Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
o 1979. szeptember 1., szombat KUdUltil*! MOZI A vasprefektus Munkásőrök hagyományszobája Társadalmi összefogással Csapatotthon épült Dombiratoson Békéscsabán Békéscsabán, a munkásőrség megyei parancsnokságán, a negyedik emeleten járunk. A nagy tanácskozóterem előtt egész falat betöltő fotográfia: Kádár János beszédet mond. Mellette idézet a Munkásőrség Központi Törzs- és Alegységparancs- nokképző Iskolán mondott pohárköszöntőjéből: „A munkásőrség a párt, a munkás- osztály és a nép szoros kapcsolatára, a közöttük fennálló kölcsönös bizalomra épül, ezen az alapon jött létre.” Odabent, a nagy tanácskozóban kiállítás fogadja a belépőt. Megyei hagyományszobának hívják, és ez év tavaszán, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján nyitotta meg Tóth Pál megyei parancsnok. A kiállítás — amelynek létrejöttében sokat segített a megyei múzeumi szervezet, a megyei tanács, a pártarchívum és a levéltár — tablósorozaton mutatja be a Viharsarok munkásmozgalmának történetét, egészen napjainkig. A tanácskozó széksorai mögött pedig különböző harci eszközöket és a munkásőrség egyenruháit, felszereléseit láthatják az érdeklődők. A hagyományszoba híre már eljutott a város és a megye üzemeibe, termelő- szövetkezeteibe is, brigádok jelentkeztek, hogy látni szeretnék. Az érkezőket munkásmozgalmi dalok hangjai fogadják: a berendezők magnószalagra rögzített tárlatvezetéssel könnyítik a tájékozódást, mondanak el még többet a tablókon bemutatott korszakokról, a munkásmozgalom békési hagyományairól. „A Viharsarok népe évszázadokon át az osztályküzdelmek bázisa volt” — indít el bennünket az első tabló felirata a történelemben, hogy muzeális értékű fotográfiák, kinagyított újságcikkrészletek, hivatalos iratok tucatjaival ismerkedve közelebb kerüljünk az itt élt emberek harcaihoz, munkás hétköznapjaihoz. Dózsát, az orosházi véres május 1. 1891-es újságrajzát, a battonyai zendülés tudósítását láthatjuk ezen az első tablón, majd folytatódnak, peregnek tovább az évek. A munkásság kialakulását idézi a második tabló, megemlítve, hogy 1910-ben a megye lakosságának mindössze 5-6 százaléka volt csak ipari munkás, 1902-ben azonban már megalakultak az első szakszervezeti csoportok és 1905-ben a szociáldemokrata szervezetek. Hatalmas, kinagyított, korabeli amatőr kép előtt állunk ezután: építőipari munkások sztrájktanyája Békéscsabán, 1907-ben. Elszánt, vidám arcok, egykori harcosok. Ahogy sétálunk tovább a munkásőrség hagyományszobájában, és hallgatjuk a magnószalagra rögzített tárlatvezetést, elgondolkozva időzünk az első világháborút, majd a Tanácsköztársaságot bemutató tablók előtt. Ritka fénykép ezen is nagygyűlés 1919. március 24-én Békéscsabán, a városháza előtt. Az erkélyről budapesti küldöttek ismertetik: mit akar a Tanácsköztársaság? Aztán a Horthy-korszak, az üldöztetések kora, itt is egy megdöbbentő erejű fotó: a megyei direktórium tagjai a gyulai bíróság előtt. Óriási térkép következik: a munkásmozgalom szervezeti fejlődése Békés megyében. Majd a fényes dátumok: 1944. szeptember 23-a és október 9-e között Békés megye felszabadult! Innen rohamléptekkel haladunk a jelen felé, hogy közben újabb és újabb tablókon ismerkedjünk meg a felszabadult Békés megye alakuló életével, a földosz- _______________»■ A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat békéscsabai szervezete az idén is gazdag választékot kínál idegen nyelvekből, melyeket hagyományos és gyorsított tanfolyamokon sajátíthatnak el a hallgatók. A korábbi évekhez hasonlóan német, angol, orosz, spanyol, latin, olasz, eszperantó, francia, szlovák, román és szerb-hor- vát nyelvek között választhatnak az érdeklődők. Azokban a csoportokban, ahol szeptember 10-ig — ez a jelentkezési határidő — elég hallgató összegyűlik, szeptember közepétől már megindul a munka, a tanulás. A hagyományos tanfolyamok hallgatói heti egy, a gyorsítva tanulók pedig heti 2 vagy 3 alkalommal találkoznak 2-2 órára. A nyelveket így négy, illetve három év alatt tanulják meg. A Békéscsabai Fegyveres Erők Klubja képzőművészeti stúdiójának 8 alkotója vett részt a magyar néphadsereg területi kiállításán Székesfehérváron. Az augusztus 12-én megnyitott kiállításon mintegy 30 alkotásukat mutatták be. A siker sem maradt el, hiszen Pet- rovszki Pál festménykategótással, a termelőszövetkezeti mozgalommal, az üzemek, gyárak világával. Vitrinben állították ki a régi okleveleket, birtokleveleket, amit a földosztáskor kaptak az új- gazdák. Az ellenforradalom elleni harc emlékeit is őrzik a hagyományszobában, és azokat a képeket, amelyek a munkásőrség különböző egységeinek megalakulásáról tudósítanak. 1958. augusztus 20.: előttünk menetelnek az akkori békési munkásőrök, zászlaik alatt. Képek a mártírokról, a megye munkásőregységeinek névadóiról, a harckiképzés mozzanatairól, majd a társ fegyveres testületekkel való együttműködés dokumentumai követik egymást a kiállítást záró tablósoron. Élmény végigjárni a Békés megyeiek hagyományszobáját, amelynek létrejötte példa a megye városaiban, nagyközségeiben is: egyre több parancsnokságon rendeznek be hasonlót. (sass) Az elmúlt években az angol, a német, az orosz és a francia nyelvek bizonyultak a legnépszerűbbeknek. Hogy az idén mi lesz a sláger, az is hamarosan kiderül, hiszen a TIT városi szervezetétől most indulnak a tájékoztatók megyénk intézményeibe, üzemeibe és vállalataiba. Sok jelentkezőt várnak az idén is arra az angol és német nyelvű nyelvvizsgaelőkészítőre, amelyen heti két alkalommal három tanórában készülnek a hallgatók a vizsgára. A nyelvtanfolyamok -mellett más témakörökről sem feledkeznek meg. Ebben az évadban is indítanak titkárnői, ezen belül gép- és gyorsírói tanfolyamot, amelyekre máris mintegy 15 jelentkező van. A műszaki rajz iránt érdeklődők általános, géprajz- és építészeti szakok között válogathatnak. riában első, Jelinek Lajos grafikakategóriában második, Csendes Ferenc pedig ugyancsak festménykategóriában harmadik díjas lett. A székesfehérvári területi kiállítást követően az országos kiállítást szeptember 20-án nyitják meg Budapesten. Dombiratoson — mondják — az eget is ki lehet meszelni, csak mész meg ecset legyen hozzá, s hogy valóban így van, bizonyítja az új könyvtár, a rendelőintézet, s a legújabbak: az iskola csapatotthona és sportudvara, amelyek társadalmi összefogással készültek el. ♦ Kalocsai Béla tanácselnök és Szabó Sándor vb-titkár örömmel pergeti végig ismét az eseményeket. Ilyesmire jó emlékezni... — Február körül kezdtük törni a fejünket, mit lehetne csinálni itt a községben, a nemzetközi gyermekév tiszteletére — kezdi Kalocsai Béla. — Az úttörőcsapat javaslatára úgy határoztunk, hogy az iskola padlásteréből csapatotthont építünk, és egyben felújítjuk, rendbe tesszük az egész épületet. Szervezéssel kezdtük ... Közben feláll, aktákat vesz elő, nehogy kimaradjon valami is a felsorolásból, aztán folytatja az elbeszélést: — A helyi tsz, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ, az Orosházi Üveggyár, a hódmezővásárhelyi KPM, a gyulai szakmunkásképző intézet és hogy el ne felejtsem, a Budapesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság mind készséggel sietett a segítségünkre. Persze volt, ahol megkaptam — s mosolyog —, hogy mi kikönyörögnénk a tehénből a borját is, de azért nem mondtak nemet. Azösz- szes helyi társadalmi szerv itt volt a nőbizottságtól a vadásztársaságig ... — És a lakosság?! — kapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Sándor —, mikor megtudták, hogy sportudvar, meg csapatotthon készül, egy emberként fogtak össze, és jöttek, ki mihez értett. Volt, hogy nyolcvanan is itt voltak egy délután. Még a tervezés és a műszaki ellenőrzés is társadalmi munkával ment. A községi KlSZ-alap- szervezet fiataljai egynapi keresetüket ajánlották fel. A pedagógusok és a gyerekek is dolgoztak délutánonként... Csak így lehetett, hogy az igazi munka az épületen március 30-án cserépbontással kezdődött, és augusztus 9-re már minden készen volt, csak a berendezés hiányzott, amire a megyei úttörőszövetség 20 ezer forintot adott. A Szabványügyi Hivatal által ajándékozott színes tévének különösen örültek a gyerekek. Kalocsai Béla közben fellapozza az augusztus 20-i avatóünnepségen elmondott megnyitó beszéd lapjait, abból idéz: az új tanévre Tótkomlóson már túlvannak a festésen, mázoláson, s a takarításon az általános iskolákban, a diákotthonban és a napköziben egyaránt. Már 1975-ben, az új iskola elkészültekor elérte a község, hogy olajos padlójú tantermei megszűntek. Most a helyi költségvetési üzem, valamint a szülői munkaközösségek segítségével tisztán, rendben várják a gyerekeket az oktatási intézmények. A diákotthonban az ott dolgozók munkaidőn — „... létrehozására 362 ezer forintot fordítottunk. A lakosság és a különböző vállalatok 245 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá...” — s még hozzáteszi — összesen 3 ezer 60 társadalmi munkaóra volt. ♦ Ütban az iskola felé, idős emberekkel találkozunk. Kalocsai Béla erre is, arra is rámutatva megjegyzi: — ö is segített, meg az a kalapos bácsi is ... A valóban szépen berendezett, barátságos csapatotthonban ülünk le JarabekMi- hályné csapatvezetővel és az iskola igazgatóhelyettesével, Bessenyei Jánosnéval. Jara- bekné beszél először terveiről. — Természetesen az őrsi és rajfoglalkozások itt kapnak helyet. A gyerekek a szaktáborokba már úgy mentek, hogy figyeljék azt is, hogyan hasznosíthatják ezt az új helyiséget. Itt kapott helyet a mintegy 600—700 kötetes iskolai könyvtár is, s ide járatjuk a gyermek- és mozgalmi lapokat. Ha jó idő van, a sportpálya rengeteg új programot biztosíthat majd. Bessenyei Jánosné még hozzáteszi: — Amikor megtudtuk, hogy csapatotthonunk lesz, Sar- kadkeresztúron néztünk körül, ahol hasonló otthonuk van a gyerekeknek. ^.ztán kezdődött a tervezgetés. Tanítási órákon is használhatjuk a csapatotthont, hiszen elég itt csak a tévés órákra és az osztályfőnöki órákra gondolni. Az ünnepi megemlékezéseket szintén itt szeretnénk megtartani. ♦ Amikor elbúcsúzunk, még benézünk az ÁFÉSZ 18-as számú vegyesiparcikk-boltjá- ba, a boltvezető, Fónád Ferenc dicsekedhet a legtöbb társadalmi munkaórával: nyolcvanöttel. — Hát igen! Kivettem 10 nap szabadságot és nekigyűr- kőztem. Ablakvágás, lécelés, és más apró tennivaló mindig akadt. Kell ez a községnek. Mi csak így tudunk valamit felmutatni. A fiataloknak is példát kell adni, és így együtt, összetartva a jövőben még sok mindent megcsinálhatunk. Igaz, az asz- szony zsörtölődött, hogy „költözz az úttörőszobába”, de az előkészítő munkáknál ő is eljött... Azért maradt szabadságom, lesz még hol társadalmi munkázni Dombiratoson ... Nagy Ágnes kívül csinálták meg a nyári nagytakarítást, társadalmi munkájukkal mintegy 3 ezer forintot megtakarítva. Az iskolákban a szülők segédkeztek, valamint a régebben patronáló szocialista brigádok a javítási, szerelési munkálatokat végezték el. Az óvodások is a közeljövőben — október 1-én — vehetik birtokukba azt az új foglalkoztatót a Diófa utcai óvodában, amelyben az eddigi 50 gyerek mellett további 25-öt vehetnek fel az idén. Ha egy nagy hatalmú állami hivatalnok működését, az államigazgatás érdekeivel ellentétes munkálkodását feljebbvalói megelégelik, s a figyelmeztetések, „lebeszélések” is hiábavalónak bizonyulnak, két dolog történhet. Vagy erőszakosan, mondjuk merénylet útján tá- volítják el a renitenskedőt, vagy legalább ilyen hatásos módon, magasabb társadalmi és politikai státusba helyezve kötik meg végleg a kezét, hatalmát. Mert ezzel a véggel fejezi be harcát, küszködését Cesa- re Mori, a vasprefektus is 1925-ben, Szicüiában. Pedig a fasizálódó államgépezet éppen azért küldte őt visz- sza a maffiaszigetre, hogy felszámolja a banditizmust, megszilárdítsa az államhatalmat, visszaszerezze az emberek bizalmát. De ő is belenyúl a fekete ingesek rejtett és titkolt érdekgubancaiba. Kihalász egyetlen szálat, amely megmutatja az egész aljas mechanizmust, annak erőszaktündöklését, Vérszag ú áldicsőségét. Pasquale Squitieri olasz rendezőnek ez az első Magyarországon bemutatott szinkronizált színes filmje. Kicsit tartózkodóan fogadtuk. Mert nem ismertük. De A vasprefektus érdekes, feszülő dramaturgiával felépített, figyelemre méltó alkotás. Még akkor is, ha soksok apró mozzanat miértjére nem találunk választ. Keveset, nagyon keveset tudunk Szicíliáról, a vessző- nyalábjelvényes fasizmus olaszországi születésének dolgairól. Hiszen ez a film inkább ez utóbbiról, mint a maffiáról, az „állam az államban” szervezésű, szervezett banditizmusról szól. A film végén hangzik el a cselekményes történet szálait szépen és értelmesen összefoglaló mondat: a maffia az a lotyó, aki mindig a hatalommal hentereg. S most a hatalom a fasizmus kezébe csúszott át. Velük, s nem az egyre gyengülő erejű királyság államhatalmával szövetkezik a maffia, amely aztán, sokkal később, a partra szálláskor a szövetséges csapatokkal működött együtt, a fasiszta olasz bandák ellen. De: mindig és mindenkor saját anyagi, politikai és gazdasági érdekeik, csorbítha- tatlan hatalmuk biztosításáért. Történelmi keresztmetszet A vasprefektus? Vagy éppen a mai történelemben megújuló, ugyancsak a hivatalos államhatalom ellen szervezkedő terrorizmus, banditiz- mus veszélyeire figyelmeztető felhívás? Valahogy mindkettő. Felkiáltójelekkel telerakott film. A félévszázaddal ezelőtti történelmi miliőt akár jelképesnek is felfoghatjuk, ismerve a mai Olaszország önpusztító erőfeszüléseit. Amiről — ha feltételezzük mindezek igazát — ilyen megvilágításban még alig látnuttunk filmet, művészeti feldolgozást. A címszerepet a hazai közönség előtt ismert Giuliano Gemma alakítja. Kitűnő partnere, Annát, az egyik szicíliai parasztasszonyt megszemélyesítő Claudia Cardi- nale (képünkön). Ennio Mor- ricone zenei betétei is hozzájárulnak ahhoz, hogy A vasprefektus a jelentős filmek sorába emelkedjék. Ügy, hogy mély gondolatisága mellett izgalmas, élvezetes szórakozást is nyújt a mozik nézőközönségének. (Nemesi) Nyelvtanfolyamok a TIT-ben Békéscsabaiak sikere Székesfehérváron Tótkomlóson is felkészültek
