Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

_J^)79;_szept£niber_26;iszercta Nemzeti és nemzetközi viszony a kultúrában „ Tiszta forrásból..." Egy füzesgyarmati levél nyomában K orunkban,,amikor a 'nemzetek, társadal­mi rendszerek érint­kezése felgyorsult, újult erő­vel vetődik fel a kultúra nemzeti és nemzetközi kap­csolatának kérdése. A marxi elemzés már a múlt század­ban kimutatta, hogy a kapi­talista fejlődéssel az orszá­gok közötti érintkezéseknek egy minőségileg új, maga­sabb foka jön létre. A szo­cialista világrendszer kiala­kulásával az egyes szocialis­ta országok között az érint­kezési viszonyoknak bővülé­se alapvetően új lehetőségat teremtett. Korunk alaphely­zete most döntően más, mint a marxi elemzés időszaká­ban: a különböző társadalmi berendezkedésű országok közti kapcsolatok jelentős el­lentmondásokat is magukkal hoznak. A szocialista világ- rendszer és a kapitalista vi­lágrendszer érintkezési fo­lyamata akkor indul meg, amikor a szocialista fejlődés még folyamatban van és a szocialista kultúra még nem küszöbölte ki azokat az el­lentmondásokat, amelyek az árutermelés viszonyaiból fa­kadnak. A különböző kultúrák egy­másra hatásának, egymásra vonatkoztatásának vizsgála­takor nagyon fontos annak a különbségnek a tudomásul­vétele, amely .az egyes társa­dalmi tevékenységszférák kö­zött fennáll. A vulgárszocio- logizmus csapdájába esnénk, ha nem látnánk a különbsé­geket a politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális tevé­kenység között. A gazdasági tevékenységekben létrejövő, az integrálódás irányába ha­tó törvényszerűségek nem feltétlenül, sőt biztosan nem azonosak a kultúrák érint­kezésében. A nemzetek lét­rejöttének folyamatában a kulturális tevékenységben fe­jeződött ki elsősorban egy- egy nemzeti sajátosság, nem­zeti jelleg. Maga a kulturális tevékenység, ezen belül is a művészeti alkotófolyamat sajátosan nemzeti keretek között fejlődött, még akkor is, ha pnás nemzetek egyes kulturális tevékenységbeli elemeit magába szívta, in­tegrálta. De magát az integ­rálódás .lehetőségét a belső kulturális fejlődés teszi lehe­tővé, vagyis olyan elemeket integrálhat magába, ame­lyek nincsenek ellentmondás­ban saját nemzeti kulturális sajátosságaival. Nagyon sok­szor Marxot is leegyszerű­sítve az az illúzió honoso­dott meg, hogy a nemzeti kü­lönbségek hamarosan elhal­ványulnak, és maga a kultú­ra is nem nemzeti, hanem elsősorban nemzetközi kere­tek között fejlődik. A mű­vészi alkotófolyamatban a művész országa fejlődésének ellentmondásait tárja fel, ábrázolja az adott művészi ág belső eszközeivel. Maga a művészi alkotófolyamat nem­zeti jelleggel bír. Az igazi művészet ebben a nemzeti fejlődésben azonban képes feltárni azokat az azonossá­gokat, amelyek korunkban egyben általánosak is és ez­által kilép a szűk nemzeti keretekből. Azok az alkotá­sok, amelyek az emberiség fejlődését érintő problémák közösségében a korban tet­ten érhető legjellemzőbb erő­vonalakat képesek megra­gadni, bekerülnek a világ- kultúra vérkeringésébe, meg­őrizve a helyileg, nemzetileg színezett jegyeiket. A va­lóban értékes művészeti al­kotás — bármilyen nemzeti keretek között is jött létre — egyben a nemzetközi mozza­natot is magában foglalja és így része a világkultúrának. Az olyan elképzelés, amely a művészeti alkotófolyama­tot a nemzeti kereteken kí­vülre helyezi, a történelmi valóságot figyelmen kívül hagyja, a művészet lényegét megtagadja és ugyanakkor a nemzetközi mozzanatot üres­sé teszi. Örkény István alkotásai­nak nemzetközi sikerét sokan úgy értelmezték, hogy ezek az alkotások elsősorban euró­paiak, holott nincs önmagá­ban tisztán európai művé­szet, csak francia, magyar, orosz és angol stb. Örkény jellegzetesen és összetéveszt­hetetlenül magyar. Örkény az abszurditások gyökerét, a képtelenségek csíráit a tör­ténelemben kereste. A szá­zad „botránya”, a fasizmus, a világháború a maga for­radalmaival az európai tör­ténelem leggyötrelmesebb korszaka. És elsősorban ezért kavarják fel Örkény művei nemcsak a magyar, hanem a belga, német és angol nézők és olvasók lelkiismeretét. Ma már senki sem vonja kétségbe Bartók művészeté­nek nemzeti és egyben nem­zetközi jellegét. Bartók a magyarság zenei múltjának kutatásában kapcsolatot ta­lált a szomszéd népek zené­jével. Ezért is tűnik hamis­nak minden olyan kérdésfel­tevés, amely az élenjáró mű­vészeti alkotásokat kizárólag nemzetinek, vagy a világ- kultúra részének tartja. A kultúrák érintkezésének folyamatában napjainkban pozitív szerepet játszik —el­sősorban az európai konti­nensen — a Helsinki után kialakult enyhülés folyama­ta. A totális szembenállás és izoláció fokozatos háttérbe szorulása nagyobb lehetősé­get nyújt a különböző nem­zeti kulturális termékek cse­réjének. A szocializmus kul­túrájának bemutatása, a ka­pitalista országok közvéle­ményével való megismerte­tése politikai és ideológiai érdek is, hiszen a hideghá­ború éveiben a nyugati or­szágokban generációk sora kapott hamis képet a szocia­lista országok fejlődéséről, és ez nagymértékben torzította a nyugati közvélemény szo­cializmushoz való viszonyát. A nyugati közvéleményben, közgondolkodásban megho­nosodott klisék feloldásában a kulturális termékek közve­títése jelentős szerepet játsz­hat. Ugyanakkor a kapitalis­ta országok kultúrájának a szocialista országokban való bemutatása elősegíti a köl­csönös megértés szellemének kialakulását és a valódi ér­tékek bejuttatását a szocia­lista országok kulturális kö­zegébe. Ezen a ponton ta­pintható ki a mindkét fél számára fellelhető közös ér­dek, amely kiindulópontja és biztosítéka a kulturális kap­csolatok bővülésének. T ermészetesen, világo­san kell látnunk, hogy egyik fél sem mond le a saját társadalmi rendszerét kifejező kultúrá­jának identitásáról. A kultu­rális csere, a tömegkommu­nikáció nemzeti határokon túlmutató fejlődésével együtt jár a szellemi, ideológiai-po­litikai befolyásolás lehetősé­geinek kiszélesítése. Ezért olyan kultúrpolitikai gyakor­latot kell megvalósítanunk, amely a marxista értékrend alapján, a marxizmus mód­szereivel képessé teszi a be­fogadót a műhöz való kriti­kai viszony kialakítására. A marxizmus kritikai szemlé­letével való azonosulás eb­ben az esetben mint a szo­cializmussal való azonosulás jelenik meg, és ez egyben az állampolgári magatartás szerves részévé válik. Mikecz Tamás Szeptember 2-án jelent meg lapunk 6. oldalán a „Folklór-kincskereső” című riportunk. Bencze Lászlóné a Békésről íródó monográfiá­hoz gyűjtött népdal- és nép­táncanyagot. Az öregek nap­közijében járt, s két juhász­nál, akik emlékezetében ta­lán még régi tisztaságában fellelhetőek őseink dalai, táncai... Levélrészlet Benczénétől, szeptember 12-i bélyegzővel ellátva: „Az újságot sok mindenki elolvasta. Többek között egy füzesgyarmati asz- szony is, aki azonnal tollat ragadott, és írt nekem egy nagyon kedves levelet. Meg­írta, hogy olvasta a cikket... Rögtön beszélt a 79 éves apósával, aki juhász volt egész életében, s még most is szép hangja van. Szívesen énekelne nekem a bácsi, csak menjek ...” Hát így kezdődött. Aztán gyors levélváltások következ­tek, és szombat délután két gépkocsi állt meg Tokai Sán­dor háza előtt. Egyiken Ben- czéné érkezett, a másikon mi... „Purcsi” Csák története Szép, késő nyári idő van, inkább kinn, a farönkökön telepszünk le beszélgetni. Az öreg Tokai még kissé zavar­Tegnap délelőtt ülésezett Békéscsabán a megyei klub­tanács, a téma a KISZÖV klubjainak munkája volt. Tőkés Gyulának, ,a KISZÖV munkatársának beszámolója alapján értékelték a klubok tevékenységét. Megtudtuk, hogy a szövetséghez 15 klub tartozik a megyében, közü­lük kétszeres aranykoszorús, a békési Körös és a gyulai Délibáb, háromszoros arany­koszorús a békéscsabai Gyo­pár Klub. Ugyanezen klubok elnyerték már a Kiváló Új Tükör Klub címet is. A mi dolgunk megyei klubpályáza­ton a békési Körös Klub kö­zösségét és vezetőjét, Domo­kos Istvánt jutalmazták jó munkájáért. A szövetség tavaly közel 90 ezer forinttal támogatta klubjait. Ezekben a közössé­gekben irodalmi színpad és színjátszó csoport, citeraze- nekar, képző- és népi ipar- művészeti stúdió, valamint kispályás labdarúgócsapat is működik. Tervszerű, igényes munka folyik a kiváló címet elért klubokban. Ezekben ál­talában öt évnél hosszabb ideje azonos a klubvezető személye. Közművelődési munkájuk jó hatással van a környezetükre is. Rendszer­telenül, tudatos nevelőmunka nélkül dolgoznak viszont né­hány klubban a vezetés gyengeségei miatt. A 15 szö­vetkezeti klub nem rendel­kezik egyforma anyagi lehe­tőségekkel, de munkájuk minőségét főként a klubveze­A mosonmagyaróvári víz­torony építése közben don­gafával bélelt kútra bukkan­tak az építők a felszíntől mintegy 4—4,5 méter mély­ségben. A Hanság Múzeum szakemberei megállapították, hogy a kút második század­ból való, az Ad Flexum ne­vet viselő egykori római ka­tonai tábor szélén helyezke­dett el, ott, ahol a táborhoz kapcsolódó polgári település volt. Az ottani kereskedők látták el élelemmel a tábort. ban van, szerencsére menye ott sürög körülöttünk, szó­val tartja a társaságot. He- gyesi Jani bácsi, a család, s a népdalgyűjtő közös isme­rőse, mint egy jó tolmács se­gít a közös hang megtalálá­sában. A nevekről, s a ra­gadványnevekről beszélge­tünk. A magnószalag elejére a helyszínmegjelölés kerül, Ja­ni bácsi szépen kerekíti le mondandóját: tő felkészültsége, a helyi klubtanácsok munkája és a fenntartó szövetkezet elvárá­sai befolyásolják. A beszá­moló szólt a fontos felada­tokról, így arról, hogy Oros­háza városban és járásban szövetkezeti klubot kell ala­kítani. A megyei klubtanács tag­jai hozzászólásukban egyet­értettek ,a beszámolóval, jó­nak minősítették a Gyopár Klub segítő, bázismunkáját is. Élénk vita alakult ki a szarvasi VATI Klub jövőjé­ről. Ez a klub tartalmilag nem működik, pedig van működési engedélye. Más területeken a VATI fiataljai kiveszik a részüket a köz- művelődési munkából, de nem a klubközösségen be­lül. Általános gond ' me­gyénkben ez, hogy több mű­ködési engedéllyel rendelke­ző klubban csupán havonta egyszer találkoznak, s az együttlétek, a közös progra­mok nem klubszerűek, ren- dezvénycentrikusak. A klubtanács ülés részve­vői hallottak az október 12— 13—14-én, Békéscsabán ren­dezendő klubvezetők találko­zójáról is. A KISZ-iskolába várják majd a jelentkezőket, akik előadásokat hallgatnak, csoportos módszertani fog­lalkozásokon vesznek részt. A téma: Szórakozás és szó­rakoztatás a fiatalok köré­ben. Legalább 100 fiatal mozgósítását szeretnék ,a ta­lálkozó alkalmából. B. Zs. Minden bizonnyal ők ásták a kutat. S miután a környék kőben nem dúskált, ezért hajlított tölgyfadeszkákkal rakták ki a belsejét. A kút fenekéről korabeli bronz, és agyagedények ma­radványait hozták a felszín­re. A leleteket a múzeumban restaurálják, és a már ko­rábban megtalált római kori emlékkel együtt kiállítják. A környéken még további kutakat is feltételeznek. — Kívánom, hogy a fel­vétel nagyon jól sikerüljön .. — aztán mesélni kezd, a sza­lag tovább pörög ... — Sok Csák él errefelé. Így a ragadványnevek is el­terjedtek. Volt „Éles” Csák, „Kofa” Csák, meg „Purcsi” Csák. Volt itt egy Csák ne­vezetű gazdaember, vett egy makrancos lovat a vásár­ban, aminek Purcsi volt a neve. Ha kimentek a földre, attól volt hangos a környék, hogy Purcsi ne, Purcsi ne! így aztán Purcsi Csák lett a gazda neve ... Beszélgetünk erről-arról. A komizsgatya is valahogy te­rítékre kerül: — Az úgy volt, hogy ezt soha nem mosták, csak zsí­rozták. Végül olyan kemény lett, hogy megállt a „lábán”. Ügy is hívták, hogy tölgyfa­gatya. A kalap is így járt, olyan kemény lett, hogy a lebbencset is megfőzhették benne. Így aztán nem ment rajta át az esővíz... Jó borocska mellett Szürkül az ég alja, hűvös szél kerekedik. Csak a szú­nyogok nem ijednek meg a lehűlő időtől. Felszedelőzkö- dünk hát, s bemegyünk a szo­bába. Sándor bácsi lassan egészen felenged, segít a jó vörös borocska, melyet a háziasszony az asztalra tesz, meg a meghitt környezet, melyben él. Eszembe jut a háziasszony panasza is, mi­kor jöttünk, akkor mondta el: — Be akartunk költözni Csabára, de apuka nem hagy­ta. ö itt szeret, itt szokta meg. Hát hozzáfogtunk épít­kezni, legyen meg neki is az igaza. Majd csak vége lesz Sokáig csak a fővárosban élőknek volt lehetőségük ar­ra, hogy az úgynevezett filmbarátok körének prog­ramjaiban nagyjaink film- művészetének egyes remeke­it megtekinthessék. A szű- kebb körben forgalmazott al­kotások jelentősebb darab­jait az öt. megyei város kö­zönségén kívül Battonya, Vésztő, Mezőberény, Gyoma, Szeghalom, Kétegyháza és Csorvás mozikedvelői is lát­hatják egy-egy előadáson. Ebben az évben az előzetes tervek szerint például a Nézd a bohócot című olasz filmvígjátékot vetítik Nino Manfredivel, Eli Wal^ach- hal és Mariangelo Melatoval a főszerepekben, valamint látható lesz az Egy hatás alatt álló nő című amerikai, a Bruno vándorlásai (Stro- szek) című NSZK és az Al- lonsanfan című Taviani- testvérek rendezte, ugyan­csak olasz film. A korábbi években már bemutatott, de a világ filmművészetének haladó irányzatát képviselő alkotásainak sorába helyez­már valahára, és átpakolha­tunk. Kiszolgált már ez a régi ház, nem győzöm taka­rítani ... A szoba közepén hatalmas asztal. A két ágy magasra púpozott, kicsit odább ke­mence. Már keveset fűtik be. A kiskályhát mellette, köny- nyebb kezelni. A falon, még a nehéz barna szekrény te­tején is bekeretezett fény­képek, festmények... — Nem szánt, vet az égi madár, mégis eltartja a ha­tár. Ezt ismeri Sándor bá­csi? — kérdi Benczéné báto­rítóan mosolyogva. Az öreg hátrasimítja őszü­lő haját, szemét ráncolja, hiába. Lemondóan rázza a fejét. „A fene egye meg” — bosszankodik félhangon. — És Fehér László balla­dáját? — mire megint csak megrázza a fejét, aztán még­is próbálgatja a hangokat összeilleszteni. S az emléke­zet most beindult: öröm hall­gatni, ahogy strófánként ki­alakul a Fehér testvérpár tragédiája. Mintha egy mély kútból eltisztítanánk a belé- hullt leveleket, s az alján megcsillanna az átlátszó, tiszta víz ... Ügy tisztul Sán­dor bácsi emlékezete is ... Lejárt a magnószalag Benczéné kikapcsolja a magnót, még cseppet vissza is hallgatunk a „kincsből”. — Az anyja szentségit.. — mosolyogja csak úgy magá­ban az öreg, s elsimítva egy mosolyt a szája sarkában, megpödri dús, fehér baju­szát. Benczéné lelkesen magya­rázza : — Ezt nagyon kevesen tudják. S ők sem egyformán. Azt a versszakot, hogy „Bí­ró, bíró Horvát bíró, fogjon meg az átkom bíró” különö­sen sokféleképpen éneklik ... Nagy dolog, hogy felvehet­tem ezt a balladát. Már csak ezért is érdemes volt eljön­ni... Megint kérdez, hátha ezt, vagy azt ismeri az idős pász­tor. — Hamar megfogtam én régen a nótát, de hát mikor volt már az ... — Aztán mégis sokat felidéz, eléne­kel. A bor is segít, már nagy hangon, bátran fújja, még meg is rezegted azt a 49-es nótát, hogy: — „Szomorúan sütött fel a napsugárja. Az aradi bör­tönnek az ablakára ...” örülünk a szép eredmény­nek, a magnószalag is meg­telt már. Benczéné azzal bú­csúzik a háziaktól, mégvisz- szajön néhányszor. — Addig csak próbáljon meg néhányat felidézni Sán­dor bácsi, és a kezdő sort jegyezze fel! — Jaj, egyem a lelkit! — mondja az öreg. — Akkor még sütött a nap, mikor eze­ket megtanultam, most már csak világít... De azért biz­tos lesz még, ami beugrik, csak jöjjön ... Hát ez történt azután a bi­zonyos levél után ... Nagy Ágnes hető New York árnyai című, John Cassavetes rendezte amerikai film és Milos For­man alkotása, a csehszlovák nemzetiségű Fekete Péter is vetítésre kerül. Megyénk filmbarát körei­nek vetítéseire nem adnak ki bérleteket. SZÍNHÁZ, mozi 1979. szeptember 26-án, szer­dán, Gádoroson, 15.30 órakor: CSIPKERÓZSIKA Békési Bástya: Ostrom. Békés­csabai Szabadság: de. 10 órakor: Lángoló sivatag, 4, 6 és 8 óra­kor: Buffalo Bill és az indiánok. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Az élet és a szerelem ideje, fél 8 órakor: Ned Kelly. Gyulai Er­kel: Fehér telefonok. Gyulai Pe­tőfi: 4 és 7 órakor: Csillagok háborúja X., II. rész. Orosházi Béke: A kedves szomszéd. Oros­házi Partizán: fél 4 és fél 7 órakor: Csillagok háborúja. I., n. rész. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Minden szerdán 22 órakor: Gyémánt Lady. A KISZÖV klubjairól tárgyalt a megyei klubtanács Kinn a farönkön telepszünk le beszélgetni Fotó: Orbán Károly Római kori kútra bukkantak Mosonmagyaróváron Filmbarátok köre megyénkben is

Next

/
Thumbnails
Contents