Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
1979. szeptember 27., csütörtök 0 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az orvosképzésről úgy nyilatkozott a miniszter, hogy nem több orvosra van szükség, hanem olyan orvosokra, akik a diploma megszerzését követő 1—2 évi kórházi gyakorlat után az általános orvos nagyon nagy tudást és felelősséget jelentő funkcióját is be tudják tölteni. — Orvosellátottságunk a nemzetközi statisztikai összevetésben kiemelkedően jó, ugyanakkor léteznek területi és szakmai megoszlási aránytalanságok. Arról is szólt dr. Schul- theisz Emil, hogy a magyar egészségügyben — csaknem egyedülálló módon — a kutatóhálózat az egészségügyi ellátó hálózatra és az oktató intézményekre épül. — A beszámolási időszakban tovább erősítettük, fejHozzászólások Dr. Pesta László (Bp. 5. vk.), az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a törvény hatályba lépése óta eltelt hét esztendő során a bizottság mindenkor igyekezett elősegíteni e döntő jelentőségű jogszabály érvényesülését. Nem múlt el egyetlen esztendő sem, hogy üléseken és helyszíni találkozókon meg nem vizsgálták volna az egészségügy valamely fontos és időszerű problémájának megoldási lehetőségeit. — A szociális és egészségügyi bizottság a parlamenti ülésszakot megelőző tanácskozásán — ahol a törvény végrehajtását tekintették át — számos kérdést vetettek fel, s számos javaslatot tettek. Szorgalmazták például, hogy a legdrágább műszereket és berendezéseket olyan tájközpontokban működő kórházakban helyezzék el, ahol azokat a leggyakrabban használják. Felvetették: a szombat-vasárnapi folyamatos szolgálat igényével „összhangba” kell hozni az egészségügyi szakdolgozók javadalmazását. Nyomatékkai esett szó arról is, hogy a higiéné rovására, nem szabad megengedni a betegellátás csorbításával együtt járó takarékoskodást. Tűrhetetlen — foglaltak állást a képviselők —, hogy sok család helyezi el kórházban otthon is ápolható idős családtagjait, néha hónapokra is. A szociális és egészségügyi bizottság —az ipari bizottsággal együtt — a későbbiekben két nagyon fontos témát ismét napirendre kíván tűzni. Az egyik a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdése, a másik a baleset vagy betegség következtében rokkanttá vált emberek rehabilitációja. Gulyás Emilné (Szabolcs me. 20. vk.), a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára rámutatott: — Az élet igazolta, hogy jelentős eredményeket lehet elérni megfelelő gazdasági, társadalmi alapokon, jól felkészült, áldozatkészen dolgozó emberekkel. Igazolta ezt az egykor oly szerényen ellátott Szabolcsban is. Megyénkben az orvosi körzetek száma az 1972. évi 208-ról napjainkra 234-re, az intézmények műszerezettségének értéke 70 millió forintról 247 millióra nőtt. A csecsemőhalandóság 36,8 ezrelékről 30 ezrelékre csökkent, s az egészségügyi, valamint a népesedési törvény végrehajtása érdekében rekordidő alatt, viszonylag szerény összegből 400 kórházi ágyat építettünk. Bizonyítja az egészségügyi törvény jelentős hatását, a szocialista állam gondoskodását választókerületemnek, a szatmári tájnak egészség- ügyi fejlődése is. A kicsiny községekben magas szintű lesztettük együttműködésünket a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-tagállamokkat. — A szocialista egészségügy előtt álló célok elérésének letéteményesei az orvosok és az egészségügyi dolgozók. Felelősséggel állíthatom, hogy feladatikat — sokszor mostoha körülmények között — növekvő színvonalon, gyarapodó szakmai tudással, áldozatkészen végzik. A beszámolási időszakban javult anyagi és erkölcsi megbecsülésük. 1977-ben és 1978-ban a Minisztertanács döntése alapján teljes körű, számottevő béremelésre kerülhetett sor. Ami az erkölcsi elismerést illeti, szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznék indokolt kitüntetési javaslatokkal. — Nem hallgathatok azokról a részben indokolt, de semmiképpen sem általánoa lakosság ellátása, mind a 19 körzeti orvosi állás betöltött, s jól felszerelt kórház, rendelőintézet szolgálja a gyógyító-megelőző munkát. Dr. Déváid József (Borsod m. 2. vk.) kórházi főorvos rendkívül fontosnak ítélte, hogy szervezeti intézkedésekkel csökkentsék a kórházakban ma még tapasztalható zsúfoltságot. A gyógyintézetekben elegendő ágy van a betegek gondozásához, a zsúfoltság részben abból adódik, hogy sok helyütt nem élnek kellően a házi betegápolás lehetőségeivel. Dr. Petri Gábor (Csongrád 5. vk.) egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, a többi között azt emelte ki, hogy az alapellátás, más szóval a beteggel elsőnek találkozó, s vele a legszorosabb tartós kapcsolatban levő orvos ténykedésének javítására kell törekedni. Ezért is nélkülözhetetlen a szocialista egészségügy egyik szervezeti alapelvének valóra váltása: a kórház és a rendelőintézet szoros, funkcionális egységének megteremtése. A szakorvosi rendelőintézet fenntartása csakis ott indokolt, ahol ugyanazok az orvosok látják el a kórházban fekvő és a jártóbeteget. Ez az egyetlen biztos módszer a beteg fölösleges küldözgetésének és a költséges, sokszor kellemetlen vizsgálatok ismétlésének elkerülésére. Deutsch Erzsébet (Baranya m. 2. vk.), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője az üzemegészségügyi hálózat fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd a gondok között említette, hogy Baranyában még nem megfelelő a lakosság fogászati ellátása, így az ottani 45 000 iskolás korú gyermek fogazatának ellenőrzése sem. A nagyobb ipari üzemekben berendezett fogászati rendelők, korszerűek, jól működnek, kihasználtságuk viszont még nem megfelelő. A megye egészségügyi vezetése most azon fáradozik, hogy ezeket a korszerű rendelőket „nyitottá” tegye, elsősorban a gyermekek ellátásának javítására. sítható megjegyzésekről, amelyek anyagias szemléletet bírálnak. Erélyesen fellépünk azokkal az egészség- ügyi dolgozókkal szemben, akik olyan magatartást tanúsítanak, hogy szinte kikényszerítik a betegtől a külön anyagi szolgáltatás valamilyen formáját. A kivételesen előforduló elítélendő esetek nem homályosíthatják el dolgozóink túlnyomó többségének hivatástudatát, példás magatartását, áldozat- készségét. Arról is beszámolt a miniszter, hogy az egészségügyi tárcának a tanácsi szervekkel való együttműködése egyre termékenyebb. Befejezésül dr. Schul- theisz Emil egyebek között hangsúlyozta: — Magyarországon a népi hatalom kezében levő egészségügy jelentősen fejlődött. Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m. 12. vk.), az MSZMP haj- dúszoboszlói városi bizottságának első titkára elmondta, hogy a megyében magas a koraszülések aránya, amelyért elsősorban az anyaságra készülő fiatalok egészségtelen életmódja hibáztatható. Nagy a felelősség azért, hogy egészséges gyermekek jöjjenek a világra. Ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fqjdítani az egészséges, fegyelmezett életvitel népszerűsítésére. El kell érnünk, hogy az emberek még nagyobb felelősséget érezzenek a felnövekvő nemzedékért. Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.), körzeti orvos a vidéki körzeti orvosoknak a szakmai integrációban történő bevonására javasolta, hogy a területi kórházak osztályainak orvosai és a körzeti orvosok úgynevezett forgó rendszerben dolgozzanak, ötévenként minden körzeti orvos három-hat hónapot kórházi osztályokon tölthetne el, s ez idő. alatt a kórházban dolgozó kollégáik, főként a fiatal, szakvizsga előtt álló orvosok helyettesíthetnék őket. Ez a megoldás nemcsak a szakmai fejlődést segítené, hanem megfelelne az új szakvizsgarendeletnek is. Dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a megyei tanács Hetényi Géza Kórházának szemész orvosa arról számolt be, hogy bár a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Szolnok megyében messze elmarad az országos átlagtól, saját erőből is igyekeznek a gondokon enyhíteni. Jó példa erre, hogy megfelelő átszervezéssel a tüdőbetegek gyógyítására szolgáló ágyakat 30 százalékkal csökkentették, így Ojszászon sikerült 170 elmebeteg pszichiátriai utógondozó és rehabilitációs ellátásáról gondoskodni. Koltay Nándorné (Veszprém m. 4. vk.), a Herendi Porcelángyár porcelánfestője azt javasolta, hogy a 14—18 évesek egészségügyi ellátása is kapjon a jövőben nagyobb figyelmet. A gyermekek, az ifjúság egészségének megA betegségek megelőzése érdekében kifejtett tevékenység hatékony, az általános betegellátás so^ vonatkozásban lényegesen jobb, mint jó néhány nálunk sokkal gazdagabb, fejlett tőkésországban. Ma Magyarországon a legkisebb településtől a fővárosig, nappal és éjjel, munkanapokon és ünnepnapon megfelelő orvosi ellátáshoz juthat minden rászoruló. Pártunk programja, a XI. kongresszus határozata sokoldalúan határozta meg a tennivalóinkat, és most, amikor, ha nem is a törvény végrehajtásának befejezéséről, hanem jelenlegi állásáról jelentek, teljes felelősséggel állíthatom, gyarapítottuk hazánk és népünk történelmi eredményeit. Kérem az országgyűlést, hogy az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolót fogadja el. óvására, bizonyos — a későbbi életkorban jelentkező — betegségek megelőzésére és gyógyítására ugyanis az iskolaérettségi és pályaalkalmassági vizsgálatok elégtelenek. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m. 6. vk.) körzeti ápolónő elmondta: gondot okoz, hogy csak néhány nagyobb gazdaságban biztosított megfelelően a mezőgazdaság dolgozóinak üzemorvosi ellátása. Elsősorban az állami gazdaságokban lenne szükség főállású üzemorvosokra. A termelőszövetkezeti teendők ellátására pedig a körzeti orvosokat kellene fölkészíteni, hogy ismerjék a mezőgazdaságban jelentkező 'ipari ártalmak megelőzésének módszereit. Csapó Jánosné (Tolna m. 7. vk.), a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese a gyógyító munkának pénzt nem igénylő „emberi” oldalával foglalkozott. A gyógyításban semmilyen medicinával nem pótolható, ha a beteg érzi a doktor személyes figyelmét, odaadását. Ezt mindenki, aki orvoshoz fordul, joggal várja el, s erre kellene még jobban ösztönözni a fiatal, leendő orvosokat is. Várhelyi József (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az alapellátás színvonalának emeléséért a körzeti orvosi rendelőket gyors-diagnosztikai felszerelésekkel, a fogászati rendelőket pedig korszerű fogászati kezelőgépekkel látták el. A progresszív ellátás elvének következetes érvényesítésével biztosítható, hogy a betegek a legrövidebb idő alatt jussanak el arra az ellátási szintre, ahol a gyógykezelésükhöz szükséges feltételek megnyugtatóan biztosítottak. Szalai Istvánná (Vas m. 3. vk.), a Szombathelyi Pamutipari Vállalat szövőnője átfogó vizsgálatot javasolt annak megállapítására: mi az oka annak, hogy az egészségügyi szakközépiskolákban érettségizetteknek alig több mint a fele vállalja a betegágy melletti szolgálatot, miközben az egészségügyi szakiskolák végzős növendékeinek ennél lényegesen nagyobb a hivatástudata. Dr. Pál István (Fejér m. 11. vk.), a MÉM kutatási és szakoktatási főosztályának vezetője arról beszélt, hogy hazánkban is működik egy jórészt állatorvos-szakemberekből álló élelmiszer-higiénikus szakgárda azzal a céllal, hogy az ellenőrző szak- szolgálat keretében a köz- egészségügyet szolgálja. Munkájuk elsődleges célja az ember egészségvédelme. * * * Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön az egészségügyi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatódik. A képen: dr. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a Magyar Vöröskereszt budapesti elnöke beszél (Telefotó) Múzeumi és műemléki hónap —1979 A 18. múzeumi és műemléki hónapot pénteken nyitják meg Nyíregyházán, a sóstói falumúzeum avatásával. Amint Kovács Tibor, a Kulturális Minisztérium múzeumi osztályának vezetője szerdán az Országos Műemléki Felügyelőségen tartott sajtótájékoztatón elmondta, az őszi műemléki rendezvények újabb lehetőségeket adnak történelmi, művészeti, néprajzi, kulturális kincseink megismerésére. Az idén főleg a műemlékekre és természetvédelmi területekre hívják fel a figyelmet, a szokottnál kevesebb történelmi és művészeti kiállítás nyílik. A hagyományhoz híven új kismúzeumokat avatnak ebben az időszakban. A munkások és az ifjúság művelődését, általában a közművelődést elősegítő programok immár nem alkalmi események, hanem rendszeres programsorozatok részei. A gyermekek nemzetközi éve alkalmából a kiállítótermek játékos foglalkozások színhelyei is lesznek. Kukoricafajta-bemutatók Martonvásáron Kedden kezdődtek és ma érnek véget azok a fajtabemutatók, amelyeket a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete rendez Martonvásár közelében található kísérleti telepén. Az érdeklődő szakemberek megismerkedhetnek a Martonvásáron nemesített, már termelésben levő és fajtajelölt hibrid kukoricákkal. Sor kerül a rendezvény keretében a nemzetközi hibrid kukorica kísérletek ismertetésére. Láthatják a résztvevők a kukorica tő- számbeállításával és gyomirtásával, valamint agrotechnikájával kapcsolatos kísérletek eredményeit. Mit tesznek az utánpótlásért az üveggyárban? Az Orosházi Üveggyár jó példája a szakemberképzésnek, a továbbtanulók beiskolázásának. Évről évre több tanfolyamot szerveznek gyáron belül is, s ösztönzik — egyes esetekben ösztöndíjjal is segítik a fiatalokat a magasabb iskolai végzettség megszerzésében. Ennek egyik példája: az elmúlt tanévben 12 dolgozójuk tanult különböző egyetemeken, főiskolákon, s csaknem százan középiskolákban. A tavalyi iskolai évadban lakatos és hegesztő szakmákban indítottak felnőtt szakmunkásképzést ,a 612. számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel karöltve. Eredmény: a 15 jelentkező a közelmúltban oklevelet kapott. Tanműhelyükben évente csaknem másfél száz fiatal ismerkedik a szakmával. Az új tanulók beiskolázását elősegíti az az immár egyéves szerződés, amelyet az üzem két általános iskolával kötött. Ennek értelmében több szakmát ismertető kiállítást rendeztek. Szakmai továbbképzésen hatszázötvenen vettek részt — 13 tanfolyamon. Legnépesebb „mezőnyt” a csoportvezető továbbképző alkotta (210 hallgatóval), s a köny- nyűgépkezelő továbbképző, ahol 150-en ültek az órákon. Filmklubok megyeszerte A filmművészet korábbi nagy értékei iránt érdeklődőknek a megyei moziüzemi vállalat több településen is bérletes filmklubokat szervezett. Az első ilyen klub Alfred Hitchcock és Fritz Lang alkotói portréja címet viseli. Hitchcock A gyanú árnyékában című alkotását október 11-én Füzesgyarmaton, 13-án a békéscsabai Szabadság moziban, másnap az orosházi Partizánban, s 15- én a gyulai Petőfi Filmszínházban láthatja a közönség. E filmen kívül még 3 alkotást, illetve Lang rendezései közül kettőt mutatnak be ismét ebben a sorozatban. A mezőberényi, a békési és a medgyesegyházi érdeklődők régi nagy filmvígjátékokat, franciákat és olaszokat láthatnák. A szarvasi agrárfőiskola kérésére a nyugati haladó filmekből válogattak egy sorozatra valót, amelyeket a hónapok adott napjain vetítenek a bérlet- tulajdonosoknak. A Békés megyei Jókai Színház gyermekszínháza Bomhányi—Horo- suczki Csipkerózsika című mesejátékának szeptember 18-i orosházi bemutatójával kezdte az új évadot. A megyeszékhely gyermekközönsége október 10-én láthatja először az új darabot. Képünk a próba egyik kedves pillanatát ragadja meg Fotó: Demény Gyula
