Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TŰNQCS LAPIfl 1979. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM Nem általában, hanem konkrétan kell agitálni». A nevelés legfontosabb formája a munkahelyi nevelés Ülést tartott a SZOT A munkahelyi nevelő mun­ka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésén a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is részt vett. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszámolójában hangsúlyozta: a vállalati kollektívák csak akkor dol­gozhatnak valóban jól, ha mindenütt építenek a dolgo­zók önbecsülésére és fele­lősségérzetére, a példamuta­tás vonzerejére. A munka­helyi nevelő munkának egyik fontos feladata, hogy segítse több évtizedes helytelen be­idegződések, szokások meg­változtatását. Az előadó nagy hangsúl­lyal emelte ki az anyagi és erkölcsi ösztönzés jelentősé­gét. A bérezésben nagyon gyakori az egyenlősdi, amely fékezi az aktivitást és hamis értékítéleteket alakít ki. Az erkölcsi ösztönzés pedig sok helyütt oklevelekre, külön­féle írásos dicséretekre szű­kül le, noha a dolgozók mil­lióit serkentheti kezdemé­nyezésre, helytállásra a na­pi munka folyamatában ka­pott elismerő vagy éppen el­marasztaló szó. Az anyagi ösztönzésekért nemcsak a fi­zikai, hanem a szellemi mun­katerületeken is rendet kell teremteni. A teljesítménytől elszakadó bérezés, sőt, jutal­mazás a vélemény nélküli, a fejbólogató, a hízelgő embe­reknek, a középszerűségnek kedvez. A szocialista brigádmoz­galom helyzetét elemezve a SZOT titkára rámutatott a jelentős eredményekre, de arról is szólt, hogy a brigád­mozgalom kezelésében még mindig gyakori a formalitás. A szocialista brigádmozga­lom jelentőségével gyakran csupán a kötelező „tisztelet­körre” emlékeztető módon foglalkoznak beszédekben, cikkekben, nyilatkozatokban. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titká­ra is. Győri Imre beszéde Győri Imre, az MSZMP KB titkára bevezetőként hangsúlyozta: politikai mun­kánk fontos kérdését tűzte napirendre ezen az ülésén a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa. A politikai feladatok sorában fokozott szerepe van a tudatformálásnak, a neve­lésnek, amelynek egyik leg­fontosabb színtere és legje­lentősebb formája éppen a munkahelyi nevelés. A többi között hangoztatta, hogy a szakszervezeti nevelő mun­kának is segíteni kell az olyan közhangulat és szem­lélet kialakítását, amely tu­datosan vállalja a szocializ­mus építése során jelentkező átmeneti nehézségek és fe­szültségek feloldását is. Majd így folytatta: — Természetesen ezt a ne­velő munkát — vagy más­szóval politikai agitációt — nem lehet elválasztani az ob­jektív valóságtól, s úgy kell végezni, hogy sehol se mo­zogjon általánosságokban, mert céltalanná válik. Ezért az egész nevelő munkát komplex módon kell értel­mezni és gyakorolni. Nem vá­lasztható el tehát a terme­léstől, a konkrét termelőegy­ségek valóságos problémái­tól, a dolgozókat érintő ke­reseti viszonyoktól, munka­igényektől és az adott üzem, vállalat, állami gazdaság helyzetétől, vezetésétől sem. De a konkrétság nem csak a termelő egységekhez kötött tevékenység, a ma meglevő általános és üzemi problé­mák jó megértését is jelenti. Enélkül nem várható, hogy politikánkat cselekvő módon támogassák. Megítélésünk szerint megnőtt a szerepe a szakszervezeti bizalmiaknak. Nemcsak a jogok jobb gya­korlásában, hanem a környe­zetükre gyakorolt politikai hatásban is. Ezt követően a termelést segítő politikai munka szere­péről szólt. Hangsúlyozta, egész gazdaságunk korszerű­sítésének folyamatát éljük, és ebben érthető módon vezető szerepet játszanak a gazda­sági vezetők, az üzemi párt- szervezetek és szakszerveze­tek. Nagyon lényeges, hogy a vezető gárda jól értse: mi miért történik. Hiszen volta­képpen rajtuk múlik, hogy a dolgozók megértik-e céljain­Befejeződött a jubileumi tudományos tanácskozás A harmadik szekció ülésé- 'í nénteken véget ért a ma- ir—szovjet tudományos és tszaki együttműködés há- % évtizedes jubileuma al- 'ból rendezett ülésszak £ mányos Akadémián, ént Ezrasz Asztrato- i<ftratjan akadémikus rpe^e a neurofiziológia íart-kérdéseiről, majd hie^ijtt a Genetikai 3<lásso hasznosítása a Várt =if0’han című elő- Tt}^zőga^y Tamássy Ist~ a magyar lenetikai tar­talékairól szólva egyebek kö­zött hangoztatta: a népgaz­daság, s ezen belül a terme­lés minden ága megkívánja a termésbiztonságot. Ennek érdekében genetikai és ne- mesítési kutatásainkban kö­zösen együttműködve töre­kedni kell a növények im­munitását meghatározó ge­netikai sajátosságok feltárá­sára is. A Tamássy akadémikus előadását követő hozzászólá­sokkal ért véget a harmadik szekcióülés, s egyúttal befeje­ződött a jubileumi ülésszak kát, mennyiben érzik majd sajátjuknak, és milyen mér­tékben támogatják az előt­tük álló feladatokat, mint például a termékszerkezet­váltás, a minőség, az export- tevékenység javítására irá­nyuló törekvést, a gazdasá­gosabb munkát. Aláhúzta az érdekvédelem és az érdekképviselet nagy jelentőségét is, hiszen nem kevesebbről van szó, mint, hogy a dolgozó ember lehe­tőleg olyan körülmények kö­zé kerüljön, amely megfelel képességeinek, vagy olyan munkát végezzen, amellyel nagyobb hasznot hajt a tár­sadalomnak. A szakszervezetek munka­helyi nevelő tevékenységé­nek a közvetlen gazdasági tennivalóiról szólva kiemel­te: A munkafegyelem javítá­sa, a korszerűbb, szervezet­tebb termelés, az anyaggal, energiával való takaréko­sabb gazdálkodás elképzelhe­tetlen tudati ráhatás, a dol­gozókkal folytatott folyama­tos párbeszéd nélkül. A jobb munkának természetesen a követelményeknek megfelelő vezetői tevékenység az alap- feltétele. A munkahelyi ve­zetésnek minden esetben pá­rosulnia kell a dolgozók sze­mélyes érdeke és a vállalati érdekekben megtestesülő népgazdasági érdek közötti szoros kapcsolat tudatosítá­sával, a felvilágosító, nevelő tevékenységgel. Az anyagi ösztönzéssel együtt a nevelés — vagyis az eszmei-erkölcsi ösztönzés — mozgatója a dol­gozók, a szocialista brigádok aktivitásának. Ügy kell szá­molnunk vele, mint a válla­lati kezdeményezések növek­vő jelentőségű tényezőivel. Győri Imre a továbbiakban arról szólt, hogy az emberek kollektív kapcsolatának — a szocializmusból természete­sen következő demokratiz­mus miatt is — nagy jelen­tősége van. Az üzemi de­mokráciában megnyilvánuló aktivitás formálása, gazdagí­tása; vagyis a nevelés szel­lemi és erkölcsi pluszt je­lent, s ezzel a szakszerveze­tek jelentős mértékben hoz­zájárulhatnak az ország előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági hatékonyság nö­veléséhez. A továbbiakban Győri Im­re gazdasági építőmunkánk jelenlegi helyzetéről beszélt. Hangsúlyozva, hogy az idei népgazdasági terv eredmé­nyeinek sok mutatója meg­egyezik az év elején kitűzött célokkal. A népgazdaság egyensúlyi helyzete a nem­zetközi kereskedelmi és fi­zetési mérleg azonban még nem a tervnek megfelelően alakul. A helyzet javításá­ban az okos gazdaságpoliti­kai agitációnak megközelítő­en akkora szerepe van, mint az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején, ami­kor a szocialista mezőgazda­ságot megteremtettük. Ha­sonló intenzitással, meggyő­ződéssel és cselekvő szán­dékkal kell munkálkodnunk ma is céljaink valóra váltá­sáért — mondotta felszólalá­sának befejező részében Győ­ri Imre. A második napirendi pont­ként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT két ülése között végzett mun­káról számolt be. Szovjet kulturális küldöttség Pozsgay Imre kulturális miniszter meghívására pén­teken Jurij Barabásnak, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere első helyettesének vezetésével szovjet kulturá­lis küldöttség érkezett ha­zánkba. A magyar—szovjet kulturális együttműködés időszerű kérdéseiről tárgya­ló delegáció fogadtatásán ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete is. A Villamosszigetelő- és Műanyaggyárban olyan hőre zsugo­rodó műanyag csövek és idomok gyártásának, bevezetésén dolgoznak, amelyeket különféle iparágak általános szigetelő- és burkolóanyagként használhatnak fel. A kísérleti gyártás és a jövő évben kezdődő sorozatgyártás egyik technológiai feltételét a nemrég üzembe helyezett szovjet gyártmányú elektrongyorsító biztosítja. Ezzel a berendezéssel besugárzás­sal módosítják a polietilén csövek anyagszerkezetét (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Holnap: ünnepi nagygyűlés Battonyán Több ezer fiatalt várnak a rendező szervek szeptember 23-án, vasárnap Battonyára, ahol — a nagyközség felsza­badulásának 35. évfordulója alkalmából, a magyar—szov­jet barátság jegyében — megrendezik az Aranyjelvé­nyesek az olimpiára tömeg­sportakció részvevőinek or­szágos találkozóját. A találkozón — amelyet Battonyán, a felszabadulási évforduló jegyében számos esemény, rendezvény előzött meg az elmúlt hetekben — a részvevők délelőtt fél li­kőr a hála és az emlékezés virágait helyezik el a szov­jet hősök sírkertjében. Ez­után 11 órakor a Felszaba­dulás téren Duna Mihály, a KISZ Békés megyei bizott­ságának első titkára köszönti az ünnepi nagygyűlésen meg­jelenteket, majd Púja Fri­gyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Battonya ország- gyűlési képviselője mond be­szédet. Délután a tömeg­sportversenyt, és a Bojtorján együttes műsorát követően kerül sor a Magyar—Szov­jet Barátság Sportkómbinát átadására. A társadalmi ösz- szefogással épült létesítmény avatásán Buda István ál­lamtitkár, az QTSH elnöke mond beszédet. A program tomabemutatóval és sport­versenyekkel folytatódik; lesz kerékpáros és futóverseny, bajnoki labdarúgó-mérkőzés, majd este a művelődési köz­pontban az állami Erkel Fe­renc együttes ad műsort. Készülnek a magyar űrhajósjelöltek Alekszej Leonov, a szov­jet űrhajósképző központ pa­rancsnokhelyettese a ma­gyar űrhajósjelöltek csillag­városi kiképzésének felelőse, a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában el­mondta, hogy a leendő ma­gyar űrhajósok — az Inter- kozmosz-programban részt vevő szocialista országok más képviselőivel együtt — Csillagvárosban sikeresen befejezték az általános koz­mikus program elméleti kér­déseivel foglalkozó tanfolya­mot. A magyar fiúk — szovjet kollégáikkal együtt — a köz­pont korszerűen felszerelt és berendezett kiképzőhelyisé­geiben sajátítják el a köny- nyűnek egyáltalán nem mondható mesterségüket. A magyar jelöltek főleg a koz­mikus vizuális megfigyelé­sek és az orbitális fényké­pezés „tantárgyai” iránt mu­tatnak nagy érdeklődést. A valódi repülés során ugyan­is egész sor tudományos kí­sérletet kell majd elvégez­niük. Oktatóik és kollégáik sze­rint a magyar űrhajósjelöl­tek szakmailag igen ráter­mettek, különösen kiemelke­dő repülési technikájuk, amit jelenleg is állandóan tökéletesítenek — jelentet­te ki Alekszej Leonov. Szolidaritási rendezvények Az ország egész területén egymást követik a szolidari­tási rendezvények, kiállítá­sok, baráti estek, bizonyítva, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság által meghirdetett, s augusztus 30-án a salgó­tarjáni nagygyűléssel meg­kezdődött akciósorozat szé­les körű. Társadalmi vissz­hangra talált. A felhíváshoz az elmúlt hetekben üzemek, termelőszövetkezetek, isko­lák, művészeti együttesek, valamint lakóhelyi közössé­gek csatlakoztak. A Magyar Szolidaritási Bizottság Belg­rad rakparti székházába na­ponta táviratok, levelek szá­zai érkeznek, amelyek a kö­zösen megfogalmazott, az akciósorozat rendezvényein elfogadott állásfoglalásokat tartalmazzák. A táviratok és a levelek is bizonyítják — hangsúlyozták az MTI mun­katársának a Magyar Szo­lidaritási Bizottságnál —, hogy népünk cselekvőén tá­mogatja az apartheid, a faji megkülönböztetés ellen har­coló népeket, pálcát törve a nemzetközi imperializmus agressziója, más ország bel- ügyeibe történő beavatkozá­si manőverei fölött. Az ál­lásfoglalások elítélik az új­gyarmatosítást, a szovjetel- lenességet, a békét veszé­lyeztető fegyverkezési ver­senyt. Tiszafüred nagyközség szolidaritási nagygyűlésének résztvevői egyebek között így fogalmazták meg. véle­ményüket : ,,... szolidaritá­sunkat fejezzük ki az impe­rialista, fasiszta elnyomás alatt sínylődő, a felszabadu­lásukért küzdő és a szocia­lista fejlődést választó né­pekkel, támogatjuk igazsá­gos harcukat”. A táviratok és az akciók állásfoglalásairól a Magyar Szolidaritási Bizottság tit­kárságához érkező hírek mellett szaporodnak a dolgo­zó kollektívák önkéntes be­fizetései, felajánlásai is, még nagyobb nyomatékot adva a szavaknak. A kiskereskedők országos szervezete például a napokban nyújtotta át az MSZB alapjára egymillió forintos támogatását. A hagyományossá vált őszi akciósorozat nagy len­dülettel indul tehát — er­ről tanúskodnak a budapesti, a megyei népfrontbizottsá­gok már megtartott rendez­vényei és a következő hetek­re szóló tervei is. NDK küldöttség látogatása Gyulán A Békés megyében tartóz­kodó NDK-beli szorb nemze­tiségi szövetség — Domo­wina — küldöttsége csütör­tökön Gyulán is látogatást tett. A Jan Handrik másod­titkár vezette küldöttséget a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének székhazában Szilágyi Péter. főtitkár tájékoztatta a nem­zetiségi-politikai munkájuk­ról, a szövetség V. kongresz- szusa óta eltelt időszak ten­nivalóiról. A szövetségben tett látogatás után a kül­döttség Elekre és Méhkerék­re látogatott, ahol szemé­lyesen is meggyőződhettek a román nemzetiségű lakosság élet- és munkakörülményei­ről, anyanyelvi kultúrájuk ápolásának lehetőségeiről. A tegnapi napot a Domo­wina küldöttsége Mezőhe­gyesen és Battonyán töltöt­te. A vendégeket tegnap fo­gadta Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára és Nagy János, a Bé­kés megyei Tanács elnökhe­lyettese is.

Next

/
Thumbnails
Contents