Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

1979. szeptember 25., kedd o Közéleti hírek Magyar árhivatali küldöttség utazott Jerevánba Csaknem nyolcszázezren látták a BNV-t Vallus Pálnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettesének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Jerevánba, a KGST-tagálla- rr.ok árhivatali vezetőinek 12. ülésére. Az ülésen megvitat­ják — többek között — a nemzeti árképzési módsze­rek közelítésének problémá­it, az egyes tagállamokban a tudományos-kutató munká­val, valamint az új techniká­val és technológiával kap­csolatos kiadásoknak az ön­költségben történj elszámo­lásának módozatait. Tapasz­talatcserét folytatnak továb­bá időszerű árkérdésekről, például arról, hogy az árak­kal hogyan ösztönözhetnek a fűtőanyagok és energetikai erőforrások takarékos fel- használására. A borús idő sem szegte kedvét azoknak, akik prog­ramjukhoz híven, s az utol­só alkalmat kihasználva va­sárnap tekintették meg az idei őszi BNV-t. Már jóval a nyitás előtt annyira zsú­foltan közlekedtek az egy­más nyomába érő 100-as bu­szok, hogy sok ezren gyalog indultak el az Örs vezér tér­ről, s csatlakoztak a pénz­tárak előtt hosszan kígyózó sorokhoz. A pénztárak és a kapuk valóságos ostromot álltak ki a nyitásig, jóllehet, előző napon, szombaton már igazi csúcsot jelenthettek; egy nap alatt 106 ezer 394 látogatót fogadtak, s ezzel szombat estig 660 600-ra nőtt a vásárt megtekintők száma. A vásár utolsó napja egé­szében véve jól sikerült, s ezt igazolta a vasárnapi lá­togatók csaknem 100 ezres tömege. Este 7 órakor a Rákóczi- indüló hangjai mellett le­vonták a részt vevő országok zászlaját, a vásár rendezősé­ge — négy nyelven — elbú­csúzott a látogatóktól, a kiál­lítóktól, s ezzel befejeződött az 1979. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyet összességében csaknem 800 ezren tekintettek meg. Hazánkba érkezeti a lengyel mezőgazdasági miniszter Bölcsödét adtak át Mezöberényben Hétfőn, küldöttség élén hazánkba érkezett Leon Klo- nica lengyel mezőgazdasági miniszter. Fogadásukra a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter és jelen volt Marian Chruszczewski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A küldöttség tag­ja W. Bobrowski, a minisz­térium pártbizottságának el­ső titkára. A látogatás célja tárgyalások folytatása a két ország agrárgazdasága közöt­ti együttműködés bővítésé­nek lehetőségeiről, valamint mezőgazdaságunk termelési struktúrájának és szervezeti felépítésének tanulmányozá­sa. Az új csoportszobák kis lakói közül ma még csak néhányan jöttek bölcsődébe, de október 1-től mindannyi­an birtokukba veszik a me- zőberényi bölcsőde mind a 6 csoportszobáját. A bölcső­de épületét ugyanis a két évvel ezelőtti elképzelések alapján tegnap délelőtt 10 órakor adták át hivatalosan a gyerekeknek. Az intéz­mény vállalatok hozzájáru­lásából társadalmi munka­akciók segítségével készült. Az új épületrész, ahol há­rom csoportszobát helyeztek el, csaknem egymillió 200 ezer forintba került. így most már összesen 79 gyer­mek fogadására képes az in­tézmény. Megszólalt a csengő Gyulán a törökzugi iskolában Az V. ötéves terv idősza­kára a tervekben 4 célcso­portos és 4 saját erőből ké­szülő iskolai tanterem építé­si terve szerepel. Gyula vá­ros lakossága azonban ismét bizonyította városszeretetét. A lakosság, a gazdasági egysé­gek dolgozói, szocialista bri­gádjai társadalmi segítséget ajánlottak fel, hogy ne nyolc, hanem 16 tanteremmel bő­vüljön a város iskolahálóza­ta. Erre a célra 5 millió fo­rintot ajánlottak fel. A két ütemben épülő iskola első része befejeződött, az építők, a Békés megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói határidőre átadták az új létesítményt. Tegnap, hétfőn reggel- 8 óra előtt megszólalt az iskola csengője, s az ajtók előtt 286 alsó tagozatos tanuló várta, hogy elfoglalja új otthonát. Nem volt avatás, ünnepség, mégis felemelő érzés volt látni a szülőket, a gyereke­ket, milyen meghatottsággal és örömmel léptek be az új impozáns iskola ajtaján. Az 5. számú általános iskola igazgatója, Kozma Antal üd­vözölte a gyerekeket, a szü­lőket, majd megkezdődött a tanítás. Ismét dicséret illeti a szü­lőket, a szocialista brigádo­kat, akik vállalták az új is­kola kitakarítását. Amellett, hogy ezért 100 ezer forintot kért volna el a takarító vál­lalat, lényegesen gyorsabban végezték el a munkát. Kü­lönben az iskola első ütemé­nek építési költsége 26 mil­lió forint volt. Nyílt szín a Jókai Színházban Az elmúlt évad nyitánya volt az első, amikor a bé­késcsabai színházhoz újon­nan szerződött művészek gá­laműsorban mutatkoztak be a városnak. Az akkori sike­ren felbuzdulva ebben az évadban is megrendezi1 a színház ezt a gálaműsort Képzőművészeti verseny a békési gyerekeknek A képzőművészeti világhét tiszteletére a békési Jantyik Mátyás Múzeum, a gyermek- könyvtár és a városi műve­lődési központ képzőművé­szeti vetélkedőt hirdetett a városi és a város környéki általános iskolai tanulók ré­szére. Az újszerű kezdemé­nyezést a pedagógusok öröm­mel fogadták, a gyermekek felkészüléséhez minden se­gítséget megadtak. A vetélkedő háromfordu­lós, témája a XIX. és XX. Érdekes nemzetközi kiállítást rendezett vasárnap a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szervezete Békés megyei cso- portája. Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrter­mében mutatták be tenyésztői munkájuk eredményeit. A jö­vőben is a kultúrotthon ad helyet a hasonló rendezvények­nek, mert a vállalat vállalta a madártenyésztők patronálá- sát. Fotó: Lónyai László századi magyar művészet. A selejtező szeptember 15—25- ig tartott, ezen huszonkilenc csapat vett részt, 3—3 fővel. A benevezési lapot, vala­mint a megoldandó feladato­kat a gyermekkönyvtárban vehették át a pajtások. A kö­zépdöntőbe jutás feltételei között múzeumlátogatás, a gyermekkönyvtár képzőmű­vészeti kézikönyveinek isme­rete, használata, művészeti alapfogalmak tisztázása sze­repelt. „Madarak és a gyer­mekek”, valamint „Műem­lékvédelem” címmel egy-egy lestményt, szobrot, metszetet vagy plakátot is kellett ké­szíteniük a versenyzőknek. A középdöntő szeptember 30-án, a döntő pedig — aho­vá hat csapat juthat tovább — október 6-án, de. 9 óra­kor kerül megrendezésre a városi gyermekkönyvtárban. A vetélkedőt meghirdető in­tézmények remélik, hogy ez a verseny felkelti a gyerekek érdeklődését a művészet és a művészeti irodalom iránt. szeptember 27-én, csütörtö­kön este 7 órától a Jókai Színházban. A műsor részletes prog­ramja meglepetés lesz a né­zőknek, akik érkezési sor­rendben, s díjmentesen ül­hetnek majd le. A rendez­vény előjátéka 5 órakor kez­dődik a színház előtt, és a társalgóban. Népitánc- éska- ratecSoport műsora, az évad bemutatóihoz kapcsolódó könyvek vására előzi meg a tíznél több új színész bemu­tatkozását. A színház ezzel a kezde­ményezéssel újabb közönség­rétegek figyelmét is szeretné felhívni az új évad műsorá­ra. Az első bemutató októ­ber 5-én lesz, Jókai Mór: Az arany ember című műve, ame­lyet Udvaros Béla rendez. Zátonyra futott a „Gemenc” A Duna menti gemenci er­dőnél zátonyra futott a híres erdőség nevét viselő turista­hajó — a Gemenc. A bal­eset szombat délután, har­madik útjáról visszatérőben történt. Az alacsony vízállás­ban megfeneklett turistahajó kormánylapátja eltört, sósak egy uszályhajó vontatóköte­lén tudta megtenni az utat a keselyűsi kikötőbe. A terve­zett negyedik fordulót már nem tehette meg aznap. Gyufával játszottak a gyerekek — két halott Mágocson Fazekas István 32 éves tsz-tag házának ud­varán a sertésólban gyufá­val játszott három gyerme­ke, a 8 éves István, a 6 éves Zsuzsanna és a 3 éves Klára. Az ott levő szalma tüzet fo­gott és az ól, majd a szom­szédos pajta is kigyulladt. A tűz következtében Fazekas Klára — égési sérülés és füstmérgezés következtében — a helyszínen meghalt, Fa­zekas Zsuzsannát súlyos. életveszélyes égési sérüléssel kórházba szállították. If j. Fa­zekas István kimenekült a tűzből. A tűz oltása közben a pajta tetejéről Fazekas Fe­renc 53 éves segédmunkás, szintén mágocsi lakos — a gyermekek nagyapja — le­esett, és olyan súlyos sérü­lést Szenvedett, hogy a hely­színen meghalt. A rendőrség szakértő bevonásával folytat­ja a vizsgálatot. Az országgyűlés őszi ülésszaka elé □ Minisztertanács aján­lása alapján várható­an az egészségügyi törvény végrehajtásáról és a Népi Ellenőrzési Bizottságok munkájáról szóló beszámoló megvitatására ül össze szer­dán az országgyűlés. A szüntelenül reflektor- fényben álló gyógyító-meg­előző munkáról, a lakosság egészségvédelmének és kor­szerű ellátásának kötelmeiről 1972-ben alkotott törvényt a „T. Ház”. Olyan, nemzetközi­leg is széles körű elismerést gyűrűztető jogszabály szüle­tett, amely — tekintet nélkül korra, foglalkozásra, jövede­lemre — mindenki előtt té­rítés nélkül tárta ki a ren­delők, a kórházak kapuit. A törvényhozás óta eltelt hét esztendő tapasztalatait mérlegelő megyei képviselő- csoportok ülésén, s a parla­ment szociális és egészség- ügyi bizottságának napokban lezajlott tanácskozásán bősé­gesen sorjáztak a fejlődésről valló eredmények. Eltűntek például az egészségügyi tér­képről az ellátás vidéki „fe­hér foltjai”. Üj rendelőinté­zetek, kórházak „nőttek ki” a földből, s mind több okos műszer engedelmeskedik az orvosok parancsának. Az elő­relépés mozgatórugóit kere­sendőn a képviselők az év­ről évre emelkedő, s jó né­hány esztendőben a nemzeti jövedelem növekedési ütemét is túlszárnyaló központi tá­mogatás milliárdjaira hívták fel a figyelmet. A megkülön­böztetett figyelem, a fejlesz­tés forintjai egyebek között a csecsemőhalandóság csökke­nésében, a szív egészséges ritmusát, a vese és más élet- fontosságú szervek működé­sét helyreállító műtétekben, tehát életekben és években kamatozott. A képviselői viták, az Egészségügyi Minisztérium vezetőivel végül közös állás­pontot formázó párbeszédek ugyanakkor a gondok söté- tebb árnyalatait is érzékel­tették. A korosodó, s a fel­újítások idejére kapuikat be­záró budapesti kórházak so­ra — jelenleg mintegy két­ezer ágyon nem fogadhatnak betegeket — a hatodik ötéves tervidőszakra előrevetítve szorgalmazza a főváros sú­lyának, és jelentőségének megfelelő fejlesztést. A hol­napi, az ágazat határain is túlmutató teendőkre figyel­meztetnék a városiasodásnak, a motorizációnak, az ingázás­nak, általában az életmód változásának sokszor kedve­zőtlen hatásai is. Még to­vább tágítva a kört — hang­súlyozták a képviselők —, nem szabad szótlanul elmen­ni az időskorúak gondozásá­nak eredendő családi felelős­ségét lerázni kívánó, s a nyugdíjas szülőt mindenáron kórházba utaltató emberi magatartás mellett sem. Vég­eredményben tehát — sum­mázták a szociális és egész­ségügyi bizottságban az esz­mecserék tapasztalatait — a népgazdaság szinte minden ágának és a tanácsoknak az erőfeszítése, a meglevő, egye­bek között az integrációban rejlő lehetőségek még jobb kiaknázása, és a széles körű társadalmi segítés együtte­sen vezethet a szocialista egészségügy elveinek, az 1972-ben született törvény teljes valóra váltásához. A politikai, az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egyfajta gyógyító-meg­előző tevékenységéről, a népi ellenőrzés munkájáról is szé­les körű véleménycsere bon­takozott ki a terv- és költ­ségvetési bizottsági, vala­mint a megyei képviselőcso­porti üléseken. Ahogy az egyik hozzászóló megfogal­mazta: a népi ellenőrzés 1957-ben útjára indított, az 1968-as törvény és az 1977-es minisztertanácsi határozat sínpárján haladó vonata kez­dettől a szocialista demok­rácia erősítésének irányát tartotta. A dolgozók tízezrei vettek és vesznek részt fe­lelősen az élet minden terü­letét felölelő ellenőrzések­ben, ilyképpen maguk is közügyeket intézve. A hibák és mulasztások megelőzését, a vezetői döntések megalapo­zását az utóbbi hónapokban is számos komplex, a jelen­ségek okait összefüggésében is feltáró, csak kiragadott példaként a beruházások me­netét, a termékszerkezet váltását elemző vizsgálat se­gítette. z eddigi viták alapján várható“ hogy az ‘ ülésszak részvevői továbbra is ebbe az irányba adnak zöld utat a KNEB- nék és a 142 területi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. (MTI) Iskolások könyvespolca A tanév kezdetére első íz­ben jelentkezett az Állami Könyvterjesztő Vállalat az Iskolások könyvespolca című jegyzékkel, amellyel elsősor­ban a tanulóifjúsághoz és a pedagógusokhoz, valamint a szülőkhöz fordult. A színes katalógusban felsorolja mindazokat a hozzáférhető Kiállítás Szolnokon Amatőr cigány képzőmű­vészek országos tárlata nyílt hétfőn Szolnokon, a szak- szervezetek Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ­jának színháztermében. A Népművelési Intézet közre­működésével bemutatott ki­állítási anyag: hatvanegy olajfestmény, akvarell, pasz­tell és fafaragás, bepillantást nyújt a cigányság ősi kultú­rájába és érzékelteti a ma­gyar cigányság mai életét. Az ország különböző tájairól összegyűjtött autodidakta al­kotásokat október 7-ig te­kinthetik meg az érdeklődők. kötelező és ajánlott olvas­mányokat, amelyekre az ál­talános és a középiskolásak­nak tanulmányaik során fel­tétlenül szükségük van. Be­mutatnak a kiadványban olyan köteteket is, amelyek segítségével az iskolába já­rók könnyebben sajátíthat­ják el a tananyagot, és rend­szerezhetik a már megszer­zett elméleti, gyakorlati is­mereteiket. Kié lesz az aranyolló? A szegedi sportcsarnokban hétfőn kétnapos országos szabászverseny kezdődött, amelyen eldől, hogy kié lesz az aranyolló, vagyis, hogy ki az ország legjobb szövetkeze­ti szabásza. Az OKISZ La­bor által rendezett vetélke­dőn 24 ipari szövetkezet 116 dolgozója vesz részt 188 munkadarabbal: kiszabott és megvarrt női, férfi- és gyer­mekruhákkal, szőrméből és bőrből készült bundákkal, ruhákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents