Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
1979. augusztus 1-, szerda „A gépeket gondozni, olajozni kell, csak így dolgoznak nekünk” Minták... A fésűsmester „Zleovszky Mátyás fésűs- mester” — hirdeti a cégtábla. Több mint 50 éve, 13 évesen tanulta mesterségét, melyről még ma is szeretettel, büszkén vall: „Szeretem, ahogy az anyag engedelmeskedik nekem. Olyan hajlékony formát, szép mintákat alakítok ki a merev szaruból, amilyet csak akarok...” Tanulói — köztük egyik lánya — már hűtlenek a szakmához. A megyében ő az egyetlen, aki még űzi a kihalófélben levő mesterséget... Kiállításokra, vásárokra gyakran kap meghívást, ám kora meggátolja az utazgatásban. „Csinálom még, amíg bírom, csak egészség legyen..” F.z egy szürke-magyar ökör szarva, ma már nem lehet hozzájutni Legyen az fodrász-, hajvágó- vagy sűrűfésú, mindhez más fajta fűrész kell „Pallérozás” (fényezés) után A mintákat a falcoló pádon válogatja. Van belőlük bőven, felesége tervezi őket Most nagyjából kivágom a fésű alakját Fotó: Gál Edit Máról is, a holnapért A közművelődés dolgai, Muronyban Egy elnyaklott tábla jelzi a bekötő utat Murony felé. Valamikor a Békésen lakó gazdák tanyái álltak itt. Ma Békés város környéki községe, 1700 lakost számlál. A község nevét kevesen, de az itt levő Hidasháti Állami Gazdaságot annál többen ismerik. Igazi agrárnagyüzem. Területe tíz községgel és egy várossal határos. Jelenléte a község életét is meghatározza. A közművelődés, az életforma mikéntjét is. Erről beszélgettünk Tóth Károly tanácselnökkel, Mikló Géza vb-titkárral, Buzgárt Mihály községi pártvezetőségi titkárral, Brachna Jánossal, a gazdaság általános igazgatóhelyettesével és Bora Mihályné pedagógussal. Csak a ház a gazdaságé Petőfi Sándorról nevezték el a MEDOSZ-kul túrházat. Évekkel ezelőtt még ez az épület, illetve a benne folytatott munka sokak szemében kiváltságokkal felruházottnak tűnt. Ehhez tudni kell azt is, hogy a Békéscsaba—Budapest vasúti fővonal egyik oldalán a gazdaság központja a művelődési házzal, a másikon pedig a község helyezkedik el. Különböző okok miatt a sínpár szinte határvonal volt. A művelődés dolgaiban is. A helyzet alapvető megváltozását 1977. december 16-ra datálják. Bár már korábban is kedvezőnek volt nevezhető a' helyzet, de ezen a napon a tanácsülés végérvényesen kimondta a művelődési ház területiségét. A viszájyos napokra ma már senki nem emlékezik. Hiszen megvalósult az, ami természetes. A gazdaság központjának műhelyeibe, üzemeibe többen bejárnak. A 900 muro- nyi dolgozó egyharmada eljár dolgozni Békésre és Csabára. Egyharmada a helyi Lenin Tsz-ben, egyharmada pedig a gazdaság valamelyik üzemegységében keresi kenyerét. Estére lesz csak csendes, s valóban muronyiakkal teli — Murony. Tehát az itt lakókra kell építeni, a köz- művelődés ügyében is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolták, hogy ez az út az egyetlen járható. Nos, a művelődési ház fenntartását zömében értelemszerűen a gazdaság fedezi. Napközben — azaz délben — üzemi étkezdévé alakul át a nagyterem egyik traktusa. A tanács és a téesz is anyagilag segíti a ház tevékenységét. A támogatók alkotják, azt a művelődési bizottságot, amely az egységes közművelődés ügyének részleteit tervezi, a megvalósulást ellenőrzi, a mindennapok gondjain segíteni akar és tud. A nőklub ma kirándult „A nőklubunk ma kirándult Nyíregyházára” — válaszolják arra a kérdésre, hogy hol tartózkodik a ház igazgatónője. Lakatos Gézá- né — aki néhány éve munkája elismeréseképpen megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést — az idén harmadszorra is kiválónak minősített nőklub vezetője. A ház előcsarnokát is az ügyes kezű lányok és asszonyok művészien szép hímzései díszítik. „Ha valamelyik hétfőn betér a muronyi ME- DOSZ-kultúrházba, igazi közösséget talál. Fiatalokat és idősebbeket, technikusnőt és segédmunkást, akik szeretik a szépet, s tudják, mi az a szabad idő hasznos eltöltése” — mondják a közművelődés megyei szakemberei. A hét egy másik estéjén a nyugdíjasklub tagjai gyűlnek össze. Nyugodt, meghitt együttlétre, filmvetítésre, előadásra. Hol harmincán, részt mezőgazdasági szakirodalmakat kölcsönző párja a művelődési házban van — évente 8 ezer forintból könyv-, kétezerből pedig folyóirat-állományát fejleszti. Az általános iskola 203 diákja számára több szakkör •» és az ősszel indítandó gyermekklub jelenti a művelődés mindennapjait. A műszaki bolt bejárata mellett Készlet egy korábbi hobbikiállitásról. Hasonló nyílik ebben az évben is, novemberben. A gazdaság szocialista brigádjainak alkotó kedvű tagjai állítják ki munkáikat Fotó: Veress Erzsi máskor félszáznál is többen ülnek a kényelmes klubszoba székein. Az ifjúsági klub csütörtökönként tartja foglalkozásait a három részre is szétválasztható nagyteremben. 1978 őszén alakult a községi KISZ-szervezet tagjaiból, javarészt. Kezdetben programjaikat a „nincs pénz” alapjaira építették, mégis: színjátszó csoportok bemutatója, vetélkedők, közös makramézás, diszkóestek jelentették a közösséggé válás útjának első állomásait. Ma már jelentősebb pénz is rendelkezésre áll, s a fiatalok jól is érzik magukat. Idejük is hasznosan telik. A kiscsoportok mindegyike — a nőklub hímzőnőivel együtt — évente egy alkalommal kiállításokon mutatkozik be a községnek. A fotókör, amelynek egyik legfőbb .szervezője a vb-titkár, augusztus 20-án nyitja meg kötetlen témákban készült képekből rendezett bemutatóját. Ekkor az országjárásokon készült színes diákat is levetítik. A bélyeggyűjtők bemutatója politikai könyvek kiállításával együtt november 7-én lesz. A község közművelődési tervének egyik melléklete igen figyelemre méltó. A kiállítások jegyzéke. Hatot terveztek, illetve már megvalósítottak. Április 4-én a békési alkotók képzőművészeti tárlata, május 1-én pedig a nőklub említett kézimunka-kiállítása volt. Decemberre Mladonyiczky Béla szobrászművész kisplasztikái kiállítását tervezik. A művelődési ház keretein kívülre lépve is találunk Muronyban olyan objektumokat, amelyek a tartalmasabb életet szolgálják. A hét és fél ezer kötetes községi könyvtár — amelynek javapedig könyvekkel teli tárló áll. A könyvkiadás legfrissebb kötetei... Igény, lehetőség = gondok A tanácselnökkel és Bora Mihályné tanárnővel, a tanács közművelődési ügyekkel foglalkozó társadalmi munkásával a község utcáit járjuk. A Kossuth téren áll majd az a játszópark, amelynek tervei már elkészültek, s a gazdaság és a téesz szocialista brigádjai ugyancsak társadalmi munkában már a legkisebbeknek, a fiataloknak és az idősebbeknek a testkultúra fejlesztését szolgáló tárgyakat, eszközöket készítik. Lesz itt minden, ami egy ilyen parkban helyet kaphat. És még egy labdarúgó- és kézilabdapálya, valamint egy röplabda- pálya is. Ha az igényeket és a lehetőségeket összevetjük, abból leginkább gondok fűzére szabadul föl. A hatodik ötéves tervben egy új ifjúsági házat szeretnének... A máról beszélgettünk, de a mondatok mögött meghúzódó szándék a jövőről való gondoskodást mutatja. Ami ma a közművelődésre fordítható, azt úgy befektetni, hogy később minél jobban kamatozzon. Nemcsak jól élni — amit a minden ötödik család udvarában álló személygépkocsi is bizonyít —, hanem egyre inkább tartalmasabban és értelmesen is. Ezt igyekeznek jól szolgálni Murony közművelődésének szakemberei, vezetői, munkásai. Nemesi László
