Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

IZHilUf-filtj­1979. szeptember 5., szerda Kongresszusi és felszabadulási munkamseny Tizenötezer tonna többletkőolaj — Dolgozz Hibátlanul mozgalom a kereskedelemben Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyártmány- fejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt százalékát exportálják (MTI-fotó: Tóth Gyula felv. — KS) Bemutatjuk a MÉM Műszaki Intézetét A MÉM Műszaki Intézet elődje a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet volt. Maga a GKI az 1869-ben alapított Magyaróvári Gépkísérleti Állomásból nőtt ki, s fel­adatköre a felszabadulás után a nagyobb arányú gé­pesítés időszakában egyre na­gyobb tempóban bővült. Az intézet munkájának megha­tározásakor abból indultak ki, hogy a mezőgazdaság gé­pesítésének tervszerű megol­dása csak akkor biztosított, ha a különböző új géptípu­sokat sorozatgyártás előtt be­ható vizsgálat alapján minő­sítik. Gödöllőiül a KGST-ig Az 1949-ben újjászervezett intézet vizsgálataival hozzá­járult a traktorgyártás fej­lesztéséhez, gyümölcsmani­puláló gépsorok kifejleszté­séhez és kezdeményezte az arató-cséplőgép alkalmazá­sát a szemes kukorica beta­karításában. De ugyanúgy részt vett a szarvasmarha-, a juh- és sertéstartás munkái­nak gépesítésében is. Az utóbbi évtizedben esztendőn­ként mintegy 8—12 terme­léstechnológia vizsgálatát végzik el az intézet munka­társai, tevékenységükkel öregbítve az immár tíz év óta Gödöllőn működő intéz­mény hírnevét. Működésének körében a MÉM Műszaki Intézet kuta­tásokat, vizsgálatokat folytat a mezőgazdasági géprendsze­rek kialakítására, a termelési ágazatok gépesítési techno­lógiájának fejlesztésére, új gépek vizsgálatára és véle­ményezésére, a gépüzemel­tetés és üzemfenntartás fej­lesztésére. Emellett a mező- gazdaság komplex gépesíté­sére, távlati fejlesztésére irá­nyuló műszaki vizsgálatok­ban, prognózisok készítésé­ben, a gépekkel és berende­zésekkel kapcsolatos munka- és egészségvédelmi eljárások kidolgozásában is részt vesz. Az új sorozatgyártásokra ke­rülő gépek, berendezésék és létesítmények agroműszaki ellenőrzése, új eljárások üze­mi bevezetésének elősegítése ugyancsak a feladatai közé tartozik. Az intézet együttműködik az ágazati kutatóintézetekkel, hogy elősegítse az ott elért tudományos eredmények gyors és széles körű nagy­üzemi bevezetését. És érde­mes megemlíteni azt is, hogy az intézet az eddigie­ken kívül ellátja a KGST és egyéb nemzetközi együttmű­ködés keretében a mezőgaz­daság gépesítésével kapcso­latos MÉM által meghatáro­zott feladatokat. A MÉM Műszaki Intézet szakmai szervezeti felépíté­séről annyit jegyezhetünk meg, hogy annak kialakítása a feladatköröknek megfele­lően történt. így külön fő­osztály foglalkozik az alap­kutatásokkal, méréstechni­kai feladatokkal, külön a kertészeti gépesítéssel, a szántóföldi gépesítéssel, az állattartás munkáinak gépe­sítésével. A javítástechnoló­giai kutatások, az üzemgaz­dasági vizsgálatok, az agro­műszaki ellenőrzések lefoly­tatása megint csak önálló főosztályok dolga, míg a me­zőgazdaság gépesítésével kap­csolatos információk begyűj­tése, a nemzetközi kapcsola­tok tartása szintén külön osztályszervezetben történik. Szemveszteség- jelzö az KGROMKSEXPO-n Ha az intézet legújabb ku­tatási eredményeiről akar­nánk szólni, föltétlenül em­lítést kell tenni arról, hogy nagy szerepe volt a Rába—■ Steiger traktor megjelenésé­ben, a Bizon Gigant gabona- kombájnok meghonosításá­ban is. Nem marad ki az in­tézet a melléktermékek hasznosítását célzó kutatá­sokból sem. Közreműködésé­vel új technológiai gépsor alakult ki többek között a teljes kukoricanövény zúzott betakarítására, tárolására és felhasználására. Ugyancsak eredményes kísérletsorozatta] zárult a konzervipari feldol­gozásra kerülő sárgarépa gé­pi betakarításának megoldá­sa, illetve a cukorrépa beta­karításának az a menete, amelynek során kialakítot­ták a leveles répafej be­gyűjtésének módozatát, csak­nem egy időben a gabona­szalma-betakarítás, a nátron­lúgos szalmafeltárás tech­nológiájával. Valamennyi újdonság is­mertetésére e cikkünk kere­tében aligha vállalkozhat­nánk, a rövid felsorolást zár­juk azzal a szemveszteség- jelző berendezéssel, amelyet az AGROMASEXPO-kiállí- táson láthattunk, s amelynek arató-cséplőgépekre szerel­hető változatát már sorozat­ban is gyártják. Nfl-570 Békéscsabáról Az intézet létjogosultságát éppen eredményeivel iga­zolja. Ma már nemigen ta­lálhatunk olyan mezőgazda- sági üzemet, amely valami­lyen formában ne élvezné a MÉM Műszaki Intézet szol­gáltatásait, segítségét. Ha mást nem veszünk, csupán azt a kiadványt, amelyet az intézet Értesítő a mezőgaz­dasági gépek vizsgálatáról, már akkor is világos, mire gondolunk. Az egyes gépek­ről, berendezésekről, vizsgá­latok alapján készült szak- vélemények valóban nagy se­gítséget adnak az állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek vezetőinek a fej­lesztési döntések meghozata­lakor. Hogy csak egyetlen példát vegyünk, hamarosan meg­kezdődik a napraforgó-ara­tás, s az intézet által kiadott mezőgazdasági gépvizsgálati értesítő 207-es számából az érdekeltek megtudhatják,- hogy a Békéscsabai MEZÖ- GÉP-nél gyártott NA—570 napraforgó-adapter ára 21 ezer 300 forint, E—512-es arató-cséplőgépre szerelhető, s így egy menetben takarít­ja be a napraforgót. Az adap­ter munkaszélessége 5,7 mé­ter, egyszerre nyolc sort arat, s egy óra alatt mintegy két hektár termését vágja le, 3-7 százalékos szemveszteséggel. Ugyanebben az értesítőben kapnak javaslatot az üzemi szakemberek arra is, hogyan csökkenthetik ezzel az adap­terrel minimumra a szem­veszteséget, s hogy 100 hek­tár termőterületre vásárolja­nak egy ilyen adaptert. K. E. P. A határszemlék megálla­pítása szerint a mezőgazda- sági nagyüzemek — föld­hasznosítási tervüket telje­sítve — valamennyi megyé­ben. megfelelő ütemben ve­szik használatba a korábbi években parlagon maradt földeket. Ennek hatására nőtt a mezőgazdasági műve­lés alá vont terület, így az őszi érésű növényeket a ko­rábbinál nagyobb felületről kell betakarítani — azt ál­lapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely azt vizsgál­ta, hogyan tesznek eleget a termelők a földek művelési kötelezettségének. A helyzet javul: az új földvédelmi jogszabályok és az egyéb központi és területi intézkedések nyomán az idei tavaszon 45 százalékkal ke­vesebb föld volt műveletlen, mint az 1978-ban megtartott ellenőrzések idején. A vetet- len szántóterület 17 ezer hektárral csökkent. Minde­nekelőtt a mezőgazdasági nagyüzemek vették ismét gondozásba a parlagot, idén 4700 hektárral több beszán­Több héten keresztül fi­gyelhettük mezőgazdasági termelőüzemeink, ipari vál­lalataink kongresszusi mun- kaverseny-felajánlásait. Szin­te az ország minden kollek­tívája jelentős feladatot vál­lal a jövő esztendő Utolsó napjáig, hogy többet és mi­nőségileg jobbat tegyen az asztalra. A többi üzemekhez hasonlóan többletfeladatot vállalt a Kőolaj- és Gázipa­ri Tröszt nagy-alföldi terme­lő üzeme is. Ezúttal a nagy- vállalat kardoskúti üzemé­nek felajánlásait ismertet­jük. Dolgozóik csaknem 80 szá­zaléka 42 brigádba tömörül­ve vitatta meg a munkaver- seny-felajánlásokat, hogy an­nak értékelése és összegzése után a következő feladatokat tűzze ki célul. Az idén ter­ven felül 12 ezer tonna kő­olajat, a jövő esztendőben pedig további 3000 tonna kő­olajat termelnek ki. Ez a napjainkban 150 dollár ton­nánkénti világpiaci árral számolva két és negyed mil­lió dollármegtakarítást je­lent a népgazdaságnak. Ezen túlmenően a vegyipa­ri alapanyagként felhasznál­ható stabilgazolinból 1979- ben 3500 tonnát termelnek terven felül. Ennek forint­értéke is meghaladja az egy­milliót. Vállalásaikhoz tarto­zik az is, hogy a gázszolgál­Nagy a csend mostanában a Szarvasi Vasipari Szövet­kezet háza táján. Nem na­gyon örülnek, ha újságíró nyitja rájuk az ajtót, még­pedig egyetlen adat miatt. A tőkés export ez évi várható értéke mintegy 20 millió fo­rinttal elmarad a tavalyitól. — Még mindig szinte kény­szert érzünk, hogy magya­rázkodjunk emiatt, pedig tu­lajdonképpen semmi szé- gyellnivaló nincs ezen. Sőt, ezzel a csökkentéssel tulaj­donképpen igyekszünk eleget tenni azoknak a követelmé­nyeknek, melyek a gazdasá­gos exportszerkezet kialakí­tására késztetik a vállalato­tott, kezelt területük van, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mindenekelőtt Szabolcs-Szatmár megyében szüntették meg erőteljesen a földek „pihentetését”; ebben a körzetben több mint 1200 hektár került ismét haszná­latba. Jó eredményeket ér­tek el Bács-Kiskun és Hajdú megyében is. Mindennek ellenére még mindig jelentős területek es­nek ki a művelésből. Igaz, hogy ezek a földek általában gyenge minőségűek, gyakran puszítanak rajtuk az ár- és belvizek. Nehezíti a helyze­tet, hogy az elhagyott terü­letek jórészt szétszórtak, el­aprózottak, és a nagyüzemi gépek számára — a nem megfelelő talajú domborzati viszonyok miatt — gyakran „elérhetetlenek”. A kisegítő és egyéni gaz­daságokból növekvő arány­ban „kerül ki” a föld. So­kan hagynak fel a földmű­veléssel, mindenekelőtt azért, mert kiöregedtek a munká­ból, máskor pedig a faluból a városba költöznek a tulaj­tatást zavarmentesen igye­keznek kielégíteni. E vállalások egyúttal azt jelentik, hogy az V. ötéves tervi célkitűzések teljesítése is változik. Ily módon a kőolaj-értékesítés 107,8, a földgáz-értékesítés pedig 101,4 százalékban realizálód­nak. A termelési és értékesí­tési feladatokon túlmenően az importanyag-megtakarítás másfélszázezer forint értékű, amelynek megközelítőleg harmada dollár relációjú. Az egyéb szervezési és takaré­kossági intézkedések ered­ményeképpen a tervezett évi 500 ezer forintos anyag- és energiatakarékossági tervü­ket 600 ezer forintra vál­lalták a szocialista brigádok tagjai. * * * Szeptember 3-án tanácsko­zást tartottak az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat szo­cialista brigádvezetői Békés­csabán. A párt- és a KISZ- alapszervezetek titkárait, a főbizalmiakat és az 56 szo­cialista brigád 648 tagjának képviselőit Szabó Imre, a szakszervezeti bizottság tit­kára üdvözölte. Ezután Cs. Szabó Imre igazgatóhelyettes ismertette a kollektíva előtt álló gazdasá­gi feladatokat, valamint az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indí­kat, szövetkezeteket. Arról van ugyanis szó, hogy meg­vizsgáltuk, mely termékeket érdemes a jövőben is tőkés piacon értékesíteni, melyek­nél megfelelő a dollárkiter­melés mutatója. Volt jó né­hány olyan exporttermékünk, melyeknél ez a mutató azt jelezte, hogy nem érdemes erőltetni a kivitelt. Ezeknek a gyártását abbahagytuk, és gyorsított ütemben kezdtük el az új, haszonnal értékesít­hető típusok kifejlesztését — magyarázza a helyzetet Fa- bó Róbert főkönyvelő. Nem dolgozik tehát rosz- szul a szövetkezet, csak mér­legel, s ezt az is bizonyítja, donosolj. Földjeiket általá­ban felajánlják a tsz-eknek, vagy a helyi tanácsnak, de sokan egyszerűen sorsára hagyják a földet, amely ál­lami tulajdonba, a helyi ta­nács kezelésébe kerül. Álta­lában nagyüzemi művelésre nem alkalmas földekről van szó. A tsz-ek ezért csak rit­kán vállalják el a terület át­vételét. Sokfelé a termelő- szövetkezetekkel tárgyalnak arról, hogy a szétszórt, elap­rózott földrészek összevoná­sával, a terület rendezésével miképpen lehetne biztosítani a nagyüzemi művelés felté­teleit. A földek védelmére hozott rendelkezések betartását a következő időszakban is el­lenőrzik. A mulasztó üze­mekkel és egyéni földtulaj­donokkal szemben szankció­kat alkalmaznak. A földhi­vatalok eddig például 14 gazdaságot köteleztek kárté­rítésre, mintegy 1,3 millió forint értékben, ősszel ismét határszemléket tartanak a földhivatalok, illetve taná­csok. J tott munkaverseny-vállalá- sainak irányelveit. Elmon­dotta, hogy az eredmények további növelése csak a ta­karékosság szem előtt tartá­sával lehetséges. Felül kell vizsgálni az idei versenyvál­lalásokat, kiegészíteni olyan elemekkel, amelyek konkré­tan megszabják az egyes em­berek feladatait. Törekedni szükséges az áruforgalmi terv teljesítésére, illetve túltelje­sítésére, de a középpontban a minőségnek kell állnia. Cél­szerű, hogy a helyi nagyke­reskedelmi vállalatoktól több árut szerezzenek be, kapcso­lataikat szállítási szerződé­sek megkötésével, a szocia­lista brigádok jobb együtt­működésével erősítsék. Na­gyon fontos az áru átvételé­nek a jó megszervezése, a Dolgozz Hibátlanul mozga­lom kiszélesítése, amely ga­rantálhatja: minőségileg ki­fogásolt árut nem vesznek át első osztályú áron. Kérte, hogy az üzletek szocialista kollektívái formalitások nél­kül tegyék meg vállalásaikat és azokat szeptember 15-ig juttassák el a munkaverseny- felelősnek. A vitában többen felszó­laltak, egyetértve az irányel­vekkel. Végül mindannyian csatlakoztak az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat ál­tal meghirdetett kongresszu­si és felszabadulási munka­versenyhez. hogy folytatni tudták az el­múlt évi dinamikus növeke­dést. Termelési értékük több mint 9 százalékkal haladta meg az elmúlt évi értéket és 1 millió híján elérték a 200 millió forintot. E növekedé­sen belül is kedvező, hogy az anyagmentes termelési ér­ték ezt meghaladóan 13 szá­zalékkal növekedett. Alapo­san javult tehát a termelé­kenység, fokozódott a munka hatékonysága. Mindez azt eredményezte, hogy a nyere­ség megközelítőleg 48 szá­zalékkal nőtt. A fentiekből logikusan kö­vetkezik, hogy tetemesen fo­kozták a belföldi értékesí­tést. Így hidalják át azt az időszakot, mely az új ex­porttermékek kifejlesztésé­hez szükséges. Ezeket az új termékeket egyébként a rö­videsen megnyíló őszi BNV-n jórészt már láthatja a nagy- közönség is, és nem titok, hogy jelentős üzletkötésekre számít a szövetkezet. Be­mutatják az új, hőszigetelő burkolattal ellátott kávéfőző családot, mely burkolata alig melegszik fel, kizárt te­hát az égési sérülés. Ez az előfeltétele anak, hogy a jö­vőben az NSZK-ba kávéfő­zőket lehessen exportálni. /Hasonlóan szigorú előírá­soknak kell a jövőben meg­felelnie néhány más export- terméküknek is, így többek között a hőfokszabályzós va­salónak. A fejlesztés már itt is a végéhez közeledik, az új típusok rövidesen megje­lennek. A műszaki színvonal növe­kedésének természetesen a hazai vásárlók is hasznát lát­ják, hiszen ezek a termékek belföldön is forgalomba ke­rülnek. Ráadásul nemcsak jobbak, hanem szebb kivite­lűek, és ami még nagyon lé­nyeges, egy részük olcsóbb is lesz. Az egyre élesedő piaci verseny arra kényszerítette ugyanis a szövetkezetei, hogy technológiai változtatá­sokkal, újításokkal csökkent­se az önköltséget, és ez je­lentkezik majd az áfákban is. L. L. Visszatért földek — a határszemlék tapasztalatai Új termékek a BNV-n Felkészült a jövőre a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents