Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
1979. szeptember 16., vasárnap o INTERPLHYEXPO a BNV-n Biztonságos ellátás — ésszerűbb felhasználás Interjú a Magyar Villamos Miívek Tröszt vezérigazgatójával A szarvasi Plastolus Szövetkezet új játékai Kilencvenmilliárd forint értéket meghaladó eszközállomány, s 39 ezer ember mindennapi munkája teszi természetessé számunkra a mozdulatot, a világítás, valamilyen villamos készülék bekapcsolását. Ugyanakkor termelő és fogyasztó közös érdekeltsége — mert ez az érdekeltség népgazdasági méretű — az eddiginél észszerűbb felhasználás, »Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Schiller Jánossal, a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) vezérigazgatójával. — A jelenlegi középtávú tervidőszakban is folytatódott minden népgazdasági ágazatban a villamos- energia-felhasználás gyors növekedése. A növekedés a közgondolkozásban pozitív előjelű fogalom. Itt is annak tarthatjuk? — Van egy sor kedvező jellemzője a felhasználás emelkedésének, gondolok például a korszerűbb technológiák • alkalmazására, á munkahelyek gépesítésére — mondta Schiller János. — Arról sem szabad viszont elfeledkezni, hogy az energetikai beruházások a népgazdasági fejlesztési kiadások egyre nagyobb hányadát kötik le, éppen ezért elkerülhetetlen annak mérlegelése, méd- dig indokolt — ha úgy tetszik: gazdaságos — az igények fokozódása. Példaként említem a legnagyobb felhasználót, az ipart. A negyedik ötéves terv időszakában 1970 és 1975 között az összehasonlítható árakon számított egy százaléknyi termelésnövekedéshez 0,63 százalékos villamosenergia-fel- használási többlet társult. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt három esztendejében ez a mutató már 0,95-re emelkedett. — Tavaly januártól közületi felhasználók drágábban kapják a villamos energiát. Hatott ez a fogyasztásra? — Alig. Tapasztalataink szerint sokkal inkább közrejátszott a felhasználás észszerűbb irányainak keresésében a termelőüzemekben készített energiatakarékossági terv, s azért, mert ezt a helyi, a területi politikai, társadalmi szervek következetesen számon kérik. Ez egyfajta erkölcsi kényszer, s nemes célokat szolgáló kényszer. Emellett hatósági, adminisztratív intézkedések is csökkentették a felhasználást. — A lakosság villamos- energia-felhasználása hosz. szú ideje dinamikusan növekszik. Ezen a területen a fogyasztás három év alatt, 1975 és 1978 között 1,4 milliárd kilowattórával bővült, ami több, mint az 1970 és 1975 közötti öt év gyarapodása. Indokoltnak tekinthető a fejlődésnek ez az üteme? Volt már a megyeszékhelyen díszmadár-kiállítás, dísznövényeket is láthattak az érdeklődők. A szeptember 21-én nyíló „díszes” kiállítás mégis rendhagyó lesz: egyszerre láthatók díszmadarak, díszhalak és dísznövények. A kiállítás rendezője, a Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesületének Békés megyei csoportja úgy döntött, hogy szokásos seregszemléjére meghívja az akváriumi halak és a szép növények tenyésztőit, hogy ők is bemutathassák kedvenc állataikat, növényeiket. Külföldi részvevők is lesznek, eddig a jugoszláviai Újvidékről — A lakosság igényei valóban rácáfolták a korábbi számításokra. Az MVMT várakozása szerint be kellett volna következnie bizonyos telítődésnek. Az élet eddig nem igazolta ezt a várakozást, mert ténylegesen semmi nem ösztönzött a takarékosságra. A negyedik ötéves terv időszakában a lakosság villamosenergia-felhaszná- lása esztendőnként átlagosan 11,9 százalékkal bővült, ennek alapján hasonló mértékű gyarapodást véltünk szükségesnek az ötödik ötéves tervben. Ezzel szemben az 1976 és 1978 közötti három esztendőben 12,8 százalék, de 1978-ban már 14,8 százalék volt a növekedés. — A hazai termelés és a nemzetközi együttműködés, mint két pillér, úgy szolgálja a biztonságos ellátást. Szilárd pillérek? — Mi annak tartjuk. Igazunkat talán bizonyítja, hogy — szemben a világ sok tájáról érkező hírekkel — még egyetlen olyan üzemzavar sem fordult elő, ami nagyváros, s még inkább nagyvárosok egészét tartósan érintette volna. Az ésszerű tartalékok a hazai erőműveknél, nem kevésbé a KGST-orszá- gok egyesített energiarendszerének lehetőségei — így a kölcsönös kisegítés üzemzavar esetén, a legnagyobb feszültségű hálózat közös fejlesztése — valóban biztonságossá teszik az ellátást. — Évek óta a hazai fel- használás 18—19 százalékát fedezi az importált villamos energia, s ennek legfőbb szállítója a Szovjetunió. Ez az arány a jövőben is tartható? — Igen, de úgy, hogy mögötte egyre nagyobb energia áll. Ugyanakkor lényeges fejlődési irányzatnak tartjuk, hogy — szemben a korábbi gyakorlattal — az egyesített energiarendszeren át, az egyes országok sajátosságait kihasználva, növekszik a csereforgalom, azaz az üzemzavar esetén történő kisegítés mellé egy másik, szintén minden résztvevőnek előnyös jellemző társul. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy az egyes országokban — az időeltolódás miatt — különböző időszakokban van csúcsfogyasztás. — Visszatérve az üzemzavarokra : újabban egyre gyakoribbak a pusztító szélviharok. Milyen az elhárítás, a helyreállítás szervezete? — Nemzetközi tapasztalatok ismeretében azt mondhatom, hogy a természeti okokra visszavezethető zavarok fölszámolásában az MVMT érintett vállalatainak szervezete a legjobbak közé tartozik. Ezt annak tudjuk be, hogy rugalmas a szervezet, a vállalaton belül, és a vállalatok között egyaránt. Mód van tehát az emberek, eszés Szabadkáról érkeztek nevezési lapok, az ottani madárbarátok is elhozzák tenyészetük díszeit. S hogy ne csak látni-, hanem tanulnivaló is legyen, arról a Békéscsabai Kertészeti Vállalat gondoskodik. Virágkötészeti bemutatón sajátíthatják el az érdeklődők a szép csokrok készítésének titkait. Az öt világrész madarait, növényeit, halait bemutató kiállításnak a békéscsabai Barnevál művelődési otthona ad otthont, ahol három napig látható a tanulságos és gyönyörködtető „kiállítási anyag”. közök, anyagok rendkívül gyors átcsoportosítására. Egyébként utasítás és erkölcsi parancs is számunkra: minél kevesebb ideig nélkülözze a lakosság a villamos áramot, még jelentős természeti kár esetén is. — Amihez sok minden kell, de elsőként ember. A villamosenergia-ipar létszáma a legutóbbi években csökkent. Nem okoz ez gondokat? — Bizonyos területeken, így egyebek között egyes településeken a közvilágítás karbantartásában valóban nehézségek forrása a szükséges létszám hiánya. Ugyanakkor a jelenlegi létszámmal képesek vagyunk kielégíteni a szükségleteket, sőt némely területen mód van az ésszerű létszámcsökkentésre is. Segítségül hívjuk a műszaki fejlesztés kínálta tartalékokat, így például a már említett közvilágítási karbantartásnál azt, hogy a korszerű — higanygőz — lámpatestek élettartama körülbelül tízszerese a hagyományosokénak, azaz a karbantartási igény szintén ilyen arányban zsugorodik. Hozzájárult a korábban egészségtelenül nagy munkaerő-vándorlás mérsékléséhez az is, hogy párt- és kormányhatározatok alapján rendeződtek bérfejlesztési lehetőségeink, egységessé vált a műszak- pótlék, javítottunk a szociális körülményeken, s így tovább. — Országgyűlési interpelláció témája is volt már az ún. zárolt körzetek ügye. Kétségtelen, aki ilyen körzetben él, azt nem vigasztalja általában a vil- lamosenergia-ellátás egyenletessége. Mi itt a helyzet? — Hálózatfejlesztésre há- rommilliárd forintot fordítunk az idén; az összeg tekintélyes része a nagyfeszültségű vezetékrendszer bővítését, illetve rekonstrukcióját fedezi. A célcsoportos hálózatfejlesztésen belül a legutóbbi esztendőkben átlagosan 230—240 millió forintba került a lakótelepek villamosítása. Ma az ország lakásainak 92,7 százalékában ott a villany; harminc évvel ezelőtt ez az arány csupán 46 százalék volt. Azután: a külterületi lakások villamosítását mostanában évente 55 millió forint szolgálja a hálózati célcsoportos beruházáson belül, ezt az Országos Tervhivatal és a megyei tanácsok osztják fel. Mindezek ismeretében őszintén meg kell mondani: nem jut mindenre pénz. Húsz évvel ezelőtt, 1959-ben a transzformátorkörzetek 54 százaléka számított zároltnak, azaz olyan helynek, ahol különböző megkötések korlátozták a villamosenergia-felhaszná- lást, új fogyasztók bekapcsolását. Nagy eredmény, hogy 1970-re négy százalék alá csökkent a zárolt körzetek részesedése, de mert a lakossági felhasználás a tervezettnél jóval gyorsabban nőtt és a hálózatrekonstrukcióra fordítható eszközök korlátozottak voltak, a korábban jól ellátott körzetek némelyike bekerült a zároltak közé. Hangsúlyozom: a zárolt körzetekben is kötelessége az áramszolgáltató vállalatnak az új fogyasztót bekapcsolni, azzal a megszorítással, hogy ún. thermikus készüléket — tűzhely, boyler, fűtőtest — nem használhat. A lakosság érintett részének gondokat okozó zárolt körzetek arányának csökkentése, határaik szűkítése a népgazdaság teherbíró képességének függvénye, s a takarékos felhasználás általánossá válása is a gondok enyhülését eredményezheti — mondotta befejezésül az MVMT vezérigazgatója. Mészáros Ottó Két évvel ezelőtt ugyancsak a BNV-n volt először nemzetközi játékki- állítás Budapesten, ésaz idén került sor erre második, és egyben utolsó alkalommal, ha a vásárbizottság meg nem másítja szerintünk elhamarkodott döntését. Nem akarnak több INTER- PLAYEXPÖ-t rendezni, mert szerintük a magyar játékgyártók még nem érik el a nemzetközi színvonalat. Ez lehet, hogy így van, de a világszínvonal elérésének nem az a legjobb fnódszere, hogy kirekesz- szük a versenyből a nálunk jobbakat. Mint ebből a bevezetőből is érezhető, a játék- gyártás nagyon is komoly dolog. Ez érződik a kiállításon is, jól látható, hogy hazaiak és külföldiek egyaránt komolyan vették a dolgot. Ami talán a legnagyszerűbb az idei játékkiállításon, talán az, hogy szinte eltűntek az agresszív, hadi játékok. A legveszélyesebb fegyverek: nyílpuskák és az indián felszerelések voltak, és ez igazán örvendetes. Hogy valami a hazai játékgyártásban is megmozdult, azt jól jelzi egy szám: kereken száz új terméket mutattak be a gyártók a kiállításon. Ezek között nagyon sok az ügyességi és sportjáték, nagy sikert arattak ezekkel a termékekkel a békésiek. De sokaknak tetszett a Plastolus habtenisze és a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet fonott bababútora. Ennyi helyen természetesen nem lehet felso~ rolni a kiállítás valamennyi látnivalóját. Inkább csak jellemzésül egy érdekességet: úgy tűnik, kétfelé ágazott a játékgyártók útja. Az egyiken a szinte űrtechnikai tökéletességgel dolgozó mechanikai és elektronikus szerkezeteket tartalmazó játékok gyártói állnak, a másikon pedig azok, akik igyekeznek visszatérni a népi ihletésű egyszerű modellekhez. Mindkettőre bőven található példa az IN- TERPLAYEXPO-n, melyet gyerekeknek és szülőknek egyaránt érdemes megnézni. Kép, szöveg: Lónyai László A Békési Kosárfonó tetszetős bababútorai A Mezőberényi Műszaki-, Vasipari Szövetkezet mechanikai játékai „Díszes” kiállítás lesz Békéscsabán Bizonyára a felnőtteknek is tetszik majd a hatalmas terepasztal és a rajta szaladó modellvasutak A szovjet kiállítók nagyszerű játékvárost építettek a gyerekeknek
