Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

1979. szeptember 28., péntek Mindkét napirendet elfogadta az országgyűlés Hogyan gazdálkodunk az importanyagokkal? (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően, az elfogadott napirendnek megfelelően, Szakali József államtitkár, a — A beszámolóra nagy fe­lelősséggel, reális számvetés alapján készültünk — mon­dotta az államtitkár . — Er­re kötelez bennünket, hogy a népi ellenőrzés — fennállása óta ilyen formában — elő­ször tesz jelentést az ország- gyűlésnek, továbbá az, hogy két évvel ezelőtt párt- és ál­lami ellenőrzési rendszer, és ezen belül külön a népi ellenőrzés továbbfejlesztésé­re. Jó alkalom ez most ar­ra, hogy mérlegre tegyük a népi ellenőrzés eddigi tevé­kenységét, fejlődését, mun­kájának hatékonyságát. — Az elmúlt 20 év ta­pasztalatai igazolják, hogy szocializmust építő társa­dalmunkban a népi ellenőr­zés rendszere bevált, alap­vetően betölti hivatását. Munkájában rászolgált a bi­zalomra, a szocialista de­mokrácia jelentős tényezőjé­vé vált. Azzal, hogy a dol­gozók tízezreit aktivizálja, vonja be a közügyek intézé­sébe, fontos szerepet tölt be az irányítás színvonalának növelésében, a végrehajtás minél kedvezőbb feltételei­nek megteremtésében. A né­pi ellenőrzés — a maga le­hetőségeit hasznosítva — a vezetés minden szintjén hoz­zájárul a döntések jobb megalapozásához, végrehaj­tásának elősegítéséhez, a rend és a fegyelem meg­szilárdításához, a dolgo­zók kezdeményezéseinek fel­karolásához, a jó tapasztala­tok terjesztéséhez. Olyan ellenőrzési intézmény, amely egyre inkább alkalmas a ve­le szemben támasztott politi­kai és szakmai követelmé­nyek teljesítésére. — Rendeltetésének megfe­lelően a népi ellenőrzés sok­rétű feladatokat lát el, ezek jelentős része szorosan kap­csolódik a kormányzati fel­adatok megoldásához. Mun­kánkban mindinkább a fő feladatok megoldásának átfo­gó, elemző vizsgálata — a gazdaságpolitika és a társa­dalompolitika legfontosabb napirenden levő kérdései — kerülnek előtérbe. Nagy súlyt helyezünk azoknak a ténye­zőknek a vizsgálatára, ame­lyek alapvetőek az egész gazdálkodás színvonala és eredményessége szempont­jából. A területi ellenőrzé­seket is beleértve több száz vizsgálatot végeztünk példá­ul az intenzív gazdaságfej­lesztés témaköreiben, minde­nekelőtt a termelőberendezé­sek és a munkaerő kihaszná­lása, az anyaggazdálkodás, a külkereskedelem, a beruhá­zási tevékenység számos te­rületén. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke számolt be ■a népi ellenőrzés munkájá­ról. — Ugyanakkor nagy fi­gyelmet fordítottunk a lakos­ság anyagi, szociális, kultu­rális és egészségügyi ellátá­sának ellenőrzésére. A vizs­gálatok e tevékenységeknek is széles körét fogták át. Ki­terjedtek az oktatás, a köz­művelődés, a szociális gon­doskodás, a testnevelés, az orvosellátottság, a gyógyítás, a megelőzés több fontos kér­désére. — A vizsgálatokkal a je­lenségek fő összefüggéseit, az egyes tényezők hatását, a ki­váltó okokat kerestük. Mun­kánkban még nagyobb hang­súlyt kívánunk helyezni azokra a vizsgálatokra, ame­lyek a hibák megelőzését szolgálják. Ügy véljük, ez igen- fontos szerepe az ellen­őrzésnek, mert módot ad rá, hogy kellő időben megtegyük azokat a hatékony intézke­déseket, amelyekkel elkerül­hetők a kárt okozó, súlyo­sabb hibák. A vitában felszólalt Varga Gyula (Zala megye, 1. vk.), Rujsz Lászlóné (Vas m., 1. vk.), Fábián Márton (Szolnok m., 8. vk.), Sas Kálmán (He­ves m., 4. vk.), Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke, Tóth Géza (Szabolcs- Szatmár m., 14. vk.), Papp Gy. Lászlóné (Csongrád m., 14. vk.), Angyal János (Bács- Kiskun m., 7. vk.), Kasó Jó­zsef (Baranya m., 12. vk.), Mivel a népi ellenőrzésről szóló beszámoló vitájában más hozzászóló nem jelent­kezett, Szakali József állam­titkár, a KNEB elnöke emel­kedett szólásra: — Nagy megnyugvást je­lent számunkra, hogy a vi­tában elhangzott felszólalá­sok egybeesnek azzal az alapvető értékeléssel, ame­lyet munkánkról készítet­tünk. Az észrevételeket, a kritikai megjegyzéseket, a ja­vaslatokat számon tartjuk, és mindennapi munkánkban hasznosítani fogjuk. A javas­latok között természetesen voltak olyanok is, amelyek­nek vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, ezekre később majd visszatérünk. — Az itt elhangzott javas­latok kapcsán kiemelném, hogy teljességgel indokolt a következetesség, a határozot­tabb fellépés igénye. Mind­járt szeretném hozzáteni: a jövőben még jobban kívá­nunk élni azokkal a jogosít­ványokkal, lehetőségekkel, Papp Lajos államtitkár, az MT Tanácsi Hivatalának el­nöke beszél (Telefotók) Interpellációk Dömötörffy Sándor (Zala m., 5. vk.) után Bálint Ist­vánná (Békés m., 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepének vezetője a hagyományos családiház­építéshez a jobb falazóanyag- és tetőszerkezet-ellátás, vala­mint ezzel összefüggésben a Békés—Csongrád megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat rekonstrukciójának gyox- sítása tárgyában interpellált az építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhez. Ábrahám Kálmán minisz­teri válaszában egyetértett azzal, hogy a magánlakás­építés — s az otthonok kar­bantartása is — nagy figyel­met és további intézkedése­ket kíván. — Békés megyében, de má­sutt is gond az anyagellátás — állapította meg a minisz­ter. — Általánosan jellem­ző, hogy a keresletben van­nak csúcsidőszakok, s időn­ként pedig nem lehet elad­ni a készletet. Kétségtelen, Békés megyében a téglater­melés korszerűtlen. amelyekkel már ma is ren­delkezik a népi ellenőrzés. Indokoltan tették szóvá azt is, hogy legyen kevesebb központi vizsgálat, több le­hetőséget biztosítva ezzel a helyi témák elemzésére. Mindenesetre azért szeret­ném hozzátenni: nem feltét­lenül szükséges, hogy a he­lyi vizsgálatok száma annyi­val növekedjék, amennyivel csökken a központi. Alapve­tően ugyanis arra törekszünk, hogy kevesebb ellenőrzésün­ket jobban, alaposabban vé­gezzük, s időnk, lehetősé­günk, energiánk mintegy 50 százalékát a korábbi nagy jelentőségű kérdések vizsgá­latának utóellenőrzésére for­dítsuk. — A koordinációval kap­csolatos észrevételek egybe­esnek a mi kritikus, önkri­tikus értékelésünkkel. Arra törekszünk, hogy a követke­ző évi ellenőrzési program elkészítésénél már valame­lyest előbbre lépjünk. A központi ellenőrzések jobb összehangolása egyben azt is jelenti, hogy a helyi népi el­lenőrzési bizottságok jobban tervezhetik, egyeztetve szer­vezhetik munkájukat. — Az országgyűlés két évvel ezelőtt alkotta meg a bejelentésekről és a pana­szokról szóló törvényt. En­nek végrehajtását ellenőriz­tük, s megállapítottuk: az el­múlt két esztendőben lénye­gesen csökkent a névtelen bejelentések száma. Nem éri el az egy százalékot. A népi ellenőrzésnél ez az arány magasabb, ami nyilván sajá­tos helyzetükből is adódik. Természetesen a névtelen be­jelentésekre a vezetőknek oda kell figyelniük, s a meg­felelő tapasztalatokat, tanul­ságokat — esetleg a saját munkájukra nézve is — le kell vonni. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az alapvető tendencia pozi­tív, csökken a névtelen beje­lentések száma. — Sok észrevétel, meg­jegyzés hangzott el az ellen­őrzések nyomán tett javasla­tok végrehajtásával kapcso­latban. Teljes joggal kérik a nagyobb következetességet, föltétlenül javítani kell a meglevő szemléleten, hozzá­álláson, hogy ezzel is jobb felteleket teremtsünk a népi ellenőrzés javaslatainak meg­valósításához. A népi ellen­őrzés tevékenységében ez az egyik legfontosabb tennivaló — mondotta befejezésül Sza­kali József. Ezután határozathozatal következett. Az országgyű­lés a KNEB elnökének a né­pi ellenőrzés munkájáról szó­ló beszámolóját és a hozzá­szólásokra adott válaszát jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk kö­vetkeztek. ■— A Békés megyeieknek bizonyára megnyugtatásul szolgál, hogy jelenleg Békés­csabán két téglagyárat kor­szerűsítenek 500 millió fo­rintos ráfordítással. Az egyik már az idén termelni kezd, a másik 1981. első negyed­évében. A jelenlegi 200 mil­liós téglatermelés 60 millió téglával növekszik majd, s várhatóan javul a gerenda­ellátás is. Ami az építőfa­anyagokat illeti, e téren ked­vezőtlenebb a helyzet. Saj­nos, az importbeszerzések nem a terveknek megfelelő­en alakulnak, ezért a szük­séges intézkedéseket 'már megtettük. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vet­te. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek má­sodik napján az elnöki tisz­tet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva töltötte be — befejezte mun­káját. Szeptember 27-én Békés­csabán ülést tartott a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Dr. Farkas László, a szeghalmi járási NEB el­nöke beszámolt a járás népi ellenőreinek munkájáról. Ezt követően Kiss Sándor, a me­gyei NEB tagja Az import- termékekkel és anyagokkal való gazdálkodás című vizs­gálat tapasztalatairól tájé­koztatta a megyei bizottsá­got. A népi ellenőrök ugyan­is a közelmúltban arra ke­restek választ a Békés me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnál, a Bé­kés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnál, a Kondo- rosi Takarmánykeverő Közös Az Állami Építőipar dol­gozóinak jóléti és kulturális ellátása több mint 30 száza­lékkal bővült a tervidőszak első három évében — álla­pította meg csütörtöki ülé­sén ,az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének Központi Ve­zetősége. A i óléti és kulturá­lis normatívák szerint ren­delkezésükre álló összegeket a vállalatok a részesedési alapból is kiegészítették évi 80—100 millió forinttal. Az üzemi étkeztetésre fordítot­Minden ország közlekedés- politikájának közös célja, hogy a közlekedés szerkeze­tének fejlesztésével a hazai forgalmat és a nemzetközi kapcsolatokból származó igényeket megfelelő színvo­nalon, gyorsan, biztonságo­san és a lehető leggazdaságo­sabban elégítse ki. A közle­kedés azonos problémákat és hozzávetőleg azonos meg­oldásokat vet fel a külön­böző társadalmi, gazdasági és természeti adottságokkal Hasznos gyakorlati tapasz­talatokkal és a lakosságot széles körben érintő tanulsá­gok megfogalmazásával zá­rult az a tanácskozás, ame­lyet a Hazafias Népfront megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottsága rendezett szeptember 27-én, Békéscsa­bán, a HNF István király téri székházában. A MÉ­SZÖV, a Szolgáltató Szövet­kezet és a KIOSZ képviselői ismertették saját egységeik, részlegeik tevékenységét és az elért eredményeket. Ugyanakkor őszintén szóltak azokról a nehézségekről, amelyek Békés megye váro­si és falusi lakosságának jobb ellátását akadályozzák. Ide sorolható többek között az anyag és energia árának emelkedéséből adódó problé­Cipőben a barna különböző árnyalatai, a ruházati bőr­ben pedig a szürkés-drapp változatok lesznek 1980-ban divatosak — erről döntöttek csütörtökön a MODEUROQ (Európai Bőrdivat Tanács) szakemberei a Gellért Szálló­ban befejeződött négynapos tanácskozáson. A BIVIMPEX és a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldol­gozóipari Tudományos Egye­Vállalatnál, valamint 3 ál­lami gazdaságban és 12 me­zőgazdasági termelőszövetke­zetben, hogy miként tartják be a takarékos gazdálkodás követelményeit. Hogyan gaz­dálkodnak az importból szár­mazó anyagokkal és termé­kekkel. A jó példák mellett akadtak hiányosságok is. Különösen a társadalmi tu­lajdon védelme terén. A Né­pi Ellenőrzési Bizottság több javaslatot dolgozott ki az im­portból származó termékek felhasználására. Az ülés Flender Pálnak, a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettesének beszámolójával ért véget. ták a legtöbbet, s így mint­egy 150 ezer építőipari dolgo­zó ellátását javították. Dina­mikusan, három év alatt csaknem 60 százalékkal nö­velték az üdültetésre fordí­tott kiadásokat. A segélyek szerényebb mértékben emel­kedtek, s a szociális, kultu­rális és sportcélok támogatá­sa átmeneti visszaesés után az 1975. évi szinten maradt. Az .ülésen áttekintették a szocialista brigádmozgalom fejlődésének eddigi útját és a további feladatokat is. rendelkező országokban — hangsúlyozta Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár csütörtökön dél­előtt a MÁV vezérigazgató­ságon kezdődött nemzetközi tanácskozáson. A tanácskozáson az euró­pai szocialista országokon kí­vül Ausztria, Olaszország és az NSZK közlekedési szakér­tői 13 előadás alapján véle­ményt cserélnek a közleke­déspolitika több országot érintő különböző kérdéseiről. ma, a szolgáltatást végző dolgozók egy részének kifogá­solható magatartása, s az utánpótlás kérdése is. Ez utóbbival kapcsolatban az egyik felszólaló meg is fo­galmazta a népfrontmozga­lomra háruló feladatokat. Nevezetesen: a bizottság tag­jai — úgy is, mint szülők, úgy is mint a közélet aktív résztvevői — törekedjenek arra, hogy az érettségizett fiatalok (még az otthoni su­gallat ellenére is) elsődlege­sen ne íróasztalok felé „ka­csingassanak”, hanem igye­kezzenek olyan szakmákat választani és elsajátítani, amelyek a társadalom és az egyén céljainak valóra váltá­sa szempontjából egyaránt hasznosak. sülét szervezete értekezletén 180-féle bőrszín mintából választották ki az* a 13-at, amelynek alapján a divat­szalonok és a bőripar össze­állítja a jövő évi kollekció­kat. A nemzetközi szervezet kétszer ülésezik évente, és ez volt az első Magyarországon megrendezett tanácskozása. Az országgyűlés őszi ülésszakának második napján Szakali József beszámolója Tanácskozik az országgyűlés. Dr. Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszámol a népi ellenőrzés munkájáról Hz építők szakszervezete központi vezetőségének ülése nemzetközi közlekedés- politikai tanácskozás Cél: minél több fiatal tanuljon szakmát DöntSttek a divatszfnekrül

Next

/
Thumbnails
Contents