Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-30 / 202. szám
1979. augusztus 30., csütörtök ISHilMlTíTcj SZERKESSZEN VELÜNK! Békéscsabán, a repülőhíd lábánál kapta lencsevégre a fotós ezt a korszerű, ostornyeles világító lámpát. Egyetlen szépséghibája: nem az úttestre, hanem a gaztengerre ontja drága fényét Fotó: Császár Lajos Túl a hatáskörön ...... 1979. augusztus 18ról 19-re virradó éjszakán Budapestre akartam utazni a 0.11 órakor induló gyorsvonattal. Csak Békéscsabán derült ki, hogy ünnepnapon ez a vonat nem közlekedik. Kislányommal együtt ott álltunk „megfürödve”. A kapus bácsi az információhoz utasított, ahol találkoztunk egy olyan jó lelkű, nemes szívű nővel, amilyenről álmodni sem mertünk volna. Annyit tudunk róla, hogy Marikának hívják. Sokkal többet megtett értünk, mint ameny- nyit a munkaköri kötelezettsége előír. Hihetetlennek tűnt, hogy el tudjunk utazni, de az ő közbenjárására sikerült. A részleteket nem akarom leírni, csak annyit: együttérzésével, vigasztaló szavaival és intézkedésével megkönnyítette nekünk a hosszúnak tűnő perceket, órákat. Fáradságáért ezúton mondok köszönetét a magam és a kislányom nevében. Balogh Mátyásné, Szabadkígyós, Petőfi u. 2. Szerkesztői üzenetek Drianyinszki Pál: Gondoljuk, hasonló nevű olvasó több él Békés megyében. Nem tudjuk „kitalálni”, hogy melyik városból, vagy községből érkezett az ön levele. Az tény, hogy megye- szerte nagyon sokan foglalkoznak kiskertjükben virágneveléssel és eladják. Ezzel pótolják a család jövedelmét és sok-sok örömet szereznek azoknak, akik szeretik a virágot. A virág árát mindenkor a kereslet és kínálat alakítja, hiszen nem mindegy: mennyi érkezett belőle a piacra, a virágboltba. Az pedig természetes, hogy egy ilyen felkapott névnapra mint Ilona, rengetegen vásárolnak virágot, mivel sokan viselik e szép nevet. A vevőnek nagy bosszúság, de az eladók élnek ezzel a lehetőséggel. ' ♦ J. Lászlóné, Békéscsaba: A kenyér minőségéről írt panaszlevelét kivizsgálás céljából továbbítottuk az illetékes szervhez. Mivel több Válaszolnak az illetékesek Széli Péter Gyula, Cinka Panna u. 4/B. szám alatti lakos a Szerkesszen velünk rovathoz írt levelében elpanaszolta: a kapubejárója mellett a szomszédja egy 12 méter hosszú melléképülettel rendelkezik. Nem csatornázta le, így az összes esővíz levélírónk portájára zúdul. Ugyanakkor a kertlábi szomszéd úgy tölti fel a portáját, hogy az esővíz innen is Széli Péter kertjébe folyik. Kérésünkre a gyulai Városi Tanács építési, közlekedési osztálya a panaszt megvizsgálta, s Széli Péternek mindkét esetben igazat adott. Kötelezte Soós Lajos szomszédot. a melléképület csatornázására, Hoffer Józsefet pedig arra, hogy azonnal szüntesse meg kertjében a terep feltöltését. A határozatok végrehajtását az osztály ellenőrzi. * * * Orosházáról, a Budai Nagy Antal utcából több lakó aláírásával érkezett levél a Szerkesszen velünk rovathoz. Azt panaszolják a környékbeli lakók nevében, hogy betegség miatt hetek óta' zárva tart az ÁFÉSZ 8. számú üzlete. Ez több száz embert érint. Nem mindegy, hogy 100 métert, vagy 1500-at megy valaki egy kiló kenyérért. A levéllel felkerestük az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ illetékes vezetőit. Amint kiderült, valóban hosszantartó betegség szólította a bolttól távol a vezetőt. Máról holnapra hozzáértő szakembert találni nagyon nehéz, de az ÁFÉSZ vezetői mindent elkövetnek azért, hogy a környékbeli lakók megnyugtatására mielőbb ismét megnyíljék a közkedvelt 8. számú üzlet. Hiszen az ÁFÉSZ- nek sem mindegy forgalom és szolgáltatási szempontból, hogy mennyi ideig tart zárva egy jól menő üzlet. Az ÁFÉSZ vezetői a lakók szíves türelmét kérik, amíg megnyugtatóan megoldják a jogos kérést. * * * „Mikor jár az üvegbetét?” címmel lapunk 1979. augusztus 23-i számában közöltünk levelet egy kondorosi olvasónktól. Azt kifogásolta, hogy cserére vitt vissza egy literes Márkásüveget, de a Vadász bisztróban teljes árat számoltak az újabb üveg Márka üdítőért. Nem vonták le az üvegbetét árát. Holott, ha csak simán visz- szaviszi, megkapja a betét ellenértékét. A panasszal több szervnél jártunk. Egyértelmű volt a válasz mindenütt: az ország bármely táján, boltban vagy vendéglátóipari egységben, ha valaki cserére visz visz- sza üres üveget, annak betétárát az újabb vásárlásnál le kell vonni. A kondorosi Vadász bisztróban tehát helytelenül jártak el, amikor nem vonták le az üvegbetét árát. Mezőmegyer megközelíthetetlen! Talán a legidősebb mező- megyeri lakos sem emlékezik arra, amikor a ma már városi kerületté lett településre vezető bekötő út ilyen rossz állapotú volt. A Békéscsabáról Mezőberénybe vezető országúiról a megyeri vasútállomásnál ágazik le, s a települést a többi helységgel köti össze az egykor aszfaltozott út. Egykor, mert a téli fagyok, a nyári kánikula, a rengeteg jármű alaposan tönkretette az egykori kivitelezők munkáját, a nem éppen dicsérendő minőségű, keskeny bekötő utat. A naponta rendszeresen ott járó, 5-ös jelzésű autóbusz néhány kilométeres sebességgel ha végigdöcöghet rajta... A személygépkocsik vezetői szerint a húszas átlag már élet- veszélyes ,.. Évek óta ígérik az illetékesek, hogy végre út lesz Mezőmegyerre. ígérik, s néha-néha egy-két talicskányi követ döngölteinek a több araszos lyukakba. Ami többet árt, mint használ. Igaz, „csak” ezernyolcszáz ember érdeke lenne... A sors iróniája, hogy a bekötő út kezdetétől egy-kétszáz méterre van a környék legmodernebb aszfaltüzeme ... Meddig várjanak még a megyeriek? Ennyire nem telik a békéscsabai tanács költségvetéséből a hetedik kerületre? ... (N. L.) Kenyér nélkül az új kenyér ünnepén ,i... A Békés megyei Népújság régi olvasójaként fogtam tollat, hogy megírjam az alábi problémát. Manapság sok szó esik a kenyér minőségéről, de mintha ez senkit nem érdekelne. Emlékszem, amikor nagyanyáink sütötték a kenyeret, az egy hét múlva is finom, ehető volt. Most azonban, az új kenyér ünnepén, augusztus 20-án, kenyér nélkül volt a család, mert az augusztus 18-án vásárolt kenyér már 19-én délben ehetetlen volt. Bűzös, erjedt szagú, mintha élesztő lett volna az egész, ha megnyomtuk, összeragadt. Enni nem lehetett belőle, legfeljebb galacsinokat csinálni és kimenni a Köröshöz, csalinak a horgászbotra akasztani. Hogy drágább lett a kenyér, azt tudomásul vettük. De azt már nehezen tudjuk lenyelni, hogy ehetetlen is legyen. Manapság senki nem mondhatja a gyerekének, hogy nincs kenyér, mert erre a pénzt meg tudja keresni, kenyeret is sütnek eleget, csak éppen nem a legjobb minőségben. Ez az eset Sarkadon történt. A kenyeret Sarkadon vásároltam jómagam csakúgy, mint a szomszédaim, az Anti úti boltban. Tisztelettel: Tasnádi Sándorné, Sarkad, Diófás u. 8/A bejelentés érkezett a kenyér minőségét illetően, a választ a Szerkesszen velünk rovatban közöljük majd. ♦ Lakatos Béláné, Lökösháza: A címet pótlólag megkaptuk, így panaszát kivizsgálás céljából továbbítottuk. lólesett a figyelem . „ ... Sokszor elmarasztalják az autóbuszvezetőket, hogy nem eléggé türelmesek a buszmegállókban, nem várják meg a rohanókat, gyakran kisgyermekes anyák előtt csukódik be az ajtó. Én most az ellenkezőjéről szeretnék írni: egyik reggel, szakadó esőben futottam gyermekemmel együtt, hogy a Lencsési úti autóbusz- megállóban elérjem a 17/A autóbuszt. Építkezés folyik ezen a tájon, gödröket kerülgetve a futás is lassúbb. Már feladtam a reményt, hiszen messze voltam még a megállótól. És ekkor a fiatal buszvezető megállt, intett, hogy szálljunk fel. Pedig ekkor még nem volt a busz a megállóban, legalább 50 méterrel arrább. A zuhogó esőben nagyon jólesett a figyelem. Gyermekemmel együtt köszönjük ... Egy békéscsabai olvasó” mwmWWWWWWWMWWMWWWlMMWWWMWW Néhány nappal ezelőtt még csak „illegálisan” lehetett átmenni Gyulán az óra- és ékszerbolt, valamint az illatszerbolt közötti úttesten. Most — sok gyulai kérésére — kijelölt gyalogátkelőhelyet, zebrát kapott ez az útszakasz. Ezzel megszűnt a balesetveszély. Képünk még a zebra felfestése előtt készült Fotó: Béla Ottó MIT MONDD JOGSZABÁLY? Csapó Mátyás, Orosháza: Azt kérdi levelében, hogy milyen szabályok vonatkoznak a termelőszövetkezeti tagok normarendezésére. Hova lehet fordulni, ha a teljesítménykövetelményeket az egyik napról a másikra felemelik? A munkadíjazási-rendszer legalapvetőbb állandó jellegű szabályait a termelőszövetkezet alapszabályában, a részletes szabályait pedig a munkaügyi szabályzatban határozza meg. Ezek elfogadásáról " a termelőszövetkezet demokratikus fórumai döntenek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának rendszeréről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 19/1977. (V. 25.) MÉM együttes rendeleté az irányadó. A rendelet kimondja, hogy a teljesítményben történő díjazás esetén a szövetkezet munkaszervezettségének és munkavégzés helyi feltételeinek figyelembevételével az Mt. V. 63-as paragrafusában előírtaknak megfelelő teljesítmény-előírásokat kell megállapítani. Ha a munkanorma alapjául szolgáló feltételek átmenetileg nem biztosíthatók, vagy ha kellően megalapozott munkanormák nincsenek, avagy a dolgozónak még nincs meg az új munka végzéséhez szükséges begya- koroltsága, ideiglenes normát lehet alkalmazni. A munkanormákat a szövetkezet határozza meg. A munkanormák bevezetésének és megváltoztatásának rendjét — ideértve azok megváltoztatásának feltételeit és gya- korlatiságát, továbbá az ideiglenes norma alkalmazásának leghosszabb tartalmát is — az alapszabályban kell rögzíteni. Ha az alapszabályban rögzített normarendezéssel kapcsolatos előírásokat nem tartották meg, a szövetkezet vezetőségéhez, illetve a tanács mezőgazdasági osztályához lehet fordulni. Merényi Mihály, Mezőhegyes: „Ez év decemberében megyek nyugdíjba. Negyvenhat évet tudok igazolni munkaviszonyként. Azt szeretném tudni, jár-e a 46 év után az 50 évre járó jubileumi jutalom?” — kérdi olvasónk. Azoknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban álltak jubileumi jutalmat kell fizetni. A jubileumi jutalom föltétlenül megilleti e feltételek fennállása esetén a dolgozót. Nem lehet mérlegelni, hogy egyébként érde- mes-e a jutalomra. Hiszen a jubileumi jutalom a munkaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. A 40, illetőleg 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom csak a korábbi jutalom kézhezvételétől számított 5 év elteltével fizethető ki. A vállalat azonban e korlátozástól a dolgozó javára eltérhet. A 40, illetve az 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat öregségi nyugdíjazáskor a legalább 35, illetőleg legalább 45 évi munkaviszonnyal rendelkező dolgozóknak kell kifizetni. A korábbi követelését viszont nem érvényesítheti. A munkaviszonyból származó igény ugyanis 3 év alatt elévül. P. K„ Szarvas: A tartós használatra kijelölt földekre a helyi szakigazgatási szervvel kell szerződést kötni. A mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba adható összefüggő külterületi földeket a használatba adást megelőzően azonban zártkertté kell nyilvánítani. Állami föld mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba annak a magyar állampolgárnak adható, akinek a tulajdonában és használatban levő összes földje — a tartós használatba adott területtel együtt a 6 ezer négyzetmétert nem haladja meg. Kérésével forduljon a városi tanácshoz. Dr. Serédi János VISSZHANG „... Augusztus 19-én a televízióban beszélgetett a riporter a munkaügyi miniszterrel. A téma: „vándormadarak” és „törzsgárda”, őszintén bevallva, én a magam részéről nagyon örültem a témának, tetszett a miniszter állásfoglalása mindkét ügyben. A „vándormadarak” ügyében, anélkül, hogy szépítette volna a helyzetet, hogy felmentette volna a vándorlókat, elmondta: a munkahelyet változtatók nem mindig „vándormadarak”. Vannak, akik azért változtatnak munkahelyet, mert az új helyen jobban megtalálják számításaikat, vagy mert a másik helyen nagyobb a szervezettség, nyugodtabb a munka- körülmény, vagy éppen a főnökükkel nem értették meg egymást. Esetleg elvi, politikai „ellenfelek”, amiben mindig a beosztott áll a negatív oldalon, stb. Ezek azért még nem vándormadarak. Találkoztam már olyannal is, akit a főnöké űzött el, pusztán azért, mert nála magasabb képzettségű. A másik, a „törzsgárda” ügyben is nagyon tetszétt a munkaügyi miniszter állás- foglalása. Üdvözölte a törzs- gárdamozgalmat, de bírálta: ebben csak az eltöltött időt veszik figyelembe, és azt, hogy ez alatt az illető mit tett, figyelmen kívül hagyják. Bizony, így van. Hányán vannak, akik azért töltenek el 20—25 évet egy helyen, mert máshol nem alkalmaznák őket, vagy legalábbis nem ilyen jó beosztásban. Ismerek iskolaigazgatót, aki 22 éve egy helyen igazgató, de egy másik településről esetleg mint egyszerű nevelőt is elbocsájtanák. Ismerek kollégiumi igazgatót is, akit máshol beosztottként sem alkalmaznának, ha korábbi egy-két viselt dolgát megismernék. Persze, az ilyen élete végéig nem mozdul a számára megfelelő helyről. Most ő maga szorgalmazza a törzs- gárdatagság megszerzését. Az egyik ismerősöm ugyancsak méltatlankodott: húsz éve dolgozik egy helyen, de nem alakítják meg a törzsgárdát. Mi mindentől esett ő el emiatt! Mivel jól ismerem őt is, a munkáját is, rákérdeztem : és a húsz év alatt mit tettél? Mit tudsz felmutatni. — Hát igaz, hogy nem hajtottam magam — ismerte be őszintén —, de húsz év az mégiscsak húsz év, és pénz járna érte. Nem hogy pluszt adott volna magából, még a fizetéséért sem dolgozott meg becsülettel. Igen. Vannak, akik húsz év alatt nem alkotnak, tesznek annyit, mint más négy—öt év alatt. Amaz azt nézi, hogy teljenek egymás után a napok, hónapok, évek, emez meg épp azért mérgelődik: már megint elrohant egy nap, nem tudott -eleget dolgozni. Elégedetlen önmagával, bármennyit tett is. Ezért értek egyet a munkaügyi miniszterrel. Gondolataimat közreadom, hátha nem hallotta mindenki a beszélgetést. Bizony, ideje lenne a törzsgárda szabályozókat felülvizsgálni, hogy ne jussanak előnyhöz egyesek csak azért, mert hosszú ideig — esetleg kényelemből — sikerült nekik egy helyben maradniuk, vagy „lapítaniuk”. Nagy Sándor, tanár, Bélmegyer.
