Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

1979. augusztus 5., vasárnap o Wales élő kézművessége Ilyen díszesen faragott fakanalakat küldtek a fiatal walesi férfiak ajándékba kedveseiknek Fotó- Gál Edit Szarvason Országos tanfolyam a kis matematikus baráti körök vezetőinek Évről évre hazánk külön­böző tájain találkoznak azok a pedagógusok, akik a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat egyik sajátos tevé­kenységeként alapfokú ma­tematikai ismeretek átadásá­val foglalkoznak. Céljuk az, hogy már az alsó tagozatos gyermekeknél megalapozzák a matematikai ismereteket különleges módszerek alkal­mazásával. Ebben az évben Szarvason kerül sor a fele­lősségteljes munkát folytató TIT-előadók, a kis matema­tikusok baráti köre vezetői­nek országos találkozójára, tapasztalatcsere-jellegű to­vábbképzésére. A Tessedik Nyári Egyetem után augusztus 13. és 17. kö­zött ismét jelentős kulturá­lis esemény színhelye lesz hát Szarvas. A matematikus kö­rök vezetőinek 10. országos tanfolyamára ezúttal elláto­gat és előadást tart dr. Kor­nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője is. A kü­lönböző csoportokban lénye­ges feladatokkal foglalkoz­nak a részvevők, például a halmazok és. a logika téma­köreivel, a geometriai transz- formációkkal, de a valószí­nűségszámításról és a sta­tisztikai tudományokról is hallanak majd előadásokat. A témák között szerepelnek Szarvas művelődéstörténeti hagyományai, a baráti körök 3.—4. osztályos munkalapjai­nak és az új tanterv elemei­nek kapcsolatai, valamint a kis matematikusok versenyé­nek tapasztalatai. Az utolsó napon, augusztus 17-én ta­nulmányi kirándulásra in­dulnak a részvevők Békés­csabára és Gyulára. A tanu­lás mellett motorcsónaktúra. arborétumi séta, a Ruzics- kay-alkotóház, s a Körös­parti strand várja a vendé­geket a tanfolyam idején. Fiatalok a gyulai Generál Szövetkezetben A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap délelőtt nyílt meg a Wales élő kézművességét bemuta­tó kiállítás, amelynek gaz­dag anyaga nagy közönségsi­kert aratott már hazánk több városában is. A meg­nyitón jelen volt a budapesti brit nagykövetség kulturá­lis attaséja és kulturális titkára is. Dr. Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum főigazga­tó-helyettese megnyitó be­szédében röviden kitért a Nyugat-Anglia hegyes-dom­bos vidékén elterülő Wales fél évszázada még virágzó kézműves iparának társa­dalmi-gazdasági hátterére, majd részletesen taglalta a kézművesség akkori jelentő­ségét. Mint mondotta: mi­vel a kézművesek megren­delésre dolgoztak, érdekük volt, hogy munkáik ne csak célszerűek, de egyben esz­tétikailag is megnyerőek le­gyenek. A kézművesek, akik Farkas Pál állomásfőnök­től a vasúti forgalom nagy­sága, valamint a lökösházi pályaudvar dolgozóinak munkája felől érdeklődtünk. Mint mondotta: annak elle­nére, hogy az utóbbi évek­ben emelkedett a közúti szállítások száma, a vasútra mégis nagy feladatok várnak a jövőben. Ha csak a tran­zitforgalomból adódó kö­vetelményeket vesszük fi­gyelembe, akkor kitűnik, hogy a MÁV-nak mind a műszaki fejlesztésre, mind a munkaerő-tartalékokra egy­aránt szüksége van. Egyéb­ként a közutak előtérbe ke­rülése miatt mintegy 10 szá­zalékkal csökkent a forga­lom, viszont nőtt a távolsági utasok száma. Lökösházá- ról csaknem 200-an utaznak naponta dolgozni — fő­ként Békéscsabára. Ezzel egy időben jelentős kisha- tárforgalommal kell szá­molni. Különösen a szerdai és a szombati napokon ér­keznek sokan Romániából, de a környező településekről is jó néhányan utaznak oda. Ami a teherforgalmat illeti, a lökösházi állomás dolgo­zóinak nem kis munkát ad a szállítmányok rögzítése, igazítása. Az évente több mint félmillió tehervagon közül havonta 240—250-nél jelentkeznek rakodással kapcsolatos problémák. A forgalmi-kereskedelmi területen 8, a műszakiaknál 4 szocialista brigád dolgo­zik. A kollektívák önzetle­nül vesznek részt a gyer­egyben szakmájuk művészei is voltak, megrendelőikkel kölcsönösen formálták egy­más ízlését. Világjelenség, hogy nap­jainkban nő a kézműves munkák iránti kereslet. Csakhogy az egykori hasz­nálati tárgyak dísztárgyak­ká váltak. A Welsh Folk Museum felismerte annak jelentőségét — amint azt hozzánk is eljuttatott gyűj­teménye bizonyítja — hogy a kézműves mesterségek jó ismerőinek kihalásával sür­gető feladattá vált a nemze­ti kézművesipar hagyomá­nyainak megőrzése. A Munkácsy Mihály Mú­zeum kiállító csoportja ál­tal színvonalasan elrendezett kiállításon színes fotók és tárgyak segítségével ismer­kedhetnek meg a látogatók a walesi kádármesterség, fa- megmunkálás, szövés, pala­faragás és kerámia kézmű­vesség gyönyörű alkotásai­val. A lökösházi pályaudvaron a megigazítják a rakományt mekintézmények patronálá- sában. Csatornázási, beto­nozási és egyéb javítási munkákkal segítik a lökös­házi és kevermes óvodákat, iskolákat. Van olyan brigád, amely az állami gondozottak támogatása céljából külön takarékkönyvet váltott. Az A Békés megyei Generál Szövetkezet gyulai részlegé­nek nyolc fiatal dolgozója — átlagéletkoruk 25 év — jól dolgozott az idei első félév­ben, amelyre bizonyíték, hogy féléves tervüket 110 százalékra teljesítették. Ked­vező munkájukban a lakos­sági szolgáltatás, hiszen a híradástechnikai és háztar­A Magyar Honvédelmi Szövetség Békés és Csong- rád megyei vezetősége már harmadik éve közösen ren­rakodómunkások bakdaruról Fotó: Martin Gábor idén az állomás 30 dolgozó­ja járt arra a hathónapos ro­mán nyelvtanfolyamra, amelyhez a MÁV Szegedi Igazgatóság pénzügyi támo­gatást nyújtott, a román szövetség pedig nyelvtanár­ról gondoskodott.-y -n tási gépek, valamint jármű­vek és olajkályha javítása és szervizellátása a feladatuk. Bár nem dolgoznak ideális körülmények között, az év végére mégis nagyszerű eredményeket szeretnének megvalósítani. A közeljövő­ben új szervizhelyiséget kap­nak, s ezzel egy időben bő­víteni szeretnék a szolgálta­tást is. dezi meg felváltva a két megyében a tartalékosok honvédelmi megyei verse­nyét. Az idén a Csongrád megyei Derekegyháza volt az otthona a versenynek, amelyen a tartalékosok számot adtak felkészültsé­gükről lövészetben, kézi­gránát-hajításban, távol­ság-meghatározásban, folyón való átkelésben, valamint az elméleti tudnivalók elsa- - játításáról. Megyénk képviselői jól szerepeltek ezen a verse­nyen. A két megyei titkár által mind a két korcsoport­ban felajánlott serleget me­gyénk ifjúsági versenyzői harmadízben nyerték el, s ezzel végleg birtokukba ke­rült. A versenyen az ifjúsá­gi kategóriában a sarkadiak, felnőtteknél a békésiek vé­geztek az élen. így jogot szereztek arra, hogy me­gyénket ők képviseljék az országos versenyen, amelyet szeptember 28—29-én ren­deznek meg Csongrádon. Kirándulnak a múzeumbarátok A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum múzeumba­ráti körének régészeti szek­ciója kirándulást szervez Csongrád megyébe. A ba­ráti kör tagja az augusztus 12-i kirándulás alkalmával felkeresik a szegedi Móra Ferenc Múzeumot, ahol megtekintik a „Hunok, ava­rok és magyarok” című ki­állítást. Útjuk során elláto­gatnak az ópusztaszeri mo­nostor romjaihoz, és kirán­dulásuk befejezéseként Szentesen, a Koszta József Múzeum „Irániak és germá­nok a Dél-Alföldön” - című kiállítását tekintik meg. A baráti kör minden Bé­kés megyei tagja jelentkez­hetett az érdekesnek ígér­kező buszkirándulásra. Jelentős a kishatárforgalom Lökösházán Megyei siker Derekegyházán Élű ielkEp Hirosima... Több, mint egy emberöltő óta a japán nagyváros több puszta földrajzi névnél: jelkép is egy­ben. Ugyanúgy összeforrott az atombomba pusztításával, mint ahogy Oradour, Auschwitz, vagy Lidice nevét sem idézheti fel senki a hozzájuk tapadó szörnyű történelmi emlékek nélkül. A háborút, a megpróbáltatásokat, a halál poklait nem lehet rangsorolni. A borzalmat, a szenvedést lehetetlen skálán mérni, összehasonlítani. Miért van hát, hogy Hi­rosima mégis külön kategóriába sorolódik? A magyará­zat sokrétű. Az 1945. augusztus 6-án, a majd félmilliós tá­vol-keleti kikötővárosra ledobott bomba eddig nem sej­tett, új rettenetét hozott az emberiség életébe, rövid per­cek alatt emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg, váltak gyógyíthatatlan beteggé. A magasba emelkedő gombafelhő alatt kilométereken át csak romba dőlt, fűztől perzselt pusztaság maradt. A szenvtelen statisztikai adatok 140 ezer halottat említe­nek. És ez a halál nehezen távozik: a radioaktivitás lát­hatatlan sugarai évekkel, évtizedekkel később is szedték, szedik áldozataikat. A pusztulás súlyát az atomtámadás értelmetlensége csak fokozza. Az amerikai hadvezetés annak ellenére ad­ta ki az új fegyver kipróbálására a parancsot, hogy tud­ta: Japán már felajánlotta hajlandóságát a béketárgya­lások megkezdésére, és a Szovjetunió hadba lépése is na­pokon belül várható. „A japán népért tettük, hogy meg­kíméljük a további pusztulástól” — hangzott a hivatalos amerikai magyarázat, amely képtelen elkendőzni a tényt: Hirosimát hidegvérrel az új fegyverfajta kipróbálásá­nak színhelyéül szánták. Mint ahogy abban is egyetérte­nek a történészek, hogy az atombomba bevetése már a Szovjetunióval szembeni világpolitikai fellépést, a hideg­háború nyitányát is jelentette. Az atomtámadás hétfői, 34. évfordulója az emlékezé­sen, az emlékeztetésen túl másra is szolgál. Figyelmez­tet: a veszély nem múlt el. A világ arzenáljaiban mais ezerszámra állnak a nukleáris fegyverek, amelyek pusz­tító ereje a Japán ellen bevetettek sokszorosa. S e fi­gyelmeztetés mozgósító erejével tud igazán élő jelképpé válni Hirosima. Azzal, hogy mindannyiunkban tudato­sítja: e veszély ellen az egész emberiségnek küzdenie Trópusi vihar Debrecenben Szombatra virradóra, va­lamivel éjfél után, páratlan hevességű, szinte trópusi vi­har söpört végig Debrecen fölött. A pusztító erejű or­kán robbanásszerűen tört be. Rövid idő alatt több mint 30 milliméter csapadék Hz Országos Béketanács képviseletében szombaton Japánba utazott Réti Ervin, az Országos Bé­ketanács elnökségének tagja. Augusztus 5—12. között To­kióban, Hirosimában és Na- gaszakiban részt vesz az 1979. évi atom- és hidrogén­bomba elleni világkonferen­cia rendezvényein, s megbe­széléseket folytat a japán békemozgalom képviselői­vel a magyar és japán bá- kemozeaion» kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. hullott. Az esővel együtt nagy tömegű, helyenként galambtojás nagyságú jég zúdult le. Az elemi csapás nyomában az úttestet vasta­gon borították a letört gallyak, a parkokban és a Nagyerdőn elpusztultak a most nyíló virágok. A város központjában sok ablak be­tört, a kiskertekben pedig elsősorban a szőlőkben, sú­lyos károk keletkeztek. A debreceni tűzoltókat há­rom helyre mozgósították: két kidőlt fát kellett eltávo­lítani az épületekről, az ABC-áruház pincéjéből pe­dig a vizet szivattyúzták. Károkat okozott a vihar, il­letve a nagy eső a postai vonalakban is, a Széchenyi utcai részen 140 telefonállo­más elnémult, de már szom­baton korán reggel hozzá­kezdtek a kijavításukhoz. A Debrecen környéki mező- gazdasági ■ nagyüzemekben csak nagy mennyiségű csa­padék hullott, a jégverés szerencsére elmaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents