Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
_J^)79;_szept£niber_26;iszercta Nemzeti és nemzetközi viszony a kultúrában „ Tiszta forrásból..." Egy füzesgyarmati levél nyomában K orunkban,,amikor a 'nemzetek, társadalmi rendszerek érintkezése felgyorsult, újult erővel vetődik fel a kultúra nemzeti és nemzetközi kapcsolatának kérdése. A marxi elemzés már a múlt században kimutatta, hogy a kapitalista fejlődéssel az országok közötti érintkezéseknek egy minőségileg új, magasabb foka jön létre. A szocialista világrendszer kialakulásával az egyes szocialista országok között az érintkezési viszonyoknak bővülése alapvetően új lehetőségat teremtett. Korunk alaphelyzete most döntően más, mint a marxi elemzés időszakában: a különböző társadalmi berendezkedésű országok közti kapcsolatok jelentős ellentmondásokat is magukkal hoznak. A szocialista világ- rendszer és a kapitalista világrendszer érintkezési folyamata akkor indul meg, amikor a szocialista fejlődés még folyamatban van és a szocialista kultúra még nem küszöbölte ki azokat az ellentmondásokat, amelyek az árutermelés viszonyaiból fakadnak. A különböző kultúrák egymásra hatásának, egymásra vonatkoztatásának vizsgálatakor nagyon fontos annak a különbségnek a tudomásulvétele, amely .az egyes társadalmi tevékenységszférák között fennáll. A vulgárszocio- logizmus csapdájába esnénk, ha nem látnánk a különbségeket a politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális tevékenység között. A gazdasági tevékenységekben létrejövő, az integrálódás irányába ható törvényszerűségek nem feltétlenül, sőt biztosan nem azonosak a kultúrák érintkezésében. A nemzetek létrejöttének folyamatában a kulturális tevékenységben fejeződött ki elsősorban egy- egy nemzeti sajátosság, nemzeti jelleg. Maga a kulturális tevékenység, ezen belül is a művészeti alkotófolyamat sajátosan nemzeti keretek között fejlődött, még akkor is, ha pnás nemzetek egyes kulturális tevékenységbeli elemeit magába szívta, integrálta. De magát az integrálódás .lehetőségét a belső kulturális fejlődés teszi lehetővé, vagyis olyan elemeket integrálhat magába, amelyek nincsenek ellentmondásban saját nemzeti kulturális sajátosságaival. Nagyon sokszor Marxot is leegyszerűsítve az az illúzió honosodott meg, hogy a nemzeti különbségek hamarosan elhalványulnak, és maga a kultúra is nem nemzeti, hanem elsősorban nemzetközi keretek között fejlődik. A művészi alkotófolyamatban a művész országa fejlődésének ellentmondásait tárja fel, ábrázolja az adott művészi ág belső eszközeivel. Maga a művészi alkotófolyamat nemzeti jelleggel bír. Az igazi művészet ebben a nemzeti fejlődésben azonban képes feltárni azokat az azonosságokat, amelyek korunkban egyben általánosak is és ezáltal kilép a szűk nemzeti keretekből. Azok az alkotások, amelyek az emberiség fejlődését érintő problémák közösségében a korban tetten érhető legjellemzőbb erővonalakat képesek megragadni, bekerülnek a világ- kultúra vérkeringésébe, megőrizve a helyileg, nemzetileg színezett jegyeiket. A valóban értékes művészeti alkotás — bármilyen nemzeti keretek között is jött létre — egyben a nemzetközi mozzanatot is magában foglalja és így része a világkultúrának. Az olyan elképzelés, amely a művészeti alkotófolyamatot a nemzeti kereteken kívülre helyezi, a történelmi valóságot figyelmen kívül hagyja, a művészet lényegét megtagadja és ugyanakkor a nemzetközi mozzanatot üressé teszi. Örkény István alkotásainak nemzetközi sikerét sokan úgy értelmezték, hogy ezek az alkotások elsősorban európaiak, holott nincs önmagában tisztán európai művészet, csak francia, magyar, orosz és angol stb. Örkény jellegzetesen és összetéveszthetetlenül magyar. Örkény az abszurditások gyökerét, a képtelenségek csíráit a történelemben kereste. A század „botránya”, a fasizmus, a világháború a maga forradalmaival az európai történelem leggyötrelmesebb korszaka. És elsősorban ezért kavarják fel Örkény művei nemcsak a magyar, hanem a belga, német és angol nézők és olvasók lelkiismeretét. Ma már senki sem vonja kétségbe Bartók művészetének nemzeti és egyben nemzetközi jellegét. Bartók a magyarság zenei múltjának kutatásában kapcsolatot talált a szomszéd népek zenéjével. Ezért is tűnik hamisnak minden olyan kérdésfeltevés, amely az élenjáró művészeti alkotásokat kizárólag nemzetinek, vagy a világ- kultúra részének tartja. A kultúrák érintkezésének folyamatában napjainkban pozitív szerepet játszik —elsősorban az európai kontinensen — a Helsinki után kialakult enyhülés folyamata. A totális szembenállás és izoláció fokozatos háttérbe szorulása nagyobb lehetőséget nyújt a különböző nemzeti kulturális termékek cseréjének. A szocializmus kultúrájának bemutatása, a kapitalista országok közvéleményével való megismertetése politikai és ideológiai érdek is, hiszen a hidegháború éveiben a nyugati országokban generációk sora kapott hamis képet a szocialista országok fejlődéséről, és ez nagymértékben torzította a nyugati közvélemény szocializmushoz való viszonyát. A nyugati közvéleményben, közgondolkodásban meghonosodott klisék feloldásában a kulturális termékek közvetítése jelentős szerepet játszhat. Ugyanakkor a kapitalista országok kultúrájának a szocialista országokban való bemutatása elősegíti a kölcsönös megértés szellemének kialakulását és a valódi értékek bejuttatását a szocialista országok kulturális közegébe. Ezen a ponton tapintható ki a mindkét fél számára fellelhető közös érdek, amely kiindulópontja és biztosítéka a kulturális kapcsolatok bővülésének. T ermészetesen, világosan kell látnunk, hogy egyik fél sem mond le a saját társadalmi rendszerét kifejező kultúrájának identitásáról. A kulturális csere, a tömegkommunikáció nemzeti határokon túlmutató fejlődésével együtt jár a szellemi, ideológiai-politikai befolyásolás lehetőségeinek kiszélesítése. Ezért olyan kultúrpolitikai gyakorlatot kell megvalósítanunk, amely a marxista értékrend alapján, a marxizmus módszereivel képessé teszi a befogadót a műhöz való kritikai viszony kialakítására. A marxizmus kritikai szemléletével való azonosulás ebben az esetben mint a szocializmussal való azonosulás jelenik meg, és ez egyben az állampolgári magatartás szerves részévé válik. Mikecz Tamás Szeptember 2-án jelent meg lapunk 6. oldalán a „Folklór-kincskereső” című riportunk. Bencze Lászlóné a Békésről íródó monográfiához gyűjtött népdal- és néptáncanyagot. Az öregek napközijében járt, s két juhásznál, akik emlékezetében talán még régi tisztaságában fellelhetőek őseink dalai, táncai... Levélrészlet Benczénétől, szeptember 12-i bélyegzővel ellátva: „Az újságot sok mindenki elolvasta. Többek között egy füzesgyarmati asz- szony is, aki azonnal tollat ragadott, és írt nekem egy nagyon kedves levelet. Megírta, hogy olvasta a cikket... Rögtön beszélt a 79 éves apósával, aki juhász volt egész életében, s még most is szép hangja van. Szívesen énekelne nekem a bácsi, csak menjek ...” Hát így kezdődött. Aztán gyors levélváltások következtek, és szombat délután két gépkocsi állt meg Tokai Sándor háza előtt. Egyiken Ben- czéné érkezett, a másikon mi... „Purcsi” Csák története Szép, késő nyári idő van, inkább kinn, a farönkökön telepszünk le beszélgetni. Az öreg Tokai még kissé zavarTegnap délelőtt ülésezett Békéscsabán a megyei klubtanács, a téma a KISZÖV klubjainak munkája volt. Tőkés Gyulának, ,a KISZÖV munkatársának beszámolója alapján értékelték a klubok tevékenységét. Megtudtuk, hogy a szövetséghez 15 klub tartozik a megyében, közülük kétszeres aranykoszorús, a békési Körös és a gyulai Délibáb, háromszoros aranykoszorús a békéscsabai Gyopár Klub. Ugyanezen klubok elnyerték már a Kiváló Új Tükör Klub címet is. A mi dolgunk megyei klubpályázaton a békési Körös Klub közösségét és vezetőjét, Domokos Istvánt jutalmazták jó munkájáért. A szövetség tavaly közel 90 ezer forinttal támogatta klubjait. Ezekben a közösségekben irodalmi színpad és színjátszó csoport, citeraze- nekar, képző- és népi ipar- művészeti stúdió, valamint kispályás labdarúgócsapat is működik. Tervszerű, igényes munka folyik a kiváló címet elért klubokban. Ezekben általában öt évnél hosszabb ideje azonos a klubvezető személye. Közművelődési munkájuk jó hatással van a környezetükre is. Rendszertelenül, tudatos nevelőmunka nélkül dolgoznak viszont néhány klubban a vezetés gyengeségei miatt. A 15 szövetkezeti klub nem rendelkezik egyforma anyagi lehetőségekkel, de munkájuk minőségét főként a klubvezeA mosonmagyaróvári víztorony építése közben dongafával bélelt kútra bukkantak az építők a felszíntől mintegy 4—4,5 méter mélységben. A Hanság Múzeum szakemberei megállapították, hogy a kút második századból való, az Ad Flexum nevet viselő egykori római katonai tábor szélén helyezkedett el, ott, ahol a táborhoz kapcsolódó polgári település volt. Az ottani kereskedők látták el élelemmel a tábort. ban van, szerencsére menye ott sürög körülöttünk, szóval tartja a társaságot. He- gyesi Jani bácsi, a család, s a népdalgyűjtő közös ismerőse, mint egy jó tolmács segít a közös hang megtalálásában. A nevekről, s a ragadványnevekről beszélgetünk. A magnószalag elejére a helyszínmegjelölés kerül, Jani bácsi szépen kerekíti le mondandóját: tő felkészültsége, a helyi klubtanácsok munkája és a fenntartó szövetkezet elvárásai befolyásolják. A beszámoló szólt a fontos feladatokról, így arról, hogy Orosháza városban és járásban szövetkezeti klubot kell alakítani. A megyei klubtanács tagjai hozzászólásukban egyetértettek ,a beszámolóval, jónak minősítették a Gyopár Klub segítő, bázismunkáját is. Élénk vita alakult ki a szarvasi VATI Klub jövőjéről. Ez a klub tartalmilag nem működik, pedig van működési engedélye. Más területeken a VATI fiataljai kiveszik a részüket a köz- művelődési munkából, de nem a klubközösségen belül. Általános gond ' megyénkben ez, hogy több működési engedéllyel rendelkező klubban csupán havonta egyszer találkoznak, s az együttlétek, a közös programok nem klubszerűek, ren- dezvénycentrikusak. A klubtanács ülés részvevői hallottak az október 12— 13—14-én, Békéscsabán rendezendő klubvezetők találkozójáról is. A KISZ-iskolába várják majd a jelentkezőket, akik előadásokat hallgatnak, csoportos módszertani foglalkozásokon vesznek részt. A téma: Szórakozás és szórakoztatás a fiatalok körében. Legalább 100 fiatal mozgósítását szeretnék ,a találkozó alkalmából. B. Zs. Minden bizonnyal ők ásták a kutat. S miután a környék kőben nem dúskált, ezért hajlított tölgyfadeszkákkal rakták ki a belsejét. A kút fenekéről korabeli bronz, és agyagedények maradványait hozták a felszínre. A leleteket a múzeumban restaurálják, és a már korábban megtalált római kori emlékkel együtt kiállítják. A környéken még további kutakat is feltételeznek. — Kívánom, hogy a felvétel nagyon jól sikerüljön .. — aztán mesélni kezd, a szalag tovább pörög ... — Sok Csák él errefelé. Így a ragadványnevek is elterjedtek. Volt „Éles” Csák, „Kofa” Csák, meg „Purcsi” Csák. Volt itt egy Csák nevezetű gazdaember, vett egy makrancos lovat a vásárban, aminek Purcsi volt a neve. Ha kimentek a földre, attól volt hangos a környék, hogy Purcsi ne, Purcsi ne! így aztán Purcsi Csák lett a gazda neve ... Beszélgetünk erről-arról. A komizsgatya is valahogy terítékre kerül: — Az úgy volt, hogy ezt soha nem mosták, csak zsírozták. Végül olyan kemény lett, hogy megállt a „lábán”. Ügy is hívták, hogy tölgyfagatya. A kalap is így járt, olyan kemény lett, hogy a lebbencset is megfőzhették benne. Így aztán nem ment rajta át az esővíz... Jó borocska mellett Szürkül az ég alja, hűvös szél kerekedik. Csak a szúnyogok nem ijednek meg a lehűlő időtől. Felszedelőzkö- dünk hát, s bemegyünk a szobába. Sándor bácsi lassan egészen felenged, segít a jó vörös borocska, melyet a háziasszony az asztalra tesz, meg a meghitt környezet, melyben él. Eszembe jut a háziasszony panasza is, mikor jöttünk, akkor mondta el: — Be akartunk költözni Csabára, de apuka nem hagyta. ö itt szeret, itt szokta meg. Hát hozzáfogtunk építkezni, legyen meg neki is az igaza. Majd csak vége lesz Sokáig csak a fővárosban élőknek volt lehetőségük arra, hogy az úgynevezett filmbarátok körének programjaiban nagyjaink film- művészetének egyes remekeit megtekinthessék. A szű- kebb körben forgalmazott alkotások jelentősebb darabjait az öt. megyei város közönségén kívül Battonya, Vésztő, Mezőberény, Gyoma, Szeghalom, Kétegyháza és Csorvás mozikedvelői is láthatják egy-egy előadáson. Ebben az évben az előzetes tervek szerint például a Nézd a bohócot című olasz filmvígjátékot vetítik Nino Manfredivel, Eli Wal^ach- hal és Mariangelo Melatoval a főszerepekben, valamint látható lesz az Egy hatás alatt álló nő című amerikai, a Bruno vándorlásai (Stro- szek) című NSZK és az Al- lonsanfan című Taviani- testvérek rendezte, ugyancsak olasz film. A korábbi években már bemutatott, de a világ filmművészetének haladó irányzatát képviselő alkotásainak sorába helyezmár valahára, és átpakolhatunk. Kiszolgált már ez a régi ház, nem győzöm takarítani ... A szoba közepén hatalmas asztal. A két ágy magasra púpozott, kicsit odább kemence. Már keveset fűtik be. A kiskályhát mellette, köny- nyebb kezelni. A falon, még a nehéz barna szekrény tetején is bekeretezett fényképek, festmények... — Nem szánt, vet az égi madár, mégis eltartja a határ. Ezt ismeri Sándor bácsi? — kérdi Benczéné bátorítóan mosolyogva. Az öreg hátrasimítja őszülő haját, szemét ráncolja, hiába. Lemondóan rázza a fejét. „A fene egye meg” — bosszankodik félhangon. — És Fehér László balladáját? — mire megint csak megrázza a fejét, aztán mégis próbálgatja a hangokat összeilleszteni. S az emlékezet most beindult: öröm hallgatni, ahogy strófánként kialakul a Fehér testvérpár tragédiája. Mintha egy mély kútból eltisztítanánk a belé- hullt leveleket, s az alján megcsillanna az átlátszó, tiszta víz ... Ügy tisztul Sándor bácsi emlékezete is ... Lejárt a magnószalag Benczéné kikapcsolja a magnót, még cseppet vissza is hallgatunk a „kincsből”. — Az anyja szentségit.. — mosolyogja csak úgy magában az öreg, s elsimítva egy mosolyt a szája sarkában, megpödri dús, fehér bajuszát. Benczéné lelkesen magyarázza : — Ezt nagyon kevesen tudják. S ők sem egyformán. Azt a versszakot, hogy „Bíró, bíró Horvát bíró, fogjon meg az átkom bíró” különösen sokféleképpen éneklik ... Nagy dolog, hogy felvehettem ezt a balladát. Már csak ezért is érdemes volt eljönni... Megint kérdez, hátha ezt, vagy azt ismeri az idős pásztor. — Hamar megfogtam én régen a nótát, de hát mikor volt már az ... — Aztán mégis sokat felidéz, elénekel. A bor is segít, már nagy hangon, bátran fújja, még meg is rezegted azt a 49-es nótát, hogy: — „Szomorúan sütött fel a napsugárja. Az aradi börtönnek az ablakára ...” örülünk a szép eredménynek, a magnószalag is megtelt már. Benczéné azzal búcsúzik a háziaktól, mégvisz- szajön néhányszor. — Addig csak próbáljon meg néhányat felidézni Sándor bácsi, és a kezdő sort jegyezze fel! — Jaj, egyem a lelkit! — mondja az öreg. — Akkor még sütött a nap, mikor ezeket megtanultam, most már csak világít... De azért biztos lesz még, ami beugrik, csak jöjjön ... Hát ez történt azután a bizonyos levél után ... Nagy Ágnes hető New York árnyai című, John Cassavetes rendezte amerikai film és Milos Forman alkotása, a csehszlovák nemzetiségű Fekete Péter is vetítésre kerül. Megyénk filmbarát köreinek vetítéseire nem adnak ki bérleteket. SZÍNHÁZ, mozi 1979. szeptember 26-án, szerdán, Gádoroson, 15.30 órakor: CSIPKERÓZSIKA Békési Bástya: Ostrom. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Lángoló sivatag, 4, 6 és 8 órakor: Buffalo Bill és az indiánok. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Az élet és a szerelem ideje, fél 8 órakor: Ned Kelly. Gyulai Erkel: Fehér telefonok. Gyulai Petőfi: 4 és 7 órakor: Csillagok háborúja X., II. rész. Orosházi Béke: A kedves szomszéd. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 7 órakor: Csillagok háborúja. I., n. rész. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Minden szerdán 22 órakor: Gyémánt Lady. A KISZÖV klubjairól tárgyalt a megyei klubtanács Kinn a farönkön telepszünk le beszélgetni Fotó: Orbán Károly Római kori kútra bukkantak Mosonmagyaróváron Filmbarátok köre megyénkben is
