Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG . fl MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Mindkét napirendet elfogadta az országgyűlés Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szó­ló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csü­törtökön 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a bu­dapesti diplomáciai testület képviselői. BÉKÉS JWEGYEI A termékszerkezet korszerű, a divat követése a Iegyorsabb a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában. Tíz év alatt megduplázták termelésűket. Ezért érthető, hogy az utóbbi esztendőkben — mint ezt a megyei tanácsülés is megállapí­totta— dinamikusan növekedett az exportjuk Fotó: Veress Erzsi A KISZ megyei bizottságának ülése az Orosházi üveggyárban A hon védői A fegyveres erők napját ünnepeljük! Az első győztes magyar népi hadseregre em­lékezünk és köszöntjük utó­daikat, a ma fegyveres erőit. Ennek, a békénket őrző, füg­getlen, nemzeti, népi hadse­regnek a története 1848 őszén, a Pákozd-Sukoró környéki dombokon kezdő­dött el. A sebtében létreho­zott honvédsereg, s a népfel­kelők vívták győztes csatá­jukat a betolakodó ellenség­gel szemben. Az egykori harcmezőn ma emlékmű áll. Fenn a Velen­cei-tó fölött büszkén szétte­kintve a tájra. Égbe törő obe- liszkje talapzatán márványba vésett, csatát idéző harci je­lenet. Előtte mindig friss, emlékezés-idehozta virág. Ezen a helyen vált napja­inkra érvényes tanulsággá, hogy ha a nép magának al­kot társadalmat, akkor an­nak megvédésére minden ál­dozatra kész. Az itteni győze­lem eszmei nagyságát idézve jött létre a Magyar Tanács- köztársaság nagyszerű Vörös Hadserege, és ugyanezen utat járva kezdte meg Debrecen­ben az * ideiglenes nemzet- gyűlés és kormány az új tí­pusú demokratikus érzelmű népi hadsereg szervezését. Ez a hadsereg a szemünk előtt, az elmúlt három és fél évti­zedben nőtt naggyá. Vezetői, katonái közül sokan edződtek a fasizmus elleni harcban, küzdöttek a szovjet hadse­reg oldalán, ragadtak fegy­vert az ellenforradalmárok­kal szemben. Parancsnoki kara a szó közvetlen, igaz értelmében a népből, a jelen megvédésére elszánt mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek nagy családjából való. így vált eggyé a nép és had­serege. A mi szocialista, népi had­seregünk történelmi viszo­nyaink között nem háborús kardcsörtetésre kell, hanem védelmi célokat szolgál. Erő­ink számba vételét jelenti Európa közepén, ott, ahol óriási katonai erők állnak egymással szemben, nyu­gatról fenyegetve, keletről békét hömpölyögve elő. Fegyveres erőink évezre­des történelmünk során elő­ször egyenrangú tagjai egy nemzetközi védelmi szövet­ségnek, a Varsói Szerződés­nek. Ez jogos bizakodással töltheti el dolgozó népünket. Nincs mitől tartanunk! Fegy­veres erőink — a szocialista közösség részeként — képe­sek visszaverni mindennemű támadást. Korszerű fegyve­rek, és harci technika, hoz­záértő személyzet a biztosí­ték erre. Fegyveres erők és testüle­tek, katonák, határőrök, rendőrök, munkásőrök. Ott vannak, ahol kitartó, ve­szélyt nem ismerő emberre van szükség. Legyen árvíz, tűz, vagy más elemi csapás, előttünk mennek a sorban. Mögöttük egy nép megbecsü­lése. Hiszen dolgozó népünk sajátjának érzi a fegyveres erőket, tiszteli és becsüli tagjait. így válhat ez a pá- kozdi győzelemből eredő fegyveres erők napja a nép és szolgálatot teljesítő fiai­nak közös ünnepévé. Dr. Árpási Zoltán Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg az ülést. A vitában felszólalt dr. Lakatos Pál (Komárom m., 5. vk.) a tatabányai tbc-sza- natórium igazgató főorvosa. Az egészségügyi, valamint az építési és városfejlesztési miniszter, illetőleg az Orszá­gos Környezetvédelmi Hi­vatal figyelmébe ajánlotta a Tatabányai Cementgyár ká­ros környezeti hatásainak megvizsgálását. Kosztolánczi Jánosné (Somogy megye, 2. vk.) a Kaposvári Ruhagyár varrónője elmondta, hogy a megyei képviselőcsoport ér­tékelése szerint is jelentős elmaradást pótoltak az utób­bi tíz évben, s javult az egészségügyi ellátás színvo­nala a megye egész területén. Solyomi Gyuláné (Budapest, 66. vk), a Soós István Élel­miszeripari Szakközépiskola tanára arról szólt: a