Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
1979. szeptember 16., vasárnap NÉPÚJSÁG Hétvége Gustave Eiffel alkotása Jó üzlet a kilencvenóves torony 1887. januárjában kezdődtek el a munkák a Mars mezőn. Általában úgy tudják, hogy a tornyot a párizsi világkiállításra építették, mások azt mondják, hogy a francia forradalom 100. évfordulójára konstruálta Gustave Eiffel. Mind a kettő igaz — a torony 90 évvel ezelőtt, 1889-ben lett kész. Nemcsak Párizst foglalkozta a terv, hogy egy ezer láb magas épület készüljön; mérnökök százai tépelődtek Angliában, az Egyesült Államokban, hogy a technika dicsőségét, országuk nagyságát eképpen hirdessék. 1885-ben hirdetett pályázatot a francia közmunkaügyi miniszter, amelyre 700 terv érkezett be. Ebből 18 minősült elfogadhatónak, de a legalaposabb és legésszerűbb Eiffelé volt. Ezt is fogadták el. A tervek szerint a torony alapja 125 m széles, magassága 300 méter lett volna, s a költségek egymillió ötszázezer frankra rúgtak. Mivel Eiffel maga fizette az építkezést, a szerződés szerint 20 esztendeig jogosult volt a torony jövedelmére. (Akkor úgy vélték, hogy 1910-ben le fogják bontani az építményt.) A „hídember” története Eiffel igen elismert mérnöknek számított korában, 1832. decemberében született, Dijonban. Apja tekintélyes szőnyegszövő dinasztia sarja volt, aki Napóleon lovasvadászai között is szolgált, s a császár bukása után Kölnbe emigrált. Eiffel a középiskolában filozófiát és matematikát tanult, majd egy kazánkovács és gőzgépgyártó üzembe szegődött. Később egy vasúttársaság alkalmazásában állt, s 26 éves korában egy hat pilléren álló 500 méteres viaduktot tervezett. Miután megtervezett egy templomot, több pályaudvart (többek között a budapesti Nyugatit), számos üzemet, áruházat és vásárcsarnokot, s közben 42 hidat is felépített, elnevezték „hídember- nek”. Beutazta a világot, épített Oroszországtól Peruig. Tervei alapján készült a nizzai obszervatórium és a New York-i Szabadságszobor vasszerkezete. <**■> Egykori francia karikatúra a toronyról és alkotójáról A torony igen gyorsan épült, 1888. áprilisában már állott a négy pilon, a párizsiak nagy része meg ször- nyülködött: micsoda borzalmas látvány, mondták — e szörnyű monstrum tönkreteszi Párizs látképét. De a torony csak növekedett, s 1889. nyarán el is készült. A tervezett összeg többszörösébe került, pontosan 7 millió 299 401 frank és 31 centimes- be. Magassága 302 méter 755 milliméter, súlya 7 ezer tonna, a szegecsek száma 1 050 846 és 1710 lépcsőfoka van. Megnyitásának évében 1 896 967 látogatója volt. A mai napig is működik a hidraulikus lift, amely a II. emelettől a torony legfelső szintjére viszi fel a látogatókat. Bevételek, kiadások Csakhogy a toronnyal egy ideje gondok vannak. Nem bontották le, mint ahogy tervezték, és húsz év eltelte után Gustave Eiffel — aki egyébként a torony III. emeletén lakott — ócskavasáron eladta Párizs városának. Közben meg is nőtt a torony, és súlyosabb is lett, a csúcsán található a 165 tonna súlyú rádióadó, tévéadó, egy rendőrségi állomás és egy tűzoltó-jelzőberendezés. Csakhogy a torony fenntartására egyre több pénzt kell fordítani. A teljes helyreállításra mintegy 10 millió francia frankra lenne szükség — csupán a hidraulikus óriáslift cseréje 35 milliót tenne ki. Arról nincs szó, hogy az Eiffel-tornyot működtető társaság ráfizetne. 1978. december végéig 84 780 000 látogatója volt a toronynak. Az üzemeltető társaság szerződése ez év végén lejár. A városi vezetés úgy véli, hogy a társaság idáig is szép pénzt keresett, az sem lenne baj, ha a jövőben Párizs venné gondjaiba az építményt. A társaság ugyanis csak akkor hajlandó a költséges rekonstrukciós munkát elvégezni, ha a magisztrátus további 30 évvel meghosszabbítaná a bérleti szerződést. Való igaz, hogy a torony jövedelmező, de a karbantartási munkák hihetetlenül magas összegeket emésztenek fel. Csak példaképp: egyedül a torony festéséhez 50 tonna anyagra van szükség. Viharos életrajz Amikor megnyitották, hatalmas ünnepséget rendeztek, amelyen a kor hírességei vettek részt; az akkori perzsa sah, a spanyol trón- követelő, a sziámi király, Edison és Buffalo Bill. Voltak, akik alpinista felszereléssel kívülről mászták meg a tornyot, s volt 1923-ban egy látogató, aki kerékpárral jött le a lépcsőkön. 1945-ben egy pilóta elrepült a pilonok között. S akik még lejöttek? Az öngyilkosok száma meghaladja a 400-at, közülük egyetlen egy nő élte túl a halálos ugrást. A torony egyébként bevonult az irodalomba, filmművészetbe, olyan művészek dicsőítették, mint Cocteau, Apollinaire, Breton, lefestette Chagall, s csaknem valamennyi modern francia festő. Több film is készült, amelynek főszereplője a torony volt, s ma is játszanak egy darabot Párizsban, a „Gyilkos Eiffel-torony” címmel. Az alkotó Gustave Eiffel miután megnyerte a toronycsatát, belebonyolódott a Panama-csatorna építkezésbe, s azután szinte már semmit nem alkotott. 71 éves korában egy meteorológiai állomást helyezett el a torony tetején és kísérletezett egy különleges repülőgéppel is. 79 éves korában hunyt el, 1923-ban. Schiffer Ferenc lg; kezdődött az építkezés Filatéliai hírek Kistermelők — kiskertek Gyümölcsfáink formaalakítása A Békéscsabai Városi Bélyeggyűjtő Kör vezetősége értesíti a tagságot, hogy szeptember 16-án, 23-án és 30-án lesznek a következő újdonságokra befizetési napok: régi pénzek sorozat 15,— Ft, Sárvár 40 filléres, a bélyegnapi blokkra egyelőre nincs intézkedés. Ha még valamire lesz, úgy azt a befizetés alkalmával meg fogják tudni. Kéri a kör vezetősége a második félévi tagdíjak rendezését is. A Filatéliai Szemle olvasóinak szavazata döntötte el, hogy az 1978-ban kiadott magyar bélyegek közül melyik nyeri el az „ÉV legszebb bélyege” címet. A legtöbb szavazatot a koronázási jelvényeket bemutató bélyegblokk kapta meg, amelyet annak emlékére adott ki a posta, hogy ezek a történelmi ereklyék ismét visszakerültek hazánkba. A blokk tervezője Légrády Sándor, aki a bélyegnapon, szeptember 15-én vette át az őt megillető vándordíját. A Filatéliai Szemle szeptemberi száma részletes beszámolót ad, és közli a nyerteseknek kisorsolt nyereményeket is. Alkalmi bélyegzések; Fóti ősz, Fót, szept. 1. és okt. 31. között, Tiszai Erőmű népgazdasági átadása, Leninváros, szeptember 7., Honvéd bélyeggyűjtő kör, Tápiószecső, szeptember 29., Várünnepség és ifjúsági találkozó, szeptember 30., A Magyar Rádió XIII. futó-kocogó napja, Hódmezővásárhely és Komárom, Zumstein 1980. bélyegkatalógus legújabb kiadása is megjelent. A két kötetben Európa összes bélyegeit megtalálja az olvasó, és a képek mellett ott vannak az adatok is. Továbbá megtalálja az olvasó svájci frankban a bélyegek jelenlegi értékelését is. A magyar bélyegek ára az elmúlt évhez képest mérsékelten emelkedett. A keresett kis példányszámú bélyegeink ára átlagosan 10 százalékkal nőtt, viszont igen jelentős az áremelkedés a vágott bélyegeinknél. A klasszikus bélyegeknél igen jelentős az áremelkedés a tavalyihoz képest. Néhányat közlünk; (zárójelben a tavalyi jegyzés) 1871. Kőnyomatos 3 kr. 1700 (1600), 1931. Zeppelin 180 (160), 1932. Nagy Madonna 550 (500), 1951. 