Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

1979. szeptember 4„ kedd Főpróba: szeptember közepén Jól haladnak az előkészületek megyénk cukorgyáraiban Még mintegy három hét van hátra az őszi mezőgaz­dasági szezon egyik legna­gyobb munkájának kezdeté­ig, a cukorgyártás megindu­lásáig. Megyénk ebben két cukorgyár révén is érdekelt, ezért tájékozódtunk Sarka­don és Mezőhegyesen a cu­korgyárakban arról, hol tar­tanak a felkészülésben, mi­lyen újdonságokkal várják a szezon kezdetét. A Sarkadi Cukorgyárban a szokásos karbantartási, fenn­tartási munkákon kívül 50 millió forint értékű fejlesz­tési, beruházási munkát is elvégeznek. összességében mintegy 100 millió forintot fordítottak a felkészülésre. Ebből a jelentős összegből végezték el a diffúziós be­rendezés nagyjavítását, len­gyel szakemberek segítségé­vel. Teljesen felújították a légmelegítő állomást. Tíz új melegítőt építettek, és átren­dezték a régieket. Ezzel ja­vult a berendezések hatás­foka, és nőtt az üzembizton­ság. A cukorszállító rend­szert bővítették, és sor ke­rült a cukorraktárak pado­zatának nagyjavítására is. Az idei felkészülés része a turbinaházi rekonstrukció el­ső üteme. Ebbe tartozik a turbinaház-épület magasítása és tetőzetének cseréje. Az energiatakarékosságot szol­gálja, hogy befejeződik a tüzelés-rekonstrukció is. Az új szezonban már valameny- nyi kazán földgázzal műkö­dik, jelentős mennyiségű ola­jat lehet megtakarítani. Fon­tos munka az ivóvízhálózat gerincvezetékének rekonst­rukciója és egy űj homok­fogó építése is. A fent felsorolt munkák egy részét már befejezték, másrészük pedig közvetlenül a befejezés előtt áll. Már nincs is sok idő hozzá, mert szeptember 14—15-én főpró­bát tartanak a cukorgyárban, s addigra mindennek rendel­tetésszerűen működnie kell. De nemcsak a gyár terü­letén belül, hanem másutt is végeztek, illetve végeznek je­lentős munkákat a cukorgyár dolgozói. A Békéscsabai Ál­lami Gazdaságnál 3000 négy­zetméteres szilárd burkolatú prizmateret létesítettek. A szezonra való felkészülést szolgálja, hogy a szennyvíz­ülepítő tavakból mintegy 50 ezer köbméter iszapot ko­tortak ki, és távolítottak el eddig. Befejezés előtt áll a 400 vagonos szeletraktár épí­tése és az NDK-ból tegnap érkezett meg két új szelet­prés, melyeket a hónap vé­géig üzembe helyeznek. Az alapos felkészülésre nagy szükség van, mert a ré­paérési kísérletek biztatóak. A tavalyi év hasonló idősza­kával szemben most 15 grammal nagyobb az átlagos gyökérsúly, a cukortartalom pedig 0,7 százalékkal maga­sabb, jelenleg 14,1 százalék. A Mezőhegyesi Cukorgyár­ban, a sarkadihoz hasonló­an jól állnak a karbantartá­si, felújítási munkák végzé­sével. Mire kell, mindennel készen lesznek, nem lesz akadálya a szeptember 13— 14-re tervezett főpróba meg­tartásának. A Mezőhegyesi Cukorgyár­ban az idén nem került sor nagyobb beruházásokra, a karbantartás 50 millióján fe­lül mindössze 25 millió fo­rintot fordítottak új berende­zésekre. Ebből egy új kon­denzátorállomást építettek, bővítették az átvevőterületet és még néhány kisebb gépi beruházást végeztek el. Ügy tervezik, hogy a répafeldol­gozást szeptember 19-én kez­dik el. A Mezőhegyesi Cukorgyár­hoz tartozó körzetben is biz­tatóak a répaérési kísérletek. A termés mennyisége eléri a tavalyit, de a cukortartalmat itt is nagyobb arányúnak várják az elmúlt évinél. Ez egyben meghatározza a sze­zon várható hosszát is, az eredetileg tervezett január eleje helyett — a jobb ter­més miatt várhatóan január közepéig tart a kampány. Ez idő alatt naponta átlagosan több mint 2900 tonna répát dolgoznak fel. L. L. Ajándék a gyermekévre Békéscsabán évek óta gond az óvodák zsúfoltsága. A városi tanács az elmúlt években jelentős összegeket fordított a gyermekintézmé­nyek bővítésére. A közeljö­vőben újabb óvodával gaz­dagodik a megyeszékhely. A Lencsési úti lakótelepen be­fejezéséhez közeledik a 150 személyes óvoda, mely a Városi Tanács Költségvetési és Építőipari Üzemének ki­vitelezésében készül. Az üzem dolgozói vállal­ták, hogy a nemzetközi gyer­mekév tiszteletére határidő előtt, költségszinten belül el­készítik és átadják az óvo­dát. így december 31-e he­lyett már október első nap­jaiban birtokba vehetik az intézményt az apróságok. Hogy mindez megvalósul­jon, az üzem párt- és tár­sadalmi szervei az elmúlt szombaton kommunista mű­szakot szerveztek a műszaki és az adminisztratív dolgo­zók részére. A férfiak a be­fejező szakipari munkálato­kat végezték, míg a gyen­gébb nem képviselői takarí­tásból, ablaktisztításból vet­ték ki részüket. Az óvodához mintegy öt­ezer négyzetméteres játszó­udvar is tartozik; a gyere­kek hat homokozóban játsz­hatnak. A parkosítást a A műszakiak jelentős segítséget nyújtottak a befejező szak­ipari munkákban Kökejn, Darzspalam — Rózsáson Minden vizsga izgalmas. Különösen, ha idegen or­szágban, tolmács segítségé­vel elsajátított ismeretekről ad számot a diák. Nemcsak önmagát, hazáját is képvise­li. Érthető tehát a nagy drukk és a biztosra menő felkészülés. Múlt hét péntekén záró­vizsgával tettek pontot ta­nulmányaik végére a Szarvasi Állami Tangazdaság rózsási kerületében öntözőgépészi szakmát tanuló mongol fia­talok. Április óta tartózkod­nak hazánkban, 15 fős cso­portjuk a harmadik, amely a távoli országból érkezett elsajátítani az öntözés tu­dományát. * Munkahangulat fogad a vizsgateremben. Az aszta­loknál ünneplőbe öltözött diákok, a kihúzott tételek ki­dolgozásán fáradoznak. A szakemberekből álló vizsga- bizottság előtt szakállas fia­talember felel, tétele a D—413-as Csepel Diesel-mo­tor szerkezete, működése. Mint megtudom, a neve Kö­kejn. Folyamatosan felel, szerkezeti rajzon mutatja az egyes alkatrészeket. A tol­mácsnak kicsit nehezebb a dolga, szakmai kifejezéseket nem könnyű lefordítani. A bizottság tagjai bólogatnak: — Jó, köszönjük. Kökejn kö­vetkező kérdése egy öntöző- berendezés ismertetése, a felkínált három közül a KF-típust választja. — Olyan berendezés, hogy a forgatómechanizmust egy konzolon forgó szárnyra he­lyezik — kezdi az ismerte­tést. Majd folyamatosan mondja a felelet végét jelző újabb köszönetig. Látszik, alaposan felkészült. Cseri István, a gazdaság ágazatvezetője'T a csoport fe­lelős oktatója helyesel: — Már hajnalban, ötkor felkel­tek a srácok. Könyvvel a kezükben járkáltak, ismé­telték az anyagot. -Nem sok bajunk volt az eddig itt járt három csoport egyikével sem, de ez a mostani volt a leg­jobb. Jól beilleszkedtek a gazdaság életébe. Megalakí­tották a II. Mongol—Magyar Ifjúsági Szocialista Brigádot. Rengeteg társadalmi munkát végeztek, részt vettek az ara­tásban, szalmabetakarítás­ban. A Szarvason megrende­zett I. mezőgazdasági és élel­miszeripari ifjúsági és szak­munkástanuló napokon is jól szerepelték, öt öntöző­csapat között a második he­lyezést érték el. Rendszere­sen sportoltak a gazdaság KISZ-eseivel, jó helyezése­ket értek el a MEDOSZ- sportnapokon, elnyerték a szakszervezet különdíját. * Közben újabb vizsgázó esett át a tűzkeresztségen, neve Darzspalam. — Hol fog dolgozni, ha hazamegy? — A magyar termelőszö­vetkezetekhez hasonló üzem­ben, a vízügyi vonal irányí­tója leszek. — Sokat tanult? — Annyit, mint a többiek. Sok elméleti és gyakorlati hasznos tudást szereztünk. Akkor, közben nem volt könnyű, de így utólag, túl a vizsgán, igen. Mongóliában sok magyar öntözőgép van, itt azoknak a működtetését tanultuk, tehát használni is tudjuk a tudásunkat. Már a harmadik vizsgázó áll a bizottság előtt, a fe­lelő Nergui. A 10. kérdést húzta, a hordozható csőfek­tető berendezésék téli kar­bantartásáról beszél. Közben vendég érkezik, Cedengijn Davaszuren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy- követségének attaséja. — Sok jót hallottam a cso­portról ... — Nagyon örülök, én is ezért jöttem le Budapestről, és hogy megbizonyosodjak a felkészültségükről. Nagyon tetszettek az eddig hallott feleletek. — Hogyan állja meg a helyét a korábban itt tanult két csoport most munka közben, Mongóliában? — Nem sokat tudok erről, de ott is azokkal a gépékkel dolgoznak, mint itt Szarva­son. Gondolom, jól haszno­sítják az itt felszedett ala­pos tudást. — Jönnek újabb csoportok Szarvasra a jövőben is? — A két ország kapcsolata egyre erősödik, a mai vizs­gával bezárult az első ötéves közös képzési tervünk. Mond­hatjuk, sikerrel, és ez alapot ad további egyezmények megkötéséhez. — A záróvizsga után azon­nal hazautaznak? —fordulok ismét Cseri Istvánhoz. — Nem. Országjáráson vesznek részt. Tartogatunk számukra egy-két meglepe­tést is. így a szekszárdi MEZÖGÉP-nél megnézhetik, hogyan készülnek az öntöző­gépék, szerveztünk nekik szekszárdi borpince-látoga- tást és láthatják a magyar tengert, a Balatont is. Szep­tember 5-én indulnak haza Moszkván át, két hét múlva lépnek újra Mongólia föld­jére. — m. szabó — Három szakma mestere Géplakatos, esztergályos, vas- és fémöntő szakmából tett mestervizsgát Szokolay Kálmán. Bizonyára ezt is számításba vették, amikor 1951-ben megválasztották az Orosházi Vas- és Fém Ktsz elnökévé. Két évenként még négy­szer választották újra elnö­kül. Ennek a tisztségnek a betöltése akkoriban különö­sen soli gonddal járt. Ami­kor más lett az elnök, egy ideig még a szövetkezetben dolgozott, majd 1965-ben el­határozta, hogy kisiparos lesz. Kellő „tőke” hiányáhan a műhelyét csak nehezen tud­ta berendezni. Eleinte mun­ka sem • volt elegendő. Sze­rencsére azonban a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) Békés, Csongrád és Bács- Kiskun megyei kirendeltsé­gétől egyre több megrende­lést kapott. Az egyik vas­ipari üzemnek kompresszor­szelepekhez koszorús anya­csavarokat készített. Tudta, hogy több százezer kell be­lőle, ezért a két segédjével (nagy gyakorlattal rendelke­ző nyugdíjas üzemi munkás­sal) olyan célgépet konstru­ált, amely igen termelékeny- nyé tette a gyártást. A MÁV részére készülő villamos­mozdonyokba 35-féle kisebb alkatrészt rendelte^ tőle a KTV útján. Más vállalatnak mérlegalkatrészeket, a lakos­ságnak (háztáji gazdaságba) répavágót, valamint locsoló- szivattyút készített. Kisebb javításokat is vállalt. Lé­nyegében néhány munkaigé­nyes alkatrész előállításával mentesítette a vele kapcso­latban álló üzemeket attól, hogy ilyen apró és részükre gazdaságtalan feladattal ve­sződjenek. Egyúttal elősegí­tette az exportgyártást, mert a kompresszorszelepe­ket javarészt, a mérlegeket pedig részben külföldi meg­rendelésre készítik. A KTV — a keresletnek megfelelően — egyre több feladattal bízta meg. Első­sorban azért, mert — mint dr. Balá2s András, a KTV kirendeltségének a vezetője mondja — Szokolay Kálmán műhelyéből csak kifogásta­lan munka került ki és min­den megrendelés határidőre készült el. Ezért csak dicsé­ret illeti. Szokolay Kálmán most, 62 évesen nyugdíjba vonult. Ügy tervezi, hogy működési engedéllyel dolgozik majd tovább. De már csak javító szolgáltatást, kisgépekhez alkatrészpótlást vállal. Tolmács segítségével felel az első vizsgázó, Kökejn Fotó: Veress Erzsi Az emeleti részen már takarítják az ablakokat Fotó: Veress Erzsi békéscsabai kertészeti válla­lat még szeptemberben el­végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents