Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ( NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Megyei kommunista sportaktlva Békéscsabán A teslnevelés és a sport fejlesztése társadalmi ügy Pártmunkások, tanácsi és sportvezetők, élsportolók, tömegszervezeti vezetők és vállalatok képviselői tartot­tak tegnap délután tanácskozást Békéscsabán az úttörő- és ifjúsági házban. Áz első alkalommal megrendezett megyei kommunista sportaktíván részt vett Tibor Ta­más, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. A közel 300, a testnevelési és sportmozgalom szerve­zéséért és irányításáért munkálkodó résztvevő jelenlété­ben dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályve­zetője nyitotta meg az aktívát, vázolva a tanácskozás célját. Ezután Szabó Miklós, a megyei pártbizottság tit­kára mondott beszédet. Szabó Miklós beszéde Az előadó bevezetőjében megállapította: a Politikai Bizottság a testnevelés és sportmozgalom feladatairól 1967-ben hozott alaphatáro­zatot. Legutóbb 1979. március 27- én tekintette át a testnevelés és sport helyzetét, a megtett utat. A határozat aláhúzza és kimondja azt a nagyon lé­nyeges felismerést, hogy a testnevelés és sport fontos társadalompolitikai ügy. A megyei vezető pártszer­vek nagy jelentőséget tulaj­donítanak a sport és a test­nevelés ügyének. Ennek egyik bizonyítéka a mai kommunista sportaktíva ösz- szehívása, melyhez hasonló eddig megyénkben nem volt. A feladatokat részletezve elmondta, hogy a testnevelés és sportmozgalom fejlődésé­nek kulcskérdése az iskolai testnevelés és sport ügyének sorsa. A sport egyetlen terü­letén sem áll olyan élesen ellentmondásban a létező va­lóság és a kívánatos szint, mint éppen az iskolai testne­velés és a megyei sportmoz­galom kapcsolata, szerves egymásra épültsége. A felismerés, az egyetértés szintjéig eljutottak iskoláink vezetői a fizikai nevelés, a sport fontosságát illetően. Mindez azonban nem elég — több konkrét tettre van szükség. Fel kell ismerni, hogy a tantestületeké, az is­kolavezetésé a felelősség — a testnevelés és a sport az iskola össztevékenységének fontos része kell legyen. Az pedig más hozzáállást, új ér­tékrendet követel az igazga­tók — a tantestületeink ré­széről. Minden szinten több aktí­vára, közreműködőre van szükség — az ösztönösség korszaka a sportéletben, le­gyen szó minőségi vagy tö­megsportról — örökre lejárt. Minden érdekeltet éppen ezért sokoldalú és felelős gon­dolkodásra és cselekvésre szólítunk fel az ifjúság test­nevelése érdekében. A tennivalók többsége olyan, hogy sikert csak több szerv szoros együttműködése hozhat. Nem volna helyes, ha csak az iskolákban ta­pasztalt szemléleti hiányossá­gokat említenénk. Akad ugyanis söprögetni való a szülők és a tanulók háza tá­ján is. Ma még sok család­ban az a fontos, milyen a bizonyítvány. Az már sokkal kevésbé okoz gondot, hogy a gyerek fizikailag nem kellő­en felkészült, rossz a testtar­tása. A megyei pártbizottság tit­kára ezután egy másik fon­tos területtel foglalkozott: — Békés megyében a tö­megsportnak hagyományai vannak. S a lakosság jelen­legi igényeinek kielégítését a sportszervek és a tömeg­szervezetek által rendezett helyi és megyei akciók biz­tosítják. Azonban ezek a ha­gyományosan megszokott ver­senyek lassan már ma sem lesznek elégségesek — a kü­lönböző spartakiádok és ak­ciók hagyományosságuk elle­nére sem váltak igazán nagy tömegek kedvelt sportolásai­nak színtereivé. A további előrelépés, az eredményesség növelése szempontjából kiemelt he­lyen kell foglalkozni az Ed­zett Ifjúságért mozgalom szé­lesítésével. Megyénkben is számtalan kiaknázatlan lehetőség kínál­kozik a tömegsport bázisai­nak további szélesítésére. Egyebek között ilyen a ter­mészetjárás és a turizmus, amelyre megyénk természeti adottságai jó lehetőséget kí­nálnak. Hasonló a megye ter­mészeti vizeinek és uszodái­nak jobb kihasználása, az úszás és a vízi sportok töme­ges szervezésére, valamint a lakótelepeken élő dolgozók, a lakossági, a családi tested­zés különböző formáinak el­terjesztése. Új és kedvező vonása lehet a tömegsportéletnek 1980-tól a szakszervezetek szervezésé­ben induló munkahelyi olim­pia — mely elsősorban a dolgozó fiataloknak nyújt majd további sportolási al­kalmat. ■Sajnálatos, hogy sportegye- sületeink nagy többsége nem vagy nem kellően foglalkozik a tömegsporttal. Ismerve megyénk sportegyesületeinek helyét az élsport- és a ver­senysportban, egyértelmíű a megállapítás, hogy döntő és elsődleges feladatunk van a tömegsportmozgalom szerve­zésében, a testedzési alkal­mak megteremtésében. Kérjük, és elvárjuk, hogy a jövőben a tömegszerveze­tek erőfeszítései meljé meg­felelően felzárkózzanak az egyesületek, a sportmozgal­mat irányító állami szervek, a különböző szintű gazdasági szervek és szervezetek veze­tői is. Ami a versenysportot ille­ti, jó néhány sportágban csapataink és versenyzőink az országos élvonalban sze­repelnek. A közvetlen után­pótlást jelentő második vo­nalban, az ifjúsági és serdü­lőterületen is vannak ered­mények. Országosan és nem­zetközileg is elismert a Bé­késcsabai Előre Spartacus tomaszakosztálya. Eredmé­nyes nevelő- és szakmai munka folyik a Szalvai SE cselgáncsszakosztályában — egyre eredményesebben dol­goznak a békési ökölvívók. (Folytatás a 8. oldalon) Folytatódott a tudományos ülésszak az Akadémián Magyarországon az ismert kőolajvagyon 7 százalékát, a földgázkincs 5 százalékát és a szénvagyon 1 százalékát vesszük igénybe éves átlag­ban. Ezek az adatok is köz­vetlenül utalnak arra, hogy elkerülhetetlen a felhasznált energiahordozók szerkezeté­nek átalakítása — hangoz­tatta Lévai András akadémi­kus csütörtökön, a magyar— szovjet tudományos, műszaki együttműködés három évti­zedes jubileuma alkalmából a Magyar Tudományos Aka­démián megrendezett tudo­mányos ülésen. Lévai András a hazai ener­getika különleges feladatairól tartott előadásában egyebek között rámutatott: ellentét­ben a nemzetközi tendenci­ákkal, amelyek ma már a szénhidrogének százalékos arányának csökkenését jel­zik, nálunk ez az arány még növekvőben van, és csak 1980 körül fogja a maximális ér­téket, a körülbelül 62—63 százalékos nagyságrendet el­érni. A Szovjetunió segítsége nélkül energetikailag képte­lenek lennénk saját lábun­kon állni. De ebből automa­tikusan adódik az a kötele­zettségünk, hogy mind az on­nan beszerzett, mind a saját energiaforrásokkal az eddigi­nél sokkal jobban kell gaz­dálkodnunk. Lévai András előadása után magyar és szovjet szakembe­rek szólaltak fel a vitában. Vetik az őszi káposztarepcét Gyomán, a Körösi Állami Gaz­daságban. 320 hektáron a mag már a földben vaa Most a 10 hektáros kísérleti parcellákat rója a vetőgép Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács tudomá­sul vette az egészségügyi miniszter és a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke je­lentését a népesedési helyzet alakulásáról és a népesedés- politikai határozat alapján tett intézkedések hatásáról. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, va­lamint az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet alkotott a kutatási- fejlesztési-termelési egyesü­lések, valamint a kutatási- fejlesztési-termelési társasá­gok létrehozásának és műkö­désének szabályairól. A Minisztertanács elfogad­ta a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa elnö­kének beszámolóját a fo­gyasztási szövetkezeteknek az V. ötéves tervben eddig vég­zett tevékenységéről. A kor­mány elismerően állapította meg, hogy a fogyasztási szö­vetkezetek és a szövetkezeti vállalatok fontos szerepet töltenek be a lakosság áruel­látásában, a lakásépítésben, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokban, eredmé­nyesen hozzájárulnak a me­zőgazdaság, főként a háztáji és a kisegítő gazdaságok ter­melésének fejlesztéséhez, az exportfeladatok megoldásá­hoz. A Minisztertanács ez­után egyéb ügyeket tárgyalt. (Kommentárjaink a 3. ol­dalon.) Három vállalat együttes vállalása Kereskedők, öntők, vasutasok, vetőmagüzemiek versenyben Lapunk keddi számában tu­dósítottunk arról, hogy a dé- vaványai, illetve szeghalmi ÁFÉSZ kollektívái a kong­resszusi munkaversenyhez csatlakozva első helyen vál­lalták a választékbővítést, és a fogyasztói igények jobb ki­elégítését. Ez alkalommal ar­ról számolhatunk be, hogy három vállalatunk közös munkaverseny-felajánlásban vállalkozott az áruellátás ja­vítására. Ez a három vállalat — a Békéscsabai Konzervgyár, az Élelmiszer-nagykereskedel­mi Vállalat, valamint az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat — szocialista bri­gádjainak kezdeményezésére együttesen törekszik az üzle­tek áruskálájának kiegészíté­sére, hogy a vásárló igényei­nek, ízlésének megfelelően válogathasson konzervek, gyümölcs ivólék és a megyé­ben előállított száraztészták között. Az áruszállítás gyorsításá­ra a konzervgyár termékeit közvetlenül juttatja az üzle­tekbe, megrendelőinek pedig folyamatos információt ad a vásárolható termékek köré­ről. Külön figyelemre méltó a szeptember közepén aláírt szerződésben az, hogy az együttműködésben résztve­vők hosszú távra vállaltak kötelezettséget az üzletek tel­jes ellátására. Az Alföldi Kőolaj- és Gáz­ipari Gépgyár orosházi szo­cialista brigádjainak vezetői még augusztus közepén dön­töttek arról, hogy csatlakoz­nak a versenyhez. A ver­senyben a brigádok többsége anyag- és energiatakarékos­ság révén első helyen a költ­ségek csökkentését vállalta, a forgácsolóüzemi brigádok tagjai egyénenként az év ele­ji vállalásokhoz képest to­vábbi nyolc óra társadalmi munkát ajánlottak fel, három brigád az üzemből pedig el­határozta: az új szakmunká­sokat szárnya alá veszi, s ga­rantálja, hogy azok három hónapi munka után elérik a 100 százalékos teljesítményt. A gyár öntödei kollektívái a második félévben 50 ton­nával teljesítik túl az első félévben elért eredményt, s a munka biztonságát úgy fo­kozzák, hogy közben 20 szá­zalékkal csökkentik a véd- eszköz-felhasználást. A mű­szaki osztály a tmk-val együtt ugyancsak anyag- és ener­giamegtakarítást vállalt, az­zal fűszerezve, hogy a még javítható készülékek felújí­tása mellett kikutatják a gaz­daságtalan termékek előállí­tásával jelentkező vesztesé­gek okait. A kereskedelem és az ipar szocialista brigádjai mellett nem maradnak el a mező- gazdaságban dolgozó ver­senykollektívák sem. Csak példaként említjük, hogy a Hidasháti Á. G. vetőmag­üzemének Achim L. And­rás brigádja pótvállalásában az eredetileg tervezett szep­tember 15. helyett már szep­tember elejére befejezte a gabona és az egyéb vetőmag­vak feldolgozását, s így a hibrid 'kukorica fogadására az üzemet már augusztus végé­re előkészítette. Ugyancsak a kongresszusi versenyhez csat­lakozva ajánlották fel, hogy az alapanyag-biztosítástól és a terméstől függően az ere­detileg tervezett 400 vagon­nal szemben az idei hibrid kukoricából 450 vagon fém­zárolt vetőmagot készítenek ki. Ez 6 millió forinttal nö­veli a várt termelési érté­ket. A mezőhegyesi vasútállo­más kollektívája is csatlako­zott az MSZMP XII. kong­resszusa, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulójára meghirdetett mun- kaverseny-mozgalomhoz. A mezőhegyesi vasutasok célul tűzték maguk elé a tolatások ésszerűbb megszervezését, az ezzel kapcsolatos üzemanyag­felhasználás csökkentését. Az áruszállítási eszközök jobb kihasználásával, a kocsitar­tózkodási idő rövidítésével, a kocsikihasználási norma 99 százalékos teljesítését szeret­nék elérni. Az idegen kocsik tartózkodási idejének 23,5 órára való csökkentését is célul tűzték a 24,3 óráról.

Next

/
Thumbnails
Contents