80 éves blokk 200 (165), lila blokkpár 1500 (1400). Az újabbakból is közlünk néhányat; Szent István blokk 48 (45), Bethlen blokkpár 38 (35), Sas 30 (25), Lánchíd 1. és 11. blokk 175 (160), ötéves Tersor 1. 275 (250), 1977. évi Duna blokk 11 (9.75) vágva 250 ft (150 ft) stb. Vas Tibor Minden kertészkedő, ha csak egy gyümölcsfája is van a kertben, azon fáradozik, hogy minél több, szebb és évről évre egyenletesebb termés érlelődjön a fán. Ennek eléréséhez az ápolási munkák egész sorát kell elvégezni. A gondozás eredményét fokozhatjuk aprónak látszó, de igen hatásos termesztéstechnikai beavatkozásokkal is. Ezek egyike a gyümölcsfák hajtásainak lekötö- zése. Miért kell? A lekötözés műveletével mechanikai úton tudunk hatni a fák élettani folyamataira. A hajtások helyzetének megváltoztatásával fokozni lehet a felvehető tápanyagok érvényesülését oly módon, hogy egyidejűleg csökkentjük a növekedést és fokozzuk a termőrészek berakodásának arányát. A még nem. termő fiatal fák koronaalakításában is nagy Sterepe van a hajtások lekötözésének, mert ezzel a tevékenységünkkel előbbre hozhatjuk a fák termőre fordulását is. A lekötözés tulajdonképpen metszést pótló eljárás. A kellő időben és helyesen lekötözött hajtások úgy fejlődnek, hogy a szokásos metszést akár el is hagyhatjuk az ápolási munkák sorából. Mikor kell? A lekötözésnek a tavaszi időszakban a legkedvezőbbek a feltételei. A vesz- szők nedvkeringése intenzívvé vált, a hajtások képződése pedig az erőteljes növekedési szakaszba érkezett. A lekötözés sikere függ a napszakoktól is. Különösen akkor fontos az időpont megválasztása, ha ebben az időszakban kevés csapadék hullott. Ezért a szárazabb tavaszi időjárás esetén legjobb, ha a hajtásokat a reggeli órákban kötözzük le. Ekkor még nem száradt le a vesz- szőkről és hajtásokról a reggeli harmat, ezért sokkal rugalmasabbak, mint napközben. Hogyan kell? A hajtáslekötözés mértéke mindig a fajták növekedési erélyétől függ elsősorban. Az erős növekedésűek hajtásait enyhébben, a gyenge növekedésűekét pedig a vízszinteshez közelebb kötözzük le. (A házikertben megtalálható elterjedtebb fajták közül a Starkingot 45 fokos, a Jonatánt 30 fokos szögben, a Gol- dent pedig ennél kisebb értékű szögben érdemes lekötözni.) A vízszintesre lekötözött hajtásokon és a leível- teken sok termőrész képződik, de ennél az eljárásnál az alapi részből újabbak törnek elő. Ezeket rendszeresen kurtítani szükséges, hogy rajtuk is termőrészek fejlődjenek. A hajtások lekötözéséhez mindig úgy lássunk hozzá, hogy előbb a rögzítő huzalhoz, karóhoz esetleg a fa törzséhez kössük a kötőanyagot. Csak ezután kerüljön sor a hajtásokra. Egyik kezünkkel húzzuk az alapi részét ahhoz a gallyhoz vagy ághoz, amelyből előtört, másik kezünkkel pedig óvhtosan hajtsuk le. Ha kemény, merev volna, akkor a csúcstól az alapi rész felé haladva, egyenlő részenként kissé ropogtassuk meg. Így elkerüljük, hogy esetleg eltörjön. (Az idén képződött hajtásoknál erre nincs szükség, mert azok még nem fá- sodtak meg.) A kötés ne legyen túl szoros, mert a hajtások fejlődésének előrehaladtával könnyen belevágódhat a háncsszövetbe, ez pedig zavarokat idéz elő a tápanyagforgalomban. A kötés fölötti hajtásrészben kedvezőtlenül sok tápanyag halmozódik föl, és ennek eredménye, hogy az alapi részen gyengébben fejlődik majd, mint a kötés fölött. A kötés és csúcs közötti részen fejlődő gyümölcsök súlyát pedig így nem képes majd megtartani, és egy kisebb szél is könnyedén letörheti, tehát odavész minden fáradozásunk. Mivel kell? Jó erre a célra a háztartásban használatos zsineg, a különböző műanyag huzal, vagy az erre a célra gyártott fóliacsík is. A fólia előnye a többivel szemben, hogy rugalmas, és a növekedés előrehaladtával követi a hajtások vastagodását, így nem vágódik bele a háncsszövetbe. A kötözőanyagot mindig úgy helyezzük el a hajtásokon, hogy az alapi rész alsó harmadára kerüljenek. Ha följebb kötjük, akkor a hajtások ívszerűen meghajlanak, ami nem kedvező. (Az ívelés is használatos lekötözési megoldás, de bonyolult és több szakértelmet igényel). Ha a kötözőanyag vékony, akkor mindenképpen tegyünk a hajtásra vagy vesszőre egy „pólyát”. Ezt készíthetjük használt zsákvászonból, hulladék gumiból, ami megvédi a hajtásokat a kötözőanyag okozta sérülésektől. A kötéseket rendszeresen ellenőrizzük és a meglazultakat igazítsuk meg. fa eredmény! A hajtáslekötözéssel elérhetjük, hogy a metszés fáradtságos munkájától megszabadulunk. Igaz, nem véglegesen, mert a fák ifjításá- ról a kötözés esetén is szükséges a koronafejlődés előrehaladtával gondoskodni. Sőt az idősebb fákon, ahol a fa életritmusából adódóan a termőrészek képződése lép előtérbe. Ekkor már a lelógó részeket kell kötözni, de azt már nem le, hanem föl, nehogy a termés súlya alatt lehasadjanak. A lekötözéssel nemcsak egyenletesebb termést szüretelhetünk fáinkról, de a jobb tápanyag-hasznosulás révén a fa kondíciója is kedvezőbb lesz. Ezáltal, a kór- és károkozók is kevésbé veszélyeztetik a jövendő termést. Kedvezőbbé válik a korona fényellátottsága, több és szebb gyümölcs érlelődik majd fáinkon. Érdemes, tehát a hajtáslekötözéssel „bíbelődni”! Gazsó Csongor HUMOR Két barátnő beszélget: — Szereted őt? — Nehéz lenne megmondani. Még nem tudom, hogy mennyit keres. * * * — Kisasszony mit mondana, ha megkérném a kezét? — Még nem tudom, de semmi esetre sem utasítanám el. * * * — Igaz, hogy két szerelmed van? — Nem igaz. Az egyik a férjem. * * * — A szomszédom egy különc ... — Miért? — A konyhában tartja a szobanövényeket! * * * A feleség mondja a férjnek: — Születésnapi meglepetést akarok neked készíteni. Mondd meg, hogy milyen nyakkendőszín tetszik neked a legjobban? * * * Egy részeg férfi így sóhajt fel: — Miért van a világon annyi pénz? Miért? És ha már van, akkor miért nincs? * * * — Mit gondolsz, itt a városban is fenntartsam az ismeretséget ezzel a férfival? Hiszen üdülőhelyen találkoztunk, s alig ismerem? — De hiszen megkérte a kezedet és te igent mondtál. — Igen, de semmi egyéb nem történt. * * * Egy hölgy belép az üzletbe, hogy osztrigát vásároljon. — Milyen osztrigát parancsol, asszonyom: kicsit vagy nagyot? A hölgy elgondolkodik, azután bizonytalanul így felel: — A férjem általában harmincnyolcas méretű gallért szokott hordani... * * * A házaspár ebéd közben veszekszik: — Már megint nem ízlik az ebéd — mondja felháborodottan az asszony. — Meddig tűröm még ezt az örökös kötekedést, szemrehányást! Bezzeg azelőtt, mielőtt a feleséged lettem, égre-föld- re esküdöztél, hogy meghalni is hajlandó volnál értem! — Valóban? — Ezerszer is elismételted! — Nos — mondja a férj fájdalmas sóhajjal és keresztet vet —: akkor kénytelen vagyok megenni ezt a sültet! * * * — Két hosszú hónapon keresztül nem tudod eldönteni, hogy milyen kocsit vásárolj! Nekem pedig már három nappal megismerkedésünk után megkérted a kezemet! — Tudod, Elza, az autóvásárlás komoly dolog!
