Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
1979. szeptember 13., csütörtök o Hogyan gazdálkodnak a tanácsi költségvetési üzemek? Elöl halad egy Bison Gigant, mögötte egy Claas Dominátor — naponta 30 hektárról vágja le a két gép a napraforgót Foto: Veress Erzsi Napraforgó-aratók közt Köröstarcsán JEGYZET Csárdaszállási vélemény Lapunk szerdai számában hírkép tudósig arról, hogy a csárdaszállási Petőfi Tsz- ben — a megyében elsőként — megkezdték a rizs aratását. Az is kiderül, a kép alatt közölt sorokból, hogy a szövetkezetiek ismét az átlagosnál jóval bővebb termést ígérő táblákon indíthatták munkába kombájnjaikat. Anélkül, hogy elsietnénk a dicséretet, a tények alapján nyugodtan kijelenthetjük: hovatovább hagyománynak számít Csárdaszálláson a gazdag rizsaratás. A hektáronként 30 mázsát meghaladó átlagtermés értékét, jelentőségét csak növeli, hogy ugyanakkor az ország többi rizstermelő gazdaságában évek óta még 20 mázsa feletti átlagokkal is alig-alig dicsekedhetnek. Partnerek és versenytársak sok mindent mondtak már, magyarázatul a Petőfi Tsz sikereire. Többek között, hogy könnyű egy néhány száz hektáron produkálni, kiváltképp, ha az éppen a tsz legjobb minőségű földdarabja. Meg, hogy vadonatúj telepeken nem is lehet rosz- szul termelni és így tovább. Ezeknek a megállapításoknak a tartalmát szerény felkészültségemmel aligha tudnám megítélni. Én csak azt tudom, hogy nekem a „titkot” — ha egyáltalán annak lehet nevezni — maguk a csárdaszállásiak fejtették meg. A szeptember 6-i országos rizstermesztési és növényvédelmi tanácskozáson hangzottak el a Petőfi Tsz elnökének érvei, amelyek eddig a legmeggyőzőbbek az évek óta tartó rizses-vitában. Schupkégel Sándor elnök meggyőződése szerint négy tényező határozza meg alapvetően a mindenkori termést. Ezek: a jól megépített telepek, a jó vetőmag, a megfelelő technológia és az időjárás. Ebből egyetlen egy dolog nem függ az embertől, az időjárás. A másik három tényező alakulását viszont mindenképp az ágazatban dolgozók alakítják. Ha sorra vesz- szük: a gépek, a technika adott a legkiválóbb telepek megépítéséhez is, tehát csak az építőkön múlik: milyen is lesz a telep valójában. A vetőmagot tekintve, a behozott és a hazai fajták nagyüzemi kísérletekben bizonyítottak, hogy időben és jól vetik-e el, ez megint a termesztőkön áll. Végül a termesztés technológiája, amely feltétlen kulcsszerepbe kerül, ha minden más egyébként adott. A tapasztalatok azt igazolják, hogy itt sem magukkal a tudományosan megalapozott s általában termesztési rendszerek által terjesztett, szolgáltatott eljárásokkal van baj. Sokkal inkább az okoz csalódást a rizstermesztőknek, ha nem vették e'ég szigorúan a technológiai előírásokat. Legfőképpen ez utóbbi magyarázza a csárdaszállási elnök megítélése szerint a termésátlagokban megmutatkozó gazdaságonként feltűnő különbségeket. Ugyanez — a technológiai fegyelem lazasága — magyarázza egy-egy gazdaságban a táblánként! eltéréseket is. Hogy Schupkégel Sándor szavai meggyőztek, abban nem a logikusan felépített mondandó játszott közre elsősorban, hanem azok az évek, amelyek alatt tartós és szívós munkával országosan is elismert rizstermesztő és rizsfajtafenntartó gazdasággá vált a csárdaszállási Petőfi Tsz, elnökét pedig most augusztus 20-án, a Nyisztor-emlékéremmel tüntették ki. Az ebben a közösségben született véleményeknek, az itt elért eredmények adnak igazán hitelt. (kőváry) Erre kerestek választ a gyulai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság szakemberei. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az üzemek milyen hatékonysággal látják el kommunális és építőipari kivitelezési feladataikat, milyen segítséget nyújtanak a tanácsi költségvetésekben és fejlesztési alapban biztosított anyagi eszközök gazdaságos fel- használásához. Három nagyközség, Sarkad, Elek, Újkígyós tanácsainak költségvetési üzemeit vonták be a vizsgálatba. Ezek az üzemek 1968-ban alakultak. Nemcsak a nagyközségi feladatokat látják el, hanem a vonzáskörzetükbe tartozó kisközségekben is tevékenykednek. Ezt elsősorban az indokolja, hogy ezekben nincs olyan szerv, amely a karbantartási és egyéb építőipari feladatokat ellátná. Sőt, a sar- kadi és eleki üzem szabad kapacitásait távolabb levő településeken is felajánlotta. Az üzemek főképpen építéssel foglalkoznak, az új építmények mellett azonban karbantartással és felújítással is. A kommunális feladatok ellátása kisebb arányú tevékenységükben. Általában köz- tisztasággal foglalkoznak. Jelzi ezt az is, hogy csak 5—10 Munka, egészség és pihenés. E három fogalom különböző tartalmakat takar, de sok vonatkozásban mégis szoros kapcsolatban vannak egymással. Az összefüggés tényét szem előtt tartva beszélgettünk Török Györggyel, a PATEX mező- berényi gyárának igazgatójával. Közös összefogással Ez az 550 embert foglalkoztató gazdasági egység mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg teljesítette a munkavállalásban kitűzött célt, sőt a termékek a 97,6 százalékos első osztályú részaránya helyett 98—98,2 százalékot értek el az első félévben. A már évek óta magas szinten folyó munkaversenyben a herényiek megállják helyüket, s ez a szocialista brigádoknak és a vállalat valamennyi dolgozójának köszönhető. Közöttük akadnak többszörösen kitüntetett kollektívák is. Ilyenek például: a Béke és a Zrínyi szocialista brigád. Az előbbi „A vállalat kiváló brigádja, az utóbbi „A vállalat legjobb szövőbrigádja” kitüntető címet is elnyerte ... Ha a szövödékben ilyen nagyszerű eredményeket tudnak felmutatni, érdekel bennünket, vajon futja-e a három műszakban dolgozók erejéből másra is? Igen, és ez az összefogás az erkölcsi értékeket még azzal is növeli, hogy jelenleg csaknem 120 kismama van szülési szabadságon, illetve gyesen. Lakásépítési alapra mindenki félnapi keresetét ajánlotta fel az első félévben, s ez az összeg elérte a 31 ezer forintot. A közelmúltban egyébként 2 dolgozó kapott — kamatmentesen — 15—15 ezer forintot, 3 éves időtartamra. Van egy másik példa a közös összefogásra: szeptember 9-én, vasárnap 145-en jöttek be dolgozni, hogy az ily módon szerzett keresetük egy részét a szakmunkás- képző otthonnak vásárolandó színes televízióra; másik részét a bölcsőde és az óvoda támogatására fordíthassák az intézményvezetők. Az egészségvédelem helyzete Ahhoz, hogy a termelésben közvetlenül részt vevő lányok, asszonyok bírják a százalék a kommunális tevékenységből és szolgáltatásból származó árbevétel. A vizsgálat megállapította, hogy a három költségvetési üzem megfelelően ellátja azokat az építőipari-kivitelezési és kommunális feladatokat, melyekre a tanácsoktól megbízást kaptak. Az üzemek évente 5—10 millió forint értékű építőipari tevékenységükhöz biztosítottak a személyi feltételek, azonban a technikai felszereltség, gépek és szállítóeszközök ellátása csak közepesnek mondható. Jól képzettek a műszaki és adminisztratív dolgozók. A szakképzettség is kielégítő. A munkásállomány több mint fele szakmunkás. Tizennégy százaléka betanított munkás, a segédmunkások aránya 34 százalék. Jó az üzemek bér- gazdálkodása, vegyesek viszont azok a megállapítások, amelyek a fenntartó tanácsok és az üzemek kapcsolatát illetik. Árkalkulációjukban nem dominál a nyereségszemlélet. Egyedül a sarkad i üzem kivétel ez alól, ahol még az is kedvezőtlen, hogy az építkezéseknél elég sokszor előfordul a határidő meg nem tartása. tempót, megfelelő munkahelyi körülményeket kellett teremteni nekik. A szociális létesítmények kulturáltsága kielégítő. Tavaly kétszeresére bővítették ,az üzemi konyhát és az ebédlőt. Nagy előrelépést jelentett a korszerűsödés útján a gáz bevezetése, valamint a négy szódavízautomata felállítása is. Az idén már valamennyi üzemrészben működnek a klima- tizáló berendezések. így még a legmelegebb nyári napokon is csak 26—27 Celsius- fokot mutatott a hőmérő. Ezekben a helyiségekben kellemesebben érzik magukat a dolgozók, ami egyúttal kedvezően hat a termelésre. Az egészségügyi ellátást két mellékfoglalkozású üzemorvos segíti. Általános rendelésre hetente három, nőgyógyászati szakrendelésre heti egy alkalommal kerül sor. Hamarosan munkába áll egy szakközépiskolát végzett egészségügyi dolgozó is, akinek feladata lesz egyebek között a hallásvizsgálatok elvégzése, a táppénzes állomány ellenőrzése, az üzemi vöröskeresztes munka segítése. Egyébként a szövőnőknek kötelező jelleggel előírták a zajszűrő vatta használatát. Annak ellenére, hogy a munkahelyi ártalmak miatt eddig még senkit sem kellett rehabilitálni, mégis több dolgozónál jelentkeztek lábfájásos és idegrendszeri panaszok. A sok-sok gyaloglás ugyanis olykor visszérgyulladást is előidézhet. Az üzemorvosból, a szak- szervezet és ,a vállalat képviselőiből álló rehabilitációs bizottság havonta rendszeresen ülésezik, és adott esetekben közösen igyekeznek megtalálni a legkedvezőbb feltételeket, munkaalkalmakat azoknak, akik különféle panaszokkal keresik fel ezt a testületet. Szerencsére nem túl gyakoriak az ilyen jellegű kérelmek. üdülési lehetőségek Karcagtól nem messze fekszik Berekfürdő, ahol már évek ófa 2 szobát bérel a PATEX mezőberényi gyára. Főként a társadalmi ösz- szefogás eredményének köszönhető, hogy évente 30—35 dolgozó utazhat oda, gvógy- üdülés céljából. Ezenkívül a vállalatnak a Kettős-Körös partján van egy jól felszerelt hétvégi háza is, amelyHét ágról süt a nap, amikor beülünk a terepjáróba Nagy Imre tsz-elnökkel és Palotás Sándor főagronómus- sal, hogy együtt nézzük meg, hogyan halad a napraforgó vágása a köröstarcsai Petőfi Tsz tábláin. Először a repülőtérnek nevezett legelőre megyünk, ahol rövid megbeszélés után a repülős csoport vezetője igent mond, pénteken megszórják Reglone-nal ben 12 dolgozó pihenhet egyszerre. Ugyancsak lehetőség nyílik annak az üdülőnek a használatára is, amelyet a PATEX 6 egysége közösen üzemeltet Siófokon. A mezőberényi részlegnek 2 autóbusza van, s ezekkel gyakran tesznek kirándulásokat áz ország különböző vidékeire. Többen is megtekintették Budapesten az ukrán jégrevü előadását, és az augusztus 20-án rendezett vízi- és légiparádéban gyönyörködhettek. Szeptember elején a Duna-kanyarba szerveztek egy kirándulást, de a kollektívák más kulturális és sportrendezvények céljaira is igénybe vehetik a buszokat. Az üdültetésen kívül minden évben 20—25 vállalati dolgozónak nyílig lehetősége külföldi utazásra. Hosszú lenne felsorolni: kik, hol és milyen célból vettek részt ilyen kiránduláson. A munkások élet- és munkakörülményeinek javításában nem kis szerepet játszik a gyár, valamint a tanács által aláírt együttműködési szerződés. A múlt évtől kezdődően évi 200 ezer forinttal járul hozzá a vállalat a gyermekintézmények támogatásához. Ily módon — még ha közvetett úton is — igyekeznek segíteni a kisgyermekes anyák gondjain. A vállalat önzetlenül támogatja a nyugdíjasokat is, akik közül sokan eljárnak a találkozókra, s a gyári művelődési házban rendezett klubfoglalkozásokra. * * * „Nekünk nincs létszámgondunk” — mondta Török György gyárigazgató. S ami az utánpótlást illeti, igen kedvező helyzetben vannak. Erre az évre 38 szövőipari tanulót sikerült beiskolázni. Megoldották kollégiumi elhelyezésüket is. Természetesen a tanulmányi eredménytől függ. mennyi ösztöndíjat kapnak az ipari tanulók. Előfordulhat, hogy a havi ezer forintot is elérheti ez ,az ösz- szeg ... Mindent egybevetve: a PATEX mezőberényi gyárában a vezetők sokat tesznek azért, hogy a dolgozók megfelelő bérezésén túlmenően, jó munkahelyi körülményeket teremtsenek, kellőképpen gondoskodjanak a szociális ellátásról és nem utolsósorban a szövőnők egészségvédelméről. Bukovinszky István a még hátralevő 200 hektár napraforgót is. Göröngyös utakon haladunk az aratás helyszínére, ahol két Bison Gigant és egy Claas Dominátor kombájn dolgozik. — Csak dolgozna — mondja az elnök — mert az egyik Gigantunk még a kezdet kezdetén kiesett a sorból, eltört az egyik tengelye. Sajnos, éppen lejárt a garanciája, így nehezebb volt alkatrészt szerezni. Az előbb tudtam meg, hogy öt nap állás után megkapjuk a hiányzó tengelyt, a nádudvariak küldik. Véget ér a kényelmesnek éppen nem nevezhető utazás, a kombájnok közelében leparkolunk. Épp akkor ér az egyik sor végére Thurzó János, a működő Bison Gigant vezetője. — Mikor kezdték? — Múlt hét csütörtökén volt a próbavágás. Kijöttünk ide a földre délután és levágtunk néhány sort. Azt vizsgáltuk, hogy mennyire csépelhetők a szemek, jó-e már a nedvességtartalom a vágáshoz. Beállítottuk az adaptert, hogy pénteken reggel teljes gőzzel kezdhessük a munkát. — Mennyit vág le egy nap? — Tizenkét óra alatt körülbelül 15 hektárt. De nem is ez a lényeg, hanem hogy hány mázsát, mert arra kapjuk a fizetést. Az az érdekünk, hogy minél kisebb veszteséggel dolgozzunk. — Mennyivel másabb ez az őszi aratás, mint nyáron a búzáé? — Annyival kellemesebb, hogy nincs olyan nagy hőség, de azért estére így is elfárad a szemem, és szinte minden porcikám. Jólesik néha kiszállni a gépből és csinálni egy kis „munkahelyi testnevelést” — mosolyodik el a fiatalember, majd felszáll a gépre, s indul a következő sorra. — Sok búzánk kipusztult télen és tavasszal — magyarázza Palotás Sándor főag- ronómus —, ezért a tervezett négyszáz hektár helyett 485- re vetettünk napraforgót. Növeltük a kukorica területét is. Eddig 80 hektárról került le a termés, úgy néz ki, jó átlagra számíthatunk. — Valamelyest sikerül pótolni a búza miatti kiesést — toldja meg Nagy Imre tsz-el- nök —, persze sok minden függ az időjárástól. Ha ilyen meleg marad az idő, a hónap végére befejezzük. A másik, ami meghatározó, a békési tároló, szárító. Ezt hét tsz hozta létre — köztük a miénk — közösen az olajiparral. Jelenleg ütemes a szállítás, még csak öt szövetkezet szállít. Gond akkor lehet az átvétellel, ha egyszerre mind a heten elkezdik a betakarítást. Éppen indulni készül az egyik IFA-teherautó. Megkérem a pilótát, vigyen el a békési átvevőhelyre. Vári László beleegyezik, felírja nevem a menetlevélre, mehetünk. A táblán idős embereket látunk, akik az elmaradt napraforgófejeket szedik zsákba. — Aki ráér, az kijön ösz- szeszedni, amit a gép elhagyott, és ingyen hazaviheti — magyaráz a fiatalember. — Jó takarmány a baromfinak a háztájiban.'" — Hogy bírja az autó ezt a terepet? — Most jól, mert száraz az idő. Sajnos, eltört az egyik féltengelye már tavasszal, azóta nem működik az elsőke- rék-meghajtás. Nem kapni alkatrészt. Ez most nem baj, de arra is számítani kell, hogy bejön az eső, akkor bizony ide-oda fogok vele csúszkálni. — Hányat fordul egy nap? — Ötöt. Ügy csináljuk, hogy estére megtöltünk egy teherautót, hogy reggel rögtön indulhassak. Nem lehet negyvennél többel menni. Nézzen hátra, kicsit gyorsítok, máris hordja le az útra a szél a termést. Ezt pedig nem lehet, mindent veszteség nélkül kell beszállítani. Éles fékcsikorgás, a tárcsái hídon lestoppol valaki. Idős férfi kapaszkodik fel a teherautóra, Kozma Imre, a szövetkezet átadója. — Korábban ki szoktam menni, most volt egy kis dolgom a faluban. Már egy éve nyugdíjas vagyok, jól jön egy kis különkereset. — Mióta csinálja, Imre bácsi ? — Hát bizony már elég régen, mióta itt vagyok a tsz- ben. Korábban magtáros voltam, most már csak az átadásnál dolgozok. — Mire kell figyelnie az átadónak? — Vizsgálni kell a tisztaságot, a nedvességtartalmat, öreg róka vagyok már a szakmában. Ismernek az átvevők, tudják, engem nem lehet becsapni. — Előfordul ilyen is? — Hát, volt már. Esténként megmérem a vett minta nedvességtartalmát, tisztaságát, aztán egyeztetünk az átvevőkkel. Általában megegyezik a véleményünk. Mióta a napraforgót vágjuk, mégnem volt problémánk egymással. Közben megérkezünk a békési telepre. Gyors mérlegelés a hídmérlegen, máris mehetünk üríteni. Valóban csak néhány perc az egész. A telepvezető éppen egy német küldöttséggel tárgyal, helyettesét kérem egy rövid tájékoztatóra: — Amíg csak öt tsz szállít, elég a tizenkétórás átvétel — mondja —, ha beindul mind a hét, 24 órás műszakra térünk át. Elégedettek vagyunk a tisztasággal, a 12— 14 százalékos nedvességtartalmat hatra szárítjuk le, ennek megfelelően fizetnek a partnerek. Üjra a teherautón vagyunk, vissza Köröstarcsa felé. — Nem unja mindig ugyanezt az utat megtenni? — Nem én. Bár a nyáron többször jöhettünk volna errefelé. De sajnos, a búza nem sokat adott. Remélem, a napraforgó jól megjárat minket, csak győzzük behordani a termést. M. Szabó Zsuzsa B. O. Munkahelyi, egészségügyi és szociális körülmények a PATEX mezőberényi gyárában