nagy­városokban — és mindenek­előtt Budapesten — mind nagyobb gondot jelent a szü­lőknek, hogy a sok veszélyt és ártalmat rejtő nagyvárosi környezetben, folytonos ro­hanás közepette kell gyerme ­keikből egészséges idegrend­szerű, edzett, harmonikus személyiségű felnőtteket formálniuk. beszélnünk. Ez ugyanis a ké­sőbbi jogi szabályozás fo­lyamán segít abban, hogy megnyugtató legyen ennek az igen népes és — egyéni és társadalmi szempontból egy­aránt — fontos réteg helyze­tének a rendezése. — Többen hangsúlyozták a vitában — folytatta a mi­niszter — az egészségügyi in­tézmények rekonstrukciójá­nak fontosságát. Valóban, a rekonstrukciós beruházások kerültek az utóbbi időben és kerülnek a következő esz­tendőkben is előtérbe, hiszen beruházási lehetőségeink — mint ismert — korlátozottak. A kormány úgy határozott, hogy a felújítási és beruhá­zási keretek ilyen célú össz­pontosításával kell javítani a helyzeten. Koncentrált fej­lesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. A képviselői felszólalások — köztük a Szabolcs, Győr és Zala megye eredményei­ről, Hajdú-Bihar, Veszprém megye és különösen a fővá­ros gondjairól elhangzottak — a miniszter véleménye szerint hasznosan egészítet­ték ki az egészségügyről szó­ló országos beszámolót. — Igen jól tükröződött a vitában, hogy nem fejeződött — nem is fejeződhetett — be az egészségügyi törvény végrehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képviselők is ahhoz adtak biztatást, hogy a megkezdett úton ha­ladjunk tovább. — Feladataink — a leg- fiatalabbaktól az idős korú nemzedék ellátásáig — társa­dalmi méretekben jelent­keznek, túlnőnek az egész­ségügy keretein. De mind az egészségügyi, mind a szo­ciálpolitikai feladatokat egy­séges szemlélettel kell kezel­nünk, és megoldanunk. Az emberért! Az emberért kell munkálkodnunk. Végül közölte a miniszter, hogy a vitában érintett min­den kérdést — az érdekelt miniszterekkel együtt — megvizsgálják, s a javaslato­kat hasznosítani fogják. Határozathozatal követke­zett : az országgyűlés dr. Schultheisz Emilnek az egész­ségügyi törvény végrehajtá­sáról szóló beszámolóját és a felszólalásokra adott vála­szát egyhangúlag tudomásul vette. Az Orosházi Üveggyárban, szeptember 27-én, tegnap délelőtt Duna Mihály első tit­kár elnökletével tartotta meg soron következő ülését a KISZ Békés megyei bizottsá­ga. Az idei nyári építőtábo- rozásokról és a szervezett munkavállalások megyei ta­pasztalatairól szóló jelentés után az „Edzett Ifjúságért” tömegsportmozgalom oroshá­zi járási tapasztalatairól adott számot a testületnek- Lehoczky János, a KISZ oros­házi járási bizottságának tit­kára. A jelentés ezúttal a közsé­gi és munkahelyi tapasztala­tokat összegzi, megállapítva, hogy a mozgalom kezdete óta lényegesen több a rendez­vény, sokkal több fiatal sportol. Különösen sikeres volt az idei májusi sportnap, amikor a járásban csaknem két és fél ezer fiatal vett részt a rendezvényeken. Kezdemé­nyezések is születtek: Tót­komlóson úszóversenyt, vízi­sportnapot rendeznek, Pusz­taföldváron lovaglószakkör alakult, Csanádapácán a ke­rékpáros turizmus hódít, Ge­rendáson Ifjú Gárda tömeg­sportversenyt szerveznek. A mozgalom valamely jelvény­fokozatát eddig több mint 3 ezren szerezték meg. Ugyanakkor számos hiá­nyosság is mutatkozik. A leg­nagyobb gond, hogy a társa­dalmi összefogás, amely e tö­megsportmozgalom alapja, csak egy-egy nagyobb ren­dezvény szervezésekor nyil­vánul meg. Pedig csupán az anyagiak biztosítása kevés ahhoz, hogv tömegeket moz­gasson meg. Végül a testületi ülésen Lo­vas Julianna, az üzemi KISZ- bizottság titkára a KISZ KB ifjúmunkás-határozata vég­rehajtásának üveggyári ta­pasztalatairól számolt be. (Folytatás a 3. oldalon) H Könnyűiparról és a termelési körzetekről tárgyalt a megyei tanács Tegnap, szeptember 27-én ülést tartott a Békés megyei Tanács, Gyulavári Pálnak, a megyei tanács elnökének el­nökletével. Az ülésen részt« vett Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Sárosi Sándor- né, könnyűipari miniszterhe­lyettes. Első napirendi pont­ként a megye könnyűipará­ról szóló előterjesztést tár­gyalták meg a tanácstagok. A könnyűipar jelentős rész­arányt képvisel megyénkben. Egyaránt fontos szerepe van a gazdasági fejlődésben és a lakosság foglalkoztatottságá­ban. Hét vállalat, 11 gyár­egység, 17 ipari szövetkezet, 7 háziipari szövetkezet állít elő könnyűipari termékeket. Az elmúlt 5 évben a rekonst­rukciók és a beruházások eredményeként ennek az ága­zatnak az állóeszközértéke megduplázódott. S termelési értéke 1975 óta 4 milliárd forintról 5 milliárdra emel­kedett. A beruházások zöm­mel a termelékenység növe­lését, s az élőmunka haté­konyabbá tételét célozták. A Budapesti Harisnyagyár szeg­halmi gyáregységét korszerű gépekkel látták el. Befejező­dött az Endrődi Cipész Szö­vetkezet és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet re­konstrukciós fejlesztése. Ezek a beruházások a jövő évben már éreztetni fogják hatásu­kat. Annál is inkább, mert a könnyűipari ágazat fejlődési üteme lelassult. A lemaradás elsősorban a textilruházat­ban, a bútoriparban, vala­mint a bőr-, szőrme-, cipő­iparban jelentkezett. Megyénk könnyűipari üze­meiben több mint 24 ezren dolgoznak. A foglalkoztatot­tak háromnegyed része nő. A képzésükre a korábbi évekhez képest nagyobb gon­dot kell fordítani. A tapasz­talat azt igazolja, hogy a munkaerő-gazdálkodás és a képzés nem igazodott kellő­képpen a könnyűipari ágazat igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berende­zések kihasználása. A ter­melés hatékonyságát is ja­vítani kell. Napjainkban az indokoltnál lényegesen több helyen, szétszórtan folyik a termelés. Szükséges lenne a különböző termelési folya­matokat ésszerűen koncent­rálni. A készletgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés is kívánnivalót hagy maga után. Az életkörülmények ja­vulásával a könnyűipari szol­gáltatások megyénkben is társadalmi igénnyé váltak. Ezeknek az igényeknek a ki­elégítésére az utóbbi évek­ben jelentős intézkedések történtek, és eredmények is születtek. Legjelentősebb a fejlődés a textiltisztításban. Egyes hagyományos szolgál­tatások — cipőjavítás, fér­fi-női fodrászat, faipari ja­vítás — nem fejlődött meg­felelően. Az elmúlt időszakban a könnyűipari termékek kül­kereskedelmi értékesítése a belföldivel szemben gyorsab­ban emelkedett. 1978-ban meghaladta az 1,3 milliárd forintot. Az Endrődi Cipész Szövetkezet termékeinek csaknem 80 százalékát kül­földön értékesítette. Más üzemek is számottevő ered­ményt értek el. De gondok is vannak ezen a téren. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet korszerűsítését. Fo­kozott figyelmet kell fordíta­ni a termékek minőségére, hiszen a küföldi piacok na­gyon igényesek. A megyei tanácsülés ja­vaslatokkal és hozzászólá­sokkal kiegészítve fogadta el (Folytatás a 4. oldalon) Az egészségügyi törvény végrehajtásával foglalkozó hozzászólások után az elnök­lő Apró Antal a vitát be­zárta, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszolt a vitában elhang­zott észrevételekre. Elöljáróban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasznos felszólaláso­kért, amelyek széles társa­dalmi rétegek — a választó- polgárok — véleményét is közvetítették. Segítő szándék­kal, bírálattal. Az alapellátással kapcsola­tos képviselői észrevételekre a miniszter így reagált: — Az alapellátásban, nem­csak a körzeti orvosi, ha­nem az egészségügyi el­látásban is — már valóban túlléptünk a mennyiségi fej­lesztés szükségességén. El­érkeztünk a minőségi fejlesz­tés időszakába, előtérbe ke­rült mind az elméleti, mind az instrumentatív fejlesztés. Az orvosképzés feladatai­ról szólva hangsúlyozta: — Az egyetemekről olyan orvosokat kell kibocsáta- nunk, akik elméletileg és szakmailag jól felkészültek — elsősorban a gyakorlatra. Nem tudósjelölteket kell ne­velnünk ezerszámra. Olyan orvosokra van szükségünk, akik szakmai felkészültségük mellett, tudásukat hasznosít­va megfelelő érzelmi — ezt a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba ke­rülnek a betegekkel. A rehabilitáció kapcsán ki­tért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések fe­lülvizsgálatakor egy fogal­mat is tisztázni kell. Csök­kent munkaképességű em­berek helyett megváltozott munkaképességűekről kell Dr. Schultheisz Emil válasza

Next

/
Thumbnails
Contents