Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. szeptember 5., szerda Hetvenöt óvodás új otthonát avatták Mezőberényben Mezőberényben 6, a hoz­zá tartozó Csárdaszálláson pedig 1 jól felszerelt óvoda fogadta az elmúlt években a kisgyermekeket. Egyre szű- kebbnek bizonyultak ezek az intézmények, egyre több óvo­dás korú gyermek nőtt fel a községben. A községi tanács a gazdasági egységek veze­tőihez fordult segítségért. A mezőberényi központú, vagy itteni telephellyel rendelke­ző egységek 2 millió 334 ezer forint anyagi támogatást ad­tak a gyermekintézmények bővítésére, felújítására. Így kerülhetett sor a Mátyás ki­rály utcai új óvoda létesíté­sére is, amelyet tegnap dél­előtt adott át kis tulajdono­sainak Szűcs Lajos tanács­elnök. Az épületet a MEZŐGÉP Válallat adta, így lényegesen kevesebbe került az óvoda­létesítés. Az átalakítással (a tanács költségvetési üzeme gyorsan, jól dolgozott) és berendezéssel együtt 1 millió 345 ezer forintot fordítottak az új gyermekintézményre. Tizenkilenc üzem, tsz, álla­mi gazdaság és szövetkezet, számos szocialista brigád ad­ta pénzét, segítségét a vál­lalkozáshoz, s a helybeli kis­iparosok is jelentős társadal­mi munkát végeztek. Aranyi Gyuláné, az 1. sz. általános iskola igazgatója és Karcag Éva vezető óvónő lesznek a kétcsoportos, 75 kisgyermeket fogadó intézmény irányítói. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a segítő gazda­sági egységek képviselői is. Az óvodaátadást követően megbeszélték, hogy milyen anyagi támogatást tudnak adni a jövőben a községi ta­kácsnak, hiszen a hatodik 5 éves tervben is nagy szükség lesz a gyermekintézmények további bővítésére és felújí­tására. B. Zs. Az óvodások új birodalmuk udvarán köszöntik a vendé­geket Fotó: Martin Gábor Közönségszervezők találkoztak a lókai Színházban Hétfőn délelőtt a Békés megyei Jókai Színház klub­jában Békéscsabán találkoz­tak a megye közönségszerve­zői a színház vezetőivel. Az évadnyitó értekezleten dr. Keczer András ügyvezető igazgató beszélt az elmúlt évad sikereiről és tévedései­ről, amelyek okulásul szol­gáltak a következő évadok tervezéséhez. Elmondotta, hogy 15 új művész érkezett a társulathoz, közülük már többen próbálnak, készülnek az évad első bemutatóira. Tolsztoj: Rakéta című mű­ve szerepelt ugyan az új műsortervben, de helyette Kopkov: Az aranyelefánt cí­mű mai témájú szatírája ke­rül színre. Az elmúlt évad nagy sikere, a Canterbury mesék felújított előadása szeptember 1-től már tájbe­mutatókon szerepel. A 25 éves társulati múlt jubileuma alkalmából Jókai Mór: Aranyember című színműve lesz az évad első bemutatója október 5-én. A gyermekszín­házi előadások is folytatód­nak; Romhányi—Horusiczky: Csipkerózsika című mesejá­tékának premierje szeptem­Lassan elballag a nyár (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele — KS) bér 19-én vidéken, október 9-én pedig Békéscsabán lesz. A színházi munkáról szó­ló beszámolót követően szer­vezési tudnivalókat beszéltek meg a résztvevők. A régi bérletesek helyét szeptember 15-ig őrzi meg a színház, a bérletek árusítása a hónap végéig tart. Háromféle bér­let között válogathatnak a nézők; a felnőtt és ifjúsági 8—8 előadásra szól, míg a mesebérlet 3 előadás megte­kintését biztosítja a tulajdo­nosoknak. A közönségszervezők hoz­zászólásaik során sok hasz­nosítható ötletet, bíráló és dicsérő szót mondtak el a színház tevékenységéről. Kérték, hogy gyakrabban találkozzanak egymással és a művészeti vezetőkkel, így a változásokról azonnal érte­sülve tájékoztassák a közön­séget. Az elmúlt évad érté­kelésében, a szervezés jövő­jének megvitatásában a kö­zönségszervezők és az igaz­gatóság véleménye lényegé­ben azonos volt. Ez pedig alapja lehet a még eredmé­nyesebb műsorpolitikának és közönségszervezésnek. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1979. szeptember 4-én Trabant Hycomat Lim. (Bp.) 8479 Trabant Lim. (Bp.) 19294 Trabant Löm. (Győr) 8335 Trabant Lim. Special (Bp.) 31049 Trabant Lim. Spec. (Győr) 17481 Trabant Combi (Bp.) 4597 Trabant Combi (Győr) 1638 Wartburg Lim. (Bp.) 15759 Wartburg de Luxe (Bp.) 17845 Wartb. de Luxe tolót. (Bp.) 5360 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 3151 Wartburg Tourist (Bp.) 6282 Skoda 105 (Győr) 3607 Skoda 105 (Bp.) 6659 Skoda 105 (Debrecen) 3222 Skoda 120 (Bp.) 5282 Skoda 120 (Győr) 3385 Skoda 120 (Debrecen) 2262 Lada 1200 (Bp.) 102479 Lada 1200 (Debrecen) 55076 Lada Combi (Bp.) 13717 Lada 1300 (Bp.) 14803 Lada 1300 (Debrecen) 9174 Lada 1500 (Bp.) 23711 Lada 1600 (Bp.) 3717 Lada 1600 (Debrecen) 1604 Moszkvics (Bp.) 5205 Zaporozsec (Bp.) 29139 Dácia (Bp.) 13854 Polski Fiat 126 (Bp.) 18557 Polski Fiat 1500 (Bp.) 14882 Budapesten Megkezdődött az Európai Minőségellenőrzési Szervezet 23. konferenciája A minőség, a gazdaságos­ság és az érdekeltség kér­déseivel foglalkozik az Euró­pai Minőségellenőrzési Szer­vezet (EOQC) kedden a Hil­ton Szállóban kezdődött 23. konferenciája, amelyen har­minc ország 800 szakembere vesz részt. A tanácskozást Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­ke nyitotta meg, majd Sze­kér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott elő­adást. Bevezetőjében a Mi­nisztertanács nevében kö­szöntötte a tanácskozás rész­vevőit. Hangsúlyozta, hogy a minőségfejlesztés a műszaki­gazdasági feladatokon túl vi­lágszerte társadalmi kérdés­sé vált. A minőségfejlesztés eredményei nemcsak az egyes országok nemzetgazdaságára, hanem a világgazdaság fej­lődésére is kihatnak. Bizo­nyára nem véletlen, hogy már külön nemzetközi és re­gionális szervezetek foglal­koznak e kérdések megoldá­sával, így az Európai Minő­ségellenőrzési Szervezet, amely mind nagyobb ered­ményeket ér el a minőség- fejlesztés, illetve ellenőrzés elméleti és gyakorlati kérdé­seinek tanulmányozásában, a módszerek kidolgozásában és elterjesztésében. E szervezet fontosságát jelzi, hogy kon­ferenciáit ma már a minő­ségügy évenként más-más országban ülésező európai „parlamentje”-ként tartják számon. Elnökségi ülés a TIT-ben A TIT Békés megyei Szer­vezete hétfőn délután elnök­ségi ülést tartott, amelyen a napirendi pontok témája az ismeretterjesztés nyári prog­ramjainak értékelése volt. Elsőként Bokor József, a matematika-szakosztály el­nöke számolt be a kis mate­matikus baráti körök orszá­gos találkozójáról, amelyet augusztus közepén rendeztek Szarvason. Kétszáz baráti- kör-vezető érkezett ide az ország minden részéből és az új matematikai program anyagát dolgozták fel a tan­folyamon. Dr. Szűcs Lajos a szarvasi Tessedik Sámuel nyári egye­tem tapasztalatairól beszélt. Az első ízben szervezett nyá­ri egyetemen 2 szekcióban (a meliorációson és a halte- nyésztésin) tanultak sikere­sen a résztvevők. A jövőben 1 tagozatot indítanak majd, a meliorációst, de külföldi résztvevőket is szeretnének meghívni. Az elnökségi ülés zársza­vában dr. Krupa András megyei elnök felhívta a je­lenlevők figyelmét a közel­jövő két fontos rendezvé­nyére. Szeptember 13—14-én mezőgazdasági vándorgyű­lés lesz, míg október 25—26- án a vidéki tudományos szemlék szerkesztői találkoz­nak Békéscsabán. A nők helyzete a mezőkovácsházi szövetkezetekben A mezőkovácsházi népi el­lenőrök a járás szövetke­zeteiben — a battonyai Pe­tőfi, a kunágotai Bercsényi, a medgyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezetben, vala­mint a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nél és a CITÉV-nél — vizsgálták meg a nők helyzetét. Ezekben a szövet­kezetekben mintegy 1700 nő dolgozik, többségük betaní­tott munkás. Szakmunkás­képzettséggel mindössze 214- en rendelkeznek. Vitathatat­lan, hogy az utóbbi években jelentős javulás történt. Kü­lönösen a munkahelyi felté­telek terén. A nők szakkép­zésére is több gondot fordí­tottak. Ennek tudható be, hogy a szakképzettek száma 1971 óta a duplájára emel­kedett. Viszont a férfi szak­munkások arányának a felét sem éri el. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a nők a szövetkezetek de­mokratikus fórumainak mun­kájából is aktívan kiveszik részüket. A munkaverseny- mozgalomban is szép ered­ményeket értek el. Magasabb vezetői munkakört azonban egyáltalán nem, s középve­zetőit is kevés számban töl­tenek be nődolgozók. Jólle­het, a vizsgált szövetkeze­tekben számarányuk mint­egy 47 százalékot tesz ki. I sarkadiak is írták fl KISZ módszertani füzete középiskolásoknak Egy évvel ezelőtt halvány- sárga színű volt az a KISZ KB által megjelentetett mód­szertani kiadvány, amely a Tanulmányi mozgalom címet viselte. Most néhány árnya­lattal sötétebb köntösben je­lent meg a Mi így csináljuk című folytatás. Mint közis­mert, a képesség szerinti ta­nulás és a jeles mozgalmi munka összehangolását, meg­valósítását tűzte ki célul a tanulmányi mozgalom elne­vezésű akció. Az egyéves ta­pasztalatokról szól tehát a most húszezer példányszám­ban megjelent, színes nyo­mású, gazdagon illusztrált módszertani kiadvány. Harmincadik oldalán , Bé­kés megyei anyag, azaz a sarkadi Ady Endre Gimná­zium és Postaforgalmi Szak- középiskola beszámolója is olvasható. A középiskola igazgatója elsősorban a ta­nulmányi mozgalom és a radarcsoport összefogását, te­vékenységének számtalan eredményt hozó kapcsolatát elemzi; érdekesen, olvasmá­nyosan. A legközelebbi, ugyancsak a példamutató eredményeket közzétevő harmadik füzet kiadását a most indult tanév közepére tervezik. Munkásfelvétel nincs ábla a főútvonal mel­lett, ismerős. Ám a rubrikák áthúzva, s valaki keresztbe azt írta rá­juk krétával: felvétel nincs. Elég ok ez a kíváncsiságra, mondom a kis üzem igazga­tójának. Rábólint, s hozzá­teszi — sokan, sokféle hiva­talból kérdik őt meg e tábla ügyében. De csak egy a vá­lasz — véget akartak vet/ii már annak az áldatlan álla­potnak, hogy az órabérlova­gok szabad prédának tekint­sék ezt a munkahelyet. És sikerült? — Igen, vágja rá határozottan. S olyasmi is bekövetkezett, amire gondol­ni sem mertek, amikor (fél­ve ugyan ...) egy reggel át­húzták a rubrikákat. Mert ki állíthatta volna, hogy a műhelyekben szinte varázs­ütésre megjavult a gépki­használás, csodák-csodájára, a papíron bizonyított mun­káshiány ellenére megter­melték azt a mennyiséget, mint soha annak előtte. „Megnéztem az ipariáram­fogyasztást regisztráló mű­szer tekercspapírjait. ösz- szehasonlítva a megelőző év azonos hónapjával, kiderült, hogy a gépeket korábban kapcsolták be reggel, sőt még délután is tovább tar­tott a hálózat terhelése. Az­az: nem kezdődött el a pa­kolás már egy órakor — mint általában —, hanem csak a műszak végén! Summa sum­marum húsz embert kellett volna felvenni, legalább is azt hittük — s kiderült, egy­re sincs valójában szüksé­günk, ha úgy akarjuk. Ha az a bizonyos tábla áthúzva áll a kapu előtt. Beszélgettem a brigádveze­tőkkel, műhelyfőnökökkel és gépmunkásokkal is. Érdekes dolgokat mondtak. A leg­többen persze csak egyetlen szót említettek: végre. Már­mint végre elhatározták ma­gukat az üzem vezetői, hogy rendet teremtenek, s a hely­béliekkel, a meglevő kollek­tívával oldják meg a felada­tokat. Biztos, így a bérezésre, a nyereségre is több jut, hi­szen kevesebben végzik el azt a munkát, amit eredeti­leg több emberre számítot­tak ki. Akadtak más véle­mények is. Szerintük előbb­utóbb vége lesz ennek a nagy nekibuzdulásnak, s betörik a „górék” dereka. Mert ember nélkül nem lehet dolgozni, különösen most, a szabadsá­gok táján. Megint mások — éppen ellenkezőleg gondol­kodnak, de szintén tamás­kodnak. Kevés, mondják. Kevés csak zárt kaput mu­tatni a befelé igyekvőknek, szükség lenne megszabadulni azoktól, akik csak a mások pénzét fogyasztják. Hiszen az is egyfajta egyenlősdi, hogy jó néhány embert eltartanak a gyárban, s nekik is ők ke­resik meg a bérüket. Ám a „radikálisok” szerint van más lehetőség: ha olyan kö­rülmények alakulnak ki az üzemben, hogy a tengők-len- gők tapasztalják a józan szi­gort, s ráébrendnek, hogy dolgozni kell a fizetségért, majd dolgozni fognak. Akár­hogyan is, ez a táblaügy se­gít nekünk, vallják. Igazuk lehet. Erre enged­nek következtetni — túl e kis üzem tapasztalatain — az általános tanulságok. Az elmúlt hónapokban nagyon hasznos folyamat kezdődött el néhány kis- és nagyválla­latnál. A józan számvetés, a közgazdasági elemzés napvi­lágra hozta azokat a ténye­ket, amelyeket ugyan sej­tettünk, ám pontos valósá­gukban nem ismertünk még. Többek között azt, hogy a munkaerőhiány nagyon sok termelő üzemben látszólagos — a meglevő létszám ele­gendő a feladatok megoldá­sához, ha munkájukat ra­cionálisabban szervezik, il­letve ha hasznosabb célok érdekében foglalkoztatják őket. Egyre-másra jelentek meg a szervezési felmérések, amelyek azt igazolták: egy munkahelyen 25—30 száza­lékkal emelkedhet a terme­lékenység, s így a termelés mennyisége, ha a szervezési követelményeknek eleget tesznek. ly módon a „felvétel nincs” tábla nem csu­pán pszichológiai té­nyező. Sokkal inkább a köz- gazdasági törvényszerűségek felismerését, illetve azok megvalósítását jelenti. Matkó István R melléktermék is takarmány Bemutató Újkígyóson Magyarországon csaknem 250 ezer hektáron termesz­tenek silókukoricát, és 1,3 millió hektár a rét, a lege­Fafaragék Niskunmajsán Nemrégiben ért véget a fafaragók és hangszerkészí­tők hagyományosan megren­dezett Bács-Kiskun megyei nyári alkotótábora, amelyen 45 népművész Vett részt. Az idén sok fiatal csatlakozott a táborozókhoz, s más me­gyékből is érkeztek fafara­gók. Békés megyéből 5 fafara­gó utazott a táborba; Vágó Ferenc Békéscsabáról, Scgif- fer Mihály Gyuláról, Hudák György Tótkomlósról, Bene­dek Gábor Sarkadról, Vári Szalay István pedig Vésztő­ről. Mezey Tamás, a sárospa­taki tábor vezetője volt a szakmai irányító. Az alkotá­sokat kőris-, nyír-, éger, akác-, eper- és tölgyfából készítették a résztvevők. A napi munka mellett népdal­estet, néprajzi előadásokat rendeztek számukra. Az al­kotótábort élet érdekes ese­ménye volt a fafaragók és hangszerkészítők kiállítása a kiskunmajsai Ifjú Gárda Mű­velődési Központban, ahol 39 alkotó 204 művét mutatták be. lő. Ezen a hatalmas terüle­ten állítják elő az állatok etetéséhez szükséges takar­mány jelentős részét. A me­zőgazdasági üzemek szakem­berei napjainkban, jelentő­sége miatt, egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a szénából és silókuko­ricából előállított takarmány beltartalmi értékének növe­kedése mellett minél kisebb költséget emésszen fel. Nemcsak a silókukorica betakarításában, a rét- és legelőgazdálkodásban folyik azonban a korábbi gyakor­lathoz képest átértékelés. Az energiaárak növekedése, az állattenyésztési ágazatok jö­vedelmezőségének javítása kényszeríti arra a mezőgaz­dasági szakembereket, hogy felfedezzék; a melléktermék — a kukoricaszár, a szalma, a répalevél — alkalmas a takarmányozásra. W Tegnap, az Újkígyóson megtartott silókukorica-beta­karítással és melléktermék­hasznosítással foglalkozó ta­nácskozás alkalmat adott arra, hogy a megye üzemei­nek szakemberei a gyakor­latban győződjenek meg az Aranykalász Tsz ilyen jelle­gű tevékenységéről. Az újkí- gyósiak a betakarítás helyes időpontjának megválasztá­sával, a melléktermék hasz­nosításával egy kil<-'~-'»mm húst mindössze 10 forint ér­tékű takarmányból állítana!: elő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents