Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG . fl MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Mindkét napirendet elfogadta az országgyűlés Az 1972-es egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csütörtökön 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésterem padsoraiban foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai testület képviselői. BÉKÉS JWEGYEI A termékszerkezet korszerű, a divat követése a Iegyorsabb a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában. Tíz év alatt megduplázták termelésűket. Ezért érthető, hogy az utóbbi esztendőkben — mint ezt a megyei tanácsülés is megállapította— dinamikusan növekedett az exportjuk Fotó: Veress Erzsi A KISZ megyei bizottságának ülése az Orosházi üveggyárban A hon védői A fegyveres erők napját ünnepeljük! Az első győztes magyar népi hadseregre emlékezünk és köszöntjük utódaikat, a ma fegyveres erőit. Ennek, a békénket őrző, független, nemzeti, népi hadseregnek a története 1848 őszén, a Pákozd-Sukoró környéki dombokon kezdődött el. A sebtében létrehozott honvédsereg, s a népfelkelők vívták győztes csatájukat a betolakodó ellenséggel szemben. Az egykori harcmezőn ma emlékmű áll. Fenn a Velencei-tó fölött büszkén széttekintve a tájra. Égbe törő obe- liszkje talapzatán márványba vésett, csatát idéző harci jelenet. Előtte mindig friss, emlékezés-idehozta virág. Ezen a helyen vált napjainkra érvényes tanulsággá, hogy ha a nép magának alkot társadalmat, akkor annak megvédésére minden áldozatra kész. Az itteni győzelem eszmei nagyságát idézve jött létre a Magyar Tanács- köztársaság nagyszerű Vörös Hadserege, és ugyanezen utat járva kezdte meg Debrecenben az * ideiglenes nemzet- gyűlés és kormány az új típusú demokratikus érzelmű népi hadsereg szervezését. Ez a hadsereg a szemünk előtt, az elmúlt három és fél évtizedben nőtt naggyá. Vezetői, katonái közül sokan edződtek a fasizmus elleni harcban, küzdöttek a szovjet hadsereg oldalán, ragadtak fegyvert az ellenforradalmárokkal szemben. Parancsnoki kara a szó közvetlen, igaz értelmében a népből, a jelen megvédésére elszánt munkások, parasztok és értelmiségiek nagy családjából való. így vált eggyé a nép és hadserege. A mi szocialista, népi hadseregünk történelmi viszonyaink között nem háborús kardcsörtetésre kell, hanem védelmi célokat szolgál. Erőink számba vételét jelenti Európa közepén, ott, ahol óriási katonai erők állnak egymással szemben, nyugatról fenyegetve, keletről békét hömpölyögve elő. Fegyveres erőink évezredes történelmünk során először egyenrangú tagjai egy nemzetközi védelmi szövetségnek, a Varsói Szerződésnek. Ez jogos bizakodással töltheti el dolgozó népünket. Nincs mitől tartanunk! Fegyveres erőink — a szocialista közösség részeként — képesek visszaverni mindennemű támadást. Korszerű fegyverek, és harci technika, hozzáértő személyzet a biztosíték erre. Fegyveres erők és testületek, katonák, határőrök, rendőrök, munkásőrök. Ott vannak, ahol kitartó, veszélyt nem ismerő emberre van szükség. Legyen árvíz, tűz, vagy más elemi csapás, előttünk mennek a sorban. Mögöttük egy nép megbecsülése. Hiszen dolgozó népünk sajátjának érzi a fegyveres erőket, tiszteli és becsüli tagjait. így válhat ez a pá- kozdi győzelemből eredő fegyveres erők napja a nép és szolgálatot teljesítő fiainak közös ünnepévé. Dr. Árpási Zoltán Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. A vitában felszólalt dr. Lakatos Pál (Komárom m., 5. vk.) a tatabányai tbc-sza- natórium igazgató főorvosa. Az egészségügyi, valamint az építési és városfejlesztési miniszter, illetőleg az Országos Környezetvédelmi Hivatal figyelmébe ajánlotta a Tatabányai Cementgyár káros környezeti hatásainak megvizsgálását. Kosztolánczi Jánosné (Somogy megye, 2. vk.) a Kaposvári Ruhagyár varrónője elmondta, hogy a megyei képviselőcsoport értékelése szerint is jelentős elmaradást pótoltak az utóbbi tíz évben, s javult az egészségügyi ellátás színvonala a megye egész területén. Solyomi Gyuláné (Budapest, 66. vk), a Soós István Élelmiszeripari Szakközépiskola tanára arról szólt: a nagyvárosokban — és mindenekelőtt Budapesten — mind nagyobb gondot jelent a szülőknek, hogy a sok veszélyt és ártalmat rejtő nagyvárosi környezetben, folytonos rohanás közepette kell gyerme keikből egészséges idegrendszerű, edzett, harmonikus személyiségű felnőtteket formálniuk. beszélnünk. Ez ugyanis a későbbi jogi szabályozás folyamán segít abban, hogy megnyugtató legyen ennek az igen népes és — egyéni és társadalmi szempontból egyaránt — fontos réteg helyzetének a rendezése. — Többen hangsúlyozták a vitában — folytatta a miniszter — az egészségügyi intézmények rekonstrukciójának fontosságát. Valóban, a rekonstrukciós beruházások kerültek az utóbbi időben és kerülnek a következő esztendőkben is előtérbe, hiszen beruházási lehetőségeink — mint ismert — korlátozottak. A kormány úgy határozott, hogy a felújítási és beruházási keretek ilyen célú összpontosításával kell javítani a helyzeten. Koncentrált fejlesztésre van szükség, hogy ne aprózzuk szét erőinket. A képviselői felszólalások — köztük a Szabolcs, Győr és Zala megye eredményeiről, Hajdú-Bihar, Veszprém megye és különösen a főváros gondjairól elhangzottak — a miniszter véleménye szerint hasznosan egészítették ki az egészségügyről szóló országos beszámolót. — Igen jól tükröződött a vitában, hogy nem fejeződött — nem is fejeződhetett — be az egészségügyi törvény végrehajtása. Folytatni kell ezt a munkát, s a képviselők is ahhoz adtak biztatást, hogy a megkezdett úton haladjunk tovább. — Feladataink — a leg- fiatalabbaktól az idős korú nemzedék ellátásáig — társadalmi méretekben jelentkeznek, túlnőnek az egészségügy keretein. De mind az egészségügyi, mind a szociálpolitikai feladatokat egységes szemlélettel kell kezelnünk, és megoldanunk. Az emberért! Az emberért kell munkálkodnunk. Végül közölte a miniszter, hogy a vitában érintett minden kérdést — az érdekelt miniszterekkel együtt — megvizsgálják, s a javaslatokat hasznosítani fogják. Határozathozatal következett : az országgyűlés dr. Schultheisz Emilnek az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Az Orosházi Üveggyárban, szeptember 27-én, tegnap délelőtt Duna Mihály első titkár elnökletével tartotta meg soron következő ülését a KISZ Békés megyei bizottsága. Az idei nyári építőtábo- rozásokról és a szervezett munkavállalások megyei tapasztalatairól szóló jelentés után az „Edzett Ifjúságért” tömegsportmozgalom orosházi járási tapasztalatairól adott számot a testületnek- Lehoczky János, a KISZ orosházi járási bizottságának titkára. A jelentés ezúttal a községi és munkahelyi tapasztalatokat összegzi, megállapítva, hogy a mozgalom kezdete óta lényegesen több a rendezvény, sokkal több fiatal sportol. Különösen sikeres volt az idei májusi sportnap, amikor a járásban csaknem két és fél ezer fiatal vett részt a rendezvényeken. Kezdeményezések is születtek: Tótkomlóson úszóversenyt, vízisportnapot rendeznek, Pusztaföldváron lovaglószakkör alakult, Csanádapácán a kerékpáros turizmus hódít, Gerendáson Ifjú Gárda tömegsportversenyt szerveznek. A mozgalom valamely jelvényfokozatát eddig több mint 3 ezren szerezték meg. Ugyanakkor számos hiányosság is mutatkozik. A legnagyobb gond, hogy a társadalmi összefogás, amely e tömegsportmozgalom alapja, csak egy-egy nagyobb rendezvény szervezésekor nyilvánul meg. Pedig csupán az anyagiak biztosítása kevés ahhoz, hogv tömegeket mozgasson meg. Végül a testületi ülésen Lovas Julianna, az üzemi KISZ- bizottság titkára a KISZ KB ifjúmunkás-határozata végrehajtásának üveggyári tapasztalatairól számolt be. (Folytatás a 3. oldalon) H Könnyűiparról és a termelési körzetekről tárgyalt a megyei tanács Tegnap, szeptember 27-én ülést tartott a Békés megyei Tanács, Gyulavári Pálnak, a megyei tanács elnökének elnökletével. Az ülésen részt« vett Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Sárosi Sándor- né, könnyűipari miniszterhelyettes. Első napirendi pontként a megye könnyűiparáról szóló előterjesztést tárgyalták meg a tanácstagok. A könnyűipar jelentős részarányt képvisel megyénkben. Egyaránt fontos szerepe van a gazdasági fejlődésben és a lakosság foglalkoztatottságában. Hét vállalat, 11 gyáregység, 17 ipari szövetkezet, 7 háziipari szövetkezet állít elő könnyűipari termékeket. Az elmúlt 5 évben a rekonstrukciók és a beruházások eredményeként ennek az ágazatnak az állóeszközértéke megduplázódott. S termelési értéke 1975 óta 4 milliárd forintról 5 milliárdra emelkedett. A beruházások zömmel a termelékenység növelését, s az élőmunka hatékonyabbá tételét célozták. A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi gyáregységét korszerű gépekkel látták el. Befejeződött az Endrődi Cipész Szövetkezet és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet rekonstrukciós fejlesztése. Ezek a beruházások a jövő évben már éreztetni fogják hatásukat. Annál is inkább, mert a könnyűipari ágazat fejlődési üteme lelassult. A lemaradás elsősorban a textilruházatban, a bútoriparban, valamint a bőr-, szőrme-, cipőiparban jelentkezett. Megyénk könnyűipari üzemeiben több mint 24 ezren dolgoznak. A foglalkoztatottak háromnegyed része nő. A képzésükre a korábbi évekhez képest nagyobb gondot kell fordítani. A tapasztalat azt igazolja, hogy a munkaerő-gazdálkodás és a képzés nem igazodott kellőképpen a könnyűipari ágazat igényeihez. Nem kielégítő a korszerű gépek és berendezések kihasználása. A termelés hatékonyságát is javítani kell. Napjainkban az indokoltnál lényegesen több helyen, szétszórtan folyik a termelés. Szükséges lenne a különböző termelési folyamatokat ésszerűen koncentrálni. A készletgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés is kívánnivalót hagy maga után. Az életkörülmények javulásával a könnyűipari szolgáltatások megyénkben is társadalmi igénnyé váltak. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére az utóbbi években jelentős intézkedések történtek, és eredmények is születtek. Legjelentősebb a fejlődés a textiltisztításban. Egyes hagyományos szolgáltatások — cipőjavítás, férfi-női fodrászat, faipari javítás — nem fejlődött megfelelően. Az elmúlt időszakban a könnyűipari termékek külkereskedelmi értékesítése a belföldivel szemben gyorsabban emelkedett. 1978-ban meghaladta az 1,3 milliárd forintot. Az Endrődi Cipész Szövetkezet termékeinek csaknem 80 százalékát külföldön értékesítette. Más üzemek is számottevő eredményt értek el. De gondok is vannak ezen a téren. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet korszerűsítését. Fokozott figyelmet kell fordítani a termékek minőségére, hiszen a küföldi piacok nagyon igényesek. A megyei tanácsülés javaslatokkal és hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el (Folytatás a 4. oldalon) Az egészségügyi törvény végrehajtásával foglalkozó hozzászólások után az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre. Elöljáróban köszönetét mondott a megszívlelésre méltó, hasznos felszólalásokért, amelyek széles társadalmi rétegek — a választó- polgárok — véleményét is közvetítették. Segítő szándékkal, bírálattal. Az alapellátással kapcsolatos képviselői észrevételekre a miniszter így reagált: — Az alapellátásban, nemcsak a körzeti orvosi, hanem az egészségügyi ellátásban is — már valóban túlléptünk a mennyiségi fejlesztés szükségességén. Elérkeztünk a minőségi fejlesztés időszakába, előtérbe került mind az elméleti, mind az instrumentatív fejlesztés. Az orvosképzés feladatairól szólva hangsúlyozta: — Az egyetemekről olyan orvosokat kell kibocsáta- nunk, akik elméletileg és szakmailag jól felkészültek — elsősorban a gyakorlatra. Nem tudósjelölteket kell nevelnünk ezerszámra. Olyan orvosokra van szükségünk, akik szakmai felkészültségük mellett, tudásukat hasznosítva megfelelő érzelmi — ezt a klasszikus emberi viszonyt kifejező — kapcsolatba kerülnek a betegekkel. A rehabilitáció kapcsán kitért a miniszter arra, hogy a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatakor egy fogalmat is tisztázni kell. Csökkent munkaképességű emberek helyett megváltozott munkaképességűekről kell Dr. Schultheisz Emil válasza