Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
1979. szeptember 22., szombat o A békéscsabai teherpályaudvaron már hetek óta tart az őszi szállítási csúcs Csak az összefogáson múlik? „Még legalább egy hónapig tartson ki a szép idő” — mondogatják a nagy fuvaroztatók és szállítók egyaránt. Valóban, az időjárás eddig kegyeibe fogadta a szállítás valamennyi résztvevőjét. Szükség is van a jó időre, hiszen megyénkben csaknem 2,5 millió tonna mezőgazdasági termék és ipari áru vár elszállításra. „Jó összefogással mindent meg is valósíthatunk” — mondta minap egyik ismerősöm. Valóban, sok múlik az összefogáson. De csak az ösz- szefogáson múlik az őszi szállítás zavartalansága, sikere? — Ezekben a napokban csaknem mindig, minden rakodóhelyünk telített — fogad a békéscsabai vasúti csomóponton Losonczi Zoltán rakodótiszt, aki egyben az itt dolgozó MÁV—Volán komplex brigád vezetője is. Szeptember közepéig a megyeszékhelyen a 22 tagú brigádjuk csaknem 6300 vasúti kocsit rakott ki vagy rakott meg, s közülük 296 volt a késett. S egy táblázatot tesz elém a brigádvezető. Ebből kiderül: 1973-ban, a brigád 4698 vasúti kocsit kezelt, tavaly ez a szám meghaladta a 12 ezer 700-at, s az idén várhatóan eléri a 16 ezret. — Azt mondják: az őszi szállításban sok múlik az összefogáson ... — A szállítás állandó szervezést, kölcsönös tájékoztatást, előrejelzést kíván. Mindez pénzt jelent, mind a dolgozóknak, mind a szállítóknak, mind a megrendelőknek. önmagában csak szervezéssel nem sokra megyünk — mondja Losonczi Zoltán. Hogy mire is gondolt a rakodótiszt? Egyszerűen csak arra, hogy a mai korszerű szállításban elengedhetetlen a gépi technika, a konténer, a szervezés. Az utóbbi években a vállalatok a gyártásra összpontosították erejüket, koncentrálták pénzüket. A szállítás — a nyersanyag be- és a készáru kiszállítása — legtöbb helyen csak másodlagos szerepet kapott. S ez bizony számtalan helyen és esetben a termelés gátjává vált. ♦ A Békéscsabai Konzervgyárat az országban a legjobb rakodók sorában tartják számon. Évek óta kiemelten kezelik a gyárban az anyagmozgatást, a közúti és a vasúti szállítást, aminek megvannak az eredményei. — Sikerült megvalósítanunk egy anyagmozgatási gépláncot. Ezt minden főbb termékünkre kidolgoztuk — magyarázza Vidó Lajos, a konzervgyár szállítási osztályának vezetője — s invitál: nézzem meg a gyakorlatban is. Mielőtt a feldolgozóhelyekre mennénk, egyik újdonságukat mutatja: a szállítási osztály URH rádióösszeköttetésben áll tizenegy kihelyezett szállítási központtal. Az osztályvezető szerint a gyors információ elengedhetetlen a nagy tömegű, főként kampánymunkáknál, a szállításnál. A feldolgozósorokon e napokban a paradicsom adja a legtöbb munkát. A paradicsom háromféle formában érkezik; konténerben, ömlesztve és zúzott léként. Ez utóbbi már a jövő. A földekre kihelyezett gép mosás után paradicsomlét állít elő, s ha úgy tetszik, félkész terméket szállítanak tartósításra. Ez egyben azt is jelenti: a paradicsom esetében a termést alig kettő óra alatt szinte veszteség nélkül feldolgozzák. Korábban a ládákban napokig a gyár udvarán állt a termés, s mire üvegbe került, bizony tetemes mennyiség tönkre is ment, a göngyöleg pedig csak a helyet rabolta. Konzervhegyek között megyünk a rakodótérre. Ügyes targoncák segítik az ember munkáját, alig negyed óra alatt raknak meg egy vagont kész áruval. A korábbi években tízmilliókat költöttek a rakodás gépesítésére. Az eredmény: tavaly a konzervgyárban 5368 vasúti kocsi fordult meg, a kocsiállás- pénz vagononként egy forint volt. S ezzel sem elégedett meg a konzervgyár. Az idén eddig 3603 vasúti kocsi fordult meg a gyárban, s ezekre összesen 840 forint kocsiálláspénzt fizettek, ami vagononként alig 25 fillért jelent. ♦ Megyénk másik nagy fuvaroztatja az Orosházi Üveggyár. A gyár termékeit országszerte jól ismerik, egyes cikkei világszínvonalon készülnek, bárhol állják a versenyt. A gyár rakodási készsége viszont már nem versenyképes. — Évente 38 ezer vasúti kocsi hozza a nyersanyagot, viszi késztermékeinket. Kevés vagont kapunk a MÁV- tól, így aztán kamionokkal is szállítjuk termékeinket, főként tőkés exportra — sorolja Horváth László osztályvezető. — Az idén mennyi kocsiálláspénzt fizettek? — Eddig 22 ezer 677 vagon fordult meg a gyárban, s ezekért 5,2 millió forint fekbért fizetünk, ami félmillió forinttal kevesebb a tavalyinál — válaszol az osztályvezető. Ez nagyon magas összeg — mondhatja bárki, s joggal. Hogy miből adódik? Azt hiszem közel járunk az igazsághoz, ha kimondjuk: a szállítás szervezetlensége, a korszerűsítések hiánya okozza évről évre a súlyos kocsiálláspénzeket. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy az árufeladás viszonylag jól gépesített és szervezett. De ez csak a szállításnak egy része. A leadásnál a gyár az utóbbi 15 évben nem korszerűsített semmit, a szakemberek véleménye pedig az, hogy már elkészültekor is elavult volt a gépesítés. Többek között ez is magyarázata annak, hogy az utóbbi tíz esztendőben az Orosházi Üveggyár a részesedési alapból több mint 100 millió forintot fizetett ki kocsiállásra. Ha ezt a pénzt a szállítás . korszerűsítésére, fejlesztésére fordították volna ... A korszerű rakodáshoz nem elég csak a jó együttműködés, ahhoz szervezés és megfelelő géppark is szükséges. ♦ A közelmúltban, de még napjainkban is a feldolgozó gépsorok fejlesztését tartották sok helyen elsődlegesnek. A gond csak akkor kezdődik, amikor a ki- vagy beszállítás lelassul. így volt ez az Orosházi Üveggyárban is, amikor is augusztusban csaknem 80 vagon vesztegelt egy időben a gyár udvarán, mert nem volt hol, nem volt kivel és nem volt mivel kirakni. Napjainkban a szállítást, különösen az őszi nagy tömegű szállítást nem lehet csak összefogással megoldani. Az összefogásnak párosulnia kell a jó szervezéssel, a megfelelő gépesítettséggel. Csak így lehet gyorsan kiüríteni a vagonokat, azokat visszajuttatni a vasúti hálózatba. Mert azokra a vagonokra, amelyek valahol ki- rakatlanul vesztegelnek, másutt égetően szükség van. A MÁV—Volán komplex brigád munkáját úgy szervezi, hogy az árut vagonból rögtön tehergépkocsira rakják Kép, szöveg: Szekeres András fl feldolgezás első tapasztalatai A cukorgyárakban csökkentik a termelés költségeit Ezen a héten a megye mindkét cukorgyárában megkezdték a répa feldolgozását. Az első tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy mind Mezőhegyesen, mind Sarkadon jól felkészültek a szezonra, a gondosan elvégzett karbantartás, felújítás zökkenőmentes feldolgozást ígér. A feldolgozó üzemekben az idény kezdete előtt még egyszer áttekintették, milyen intézkedések szükségesek a hatékonyabb, kisebb költséggel járó termeléshez. Mindkét gyárban módosították a korábbi terveket. Az azonban csak a későbbiekben derül ki, hogy sikerül-e ezeket teljesíteni. A Mezőhegyesi Cukorgyárban szeptember 19-én indították be a feldolgozó gépsorokat. Az üzem körzetében 8100 hektáron termesztenek cukorrépát a mező- gazdasági üzemek. A termés jónak ígérkezik és arra számítanak, hogy hektáronként 425 mázsát takarítanak be a gazdaságok. A répa cukor- tartalma egyébként hasonló a tavalyihoz. A szezonkezdés gondjait dr. Vitai János, a gyár termeltetési osztályvezetője összegezte. — A korábbi évekhez hasonlóan a szezon kezdetén a nyersanyag szedési, átvételi, szállítási ütemezésére kell legjobban figyelnünk. Ebben a kérdésben a mezőgazdasági üzemek támogatása nélkül aligha léphetnénk előbbre. A meleg idő miatt ugyanis a két-három napnál hosszabb ideig prizmában tárolt répa nagymértékben károsodhat. A korábbi évektől eltérően, az idén a répát cukortartalom szerint vesszük át. Az átvételi állomásokon mintavevő berendezéseket állítottunk fel. A méréseket végző holland répalaboratórium kísérletképpen már a tavaly is üzemelt. így a gazdaságokat nem érte váratlanul ez a döntés, érdekükké vált viszont, hogy magas legyen az átadott répa cukortartalma. Egyelőre még gondot okoz az is, hogy az Orosházán 6 millió forint értékben épülő átvételi állomás késik. Arra számítunk, hogy a répa szedése, átvétele, szállítása a későbbiekben sem ütközik nagyobb akadályokba. Ennek feltételeit gondos tervezéssel, átgondolt szerződéskötésekkel teremtették meg. Eddig zömmel azokról a körülményekről volt szó, amelyek részben külső tényezőként tarthatók számon. A hatékony, minél kisebb költségű termelés feladatai azonban a gyár kapuin belül várnak megoldásra. — Már a felkészülés időszakában arra törekedtünk, hogy a fejlesztések a költségek csökkentését eredményezzék. A 24 millió forint beruházásra fordított összeg egyharmada energiatakarékossági célokat szolgál — magyarázza Molnár József osztályvezető. A gyárban az idén a 75 millió forintos nyereség túlteljesítését várják. Ehhez megtettek minden szükséges intézkedést. A legfontosabb feladatok egyike, hogy a répatárolás időtartama alatt minél kisebb legyen a veszteség. Ha a tárolásból adódó veszteséget 0,02 százalékkal csökkentik, akkor 990 ezer forint többletnyereséget érhetnek el. Továbbá, ha 0,1 százalékkal csökkentik a gázfelhasználást, akkor 25 ezer köbmétert takaríthatnak meg. Az üzemi órák számának csökkentését a naponta feldolgozandó répa növelésével - — ez két vagon többletet jelentene — akarják elérni. De százezer forintokban mérhető már az is, ha 0,03 százalékkal csökkentik az úgynevezett technológiai veszteséget. A Sarkadi Cukorgyárban szeptember 21-én reggel gondos előkészítő munka után kezdődött el az üzem történetének 67. szezonja. A gyár körzetében mintegy 8300 hektáron termesztenek répát. Az első mérések arról tanúskodnak, hogy nemcsak a termésátlagok lesznek magasabbak a tavalyinál, de a cukortartalom is meghaladja majd az eddigi értékeket. Egyelőre azonban nagy a szóródás, a répa cukortartalma 12,8 százaléktól 18 százalékig terjed. — Ilyen helyzetben minden gazdaságban arra kell törekedni, hogy a legmagasabb cukortartalmú répa szedését kezdjék meg. A 13 százalékos cukortartalom ugyanis jó idő esetén további 3 százalékkal nőhet. A cukor- tartalom szerinti átvétel egyébként lehetőséget ad arra, hogy mindennap tájékoztassák az üzemeket. Az előzetes számítások szerint az új átvételi forma 15 millió forintos többlet árbevételhez juttatja a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat — hallottuk Mátyási János igazgatótól. Nemcsak kedvező tapasztalatokkal találkozunk. A szárazság miatt például csaknem 20 százalékos a szedési veszteség és a 25—30 fokos meleg sem tesz jót a már kiszedett répának. — Ez azonban nemcsak most van így, hiszen minden évben találkozunk néhárty sajátos jelenséggel. Felkészültünk tehát erre is. Ebben az évben, úgy tűnik, nehezebb lesz a répa cukortartalmának kilúgozása. Ez az időjárás rovására írható. Hangsúlyozom azonban, hogy ezt egyelőre még csak feltételezzük, a feldolgozás első tíz napja után már többet fogunk tudni — mondja He- gyesi László főmérnök. A Sarkadi Cukorgyárban is elsődleges szemponttá vált, hogy hatékonyabb munkával, kis költséggel nyerjék ki a répából á cukrot. Legalábbis erre lehet következtetni a gyár 41 szocialista brigádjának vállalásából. A szállítási, a tárolási és a technológiai veszteség csökkentése jelentős többletbevételhez juttathatja az üzemet. Külön is figyelemre méltó az a törekvés, amelynek valóra váltását követően csökkentik a feldolgozáshoz szükséges importanyagok arányát. Az előbb már felsorolt elképzeléseken túl további lehetőség kínálkozik a költségek energiatakarékossággal történő csökkentésére. Ezt a célt szolgálta a kazánház rekonstrukciója, a bepárló melegítőberendezések felújítása. A vállalásokban tett megtakarítások értéke 11,4 millió forint. Kepenyes János Most jön a neheze! lói haladnak az őszi munkákkal Hidasháton Már régen elmúltak azok az idők, amikor az aratás számított a legnagyobb mezőgazdasági munkának. A gabona betakarítását gyorsan elvégzik a kombájnok, és szinte emberi kéz érintése nélkül jut a magtárakba a kenyérnekvaló. Az őszi napok és az előbb-utóbb beköszöntő rossz időjárás jelentik napjainkban a mező- gazdaságban dolgozók nagy próbatételét. A Hidasháti Állami Gazdaságban most minden erőt bevetettek, hogy kellő időben, és jó minőségben elvégezzék az őszi munkákat. A kedvező időjárás minden percét kihasználják, mert később — az esőzések idején — minden munka sokkal nagyobb erőfeszítést kíván. Befejezték a gazdaságban a lucerna harmadik kaszálását. Az értékes termést 1800 hektárról takarították be. A lucerna nagy része belső fel- használásra kerül, a szarvasmarhatelepen 2500 tonnányit halmoztak fel, jó időre biztosítva ezzel az állatok fehérjedús táplálását. A lucerna egy részéből a gazdaság saját üzemében lisztet készítenek, ez keresett exportcikk. A jövő évi jó termés egyik feltétele a tápanyag-visszapótlás. Az összterület felén. 3500 hektáron már kiszórták a műtrágyát, 800 hektárt pedig szerves trágyáztak. A szerves trágyát az eddigieknél nagyobb mennyiségben használják az idén, mindent kiszórnak, ami a gazdaságban található. Hogy ez gyorsan menjen, széles körben alkalmazzák a robbantásos terítést. Az idei őszön 3000 hektáron kell vetőszántást végezni a gazdaságnak, 2100 hektáron már befejezték a munkát. A szép időben jól haladnak, rövidesen már nem lesz szántatlan terület Hidasháton. Néhány napja megkezdődött a cukorrépa szedése is. Eddig a terület öt százalékáról takarították be a termést, az átlag 400 mázsa körül mozog. Ez megfelel a tervnek, de a cukortartalom, mely 16-—17" százalékos, jobb a vártnál. így összességében a cukorrépa jobban fizet majd a tervezettnél. Erre szükség is van, ugyanis a búza rosszul sikerült, és a gazdaság történetében talán még sohasem volt olyan gyenge a zöldborsótermés, mint az idén. Nem kapott egy csepp esőt sem a kritikus időszakban, ez tette tönkre az idei termést. A veszteséget másutt kell pótolni, már a menynyire lehet. Az egyik ilyen pótlási lehetőség a kukorica, mely jónak ígérkezik. Megkezdték a vetőmagnak való hibrid kukorica törését, és eddig 150 hektár termését takarították be. Az eredmény jobbnak ígérkezik a vártnál. Folytatódik a silózás, melyből eddig 15 ezer tonnányit készítettek és további 6—7000 tonnányi a feladat.
