Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

1979. augusztus 5., vasárnap o A Kavicsbánya Vállalat ártándi üzemében az idén több mint félmillió köbméter kavicsot termelnek ki. A kavicsnak ma­gas iszap- és agyagtartalma miatt közvetlen értékesítése nem gazdaságos, ezért a helyszínen minden kitermelt mennyisé­get feldolgoznak. Az osztályozott, mosott kavics házgyári ele­mek készítésére is alkalmas. Az ártándi kaviccsal látják el Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Békés megye építőipari vállalatait, köztük a legnagyobb felhasználót, a debreceni házgyárat is (MTI-fotó — Tárkányi Béla felvétele — KS) Nélkülözhetetlen az öntözés II kazánkálvária folytatódik Országszerte nagy erővel működnek az öntözőtelepek. A mezőgazdasági üze­mekben minden lehetséges eszközzel igyekeznek pótol­ni a növényállomány hatal­mas vízveszteségét. A 30— 35-fokos hőmérséklet olyan erősen igénybe veszi a nö­vényeket, hogy zavartalan anyagcseréjüket csakis mes­terséges vízutánpótlással le­het fenntartani. Dunai Sándor, az Agro­meteorológiai Szolgálat ve­zetője az MTI munkatársá­nak elmondotta, hogy a nö­vények a nagy melegben képtelenek felvenni az élet­működésükhöz szükséges nedvesség teljes mennyisé­gét, annak jelenleg csak Bizottság tagját a IX. kong­resszus a Politikai Bizottság póttagjává választották. Köz­ponti bizottsági tag lett még Pisku elvtárs, a közgazda- sági ügyekkel foglalkozó me­gyei vezető is. Ott találjuk a vezetésben Karlusz Pinyál elvtársat, a tapasztalt, a Sa- lazar-börtönöket is megjárt idősebb elvtársat. A Santarém megyei párt- bizottság tevékenységéről RajmoriÜó elvtárs és más elvtársak tartottak tájékoz­tatást számunkra, s vidéki utunkra a megyei pártbi­zottság egyik vezetője is el­kísért bennünket. Tapasztal­tuk, hogy a kommunista párt befolyása jelentős az ipari üzemekben, a mező- gazdasági tsz-ekben, még nem kielégítő a befolyása a kis- és középparasztok köré­ben, de nagy a törekvés, hogy ezen változtassanak. Vannak községek, ahol majd­nem minden felnőtt ember tagja a kommunista párt­nak. A kommunista párt felépí­téséről, szervezettségéről kí­vánunk szólni. A megyei pártbizottság 12 főből áll, 58 százalékos arányban mun­kás, s az elvtársák vala­mennyien hivatásos párt­munkások. Ez azt jelenti, hogy testületet és végrehaj­tó szervezetet is képviselnek. A főbb tevékenységi terüle­tek és a járások, városok köztük fel vannak osztva, amiért személy szerinti fele­lősséggel tartoznak. Mind a 21 járásban és 41 községben van pártbizottság, valamint 133 alapszervezet működik. A járási pártbizottságokon is néhány hivatásos pártmun­kás van, szintén testület és apparátus is. A községek pártbizottságai közöttük fel van osztva, ahol ők a helyi vezetők is egyben, s van egy helyettesük, aki a napi fel­adatokat irányítja és szerve­zi. Az alapszervezetekben ve­zetőségek működnek. mintegy harmadával ren­delkeznek, de még így is óriási vízmennyiségek páro­lognak el. Azokon a terüle­teken, ahol öntözték a ta­lajt, és így a föld vízház­tartása, továbbá a növények vízfelvétele normális, ott hektáronként naponta 60 köbméter vizet szippant fel a természet. Jelenleg ennek az értéknek csak mintegy harmada „távozik” el. Mind­ez azt jelenti, hogy naponta kellene esőket kapni a ta­lajnak ahhoz, hogy zavarta­lan legyen a vegetáció. Mindez indokolja a gaz­daságok nagy erejű öntö­zőtevékenységét, a szivattyú- telepek éjjel-nappal járatá-. sát. A megyében 8686 tagja van a kommunista pártnak. A PKP egyik jelentős bázi­sa Santarém megye. A párt­tagság több mint 5 százaléka él itt. A párttagok abszolút többsége munkás, 24 százalé­ka nő, egyharmada 30 éven aluli, 47 százaléka 30 és 50 év közötti, 3 százaléka egyé­nileg dolgozó paraszt. Van­nak községek, ahol nincs pártszervezet, vagy nincs je­lentős befolyása a kommu­nista pártnak. Főleg ott, ahol a burzsoázia és a földesurak, valamint az egyház befolyá­sa nagy. A megyében nagy erőfeszí­téssel dolgoztak és készültek a IX. kongresszusra. Ezt az aktivitást mutatja, hogy 2500 párttagnak volt javaslata, melyből 140 érdemi javasla­tot fogadtak el. Nyolcvanhat kongresszusi küldötte volt a megyének, s ebből 7 elvtár­sat — köztük két elvtársnőt — választottak meg a Köz­ponti Bizottság tagjának, egy a Politikai Bizottság póttag­ja lett. A kommunista párt szö­vetségi politikája erőtelje­sen kibontakozóban van. A munkásosztály sorain túl a parasztság irányában, a' ház­tartásbeliek, az ifjúság kö­rében szintén jelentős a párt befolyása. Napirenden van az ifjúsági rétegszervezetek egy­séges szervezetbe való tö­mörítése. A szakszervezetekben is jelentős a kommunista be­folyás. A megyében 79 ezer szakszervezeti tag van, 22 szakmai szervezet, melyet egységes megyei vezetés fog össze. A párt lapja és folyó­irata — az Avante, Militan­te — terjesztésére nagy fi­gyelmet fordítanak, helyi­leg szervezőcsoportok mű­ködnek. Különösen nagysze­rű eredménnyel teljesítik e feladatot az elvtársnők. E nagyszerű lelkesedést végig érzékeltük, különösen azon a forró hangulatú nagygyűlé­Érdekes hirdetés jelent meg július 31-én, kedden a Nép- szabadságban : a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet és a Tótkomlósi ÁFÉSZ jelentet­te be, hogy megkezdték ji JK—2-es típusú kazánok kö­zös értékesítését. Két dolog teszi indokolttá, hogy most szóvá tesszük ezt. Az egyik az, hogy évi 1000—1500 liter fűtőolaj-megtakarítást ígér a vásárlóknak, a másik az, hogy 1979. április 14-én mi is foglalkoztunk a JK-kazá- nok sorsával. Nem ünnepelni akarjuk magunkat, és a világért sem állítjuk azt, hogy ez nekünk köszönhető, hogy a sajtó — a közhely szerint nagyhata­lom — elintézte a dolgot. Er­re még a Népszabadság sem képes, mely július 1-i szá­mában foglalkozott a JK-ka- zánok kissé zűrzavaros ügyé­vel. Mivel nem valószínű, hogy minden olvasó emlék­szik a JK-kazánok kálváriá­jára, talán nem haszontalan, ha röviden összefoglaljuk az eseményeket. HaiYSzerfl halástok A JK-kazán két feltalálója, Juhász Mihály és Keserű Bé­la — mindketten nagy ta­pasztalaté tüzeléstechnikai szakemberek — rájöttek ar­ra, hogy mi a jelenleg for­galomban levő kis teljesít­ményű olajkazánok közös hi­bája, mi az, ami rontja ezek hatásfokát. Megtalálták a megoldást is, az égéstér át­alakításával és a láng hő­mérsékletének növelésével és sikerült kidolgozniuk egy olyan kazánt, mely több tel­jesítményfokozatban gyárt­ható, a hatásfoka 90—92 szá­zalék és ráadásul a súlya mintegy a fele a hagyomá­nyos típusokénak. sen, ahol mintegy hétszázan vettek részt, ahol a mi de­legációnk kapott először szót, melyen ismertettük a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját, bemutattuk szo­cialista építésünket és szo­cialista vívmányainkat. Szól­tunk megyénk helyzetéről, szerepéről, eredményeiről, megyei pártbizottságunk munkájáról. Nagy megtiszteltetés volt delegációnk számára, hogy fogadott bennünket Szerzsu elvtárs, a PKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság külügyi tit­kára, aki részletesen tájé­koztatott bennünket Portu­gália helyzetéről, a kommu­nista párt tevékenységéről, s nemzetközi kapcsolatairól, így módunk volt, hogy a Központi Bizottságnak is megköszönjük a látogatásra vonatkozó meghívásukat, a baráti, szívélyes vendéglá­tást, s hogy módot adtak a santarémi elvtársaink életé­vel, munkájával, harcával való megismerkedéshez. Me­gyei pártbizottságunk nevé­ben viszontlátogatásra hív­tuk meg santarémi elvtársa­inkat. összegezve még annyit sze­retnék mondani, hogy nagy­szerű embereket, kommunis­tákat és más dolgozókat is­mertünk meg Santarém me­gyében. A kommunista párt vezetői rátermett, bátor em­berek, jó szervezők, sokan követik őket. Nehéz helyzet­ben vannak, de nap mint nap keresik a párt politiká­jának legjobban megfelelő megoldásokat. Ügy ítéljük meg, hogy he­lyes volt a két megye kö­zötti kapcsolat létrejötte, amelyet tovább célszerű fej­leszteni. Keressük a módját annak, hogy a delegációk cseréje közötti időben is le­gyen valamiféle kapcsolat a két pártbizottság között. Csatári Béla (Vége) Először ők is naivul azt hitték, hogy a gyártók kap­va kapnak az új kazánon, és versengenek a gyártás jogá­ért, de csalódtak. Miközben ugyanis ők az új kazán ki- fejlesztésén dolgoztak, mások és másutt azon fáradoztak, hogy külföldről vásároljanak egy kazántípust, a szükséges gyártóberendezésekkel együtt. Ennek érdekében sok országot hejártak, sok min­denkivel tárgyaltak és már majdnem nyélbe ütötték az üzletet, amikor előállt két feltaláló, egy minden eddi­ginél jobb típussal. Bár tény­szerűen nem bizonyítható, a feltételezés indokoltnak tű­nik: az új kazán jó néhány ember egyéni érdekét sértet­te, igyekeztek tehát zátonyra futtatni az ügyet. Sokféle eszközt alkalmaz­tak ehhez. Volt olyan, hogy nem fogadták el a hivatalos mérési eredményeket, majd igyekeztek bagatellizálni az új típus értékeit. Személyes kap­csolatok révén igyekeztek megakadályozni a gyártást, a külföldi értékesítést pedig gyakorlatilag elszabotálták. A nehézségek ellenére a Tótkomlósi Vegyesipari Szö­vetkezet vállalkozott a gyár­tásra, elkészítették a proto­típusokat, amelyek nagysze­rűen beváltak. Az üzemi pró­bák során bizonyították azt, amit a hirdetés is ígér: 1000 —1500 liter olajat lehet meg­takarítani egy fűtési szezori alatt. A tótkomlósiak viszont nincsenek kellően felkészülve a gyártásra, ezért az idén legfeljebb ötszázat és később is csak kétezret tudnak gyár­tani belőle, az országban pe­dig évente 22—25 ezer jóval gyengébb minőségű lakossá­gi kazán talál vevőre. ■ feltalálók belefáradlak Ilyen előzmények után ke­restem fel a két feltalálót munkahelyükön, az Energia­gazdálkodási Intézetben. Kér­désem csak ennyi volt: Vé­get ért a JK-kazánok kálvá­riája? — Sajnos nem — vála­szolta Juhász Mihály —, nem sokat jutottunk eddig előre. Az önök és a Népsza­badság által is megírt cseh­szlovákiai licenceladás — mely akkor a NIKEX hibá­jából meghiúsult — máig sem jött létre. Mert igaz ugyan, hogy a NIKEX-hez új vezérigazgató jött, de a régi Csehszlovákiába került kereskedelmi kirendeltség­vezetőnek. A másik gon­dunk, hogy mi, mint felta­lálók, magánemberek va­gyunk, és így csak az áll szóba velünk, aki akar. A különböző kereskedelmi és piaci információkat csak megszűrve, és csak akkor adják meg nekünk, ha azt akarják. Meg kell monda­nom őszintén, belefárad- lunk a szélmalomharcba. — Mit értenek ezen? — Sokan azt hiszik, hogy mi milliomosok lettünk ez­zel a találmánnyal — veszi át a szót Keserű Béla. — Az viszont az igazság, hogy ed­dig jóformán csak kiadásunk volt rá, bevételt nem na­gyon láttunk. Nem is va­gyunk biztosak benne, hogy — ha a dolgok így mennek tovább — egyáltalán megér­jük azt, amikorra széles kör­ben elismerik a találmá­nyunkat. . Ezért úgy határoz­tunk, eladjuk jogainkat mun­kahelyünknek, az Energia­gazdálkodási Intézetnek. Ez mégiscsak nagyvállalat, ko­moly szabadalmi gyakorlat­tal, és talán ők sikerre tud­ják vinni az ügyet. — És ebből mi lesz az • >nök haszna? — Az erkölcsi elismerés, es az az összeg, melyet az KG I-tői kapunk a szabada­lomért. A többi, vagyis az esetleges értékesítésből szár­mazó bevétel már az intéze­té, távolabbi értelemben az államé lesz. — És van kilátás ilyen üz­letekre? * — Elég sok külföldi, tőkés cég jelentkezett, hogy érdek­li őket a kazán akár úgy, hogy licencet vesznek, akár úgy, hogy készterméket. Tu­domásunk szerint azonban lényeges előrelépés rebben sem történt. Gyorsan Kell dönteni Ez pedig nagy baj, mert ha nem ébredünk fel elég gyorsan, akkor ismét nagy üzletet szalaszthatunk el. A világon mindenütt felemel­ték az energiaárakat, sok helyütt takarékossági intéz­kedésekkel. .. Franciaország­ban az elmúlt évi mennyiség 90—95#o-át használhatják csak fel fűtésre, Csehszlová­kiában is csökkentik az eléget­hető fűtőolaj mennyiségét. A gazdag Svédországban köz­ponti fűtőerőművek építését tervezik, hogy ezekben jó hatásfokú — 90—92 száza­lékos — kazánokat üzemel­tethessenek. Ez utóbbi eset­ben viszont sokba kerül a kiépítés, és karbantartásigé­nyes a rendszer. A számítá­sok azonban azt mutatják, hogy még így is megéri az energiamegtakarítás miatt. A fenti példák nyilván jól illusztrálják, hogy milyen ko­molyan veszik az energiata­karékosságot. És ekkor van hálunk egy kazán, melynek a hatásfoka eléri a legjobb fűtőerőművi kazánokét és gyártunk belőle összesen 500- at. A külföldi katalógusokban a JK—2-es típusúnak meg­felelő teljesítményű háztar­tási kazánok ára 2000 NSZK márka körül mozog. Súlyuk több mint 300 kiló, hatásfo­kuk 82—85 százalék. A tót­komlósiak 11800 forintért árulják a kazánt, mintegy a felébe kerül tehát azNSZK- kazánok árának. A komlósi kazánon nincs semmi dotá­ció, nem kell tehát közgaz­dasági zseninek lenni, hogy észrevegyük: a mostani energiahiányos és takarékos­ságra ösztönző időszakban, hatalmas üzletet lehetne csi­nálni a JK-típusú kazánok­kal. De csak lehetne, mert a mostani gyártási kapacitás mellett ugyan hogy ajánl­hatnánk külföldre ezt a ter­méket? Mit mondanánk, ha mondjuk az NSZK-ból akár csak ötezret rendelnénk? Igaz, a másik módszer így is szóba jöhet, eladható a szabadalom. Ezzel azonban egyszer és mindenkorra le­mondunk a késztermék érté­kesítésének lehetőségéről, sokkal rosszabb üzletet kö­tünk tehát, mint amilyet köthetnénk. Ráadásul előbb- utóbb úgyis fel kell futtatni a termelést, már csak a ha­zai igények kielégítése mi­att is. Az idő viszont na­gyon sürgető, mert nyilván­való, hogy nem túl sokára a nyugati kutatóintézetekben is rájönnek arra, amit Magyar- országon Juhász Mihály és Keserű Béla feltalált Ekkor már egy fillért sem profi­tálhatunk a kazánunkból. Dönteni kellene tehát az illetékeseknek, mégpedig sürgősen, abban, hogy áldo­zunk-e néhányszor tízmillió forintot a gyártás fejleszté­sére, és. ezzel a nagy üzletre, vagy válasszuk a kiadás nél­küli kisebbet, a szabadalom eladását? De ezt a döntést hamar meg kell hozni, mert különben könnyen a leg­rosszabb juthat nekünk: két szék közül a földre esünk. Lányai László Ipari szövetkezeteink félévéből Az országos célkitűzések realizálódnak megyénk ipa­ri szövetkezeteiben — álla­pítható meg az idei év el­telt hat hónapjának összeg­zéséből. A termelés mérsé­kelten növekedett, ezen be­lül az anyagmentes terme­lési érték viszont dinamiku­san emelkedett. Ebben jó eredményeket ért el azEnd- rődi Cipész Szövetkezet, ahol az anyagmentes érték előál­lítása másfélszeresére nőtt a tavalyi első félévhez képest. Hasonlóan élenjáróak vol­tak a békési Start Szövet­kezet dolgozói, és a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet kollektívája. Jóllehet KISZÖV-szinten továbbra is csökkenő fizi­kai állományú létszámmal kellett számolniuk szövet­kezeteinknek, azonban az új munkába állók között sok jól kvalifikált műszaki segíti közösségeinket. Ily módon sok helyütt javult a belső üzem- és munkaszer­vezés, emelkedett a vezetés színvonala, és javult a piackutató tevékenység. A készletgazdálkodásban is kedvező változás tapasz­talható az idei májusi in­tézkedési terv hatásaként. Érdekességként megemlít­hető, hogy valamelyest na­gyobb volt az értékesítés, mint a termelés. S mit je­lent ez? Egy tavalyi „beteg­ség” megszűnőben van, vagyis a raktárkészletek je­lentősen csökkentek a hat hónap alatt. Ily módon egy­aránt növekedett az export- értékesítés, hasonlóan a hazai árueladás is. Az ex­portálás élenjárói a cipőipa­ri szövetkezetek — mint az ENCI és a Körösvidéki Ci­pész Szövetkezet — és a textilruházattal foglalkozók — szarvasi Szirén, gyulai szabók — kollektívái. Ter­mészetesen ez összefügg a termelési szerkezet korsze­rűsödésével is. A második félévi célkitű­zések megvalósításához, töb­bek között az eszközök jobb kihasználását tűzték ki, pár­huzamosan az élőmunka ki­használásával. Ebben dina­mikusabban kell előrébb lépniük, mint az ország egyéb vállalatainak, ugyanis a korábbi évek fejlesztési stádiumai ma ezt követelik. Az eltelt nyolc év beruházá­sai gyorsan léptek a terme­lésbe, ami által a munkakö­rülmények javultak. A gé­pesítettség száma, minősége indokolttá teszi az eszközki­használás javítását. A rugalmasság szerepe szövetkezeteinknél tovább­ra is előtérben marad. Ez érthető, hiszen több szö­vetkezetünk exportál is, és a mai konjunktúrás piacon a partnerek mind igényeseb­bek. Mindez piaci ismere­tet feltételez, s ezzel párhu­zamosan megköveteli a ru­galmasságot, illetve a min­dig újabb és korszerűbb ter­mékekre való átállást. —jávor— A Gyulán átvezető Élővíz­csatornán néhány nap óta dolgozik a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság kotróhajó­ja. Több hetet vesz igénybe, amíg a városon keresztül vezető szakasz egy részét megtisztítják az iszaptól Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents