Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM II legfontosabb: megbirkózni gazdasági feladatainkkal Óvári Miklós beszéde a budapesti értelmiségi aktíván Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára szerdán a főváros XII. kerületébe látogatott. A Központi Bizottság titkárát a kerületi pártbizottság székházában Tóth János, a párt- bizottság első titkára és Mátrai Rezső tanácselnök fogad­ta. Óvári Miklós ezt követően találkozott a kerületi párt végrehajtó bizottság tagjaival. Tájékozódott a kerület életéről, amelynek meghatározói a szellemi alkotó mun­ka bázisai, majd eszmecserét folytatott időszerű belpoli­tikai kérdésekről. A program a Központi Fizikai Kutató Intézet meglá­togatásával folytatódott. Óvári Miklós ezután a János- kórházban dr. Sinkovics Mátyás főigazgató főorvos ve­zetésével megtekintette a főváros legnagyobb egészség- ügyi intézményét, majd aktívaértekezleten találkozott a kerület értelmiségének képviselőivel. Gyulán, a megyei kórház izotóplaboratóriumában automa­tikus mintaváltó gépsoron rendkívül kis rádioaktív meny- nyiségek mérhetők. Az automatikusan működő berendezés 100 mintát mér le folyamatosan, és az értékeket számszerű­en vagy százalékosan is kiírja Fotó; Martin Gábor ################^####»################################»########»####### Közlemény A pártbizottság székházá­ban megtartott tanácskozá­son Tóth János köszöntötte a városrész kutatóit, orvosa­it, mérnökeit, pedagógusait, a tudományos, a kulturális élet legkülönbözőbb terüle­teinek művelőit képviselő ak­tívát. Ezután Övári Miklós láto­gatásának tapasztalatairól szólva a többi között megál­lapította: az ország más ré­szeihez hasonlóan, itt is azt látta, hogy az emberek isme­rik szűkebb és tágabb kör­nyezetük, munkahelyük, ha­zánk, a világ dolgait, prob­lémáit, megértik feladataikat és becsülettel helytállnak a munkában. A világ dolgaira, a nem­zetközi élet néhány időszerű kérdésére áttérve rámuta­tott: jelenleg is nehéz, ke­mény küzdelem folyik a bé­ke hívei és ellenzői közt. A tét: folytatódjék-e az enyhü­lés vagy sem. Négy esztendő­vel a történelmi jelentőségű helsinki megállapodások után elmondhatjuk, hogy az erő­viszonyok ma sem kedvezőt­lenebbek a békeszerető erők számára, mint annak idején voltak. Ma sincs ésszerű al­ternatíva a békés egymás mellett élés politikájával szemben, ezért nem alaptala­nul lehetünk bizakodóak, hogy sikerül megőrizni a bé­két, az enyhülési politika pe­dig folytatódni fog. Hogy ez a bizalmunk mennyire nem alaptalan, ezt mutatja a SALT—II. aláírása Bécsben, az eddigi legnagyobb lépés a nukleáris fegyverek gyártá­sának lefékezése érdekében. Hogy mi magyarok mit te­hetünk ezért? — tette föl ez­után a Központi Bizottság titkára a kérdést, amelyre így válaszolt: az egyik, amit megteszünk és meg kell ten­nünk, hogy külpolitikánkkal a szocialista országok egysé­gének erősítését szolgáljuk. A másik pedig, hogy erősítjük rendszerünk belső szilárdsá­gát. Nemzetközi tekintélyünk elsősorban belső helyzetünk, gazdasági, politikai, ideoló­giai, kulturális helyzetünk szilárdságán alapszik. — Napjaink legfontosabb belpolitikai kérdése — tért át belső dolgainkra Óvári Miklós —, hogyan tudunk megbirkózni gazdasági fel­adatainkkal. Ezek megoldá­sától függ tulajdonképpen minden más, így az életszín­vonal alakulása, a tudomány fejlődése, kultúránk felvirág­zása, az oktatásügy, az egész­ségügyi gyarapodása is. — Jelenleg két, önmagá­ban is nagy feladatot kell egyszerre megoldanunk. Az egyik:— amelynek megoldá­sához már egy évtizede hoz- zákezdtünk — az, hogy a népgazdaság extenzív fejlesz­tésének szakaszáról át kell térnünk a fejlesztés intenzív , szakaszára. A másik, hogy a világgazdaság számunkra kedvezőtlen változásait ki­védjük, illetve alkalmazkod­junk a kialakult tartós ten­denciákhoz. Előtérbe kerül­tek a minőségi elemek és — mitagadás — jobban dolgoz­ni sokkal nehezebb, mint többet. Ma kevés a munka­erő, sokkal drágábbak a nyersanyagok és nehezebbek, rosszabbak az értékesítési le­hetőségek is. Óvári Miklós utalt arra, hogy a jelenlegi helyzetben erőforrásaink és lehetősége­ink reális számbavétele ha­tározta meg a tennivalókat. Mostani ötéves tervünk arra épül, hogy mérsékeltebb ütemben folytatjuk a gazda­ság fejlesztését, az életszín­vonal további emelkedését pedig a népgazdaság lehető­ségeihez igazítjuk. Ez a meg­oldás is bizonyos nehézsé­gekkel járt. Nőtt az állami dotáció, a termelői árak mind jobban elszakadtak a világpiaci áraktól, a fogyasz­tói árak pedig a termelői áraktól. Ezt a helyzetet nem lehet tartósan fenntartani, ezért foglalt állást a Közpon­ti Bizottság júniusban, a Mi­nisztertanács júliusban, a termelői és a fogyasztói árak rendezése mellett. — A döntésnél a gazdasá­gin túl figyelembe vettük a politikai szempontokat is. Ezért maradt most is jelen­tős ártámogatás, s ezért el­lensúlyozzuk, legalább rész­ben, jövedelmekiegészítéssel az árrendezést. — Azért vezettük be most az új árakat — fejtegette Óvári Miklós —, hogy mi­előbb érvényesüljön a ren­dezés gazdasági hatása. Hogy meggyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása, a fo­gyasztás szerkezete pedig jobban összhangba kerüljön gazdasági feltételeinkkel. Az áremelés azonban csak az egyik szükséges eszkjjz a gazdaságosabb termeléshez. Ahhoz, hogy megőrizzük az életszínvonal terén elért ed­digi vívmányainkat, és meg­teremtsük a további fejlődés szilárd alapjait, minden te­rületen jobb és szervezet­tebb munkára, takarékosabb gazdálkodásra, a termékszer­kezet megváltoztatására és nagyobb munkafegyelemre van szükség. Ezeket a gazda­sági hatásokat várjuk az ár- intézkedésektől elsősorban, ez a mi igazi programunk. — A világgazdaság és az ország belső helyzetét figye­lembe véve meggyőződésem, hogy egy ilyen program nemcsak elfogadható, hanem munkára serkentő, mozgósí­tó erejű is. Büszkék lehetünk arra, amit viszonylag rövid idő alatt elértünk az életszín­vonal emelésében, büszkék lehetünk arra is, ahol ma tartunk. Van mit megőriz­nünk! — Az elmúlt napok tapasz­talatai azt mutatják, hogy a lakosság nagy része megér­tette, fegyelmezetten, állam- polgári felelősséggel fogadta az intézkedéseket. Mivel ma­gyarázható ez? Egyrészt az­zal, hogy az elmúlt két év­tizedben erős és kölcsönös bizalom volt a párt és a tö­megek között, s ez a biza­lom eddig is segített, és a jövőben is segíteni fog ab­ban, hogy úrrá legyünk a nehezebb helyzeteken. — Az emberek mindenütt többes szám első személyben beszélnek jelenlegi gondja­inkról, tennivalóinkról és azon gondolkodnak, hogy mit kell együtt elvégezni. Felelősséget éreznek közös ügyünkért, s készei csele­kedni is érte. — Nagy erő van a mi né­pünkben! Ezért is bízhatunk abban, hogy mostani és to­vábbi intézkedéseinknek nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatása is kedvező lesz. Növekszik a fegyelme­zett jó munka becsülete, és megbecsülése, a teljesítmény­nyel arányos bér becsülete. Erősödig az a felismerés is, hogy mi mindannyian csak együtt boldogulhatunk! A gazdasági helyzet javításá­ban mindenkinek megvan a maga személyre szóló ten­nivalója, de igazán nagy eredményeket csak az egész nép együttes munkájával ér­hetünk el. — A gazdasági feltételek adottak, illetve megteremt­hetők az idei terv és hosz- szabb távú terveink teljesí­téséhez. Ezek közül a legfon­tosabb, hogy mindannyian egy irányban dolgozzunk, hogy összhang legyen a gaz­dasági vezetés, a pártszerve­zetek, a társadalmi szerveze­tek munkája között, és össz­hang legyen a központi, a középszintű és a helyi szer­vek között is. Mégpedig oly módon, hogy mindenki vé­gezze el a maga feladatát. A vállalatok gazdálkodjanak önállóan, kezdeményezzenek felelősen, az irányító szervek viszont foglalkozzanak a népgazdaság átfogó kérdései­vel, s — különösen a leg­érzékenyebb területeken — tartsák kézben a fejlődés fő tendenciáit. A munka minősége, a ha­tékonyság növelése nem egy­szerűen összgazdasági kérdés. További fejlődésünk politi­kai feltétele az is, hogy a jövőben is fejleszteni kellés fejleszteni akarjuk a szocia­lista demokráciát. A demok­rácia a dolgozók önkéntes fe­gyelme is. A munka minősé­gének javítása, a hatékony­ság növelése, a nagyobb fe­gyelem, a határozatok követ­kezetes . végrehajtása elen­gedhetetlen feltétele a de­mokrácia kiteljesedésének. Ha nagyobbak a követelmé­nyek, ha nehezebbek a fel­adatok, akkor nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a po­litika megértetésére, magya­rázatára, az emberek meg­nyerésére, a közös gondolko­dásra, a bizalom erősítésére. — Pártunk a bizalom jelé­nek tekinti a dolgozók eddi­gi reagálásait, s vezető tes­tületéi, különböző szerveze­tei arra törekednek, hogy ez­zel a bizalommal egész né­pünk javára, a jövőben is jól éljenek — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Óvári Miklós. A felszólalásokból egyér­telműen kitűnt: a városrész dolgozói — köztük az értel­miségiek — jól értik a Köz­ponti Bizottság és a Minisz­tertanács határozatából adó­dó feladataikat. Ezután Óvá­ri Miklós megköszönte a fel­szólalásokból is tükröződő bizalmat és a cselekvőkész­séget, majd Tóth János zár­szavával véget ért az értel­miségi aktíva. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A Romániában foganatosí­tott üzemanyag-vásárlással kapcsolatos intézkedések nyomán előállt helyzetben a Magyar Népköztársaság ha­tóságai és külképviseleti szervei minden szükséges intézkedést megtesznek an­nak érdekében, hogy a Ro­mániából hazatérők, illetve más országokból Románia területén átutazó magyar állampolgárok személygépko­csijukkal, lehetőség szerint a legkisebb nehézséggel tér­hessenek haza. Ennek bizto­sítására a magyar kormány illetékesei érintkezésbe lép­tek a román kormány képvi­selőivel. Az illetékes magyar külképviseleti és konzuli ha­Az energiaigényes vállala­tokat tömörítő trösztök egy része — üzemeik leghozzá­értőbb szakembereinek be­vonásával — műszaki intéz­kedéseket dolgozott ki a vil­lanyáram, a benzin, az olaj, a gáz, általában az energiák gazdaságosabb felhasználá­sára. Takarékosságra, újabb kezdeményezésekre közgaz­dasági eszközökkel is ösztön­zik vállalataikat. A Volán 100 tehergépko­csija és teljes taxiállománya egy évig üzemeltethető azzal az üzemanyaggal, amit a tröszt vállalatai az év első felében megtakarítottak. Fő­ként a műszaki intézkedé­seknek köszönhető, hogy hat hónap alatt 4,3 millió liter benzinnel és másfél millió liter gázolajjal kevesebbet használtak fel a szokásos­nál. A műszaki-forgalmi te­lepeket diagnosztikai beren­dezésekkel látták el, ame­lyek a járművek karbantar­tásakor segítenek a fogyasz­tás helyes beállításában, a hajtóanyag-pazarlást előidé­ző tényezők megszüntetésé­ben. Jobban megválogatják a fuvarhoz szükséges kocsití­pusokat is, mert korábban gyakran előfordult, hogy nagy fogyasztású billenő- platós teherautót küldtek olyan helyre is, ahol egysze­rűbb, kisebb fogyasztású ko­csi is megfelelt volna. További takarékossági le­hetőségeket kínál a vezetés- technika korszerűsítése. A tröszt vezetői behatóan fog­lalkoznak azzal a tanul­mánnyal, amelyben a zala­egerszegi Volán Vállalat öt­tagú brigádja a vezetéstech­nika leggyakoribb hibáival, s azok kijavításának mód­tóságok a megfelelő felvilá­gosítást és segítséget megad­ják állampolgárainknak. A magyar—román határ­átkelő állomásokon nagy számban torlódtak föl az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából, Bulgáriá­ból és más országokból Ro­mániába utazó, illetve Ro­mánia területén átutazni kí­vánó autósok, akik az üzem­anyag-vásárlással kapcsola­tos intézkedések miatt egye­lőre nem tudják folytatni útjukat. Tekintettel erre a helyzet­re, a helyi magyar hatótógok körültekintően intézkedtek, hogy az átkelésre váró uta­sok ellátási, egészségügyi és egyéb problémáik megoldá­sához segítséget kapjanak. jaival foglalkozik. Ez a ta­nulmány az OMFB pályáza­tán díjat nyert, most a je­lek szerint a gyakorlatban is hasznosítják. Lényege az, hogy a kocsivezetők számára nem elegendő a rutin. Sok­féle szokásukon változtatni kell ahhoz, hogy ne paza­rolják az üzemanyagot. A Volán Tröszt már az idén 42 ezer gépjárművezetője szá­mára kötelezővé teszi az energiatakarékos vezetés ok­tatását. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai nemcsak szolgáltatnak, ha­nem fel is használnak szá­mottevő energiahordozót, s a műszaki intézkedések itt is meghozták első eredmé­nyeiket. Az idén eddig 3,4 millió köbméter földgáznak megfelelő fűtőenergiát taka­rítottak meg. Nem nagysza­bású intézkedésekről van szó, hanem arról, hogy min­denütt ésszerűsítenek, ahol lehet. A kardoskúti üzemben például előmelegítik a komp­resszorokat meghajtó gáz­motorok üzemanyagát, s. ez­zel a viszonylag kis többlet- munkával és többletenergiá­val évente 300 ezer köbmé­terrel kevesebb földgázt kell majd felhasználniuk a mo­torok, illetve a kompresz- szorok működtetéséhez. A Dunai Kőolajipari Vállalat­nál a kőolajfeldolgozás kü­lönböző folyamataiban kelet­kező, úgynevezett hulladék­gáz hasznosításával a jóval értékesebb fűtőolaj felhasz­nálását mérsékelték, s az év eleje óta 540 tonnányit taka­rítottak meg. A kőolajbá­nyászok főként a termelés­ben keletkező veszteségek csökkentését szorgalmazzák. Pedagógus művésztelep Gyulán Augusztus 16-án kiállítás A Pedagógusok Szakszer­vezete Központi Vezetősége és Békés megyei bizottsága szervezésében július 31-én, immár 10. alkalommal nyit­hatta meg kapuit Gyulán a pedagógus képzőművészek művésztelepe. Az ország kü­lönböző tájairól érkezett 27 rajzpedagógusnak a gyulai Pálffy Középiskolás Fiúkol­légiumban biztosítottak ked­vező körülményeket a nyu­godt alkotáshoz. A művész­telep részvevői hamar felta­lálták magukat, s még az el­ső napon kis házi műtermet alakítottak ki maguknak. Azért továbbra is megmaradt számukra a Körös-part, a Várfürdő és a vár környéké­nek vonzereje. Emellett so­kan a régi, ma már műem­lékszámba menő kis alföldi házak sajátos hangulatát, formáját' örökítik meg szí­vesen. A művésztelep vezetője, Marsovszky Endre szerint a pedagógus képzőművészek háromhetes alkotó együttlé- tének célja: biztosítani a pe­dagógus festők, szobrászok, grafikusak nyugodt pihené­sét, segítséget adni szakmai továbbfejlődésükhöz, ugyan­akkor lehetőséget teremteni az egyénileg kialakított munkamódszéreik átadására. Ezt a célt szolgálják a közös kulturális programok, elő­adások, műhelybeszélgeté­sek, de még a közös kirán­dulások is. A 10. pedagógus művészte­lep részvevőinek munkáiból augusztus 16-án nyílik kiál­lítás. A Várfürdő előcsarno­kában megrendezendő mun­kabemutató kiállítást dél­után fél 6-kor, Farkas Sán­dor, a gyulai Várfürdő igaz­gatója nyitja meg. Trösztök energiatakarékossági intézkedései Kevesebb benzinnel, gázolajjal, villanyárammal változatlan teljesítmény

Next

/
Thumbnails
Contents