelő képzettségű szakembert helyezik. A közművelődés, az oktatás, a sport irányítására, szervezésére is. A téesznek nincsen művelődési bizottsága. A szociális és kulturális helyettesíti. S ez valahogy csak névbeli különbözőség. A célnak szolgál, azt teljesíti. Példamutatóan. — Ez a tevékenység nehezen kézzelfogható. De már túljutottunk az útkeresés időszakán. Megfelelő kereteket adni a kultúra dolgainak. Ami van, az jól megy. Persze, más is kellene. Ezen is dolgozunk — mondja. Az általános értelmű szavak azonban nagyon ismert területeket, fontos feladatokat takarnak. Sajtóterjesztés, a családi és társadalmi ünnepségek szervezése, üdültetések és kirándulások lebonyolítása, színház-, mozi- és ismeretterjesztő előadások, nappali tagozatos szakképzés dolgai. No, és a téesz sportköre. Hét terület. Ebéddel az újság „Az embereket munkára lehet kötelezni, más életformára és művelődésre azonban soha!” Ennek az alapigazságnak az érvényesülése talán a családi események társadalmi formában történő megünneplése kapcsán a legérzékelhetőbb. Amikor jó tíz évvel ezelőtt az első névadót tartották Nagyszénáson, az emberek tágra nyílt szemekkel, értetlen arccal nézték a fejleményeket. De ez is már múlt idős dolog. Nem a négyszáz forintos takarék- betétkönyvért viszik névadóünnepségre a gyerekeket. Nem az ezer forintosért mennek polgári, de az egyházinál is bensőségesebb esküvőre a fiatal házasulandók. A testivel a szellemi táplálék is megérkezik nap mint nap a téesz öt alközpontjába, a mozgó postaládában. A mondat magyarázatra szorul. Ugyanis a központi konyhában elkészült ebéddel együtt minden délben az aznapi újságokat is eljuttatják a területeken dolgozóknak. Hiszen a folyóiratokra, napilapokra fordított évi nyolcvanezer forint kidobott pénz lenne, ha nem a dolgozók kezébe kerülnének a sajtótermékek. Több szakmai és politikai újságot, havilapot — amelyeket ugyancsak a téesz fizet — egy-egy dolgozó, vezető lakására címeztek. Három évvel ezelőtt ki- lencszázezerért két lakrészt vásárolt a gazdaság Bala- tonfüreden. Minden héten — tavasztól őszig — egy nap indul a mikrobusz, s háztól házig szállítja üdülésre a családokat. Egy másik napon pedig Harkányba, a félszázezerért bérelt szobákba. Ezen a nyáron csaknem negyedezren pihentek e két nevezetes üdülőközpontban. Nagycsaládosok és nyugdíjasok is. Igen, az idősekről gondoskodni. Nem kötelességszerű- en, hanem inkább szeretettel és szeretetből. Minden év tavaszán háromnapos ünnepségsorozaton köszöntik a csaknem kilencszáz nyugdíjas, idős asszonyt, férfit. Aztán aratás, betakarítás idején határszemlére viszik őket a gazdaság vezetői. Ez csak néhány kiragadott példa. Ami mégis bizonyítja: nem kopott szürkére, tartalmatlan frázissá a „gondoskodás” fogalma. Értelmiségiek a dolgozókért — Huszonkét olyan, KISZ- es korú fiatal dolgozik a téeszben, aki agrárértelmiséginek számít. Ezért hoztuk létre üzemi keretek között a FAT szervezetét — mondja Nagy Márta üzemgazdász, a KISZ-bizottság kulturosa, a FAT titkára. A három betű egy új szakmai szervezetet, a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsát jelöli. A KISZ irányítása alatt, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a TIT támogatásával működik. Feladata többek között a fiatal értelmiségiek összefogása a gazdálkodás eredményességéért, illetve a közéletiség kiszélesítéséért. Ha lassan is, csak ritkán az öntevékenységgel párosulva olvad bele a nagyközség közművelődési, társadalmi életébe a gazdaság nagyszámú értelmiségi rétege. Igaz, a statisztikai számok ennél sokkalta rózsá- sabb képet mutatnak. De az őszinte vélemény mégis ez. Köztudott, hogy az értelmiségiek példamutatása, életformája, aktivitása és köz- életisége meghatározó a lakosság többi rétegeire is. Ezért hárul fontos és felelősséggé! teli szerepkör a FATSzeptemberben folyamatosan megkezdődik az oktatás az ország csaknem 700 dolgozók általános iskolájában és tagozatán, s néhány intézményben már hétfőn elfoglalták helyüket az iskolapadban a továbbtanulók. Az Oktatási Minisztérium, a dolgozók általános iskoláiban az új tanév legfontosabb feladatának az oktatás színvonalának emelését jelölte meg. A tanuló, a pedagógus és a munkahely egyaránt arra kell törekedjék, hogy minden beiratkozott felnőtt eredményesen be is fejezze tanulmányait. A tartalmi munka színvonalának. emeléséhez adottak a személyi és a tárgyi feltételek. A dolgozók általános iskoláiban főfoglalkozásban és óraadóként mintegy 3000 pedagógus tanít, a múlt tanévtől pedig minden oktatási formában azonos, új tanterv van érvényben. Ugyancsak a múlt tanévben vezették be egységesen az új tankönyveket. összeállításuknál a kora, a helyi TIT-csoportra, a gazdaság vezetőire, tisztségviselőire. Színház, mozi, TIT — Korábban csak ajánlásokat adtunk ki; ezeket meg ezeket az előadásokat, darabokat és filmeket kellene megnézni. Ma már meglehetősen nagy összegekkel is támogatjuk ezt az ügyet. Az elmúlt évadra 105 színház- bérletet vettek meg dolgozóink, amelyek árának felét a szövetkezet magára vállalja. Egy-egy filmre is mi vesszük meg a jegyeket. Az ismeretterjesztés a legproblémásabb. A lényeg: az ágazatvezetőkkel egyeztetjük először az elképzeléseket, s így sikerült odáig eljutnunk, hogy az egyes előadások találkoznak a hallgatók, a dolgozóink érdeklődésével, szellemi igényével. A központi előadókon kívül saját értel- miségieinkre, a községiekre is számíthatunk. Az a tapasztalatunk, hogy a TIT előadásjegyzéke nem felel meg az igényeknek. Az elmondottakon túl még igen sokféle, mindenkor az emberek érdeklődésének megfelelő programot is szerveznek. Természetesen azokat a bizonyos adottságokat is figyelni kell. A munkacsúcsok eloszlását, a dolgozók napi munkarendjét, a rendezvények színhelyének, a modern és korszerű művelődési háznak a kihasználtságát. Mindezt mennyiből? Szociális, közművelődési, oktatási és sportcélokra az 1979-es esztendőre 2 millió 300 ezer forintot fordítanak. Ebből a szigorúan vett köz- művelődési célokra csaknem 1 millió forintot, a sportkörre 300 ezer forintot, oktatásra 155 ezret, a művelődési ház üzemfenntartására 120 ezret, az általános iskola úttörőcsapatának támogatására pedig 18 ezer forintot terveztek. * * * „Megéri. Meghozza gyümölcsét, higgye el” — mondja Frák János, a téesz személyzeti osztályának előadója, községi népfrontelnök. A „háttér”, az „akkumuláló bázis” tehát ilyen a nagyszénási gazdaságban. Kiragadott példákkal szemléltetve. Másképpen és jobban is lehetne? Természetesen. Ma ennyi van. Holnapra bizonyára több lesz. S másutt?... Nemesi László rábbinál jobban figyelembe vették a munka mellett tanulók sajátos igényeit. Az általános iskolai felnőttoktatásban évente mintegy félszázezren tanulnak, közülük 7—8 ezren az üzemekbe kihelyezett osztályokban. A továbbtanulók száma az utóbbi években némileg csökken. Az esti tagozatokon a tanulók mintegy harmada sajátítja el az ismereteket, s évente 4—5 ezren élnek a magántanulás lehetőségével. Ök csak a vizsgán jelennek meg az iskolákban — bevezetése, 1973 óta a legtöbb továbbtanuló — számuk évente 20—30 ezer között van — az úgynevezett munkástovábbképzési tagozatot, azaz a 160 órás tanfolyamot választja. Különösen időszerű a figyelemfelhívás ezekben a napokban: a dolgozók általános iskoláiba ugyanis a jelentkezések még nem fejeződtek be. Az iskolák várják az érdeklődőket, még elfogadják a jelentkezést. KÉPERNYŐ Suksin Fájdalmasan kevés idő, mindössze 45 év adatott Va- szilij Suksinnak, hogy életművét véghezvigye. Igaz, aki egyszer is olyan magaslatokra emelkedik, mint ahová Suksin jutott a Vörös kányafa megalkotásával, az maradandó emléket hagy az emberek lelkében. És egy művész kívánhat ennél többet? Manapság nem szokás többféle mesterséghez is érteni, de Suksin, aki megpróbált sokfajta kétkezi munkát, a művészetek legkülönbözőbb ágaiban is jelentősét alkotott. Mint novellista, a szovjet irodalmi élet egyéni hangú képviselője volt. Mihail Romm tanítványaként filmrendezői diplomát szerzett. A színészmesterség művelése közben emlékezetes alakításokat oldott meg. A művészi kiteljesedést mégis azok az alkotások hozták meg számára, ahol egész egyéniségét igyekezett ráégetni a celluloid szalagra: az önmaga által írt, rendezett, s a szerepeket színészként is eljátszó Suksin műveiben nemhogy elaprózta volna tehetségét, hanem a teljesség keresése közben egységessé tudta ötvözni sokirányú adottságait. Sikerei csúcsán sem volt elégedett önmagával. A Vörös kányafa elkészülte után nyilatkozta, hogy a jövőben valószínűleg csak az írásnak szenteli energiáit. Számtalan terve közt dédelgetett egy filmtémát is: falujában minden évben úgy ünnepük a győzelem, napját, hogy a tanácselnök feláll egy székre és felolvassa az elesettek neveit. Némán, megdöbbenten, könnyezve és meghatódva hallgatja a falu népe a sorhan elhangzó 2—30o nevet. S a művész elképzelt egy másik névsorolvasást is, a hősök leszárma- zottainak mai békés seregét, az ügy továbbvivőit, a vérrel megharcolt szabadság birtokosait. Sose készült el a film, üresen maradtak novellák, regények, vagy drámák írására szánt papírlapok, mert a művész öt évvel ezelőtt, filmforgatás közben, hirtelen meghalt. Születésének ötvenedik évfordulóján a Magyar Televízió ,a Suksin-filmsoro- zat műsorra tűzésével tiszteleg a torzóban maradt életmű előtt. Szombatonként (sajnos csak a ki tudja miért oly késő esti időpontokban) a szovjet filmművészet utóbbi évtizedének legjelesebb alkotásai közé sorolható, Suksin által készített művekkel ismerkedhetnek a nézők. Aki már a moziban is látta a Vörös kányafát és a többi filmet, az is megállapíthatja, hogy a képernyő méreteire zsugorítva sem csökkent az élmény. Pedig Suk- sinnál nagyon fontos a látvány, a kamera szemszögéből való látásmód. Am munkáiban a legszebb felvételek is emberközpontúak, a cselekményt szolgálják, a természet szeretetére, a hétköznapi valóság szenvedélyes megismerésére késztetnek. Így aztán a mozivászon méreteire komponált képek is teljességgel hatnak az inti- mebb felvételekhez szokott képernyőn is. Mint az igazi művészi alkotásokkal . lenni szokott, Suksin egy-egy műve is sok mindenről szól. Hőseit a mindennapok alakjai közül választja, történetei az élet igenlése mellett a világ bonyolultságát, szépségét tükrözik. Hogyan kell élni? — tűnik fel újra meg újra a kérdés. Mintha rejtett kamerákkal lesnék a lélek legtitkosabb rezdüléseit, ahol magunkra ismerhetünk a szereplők vágyaiban és elesett- ségében, s a hibáik és erényeik is rólunk szólnak. Hamar ellobbant a Suksin által végigégetett, élet, s a művek magnéziumláng-fénye most a szépség óráit hozza képernyőinkre. (Andódy) A fotómontázs-fejtörő helyes megoldása nemcsak a versenyzőknek jelentett komoly feladatot, de az ellenőrző zsűrinek is Az induló játék nehézségeit nagy igyekezettel győzték le a békési MEZŐGÉP dolgozói. Érdemes volt: másodikok lettek Fotó: Császár Lajos Kiscsoportok a gyomai művelődési házban Felkészültek az új évadra a gádorosi művelődési házban Kezdődik az oktatás a dolgozók általános iskoláiban
