Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

1979. szeptember 14., péntek A Rákóczi Múzeum Egy kis világjárás Tekirdag — Rodostó A Törökországba látogató magyar turisták zarándokhe­lye Tekirdag, a Márvány-ten­ger partján elterülő, mint­egy 40 000 lakosú kisváros. A mai magyarokat azonban nem Tekirdag, hanem Ro­dostó, Rákóczi és Mikes Ke­lemen emléke vonzza. Kérdezősködni sem kell a városban, mivel több helyen irányítótábla hívja fel az ér­deklődők figyelmét: RAKOCI MÜ2ESI. Magas sziklás parton áll a MAOAR SOKAK, a Magyar utca, s mindjárt az elején a Rákóczi egykori étkezőházá­ból kialakított múzeum. A bejárat mellett emlék­tábla található, mely török és magyar nyelven hirdeti: E HÁZBAN ÉLT 1720—1735-IG II. RÁKÓCZI FERENC MAGYAR FEJEDELEM, AKI 1703—1711-IG A MAGYAR NÉP SZABADSÁGHARCÁT VEZETTE, S KÉSŐBB TÖRÖK FÖLDÖN TALÁLT MENEDÉKET. — EZT AZ EMLÉTÁBLÁT A RÁKÓCZI VEZETTE MAGYAR SZABADSÁGHARC 250. ÉVFORDULÓJÁN A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÁLLÍTOTTA. Nem lehet megilletődés nélkül végigjárni az 1968- ban megnyitott múzeum he­lyiségeit. Az előtérben szám­talan koszorú, emlékszalag, magyarországi képeslap, név­jegy tanúsítja az utókor ke- gyeletes tiszteletét és szere- tetét. Az I. emeleti szobák tár­lóiban a Rákócziról szóló könyvek, tanulmányok gyűj­teménye kapott helyet, míg a fali tablókon a török—ma­gyar kapcsolatok fontosabb mozzanatait, eseményeit kö­vethetjük nyomon. A felső emeleten a Rákó­czi korabeli bútorzattal — köztük a fejedelem által fa­ragott karosszékkel — be­rendezett ebédlőből a sűrű és erős rácsú ablakon át az au­tókkal zsúfolt tengerparti autóútra, a mozgalmas kikö­tőre s a végtelennek tűnő tükörsima tengerre látni. A nagyterem mellett talál­ható Mikes Kelemen állítóla­gos írószobája, az a hely, ahol az „édes nénjé”-hez írott levelek többsége is ké­szült. — Itt fogalmazta meg hazavágyódó gondolatait, mígnem az évek múlásával egyre fogyatkozó magyar tá­bor utolsó életben maradt tagjaként már csak „egyedül hallgatta tenger mormolását”. Végül a fejedelem hűséges híve, a rodostói száműzöttek krónikása is — Mária Teré­zia kegyetlen határozatának megfelelően: „Ex Turcia nul­la redemptio!” (Törökország­ból nincs visszatérés!) — a hazájától távoli török város­ban hunyta le örökre szemét. A kijáratnál elhelyezett vendégkönyv tanúsága sze­rint — különösen a nyári hó­napokban — nagyon sok ha­zánkfia rója le kegyeletét Rákóczi és bújdosótársai em­léke előtt. (Júliusban több mint száz magyar turista tett bejegyzést, köztük két bé­késcsabai és egy dévaványai is szerepelt.) Valamennyi magyar láto­gató érzését fogalmazta meg az egyik emléksor szerzője, amikor így írt: „Nagy tiszte­lettel emlékezünk a látottak­ra. Szemünkben könnyel, szívünkben melegséggel tá­vozunk e házból.” Mi is ezt éreztük! Rákóczi faragott karosszéke Szöveg és kép: Papp János Száznegyven friss diplomás pedagógus Október l-től kezdődik a közművelődési mozgalom A pályázati rendszer mind­két fordulója lezárult. Me­gyénkben összesen 140 idén végzett fiatal pedagógus kezdte meg munkáját az al­só- és középfokú oktatási in­tézményekben. A legnagyobb igény a tanítói és az óvónői pályán mutatkozott. Ez utób­biból 29 friss diplomás kezd­te meg munkáját, s ebből 8 a megyeszékhelyen. A taní­tóképző főiskolán végzettek­ből Békéscsabán tizenkettőt, a megye városaiban tizenötöt és a községekben pedig 19 ta­nítónőt fogadtak. A legtöbb társadalmi ösztöndíjas is kö­zülük került ki, szám sze­rint 21. A legnagyobb számban ál­talános iskolai tanárok je­lentkeztek munkára me­Az Oktatási Minisztérium rendelete szerint 1980-tól kezdődően az ország minden gimnáziumában bevezetik a 1.1 napos, azaz szabad szom­batos munkarendet. A leg­jobb megoldások érdekében több variációban is folytak kísérletek az ország egyes középiskoláiban. Ettől az esz­tendőtől kezdve azonban, a korábbi több lehetőséggel szemben, már csak egy, az általános iskolák munka­rendjéhez hasonló kísérleti gyénkben, mintegy 51-en. Gyógypedagógus és zeneisko­lai tanár csak egy-egy kezd­te meg működését. A köztu­dattal ellentétben a középis­kolai tanári állások betöltése okozta a legtöbb gondot. A 18 meghirdetett állásra az el­ső pályázati fordulóban alig érkezett pályázat. A máso­dikban is csak 12! Különösen az idegen nyelv szakosok kis számú jelentkezése okoz még ma is gondot, főleg a megyeszékhelytől távol eső középiskolákban. Az idei pá­lyázati eredmények, és egy­ben gondok is azt mutatják, hogy továbbra is a tanulmá­nyi ösztöndíjasok számának növelése jelenti az egyetlen járható utat. formát engedélyezték. Ez nem is jelent gondot a tisz­ta profilú gimnáziumok és szakközépiskolák, valamint a közös igazgatású általános és középiskolák esetében. Né­hány speciális gimnázium és szakközépiskola azonban ez­zel az új helyzettel egyelőre nehezen tud megbirkózni. Békés megyében a korábbi három kísérletező középis­kola mellett újabb ötben kezdték meg a 11 napos munkarend szerinti oktatást. Nemrégiben beszélték meg a művelődési házak vezetői és a szervezők a közművelő­dési vetélkedő legújabb fel­adatait. A mozgalom tájé­koztató füzete is megjelent már, s a Megyei Művelődé­si Központ minden munka­helyre elküldte azokat. Így a munkahelyi vezetők és szo­cialista brigádok megfelelő­en tájékozódhatnak az újra­kezdődő vetélkedő feltételei­ről. A mozgalom célja ezúttal is az, hogy a brigádok mű­velődési programjának ter­vezésében segítséget nyújt­son. A brigád kollektíva cél­kitűzéseinél figyelembe kell venni, hogy kinek nincs meg az általános iskolai végzett­sége, ki az, aki továbbtanul? Melyek azok a tanfolyamok, amelyeken részt kell vennie a brigádtagoknak, hogyan alakul szakmai továbbképzé­sük? Számot vethetnek a tár­sadalmi megbízatások válla­lásával, s a kapcsolatterem­tések lehetőségével a segít­séget nyújtó közművelődési szakemberekkel, a pedagógu­sokkal, és a munkahelyi kul­turális felelősökkel. Hasznos, ha a folyamatos művelődési szakasz minden jelentősebb eseményéről, rendezvényéről írnak a brigádnaplókba. A mozgalom ajánlása sok irá­nyú, így nem követelmény az, hogy minden brigádtag minden feltételnek eleget te­gyen. A sokrétűség a válasz­tás lehetőségét kínálja a szó­rakozva tanulás jegyében. Nőtt a szabad szombatos középiskolák száma Benedek Elekre emlékeznek A Kincskereső szeptemberi száma A szeptemberi szám érde­kessége, hogy valamennyi il­lusztrációját gyerekek készí­tették — az ország különbö­ző részeiben működő rajz­szakkörök és Kincskereső­klubok tagjai (Kecskemét, Vép, Berettyóújfalu, Ván- csod, Szentpéterszeg, Kun- szentmiklós, Pécs, Szeged). Benedek Elekre, a nagy er- . délyi mesemondóra és iro­dalomszervezőre emlékezünk születésének 120. és halálá­nak 50. évfordulóján. Művei mellett néhány róla, neki szóló írás — Szondy György és Balogh Edgár megemléke­zése, Tamási Áron levele — mutatja be az író alakját. Tamási Áron egy humoros, rövid novellával is szerepel ebben a számban, olyan mű­vével, amely először Benedek Elek gyermeklapjában, a Cimborában jelent meg. A Viadalok, csaták, kalan­dok sorozat Padisák Mihály Csipisz mégis győz című könyvéből közöl részletet — két fiú összecsapásáról egy vélt tanári igazságtalanság miatt. Enyedi György A technika áldozata című humoros írása a jövőben játszódik. Hőse nyugodtan hajtja álomra a fejét, nem kell tanulással fá­radnia, éjszaka az alvatanító gép fejébe táplálja a leckét. Valami azonban elromolha­tott benne, mert a felelés szó szerint fordítva sül el. Hogy hogyan? Megtudja, aki elolvassa Enyedy György no­velláját. Kántor Zsuzsa A mester és Karinthy Ferenc Egy karrier története című • művében az a közös, hogy mindkettő egy-egy kisfiú ál­modozásáról szól — az egyik világhírű festőművésznek képzeli magát, a másik min­den Micimackó-előadást meg­néz a Gyermekszínházban, mert abban reménykedik, hogy egyszer eljátszhatja Zse- bibaba szerepét. Szilágyi Domokos, Kiss Anna, Weöres Sándor verse­it ellenpontozza egy „esti” verseket tartalmazó összeál­lítás — szerzőik: Garcia Lor­ca, Maris Caklais, Gutái Magda és Tóth Bálint. A Testvérmúzsák rovatban Tarbay Ede—Koós Iván Is­merkedjünk a bábjátékkal című sorozatának 4. része ta­lálható, amely a bábszínpad történetéről, fajtáiról szól. Az Irodalmi séták Szép­halmot, a Kazinczy-emlék- Darkot és az író múzeumát mutatja be. A „Szerkesztő asztala” rö­vid híradást ad az idei Kincskereső-táborról. Nyolc témakör ajánlásait tartalmazza a mozgalom tá­jékoztató füzete. A kül- és belpolitika időszerű kérdései­nek megismerése érdekében rendszeresen olvasniuk kell a brigádtagoknak a Népsza­badságot, a Békés megyei Népújságot és a Magyaror­szágot. A rádió és televízió politikai műsorai, híradásai nagy segítséget nyújtanak a felkészülésben, de az újsá­gokban megjelenő anyagok­ról cikkbibliográfiát is kap­nak a benevezett brigádok. A szépirodalmi verseny fel­tétele a Körkép ’79 című no­vellagyűjtemény 15 művének elolvasása, az egyéni véle­mények kialakítása. Bevált a tavaly bevezetett anyanyelvi témakör, így ez újra szere­pel az idén is. A folyamatos művelődési szakaszban az Élet és Tudomány Mondhat­A Televízióból jelentjük Ismeretlen Móricz-dráma a képernyőn A stúdió bejárata előtt még nem ég a felvételt jelző vörös lámpa. Beléphetünk. Bent a színen várrészlet ma­gasodik, vaskos falakkal, boltívekkel. A XVI. századi Nándorfehérváron vagyunk, bent az erődítményben. A kamerák között Marton Endre rendező magyarán visszafogott hangon a kora­beli kosztümökbe öltözött színészeknek, Almássy Évá­nak és Koncz Gábornak. — Két ember, két egymás­sal szembenálló ember ösz- szecsapása ez a jelenet. Mindketten más és más cé­loktól vezérelve szólnak ön­magukért ... A színészek végighallgat­ják az instrukciókat, aztán néhány perc múlva megkez­dődik a kamerapróba és vé­gül a felvétel. Móricz Zsigmond csonkán maradt drámájának részletét, a Dózsát forgatják. Az üres színen felhangzik á távoli zene, és a monitor ernyőjére ráúszik Dózsa György mellszobrának ké­pe. Kezdetét veszi a játék. — Csillapodj, szívem — ront be az előtérbe a szín­falak mögül Székely György kapitány. — Fő, hogy a ne­héz tél elmúlt, itt a tavasz... Eben a szép, új tavaszban, a megnyíló nyárban egészen új világnak kell az emberre jönnie. — Mi közöm hozzájuk — csattan fel indulattal a fele­ség. — Szenvednek — mondja Székely György. E rövid indítás után tesz szemrehányást az asszony férjének, mert párviadalra akar kiállni egy törökkel. — Jön egy ostoba, vad tö­rök, egy állat, egy fenevad, felöltözik talpig fegyverbe, kihívja viadalra a vár há­romszáz katonáját, s hiúság­ból te vagy az egyetlen, aki kiugrasz neki. „Krétarajz Móricz Zsig- mondról” címmel Illés End­re gondozásában és munká­jában ritka értékű, alig, vagy szinte egészen ismeretlen Móricz-írásokat forgatnak ezekben a napokban. Közöt­tük van a Dózsa-dráma is! Mindig örök témája volt — írja Móriczról Illés End­re részletes és sokoldalú be­vezetőjében, amelyet a drá­mai részlet bemutatása előtt mond majd el. — Már fiata­ta volna szebben című rova­tának nyelvhelyességi fel­adatait kell megfejteniük a versenyzőknek, s ezt küldik el a szerkesztőségnek. A Jó­kai Színház előadásaiból a következő hármat ajánlják a mozgalomnak: Kopkov: Aranyelefánt, Machiavelli: Mandragora és Gyurkó Lász­ló: Szerelmem, Elektra című műveit. Az előző év változó színvonalú tévéjátékain okul­va a Békés megyei Moziüze­mi Vállalat vetítésein nézik meg az Októberi vasárnap cí­mű magyar, a Miminó című szovjet, a Rocky című ame­rikai, s A keselyű három napja című amerikai filme­ket. Ismét népzenét hallgat­nak majd a Debreceni Déli­báb Együttes januári, febru­ári megyei hangversenyein, de még ebben az évben az együttes nagylemeze is meg­jelenik a boltokban. A Vilá­gunk ismereteit az Élet és Tudomány című hetilap 1979. október 1. és 1980. április 1. között megjelenő számai köz­ük. Szakmai kérdések csak a munkahelyi döntőkön szere­pelnek, erről tehát az ottani vezetők tájékoztatják a bri­gádokat. A közművelődési mozga­lom folyamatos művelődési szakasza október l-től már­cius 1-ig tart, míg a szóbeli versenyek 1980. március 1. és május 18. között zajlanak. Április 6-ig a munkahelyi döntőket, április 27-ig a szak­ági döntőket rendezik meg, a megyei döntő május 18-án lesz. A meghirdető szervek, s a Megyei Művelődési Köz­pont fokozottan várják a művelődési házak, a munka­helyi politikai, gazdasági ve­zetők, s a vállalati közmű­velődési bizottságok segítsé­gét. A mozgalomba jelentkező szocialista brigádok tagjai csak fizikai állományú dolgo­zók lehetnek, akik érettségi­nél nem rendelkeznek maga­sabb iskolai végzettséggel. A brigádvezetők a verseny so­rán elősegíthetik az egyéni képességek kibontakozását. A műveltséganyagot ankétok, előadások, kirándulások so­rán sajátíthatják el a ver­senyzők. A mozgalom támo­gatásában, a szocialista bri­gádok munkájának figye­lemmel kísérésében jelentős a munkahelyi vezetők fele­lőssége is. Bede Zsóka Ion drámát akart írni Dózsa Györgyről. Majd 1919 őszén az egyheti börtön után, meg­alázóiban, forró indulattal új­ra. öt felvonásra tervezte. Leányfaluba húzódott ki ak­kor, meg is írta az elsőt, s aztán ráébredt; ezt a drá­mát 1919 után nem adják elő, nem nyomtatják ki Ma­gyarországon. A megírt fel­vonást, a csonkán maradt jeleneteket belökte a fiókjá­ba. És tovább reménykedett. Móricz Dózsa-ábrándjairól, írói elképzeléseiről további részleteket is feltár Illés Endre. A Krétarajzban ugyanígy sok mindent megtudhatunk majd más Móricz-művekről is. így a „Mint a mezőnek virágai” című életkép törté­netéről is, amelyben az író humorszeretetét állítja elénk, vagy éppen a komédia iránti vonzódását, amelyet a leg­jobb Móricz-színmű, a Lu­das Matyi bevezető részle­tének felidézésével és mélta­tásával mutat be a móriczi világ e ritka területén bú­várkodó Illés Endre. Szémann Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents