Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

1979. szeptember 30., vasárnap Tartalékok a vasúti szállításban A békéscsabai MÁV Kör­zeti Üzemfőnökség képvise­lői a napokban a körzethez tartozó nagyobb szállítóvál­lalatok képviselőivel áruszál­lítási tanácskozást tartottak. Az értekezlet célja: a szál­lítási helyzet ismeretében az év hátralevő időszakában je­lentkező feladatok áttekin­tése és a közösen teendő in­tézkedések meghatározása a vasúti áruszállításban. A szervezettség és össze­hangoltság annál is inkább indokolt, mert a megnöve­kedett szállítási feladatokat lényegében az elmúlt évivel azonos berendezés- és esz­közkapacitással kell megol­dani. A fuvarozó és fuvaroztató vállalatok szorosan egymás­hoz kapcsolódó tevékenysé­gében — az áruszállítás lán­colata során — még mindig feltárható tartalékok van­nak. Ilyenek például az ipar­vágányok és rendes kezelési helyek kiszolgálásának pon­tosítása, a vasúti kocsik ké­sedelmes bé-, illetve kiraká­sának csökkentése, az áru­kibocsátás és -fogadás rend­szeresebbé és ütemesebbé té­tele, valamint a heti szállí­tási és rakodási ingadozások csökkentése. A tartalékok feltárása ka­pacitásnövelő tényezőként hat az áruszállításra. Növeli a vasút teljesítőképességét, ugyanakkor a kocsiigények kielégítésére, így a megye előtt álló szállítási feladatok teljesítésére is kedvezőleg hathat. Újítási hónap Mezöberényben A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ ajánlása alapján, szeptem­berben és októberben újítá­si hónapot hirdetett meg. Felhívta a szövetkezet dol­gozóit, a szocialista kollek­tívák tagjait, hogy ötleteik­kel, újításaikkal járuljanak hozzá az eredményesebb gazdálkodáshoz, tegyék köny- nyebbé a munkát, kulturál­tabb környezetet, kiszolgá­lást nyújtsanak a vásárlók­nak. Az első újítási javaslatok, ötletek már beérkeztek a szövetkezet központjába. Ezek az energia ésszerű meg­takarítására, a jobb raktá­rozást, árumozgatást elősegí­tő gépek, berendezések üzem­be helyezésére, a raktárak, az üzletek áteresztőképessé­gének növelésére vonatkoz­nak. Ezenkívül az adminiszt­ráció csökkentését, egyszerű­sítését elősegítő ötletek, ja­vaslatok is napvilágot lát­tak. A szövetkezet vezetői, a szakszervezeti bizottsággal közösen 15 napon belül bí­rálják el a beadott újításo­kat, ésszerűsítéseket, és a leg­jobbakat — az újítási díj­tól függetlenül — külön ju­talmazzák. II termálvizek hőenergiájának hasznosításával növelhető a zöldségtermelés Hazánk feltárt termálkin­csének 30 százaléka az ener­getikában hasznosul. Ezen felül több olyan ágazat — gyógyászat, idegenforgalom — alkalmazza a hévizet, amelynél elsődlegesen nem az energiagazdálkodási szem­pontok a meghatározók. A termálvíz igen jelentős há­nyadát az ország ivóvízben szegény területei ellátásának javítására is felhasználják. Ez összességében a feltárt termálvízkincs több mint 50 százalékát jelenti — álla­pították meg azon a kétna­pos országos tanácskozáson, amelyet Békéscsabán és Gyu­lán tartottak pénteken és szombaton a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság szak­embereinek részvételével. Hévízkincsünk olyan nép- gazdasági ágazatokban is je­lentős többletbevételt ered­ményezhet, amelyeknek a hatékonysága a termelési szerkezet változásának ide­jén sokkal időszerűbb, mint az előző években — hangsú­lyozták a kétnapos eszme­csere szekcióülésein. A mezőgazdasági termelés költségein belül, például a zöldségtermelésben a fel­használt energiahányad az összes költségnek a 30 száza­lékát is meghaladja. A ter­málenergia-tartalék pedig le­hetőséget nyújt e területen a termelés nagymértékű fo­kozására. A jelenlegi zöld­ségtermelés néhány év alatt, viszonylag nem nagy nép- gazdasági szintű ráfordítás­sal másfélszeresére emelhető — emelték ki a szakembe­rek. fl szép Gyuláért A Hazafias Népfront gyu­lai bizottsága, a városi ta­nács végrehajtó bizottsága, az SZMT városi szakmaközi bizottsága és a KISZ városi bizottsága közös felhívással fordult az elmúlt napokban Gyula város lakosságához, vállalataihoz, intézményei­hez és társadalmi szerveze­teihez, hogy működjenek közre a közintézmények és közterületek fenntartásában, a rend és tisztaság megte­remtésében, a város szépíté­sében, természeti értékeinek megvédésében. A felhívás folytatása a KISZ Gyula városi bizottsá­gának 5 évvel ezelőtt meg­hirdetett Szép Gyuláért moz­galmának. A közeljövőben szocialista szerződésekben kí­vánják megfogalmazni a vállalatok, intézmények a vállalt feladatokat. Sapkák, sálak a csecsemőknek Vásárlók és kereskedők találkozója Körösladányban a Szegha­lom és Vidéke ÁFÉSZ ke­reskedelmi osztálya, vala­mint a nőbizottság hangula­tos vásárlók találkozóját rendezte meg a közelmúlt­ban. Papp András kereske­delmi osztályvezető és Ká­dár István v ügyvezető tar­tott tájékoztatót a kereske­delmi tevékenységről, a vá­sárlók igényeinek mind jobb kielégítéséről. Meglepetés volt, hogy a résztvevőknek tejtermék-bemutatót és -kós­tolót tartottak, ezenkívül volt egy rövid divatbemuta­tó is. A beszélgetések során sok hasznos javaslat hang­zott el. A résztvevők kérték, hogy hasonlót több alkalom­mal is rendezzenek. Ismerjük meg őket! „Minden embernek köte­lessége lenne, természetes, magától értetődő emberi kö­telessége, hogy segítse a ci­gányokat, segítse ennek az évszázadokon keresztül ül­dözött, eddig szinte nem is emberi körülmények között élő, fajilag lenézett népnek a fejlődését, felemelkedését társadalmunkban.” E gondo­lat megfogalmazója, a fiata­lon elhunyt neves ciganoló- gus, Erdős Kamill. Tanul­mányát, A Békés megyei cigányok és cigány-dialektu­sok Magyarországon címmel a napokban jelentette meg harmadik, változatlan ki­adásban a gyulai Erkel Fe­renc Múzeum. A Békés me­gyei Cigányügyi Koordiná­ciós Bizottság támogatásával megjelenő kiadványban a cigányok származásáról, nyelvéről, szokásairól olvas­hatunk. A Gyulai Kötőipari Vál­lalat szocialista brigádjai a nemzetközi gyermekévhez kapcsolódva vállalták, hogy társadalmi munkában a gyulai csecsemőotthon álla­mi gondozott gyerekeinek sapkákat és sálakat készíte­nek. Nos, vállalásaikat telje­Az Országos Takarékpénz­tár október 1-én, hétfőn dél­után Törökszentmiklóson rendezi a nyereménybetét­könyvek harmadik negyed­évi, sorrendben 113. sorsolá­sát. A húzáson a szeptember 29-ig váltott és Sorsolás nap­ján még forgalomban levő nyereménybetétkönyvek vesznek részt. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító OTP- fiók, postahivatal vagy ta­karékszövetkezet október 18- tól fizeti ki. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság október 2-án, sítették, s jövő hét közepén adják át az apróságoknak azt a kétszáz sapkát és sá­lat, amelyet soron kívül kö­töttek. A gyermekeknek szánt téli meleg kötött hol­mik értéke csaknem 20 ezer forint. kedden Budapesten tartja a lottó szeptemberi jutalom- sorsolását. A húzáson a 37. játékhét szelvényei között összesen 1275 tárgynyere­ményt — köztük főnyere­ményként egy Lada-személy- gépkocsit — sorsolnak ki. Az igazgatóság összeállí­totta a lottósorsolások jövő havi menetrendjét is. Esze­rint október 5-én Romhány- ban, 12-én Csurgón, 19-én Fehérgyarmaton húzzák a lottó esedékes heti nyerő­számait. Október 26-án a lottóhúzást a televízió Har- gita-stúdiójából közvetítik. Hétfőn nyereménybetétkőnvv-, kedden lottó-jutalomsorsolás A Magyar Televízió szalagra vette a diósgyőri várban Britten gyermekoperáját, a Noé bárkáját. A darab ősbemu­tatóját — néhány héttel korábban — ugyancsak itt tartották az ódon falak között. Az opera rendezője és karnagya Sel- meczi György, a televízió-felvétel rendezője Fritz László volt (MTI-fotó: Herényi László felvétele — KS) )-----------------------------------­) ) ) Indítvány gazdasági bírság kiszabására ) A legfőbb ügyész gazdasá- l gi bírság kiszabását indítvá- ) nyozta két gazdálkodó szer- \ vezettel szemben. ) A Székesfehérvári Megyei ) Bíróságnál a Fejér megyei ) Órás, Irodagépjavító, Mű- \ szeripari Szövetkezettel ) szemben azért, mert a szö- ) vetkezet alapszabály-elle- ) nes és árdrágító tevékenysé­gi get folytatott. Ezzel csaknem \ 450 ezer forint tisztességtelen j hasznot ért el. A miskolci Unió ÁFÉSZ ellen azért indítványozta > gazdasági bírság kiszabását ) a Miskolci Megyei Bíróság- ) nál, mert a szövetkezet egyik vendéglőjét szabálytalanul magasabb osztályba sorolta, s az így elkövetet árdrágító tevékenységgel 244 ezer fo­rint tisztességtelen haszonra tett szert. Bécsi szállodatiíz Minden valószínűség sze­rint egy papírkosárban ke­letkezett tűz okozta a péntek hajnali katasztrófát, amely­nek következtében 25 sze­mély életét vesztette a bécsi Am Augarten Szállodában, 17-en pedig súlyos füstmér­gezést szenvedtek. (Koráb­ban 27 áldozatról szóltak a jelentések.) Mint korábban beszámol­tunk róla, pénteken hajnal­ban tűz ütött ki a bécsi II. kerületi szállodában és a sű­rűn gomolygó, fojtogató füst álmában lepte meg a szál­loda vendégeit. Eddig 11 személyt sikerült azohosíta- ni, az áldozatok között jugo­szláv, amerikai, osztrák és svájci állampolgárok van­nak. Pártmunka a fogyasztási szövetkezetekben íöbb kérés jutott el az utóbbi időben a párt megyei bizottságára azzal kapcsolatban, hogy a testület engedélyezze a szer­vezeti szabályzatban előír­taktól, a pártfelépítési és működési elvtől való elté­rést. Nézzük meg közelebb­ről, hogy miért is kérik ezt tulajdonképpen, miről is van szó! Vegyük példának a fogyasz­tási szövetkezeteket, melyek tevékenységi területén —fő­ként az egyesülések folytán — jelentős átrendeződések tapasztalhatók. Ezek a vál­tozások minden esetben a gazdasági élet lüktetőbbé té­telére, az anyagi és a szel­lemi erők hatékonyabb mun­kájára irányultak. Igen ám, de hogyan válhat képessé egy gazdasági egység a korábbi­nál hatékonyabb munkára, ha a pártmunka egy adott ÁFÉSZ keretén belül — szer­vezeti vonatkozásban —nem tartozik, nem tartozhat köz­ponti hatáskörbe? Egy egész járásra kiterjedő ÁFÉSZ szö­vetkezet központjából vajon hogyan, és milyen módon tudná a közös, vagyis a szö­vetkezet érdekének szolgála­tába állítani az alkalmazotti réteg egész párttagságát? A párt szervezeti szabály­zata rögzíti a párt felépítési és működési elvét, melyben ezzel kapcsolatban a követ­kező olvasható: „A párt szervezeti felépítése a terü­leti-üzemi elvet követi”. Ez azt jelenti, hogy egy adott területen üzemi, termelési elv szerint épül, szerveződik a pártmunka. Közelebbről: az ÁFÉSZ dolgozók üzemi,- ter­melési hely szerint alakítják ki alapszervezetüket és a te­rületen működő — község, város — pártbizottsága alá tartoznak. Ha történetesen az ÁFÉSZ központja valame­lyik városban van, akkor e területen tevékenykedő párt­tagok az üzemi, a termelési elvnek megfelelően hozzák létre alapszervezeteiket, az alapszervezetek pedig a te­rület ÁFÉSZ pártvezetőségét, vagy pártbizottságát. Az ÁFÉSZ működési kör­zetébe tartozó községekben tehát a helyi pártbizottságon belül szervezik pártmunká­jukat a fogyasztási szövetke­zetek 'alkalmazottai, vagyis nem az ÁFÉSZ-központ köz­vetlen irányításával dolgoz­nak. A párt szervezeti sza­bályzata szerint kivételes ese­tekben, a felső pártszervek engedélyével el lehet térni a területi-üzemi pártépítési elv­től. Tulajdonképpen ez utóbbi lehetőség adta az ösztönzést arra, hogy egy-egy nagy ÁFÉSZ megkísérelje párttag erőinek egyesítését azért, hogy a gazdasági egység köz­pontjában ÁFÉSZ-pártbizott- ságot hozzon létre. Ez azt jelentené, hogy a községek­ben az ÁFÉSZ-dolgozók párt­életét, munkáját a központ­ban határozzák meg. Ebben az esetben valójában anarc­hikus állapot állna elő, mert egy-egy település párttagsá­gának ereje szétforgácsolód- na, a községpolitika szolgá­latának irányából egy sző­kébb területre összpontosul­na. Tulajdonképpen egy ilyen állapot megelőzését szolgál­ják a felső pártszervek, ami­kor egyértelműen állást fog­lalnak a pártélet szervezeti szabályzatban előírt normái­nak következetes betartása mellett. Á párt felépítési és műkö­dési elve tehát nem lehet vi­tatéma. Ez egyértelmű. De ugyanakkor az is igaz, hogy a párt nem zárja ki, sőt ösz­tönzi a több községben tele­pet fenntartó, vállalati köz­ponttal rendelkezőket a' gaz­dasági és a politikai munka koordinálására, a vezető tes­tületek és a párt alapszerve­zetek között. Az összekötő­kapocs megteremtésére a le­hetőségek adottak. Más kér­dés, hogy ezzel a gazdasági központok vezetői mennyire élnek. Túl sok kezdeménye­zést, sajnos nem lehet ta­pasztalni. Ennek legfőképpen az a magyarázata, hogy az illetékesek a „frontvonala­kat” nem tisztázták. így, ha valamennyi községben az ÁFÉSZ-kommunistákat tö­mörítő alapszervezet rendez­vényein megjelenik a köz­pont pártvezetőségének tag­ja, vagy pártmegbízatásként egyik-másik gazdasági veze­tője, akkor ebből — adott helyen — olyan következte­tést vonnak le, hogy az ÁFÉSZ, a központba óhajtja egyesíteni a párttagság ere­jét, munkáját. Ez egyáltalán nem lehetséges. Ehhez a fel­ső pártszervek hozzájárulása szükséges. Viszont, a „fron­tok” tisztázásé után egyik községi bizottság sem zárkó­zik el az elől, hogy az ÁFÉSZ-pártalapszervezet munkáját a központ, párhu­zamosan a községi pártbi­zottsággal, segítse a sajátos feladatok politikai ellátásá­ban. Mi a legfontosabb e mun­ka megítélésében? Nem más, mint annak felismerése, hogy a központi és a helyi erők ösz- szefogásának valamilyen igen fontos gazdaságpolitikai cél­ja van. Igen, de ehhez a po­litikában is partnernek kell lennie az ÁFÉSZ-központ pártvezetőségének és a köz­ségi pártbizottságnak. Ezt elérni nem könnyű, bár na­gyon is egy célért dolgozik mind a két pártszerv. Nem könnyű különösen akkor, ha a gazdaságszervező munká­ban a központi irányítás ap­ró részletekre kiterjed, ha a területen dolgozó vezető ke­zét megkötik, s a feladat el­látásához nem kap lehetősé­get önálló kezdeményezésre. A hatékonyabb gazdasági munka kibontakozásának út­jába állhat a túlzott köz- pontosítás, a minden embe­ri lépést behatározó centrá­lis előírás. Némely esetben ez figyelhető meg egyes ÁFÉSZ-ek irányításában, kü­lönösen az egyesülést követő években. Ilyen körülmények között nehezen bontakozhat ki rugalmas kapcsolat a köz­ségi pártbizottság és az ÁFÉSZ-központ politikai ve­zetői között. A partneri kap­csolat mélyülését tehát sok minden befolyásolja és beha­tárolja. Természetesen ezért mind a két oldalon meg kell tenni a szükséges lépéseket, nem lehet ezt elvárni csak az egyik, vagy csak a másik féltől. A szövetkezetpolitikai mun­ka egyeztetése, koordinálása az ÁFÉSZ-központok és a községek vezető testületéi kö­zött nem feltételez évente egy-két magas szintű talál­kozónál többet. Ez elegendő a soron következő feladatok meghatározására, a határo­zat elfogadására és a tapasz­talatok összegzésére. Viszont a napi feladatok ellátásában a munka operatív jellege olykor felerősödhet. Az ellá­tásban vagy a felvásárlásban tapasztalt hiányosságok meg­szüntetésével felesleges várni a következő egyeztető ülésig. O pártépítés és műkö­dés szempontjából a területi-üzemi elv alapján egyértelműen meg­fogalmazható, hogy egy adott községben működő ÁFÉSZ- pártalapszervezet a területi pártbizottság irányítása alá tartozik, a benne tömörülő kommunisták a község érde­keinek megfelelő szövetke­zetpolitikai feladatok meg­valósításán munkálkodnak. A gazdasági függőséggel tehát nem párosul a politikai. Ezért ezek az alapszervezetek tu­lajdonképpen a híd szerepét töltik be a községek és az ÁFÉSZ-központok között. Csakis így alkalmasak az élet valóságának tükrözésére, a további politikai és gaz­dasági feladatok helybeni meghatározására, teljesítésé­re. Ezek az alapszervezetek ilyen módon adnak betekin­tést a területen folyó szövet­kezetpolitikai munkába, s egyáltalán abba, hogy az egyesülések után létrejött nagy fogyasztási szövetkeze­tek miként szolgálják létre­hozóikat, falusi részvényesei­ket. Dupsi Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents