Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

1979. augusztus 30., csütörtök ISHilMlTíTcj SZERKESSZEN VELÜNK! Békéscsabán, a repülőhíd lábánál kapta lencsevégre a fotós ezt a korszerű, ostornyeles világító lámpát. Egyetlen szép­séghibája: nem az úttestre, hanem a gaztengerre ontja drága fényét Fotó: Császár Lajos Túl a hatáskörön ...... 1979. augusztus 18­ról 19-re virradó éjszakán Budapestre akartam utazni a 0.11 órakor induló gyors­vonattal. Csak Békéscsabán derült ki, hogy ünnepnapon ez a vonat nem közlekedik. Kislányommal együtt ott áll­tunk „megfürödve”. A kapus bácsi az információhoz uta­sított, ahol találkoztunk egy olyan jó lelkű, nemes szívű nővel, amilyenről álmodni sem mertünk volna. Annyit tudunk róla, hogy Mariká­nak hívják. Sokkal többet megtett értünk, mint ameny- nyit a munkaköri kötelezett­sége előír. Hihetetlennek tűnt, hogy el tudjunk utaz­ni, de az ő közbenjárására sikerült. A részleteket nem akarom leírni, csak annyit: együttérzésével, vigasztaló szavaival és intézkedésével megkönnyítette nekünk a hosszúnak tűnő perceket, órákat. Fáradságáért ezúton mondok köszönetét a ma­gam és a kislányom nevé­ben. Balogh Mátyásné, Szabadkígyós, Petőfi u. 2. Szerkesztői üzenetek Drianyinszki Pál: Gondol­juk, hasonló nevű olvasó több él Békés megyében. Nem tudjuk „kitalálni”, hogy melyik városból, vagy községből érkezett az ön le­vele. Az tény, hogy megye- szerte nagyon sokan foglal­koznak kiskertjükben virág­neveléssel és eladják. Ezzel pótolják a család jövedelmét és sok-sok örömet szereznek azoknak, akik szeretik a virágot. A virág árát min­denkor a kereslet és kínálat alakítja, hiszen nem mind­egy: mennyi érkezett belőle a piacra, a virágboltba. Az pedig természetes, hogy egy ilyen felkapott névnapra mint Ilona, rengetegen vá­sárolnak virágot, mivel so­kan viselik e szép nevet. A vevőnek nagy bosszúság, de az eladók élnek ezzel a le­hetőséggel. ' ♦ J. Lászlóné, Békéscsaba: A kenyér minőségéről írt panaszlevelét kivizsgálás céljából továbbítottuk az il­letékes szervhez. Mivel több Válaszolnak az illetékesek Széli Péter Gyula, Cin­ka Panna u. 4/B. szám alat­ti lakos a Szerkesszen ve­lünk rovathoz írt levelében elpanaszolta: a kapubejárója mellett a szomszédja egy 12 méter hosszú melléképület­tel rendelkezik. Nem csator­názta le, így az összes eső­víz levélírónk portájára zú­dul. Ugyanakkor a kertlábi szomszéd úgy tölti fel a por­táját, hogy az esővíz innen is Széli Péter kertjébe fo­lyik. Kérésünkre a gyulai Vá­rosi Tanács építési, közle­kedési osztálya a panaszt megvizsgálta, s Széli Péter­nek mindkét esetben igazat adott. Kötelezte Soós Lajos szomszédot. a melléképület csatornázására, Hoffer Jó­zsefet pedig arra, hogy azon­nal szüntesse meg kertjében a terep feltöltését. A határo­zatok végrehajtását az osz­tály ellenőrzi. * * * Orosházáról, a Budai Nagy Antal utcából több lakó alá­írásával érkezett levél a Szerkesszen velünk rovathoz. Azt panaszolják a környék­beli lakók nevében, hogy be­tegség miatt hetek óta' zár­va tart az ÁFÉSZ 8. számú üzlete. Ez több száz embert érint. Nem mindegy, hogy 100 métert, vagy 1500-at megy valaki egy kiló ke­nyérért. A levéllel felkerestük az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ illetékes vezetőit. Amint ki­derült, valóban hosszantartó betegség szólította a bolttól távol a vezetőt. Máról hol­napra hozzáértő szakembert találni nagyon nehéz, de az ÁFÉSZ vezetői mindent el­követnek azért, hogy a kör­nyékbeli lakók megnyugta­tására mielőbb ismét meg­nyíljék a közkedvelt 8. szá­mú üzlet. Hiszen az ÁFÉSZ- nek sem mindegy forgalom és szolgáltatási szempontból, hogy mennyi ideig tart zár­va egy jól menő üzlet. Az ÁFÉSZ vezetői a lakók szí­ves türelmét kérik, amíg megnyugtatóan megoldják a jogos kérést. * * * „Mikor jár az üvegbetét?” címmel lapunk 1979. augusz­tus 23-i számában közöltünk levelet egy kondorosi olva­sónktól. Azt kifogásolta, hogy cserére vitt vissza egy literes Márkásüveget, de a Vadász bisztróban teljes árat számoltak az újabb üveg Márka üdítőért. Nem vonták le az üvegbetét árát. Holott, ha csak simán visz- szaviszi, megkapja a betét ellenértékét. A panasszal több szervnél jártunk. Egyértelmű volt a válasz mindenütt: az ország bármely táján, boltban vagy vendéglátóipari egységben, ha valaki cserére visz visz- sza üres üveget, annak be­tétárát az újabb vásárlásnál le kell vonni. A kondorosi Vadász bisztróban tehát helytelenül jártak el, ami­kor nem vonták le az üveg­betét árát. Mezőmegyer megközelíthetetlen! Talán a legidősebb mező- megyeri lakos sem emléke­zik arra, amikor a ma már városi kerületté lett telepü­lésre vezető bekötő út ilyen rossz állapotú volt. A Bé­késcsabáról Mezőberénybe vezető országúiról a megyeri vasútállomásnál ágazik le, s a települést a többi helység­gel köti össze az egykor asz­faltozott út. Egykor, mert a téli fagyok, a nyári kániku­la, a rengeteg jármű alapo­san tönkretette az egykori kivitelezők munkáját, a nem éppen dicsérendő minőségű, keskeny bekötő utat. A na­ponta rendszeresen ott járó, 5-ös jelzésű autóbusz né­hány kilométeres sebességgel ha végigdöcöghet rajta... A személygépkocsik vezetői sze­rint a húszas átlag már élet- veszélyes ,.. Évek óta ígérik az illeté­kesek, hogy végre út lesz Mezőmegyerre. ígérik, s né­ha-néha egy-két talicskányi követ döngölteinek a több araszos lyukakba. Ami töb­bet árt, mint használ. Igaz, „csak” ezernyolcszáz ember érdeke lenne... A sors iró­niája, hogy a bekötő út kez­detétől egy-kétszáz méterre van a környék legmodernebb aszfaltüzeme ... Meddig vár­janak még a megyeriek? Ennyire nem telik a békés­csabai tanács költségvetésé­ből a hetedik kerületre? ... (N. L.) Kenyér nélkül az új kenyér ünnepén ,i... A Békés megyei Nép­újság régi olvasójaként fog­tam tollat, hogy megírjam az alábi problémát. Manap­ság sok szó esik a kenyér minőségéről, de mintha ez senkit nem érdekelne. Em­lékszem, amikor nagyanyá­ink sütötték a kenyeret, az egy hét múlva is finom, ehető volt. Most azonban, az új kenyér ünnepén, au­gusztus 20-án, kenyér nélkül volt a család, mert az au­gusztus 18-án vásárolt ke­nyér már 19-én délben ehe­tetlen volt. Bűzös, erjedt szagú, mintha élesztő lett volna az egész, ha megnyom­tuk, összeragadt. Enni nem lehetett belőle, legfeljebb galacsinokat csinálni és ki­menni a Köröshöz, csalinak a horgászbotra akasztani. Hogy drágább lett a ke­nyér, azt tudomásul vettük. De azt már nehezen tudjuk lenyelni, hogy ehetetlen is legyen. Manapság senki nem mondhatja a gyerekének, hogy nincs kenyér, mert er­re a pénzt meg tudja ke­resni, kenyeret is sütnek ele­get, csak éppen nem a leg­jobb minőségben. Ez az eset Sarkadon történt. A kenye­ret Sarkadon vásároltam jó­magam csakúgy, mint a szomszédaim, az Anti úti boltban. Tisztelettel: Tasnádi Sándorné, Sarkad, Diófás u. 8/A bejelentés érkezett a kenyér minőségét illetően, a választ a Szerkesszen velünk rovat­ban közöljük majd. ♦ Lakatos Béláné, Lököshá­za: A címet pótlólag meg­kaptuk, így panaszát kivizs­gálás céljából továbbítottuk. lólesett a figyelem . „ ... Sokszor elmarasztal­ják az autóbuszvezetőket, hogy nem eléggé türelmesek a buszmegállókban, nem várják meg a rohanókat, gyakran kisgyermekes anyák előtt csukódik be az ajtó. Én most az ellenkezőjéről szeretnék írni: egyik reggel, szakadó esőben futottam gyermekemmel együtt, hogy a Lencsési úti autóbusz- megállóban elérjem a 17/A autóbuszt. Építkezés folyik ezen a tájon, gödröket ke­rülgetve a futás is lassúbb. Már feladtam a reményt, hiszen messze voltam még a megállótól. És ekkor a fia­tal buszvezető megállt, in­tett, hogy szálljunk fel. Pe­dig ekkor még nem volt a busz a megállóban, legalább 50 méterrel arrább. A zuho­gó esőben nagyon jólesett a figyelem. Gyermekemmel együtt köszönjük ... Egy békéscsabai olvasó” mwmWWWWWWWMWWMWWWlMMWWWMWW Néhány nappal ezelőtt még csak „illegálisan” lehetett át­menni Gyulán az óra- és ékszerbolt, valamint az illatszer­bolt közötti úttesten. Most — sok gyulai kérésére — kije­lölt gyalogátkelőhelyet, zebrát kapott ez az útszakasz. Ez­zel megszűnt a balesetveszély. Képünk még a zebra felfes­tése előtt készült Fotó: Béla Ottó MIT MONDD JOGSZABÁLY? Csapó Mátyás, Orosháza: Azt kérdi levelében, hogy milyen szabályok vonatkoz­nak a termelőszövetkezeti tagok normarendezésére. Ho­va lehet fordulni, ha a tel­jesítménykövetelményeket az egyik napról a másikra fel­emelik? A munkadíjazási-rendszer legalapvetőbb állandó jelle­gű szabályait a termelőszö­vetkezet alapszabályában, a részletes szabályait pedig a munkaügyi szabályzatban ha­tározza meg. Ezek elfogadá­sáról " a termelőszövetkezet demokratikus fórumai dönte­nek. A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek dolgozói­nak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának rendsze­réről a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a munkaügyi miniszter 19/1977. (V. 25.) MÉM együttes ren­deleté az irányadó. A ren­delet kimondja, hogy a tel­jesítményben történő díjazás esetén a szövetkezet munka­szervezettségének és munka­végzés helyi feltételeinek fi­gyelembevételével az Mt. V. 63-as paragrafusában előír­taknak megfelelő teljesít­mény-előírásokat kell megál­lapítani. Ha a munkanorma alapjául szolgáló feltételek átmenetileg nem biztosítha­tók, vagy ha kellően megala­pozott munkanormák nin­csenek, avagy a dolgozónak még nincs meg az új munka végzéséhez szükséges begya- koroltsága, ideiglenes nor­mát lehet alkalmazni. A munkanormákat a szövetke­zet határozza meg. A mun­kanormák bevezetésének és megváltoztatásának rendjét — ideértve azok megváltoz­tatásának feltételeit és gya- korlatiságát, továbbá az ide­iglenes norma alkalmazásá­nak leghosszabb tartalmát is — az alapszabályban kell rögzíteni. Ha az alapsza­bályban rögzített normaren­dezéssel kapcsolatos előírá­sokat nem tartották meg, a szövetkezet vezetőségéhez, il­letve a tanács mezőgazdasá­gi osztályához lehet fordul­ni. Merényi Mihály, Mezőhe­gyes: „Ez év decemberében megyek nyugdíjba. Negyven­hat évet tudok igazolni mun­kaviszonyként. Azt szeret­ném tudni, jár-e a 46 év után az 50 évre járó jubileu­mi jutalom?” — kérdi olva­sónk. Azoknak a dolgozóknak, akik 25, 40, illetve 50 éven át munkaviszonyban álltak jubileumi jutalmat kell fi­zetni. A jubileumi jutalom föltétlenül megilleti e fel­tételek fennállása esetén a dolgozót. Nem lehet mérle­gelni, hogy egyébként érde- mes-e a jutalomra. Hiszen a jubileumi jutalom a mun­kaviszonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. A 40, illetőleg 50 éves munkavi­szonnyal járó jubileumi ju­talom csak a korábbi juta­lom kézhezvételétől számí­tott 5 év elteltével fizethető ki. A vállalat azonban e kor­látozástól a dolgozó javára eltérhet. A 40, illetve az 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat öregségi nyugdíjazáskor a legalább 35, illetőleg legalább 45 évi munkaviszonnyal rendelkező dolgozóknak kell kifizetni. A korábbi követelését viszont nem érvényesítheti. A mun­kaviszonyból származó igény ugyanis 3 év alatt elévül. P. K„ Szarvas: A tartós használatra kijelölt földekre a helyi szakigazgatási szerv­vel kell szerződést kötni. A mezőgazdasági termelés cél­jára tartós használatba ad­ható összefüggő külterületi földeket a használatba adást megelőzően azonban zárt­kertté kell nyilvánítani. Ál­lami föld mezőgazdasági ter­melés céljára tartós hasz­nálatba annak a magyar ál­lampolgárnak adható, akinek a tulajdonában és használat­ban levő összes földje — a tartós használatba adott te­rülettel együtt a 6 ezer négy­zetmétert nem haladja meg. Kérésével forduljon a váro­si tanácshoz. Dr. Serédi János VISSZHANG „... Augusztus 19-én a te­levízióban beszélgetett a ri­porter a munkaügyi minisz­terrel. A téma: „vándorma­darak” és „törzsgárda”, őszintén bevallva, én a ma­gam részéről nagyon örül­tem a témának, tetszett a miniszter állásfoglalása mind­két ügyben. A „vándormadarak” ügyé­ben, anélkül, hogy szépítette volna a helyzetet, hogy fel­mentette volna a vándorló­kat, elmondta: a munkahe­lyet változtatók nem mindig „vándormadarak”. Vannak, akik azért változtatnak mun­kahelyet, mert az új helyen jobban megtalálják számítá­saikat, vagy mert a másik helyen nagyobb a szervezett­ség, nyugodtabb a munka- körülmény, vagy éppen a fő­nökükkel nem értették meg egymást. Esetleg elvi, politi­kai „ellenfelek”, amiben min­dig a beosztott áll a negatív oldalon, stb. Ezek azért még nem vándormadarak. Talál­koztam már olyannal is, akit a főnöké űzött el, pusztán azért, mert nála magasabb képzettségű. A másik, a „törzsgárda” ügyben is nagyon tetszétt a munkaügyi miniszter állás- foglalása. Üdvözölte a törzs- gárdamozgalmat, de bírálta: ebben csak az eltöltött időt veszik figyelembe, és azt, hogy ez alatt az illető mit tett, figyelmen kívül hagy­ják. Bizony, így van. Hányán vannak, akik azért töltenek el 20—25 évet egy helyen, mert máshol nem alkalmaz­nák őket, vagy legalábbis nem ilyen jó beosztásban. Ismerek iskolaigazgatót, aki 22 éve egy helyen igazgató, de egy másik településről esetleg mint egyszerű neve­lőt is elbocsájtanák. Ismerek kollégiumi igazgatót is, akit máshol beosztottként sem al­kalmaznának, ha korábbi egy-két viselt dolgát megis­mernék. Persze, az ilyen éle­te végéig nem mozdul a szá­mára megfelelő helyről. Most ő maga szorgalmazza a törzs- gárdatagság megszerzését. Az egyik ismerősöm ugyan­csak méltatlankodott: húsz éve dolgozik egy helyen, de nem alakítják meg a törzs­gárdát. Mi mindentől esett ő el emiatt! Mivel jól isme­rem őt is, a munkáját is, rá­kérdeztem : és a húsz év alatt mit tettél? Mit tudsz felmutatni. — Hát igaz, hogy nem hajtottam magam — ismerte be őszintén —, de húsz év az mégiscsak húsz év, és pénz járna érte. Nem hogy pluszt adott vol­na magából, még a fizetésé­ért sem dolgozott meg becsü­lettel. Igen. Vannak, akik húsz év alatt nem alkotnak, tesznek annyit, mint más négy—öt év alatt. Amaz azt nézi, hogy teljenek egymás után a napok, hónapok, évek, emez meg épp azért mérge­lődik: már megint elrohant egy nap, nem tudott -eleget dolgozni. Elégedetlen önma­gával, bármennyit tett is. Ezért értek egyet a mun­kaügyi miniszterrel. Gondo­lataimat közreadom, hátha nem hallotta mindenki a be­szélgetést. Bizony, ideje len­ne a törzsgárda szabályozó­kat felülvizsgálni, hogy ne jussanak előnyhöz egyesek csak azért, mert hosszú ide­ig — esetleg kényelemből — sikerült nekik egy helyben maradniuk, vagy „lapítani­uk”. Nagy Sándor, tanár, Bélmegyer.

Next

/
Thumbnails
Contents