Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TÁNÁCS LAPJA 1979. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM. 211. SZÁM Vizsga előtt Készülődés a BNV-re Nemcsak hazánkban, de külföldön is rangos helyet vívott ki magának az évről évre megrendezésre kerülő Budapesti Nemzetközi Vásár. Ezt bizonyítja, hogy a több száz belföldi vállalat mellett egyre több idegen ország is kiállítja itt legkorszerűbb termékeit. A vásár fő célkitűzése, hogy a fogyasztókat, s a kereskedelmet megismertesse a legújabb, legjobb minőségű termékekkel, formálja a közízlést, felkeltse a külföldi és hazai partnerek figyelmét. A kőbányai vásárközpont egyben üzleti fórum is, számos kereskedelmi ügylet színhelye. Igen fontos abból a szempontból is, hogy információt ad a termelő vállalatoknak a jövőre nézve, segítséget nyújt a fejlesztés Irányának meghatározásához. Megyénkből is számos szövetkezet, vállalat vesz részt a fogyasztási cikkek bemutatóján. Néhányuktól előzetes tájékoztatót kértünk: hogyan készülnek a BNV-re? A tavalyi BNV-díjjal kitüntetett Békéscsabai Kötöttárugyár az idén csecsemő- és gyermekruházati cikkeket, kertésznadrágokat, dzsekiket állít ki, és ami újdonságnak számít, pamut-viszkóz bekeverésű kelméből készült női pongyolákat. Főként a nyugati, tőkés országok piacára szánja termékeit, a zsugor- tasakba csomagolt csirkecombokat, a pecsenyekacsákat és pecsenyelibákat a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. A nemzetközi divatot igyekeznek követni rövid szárú csizmáikkal, bokacipőikkel és az újszerű tölcsérsarok- megoldással az endrődi cipészek. Remélik, hogy a vásáron bemutatásra kerülő csinos, jó minőségű lábbelik láttán fellendül a megcsappant kereslet. Az USA piacára szánt stílbútor prototípusát készítette el a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet. A Szarvasi Bútoripari Szövetkezet pedig komódokat és fenyőfából készült rusztikus ebédlő- és tálalószekrényeket küld a BNV-re. Most több lesz a díszítés bútoraikon, mint tavaly volt. Üj konstrukcióval jelentkezik a Mezőberényi Faipari Szövetkezet, amely tavaly OKISZ-nagydíjat kapott. Most étkező- és úgynevezett pihenősarok-garnitúrát mutatnak be. A gyermekév jegyében készül a vásárra a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet. Magyar felszólalás a moszkvai világkonferencián Magyar felszólalás is elhangzott szombaton a gyermekek jövőjéről tárgyaló világkonferencia harmadik bizottságában, amely Romesh Chandra elnökletével a különlegesen hátrányos társadalmi, gazdasági és politikai körülmények között élő gyermekek megsegítésével foglalkozik. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára beszédében hangsúlyozta: a gyermekek helyzetét a világon nem lehet általában vizsgálni, hiszen az alapvető szükségletek, az egészségügyi ellátás, élelmezés, vagy az oktatás helyzete az adott ország gazdasági és társadalmi fejlettségének szintjétől is függ. Szombat délután a kettes számú bizottságban — amely a kötelző oktatás világméretű bevezetésének kérdéseivel foglalkozik — felszólalt Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság főtitkára. Elsősorban a nemzetközi gyermekév budapesti fórumán szerzett tapasztalatokról tájékoztatta a bizottságot. Beszámolt arról, hogy az idén nyáron megrendezett fórum résztvevőinek körében jó néhány kérdésben egyetértés született. így szinte kivétel nélkül osztották azt a véleményt, hogy a gyermekek jövőjének alakulása a legszorosabban összefügg az oktatásban való részvételükkel. A budapesti fórumon az az álláspont alakult ki, hogy minden országban biztosítani kell a gyermekek jogát a tanuláshoz, s olyan körülményeket kell teremteni, hogy valamennyi iskolaköteles korú gyermek valóban az iskolapadban töltse a tanulás szempontjából legfogékonyabb éveket. A bizottságban helyet foglalók, akik a következő napokban egyebek között azt is tanulmányozzák, hogy milyen felelősség hárul a társadalomra a gyermekek oktatásával kapcsolatban, nagy figyelemmel hallgatták Nádor György beszámolóját. A .múlt évtől eltérően most nem férfi- és gyermekingeket, női blúzokat, hanem textilalapanyagú gyermek- játékokat mutatnak be. Ezeket a puha, könnyen tisztán tartható, praktikus játékokat külföldön nagyon kedvelik, de nálunk még nem terjedt el. Reméljük, hogy a BNV-n sikerül népszerűsíteni őket. A múlt évben játékfejlesztési pályázatot nyert Plastolus szövetkezet társasjátékokat, köztük új KRESZ- játékot és műanyag csipogójátékokat küld a vásárra. Újdonság lesz a világsztár olimpiai maci. A belföldi piac érdeklődését szeretné felkelteni, és a tavalyihoz hasonló nagy közönségsikert elérni a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet. A hagyományos vasaló és asztali lámpa típusok mellett néhány új konstrukció is megjelenik. Így például a nyugatnémet technológia alapján gyártott húsdaráló. Szakítva a hagyományos formákkal egy teljesen új vonalú biliárdasztalt készített az elmúlt esztendőben BNV-díjjal kitüntetett békési Start Szövetkezet. A belföldi és külföldi kereskedelmi partnerek figyelmét igyekeznek felkelteni a kiállításra kerülő különböző gyermeksportszerek, komplett erőfejlesztők, állítható kosárlabdaállványok, verseny röplabdahálók és egyéb sporteszközök. A kiállító vállalatokkal együtt nagy érdeklődéssel várjuk, hogyan állják meg helyüket, hogyan vizsgáznak Békés megye termékei ezen az őszi, színvonalas bemutatón. Szatmári Ilona KISZ-napok Pakson „KISZ építkezési napok” kezdődtek szombaton Pakson. Az atomvárosban találkozott az új energiabázist építő, szerelő, valamint az ipari háttérhez tartozó hatvan vállalat, az érdekelt minisztériumok, továbbá az ország más nagy beruházásainak kétszáz ifjúsági vezetője. A hagyományt alapító rendezvény célja a védnökségi munka tapasztalatainak kicserélése. A Paksi Atomerőmű beruházását KISZ- építkezéssé nyilvánította a Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa. A védnökségi munka egyik fő feladata, hogy megfelelő számú és szakképzettségű fiatal legyen a hazánkban példátlan méretű, nagy szaktudást igénylő építkezésen. A hívó szót sokan meghallották, magukévá tették. A helyszínen dolgozó csaknem kilencezer építő, szerelő közül minden második fiatal. A KISZ kezdeményezésére kibontakozott a beruházási munkaverseny, amelyben száznál több ifjúsági brigád vesz részt. A fiatalok — a negyedévenként megszabott feladatokhoz igazodva — mintegy ki- lencszáz vállalás teljesítésén munkálkodnak, így segítik a szinte órára ütemezett határidők, a szigorú minőségi követelmények megtartását. A szombati programban elsőként az építkezéssel ismerkedtek az ifjúsági vezetők. Majd felmérték, hogy ki, mivel járulhat hozzá a programok megvalósításához. A Mátraaljai Szénbányák Petőfi Bányaüzemének ifjúsági brigádjaitól például az atomerőmű üzemi főépületébe kerülő előregyártott cellák pontos szállításához kérnek segítséget. Fatonmy és gyémántfúró Kiállítás a kőolaj- és fSIdgáztermelésrél Érdekes kiállítás nyílt meg tegnap Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, annak orosházi üzeme, és a Kőolaj- kutató Vállalat orosházi üzeme a Munkácsy Mihály Múzeummal együtt bemutatják a kőolaj- és földgáztermelés, az értékes nyersanyag fel- használását és feldolgozását. A kiállítás célja Békés megye szénhidrogén-termelésének bemutatása, jelentőségének ismertetése, a termelés jövőjének érzékeltetése és az energiával való takarékosság szükségességének alátámasztása. Erről beszélt megnyitójában Pápa Aladár, a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója. A kiállításon — természetesen maketteken — látható a dél-alföldi kőolaj- és földgázkutatás és -termelés története az 1911-ben készült favázas fúrótoronytól a jelenlegi, több mint 100 tonna teherbírású acélkolosszusokig. A kőolaj és földgáz keletkezését színes tablókon ábrázolják, és szemléletes tömbszelvény mutatja be Békés megye mélyszerkezetét. Több ezer méter mélyről felhozott 100 millió évekkel ezelőtti lávaömlésből keletkezett kőzeteket is láthat a látogató. Sok fotó mutatja be a megye főbb szénhidrogénlelőhelyein folyó munkákat, és látható a kőolaj és földgáz, mint vegyipari alapanyag is. Az érdekes kiállítás, mely hasznos adalékokkal szolgálhat a kémia, a földrajz és környezetismereti órákhoz is, október 29-ig tekinthető meg. Kép a kiállítóteremből Fotó: Veress Erzsi Bizonyára sokak figyelmét felkeltette az a hatalmas autódaru, mellyel most a békéscsabai posta műszaki épületénél dolgoznak. A daru könnyedén emeli a súlyos terheket, gyorsan, megbízhatóan dolgozik. A különleges daruról és kezelőjéről lapunk 5. oldalán olvashatnak Fotó: Veress Erzsi Tanítónfik gyesen Az 1978. decemberi állapotokat rögzítő statisztika szerint az országban 277 ezren vannak gyesen. Munkaerő-gazdálkodásunkban állandóan visszatérő gondokat jelent ez. Különösen az úgynevezett női pályákon: a könnyűiparban, s a pedagóguspályán is. Az óvodákban, az általános iskolák alsó tagozataiban néha megoldhatatlannak látszó dilemmák elé állítja az iskolák vezetőit. Ezeket a gondokat kutatva látogattunk el két község általános iskolájába, ahol elbeszélgettünk az érintettekkel. Erről szól riportunk a 6. oldalon. „Ha kimegyek az ócskapiacra...” Nos, ha az ember kiballag az ócskapiacra, nem győz csodálkozni, mi mindent árulnak ott. A rozsdás csengőtől a tízegynéhány éves kártyanaptáron, tavalyi újságkötegen át a párjavesztett cipőig, fölöslegessé vált aranyéremig minden kapható. S hogy veszik-e a portékát? „Háát, csurran-csep- pen” — így mondja az a középkorú asszony, akinél a rozsdás zsanér éppúgy megtalálható, mint a kézikocsi, vagy a cserepes virág. Az ócskapiacról szóló riportunk lapunk 4. oldalán olvasható. Megéri-e baromfit hizlalni? Békés megye termelőszövetkezetei megyei átlagban veszteségesen termelik a baromfihúst — ezt mutatja a múlt év eredményeit feldolgozó statisztikai értékelés. Az idén fellendülőben van a baromfi iránti kereslet, ennek alapján várható, hogy gazdaságossá válik a termelése. A termelőszövetkezetek gondjait ismerve, erre kevés a lehetőség. Miért veszteséges az ágazat, ennek ellenére megéri-e foglalkozni vele? Erre keresi a választ cikkünk az 5. oldalon. Látogatás a gyomai strandon A Hármas-Körös partján fekvő Gyomét 1970-ben nyilvánították nagyközséggé. Valószínű erről a helységnévről a megyét némiképp ismerő embernek is eszébe jut, hogy a múlt század végén itt alakult a Rner Nyomda. Idegenforgalmi szempontból Gyoma ma már többet jelent. A strandfürdő vize gyógyító hatású, s a kellemes környezet is ideális pihenőhelyül szolgál a vendégeknek. (Cikkünk a 7. oldalon.)
