Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1919. AUGUSZTUS 22., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM Tisztavatás, vízi- és légiparádé, munkás-paraszt találkozó, több nagygyűlés augusztus 20-án Az alkotmány ünnepén, hétfőn az Országház épülete előtt — sok ezer érdeklődő jelenlétében — tartották meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Fő­iskola, a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola, a Karikás Frigyes Katonai Kollégium, valamint a Szov­jetunió katonai tisztképző főiskoláin, s a hazai egyete­meken, főiskolákon idén végzett hallgatók tettek tisz­ti esküt. Az állami zászló előtt dísz­őrség sorakozott fel, a tér­re bevonultak néphadsere­günk új tisztjei, az emelvé­nyen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottai, kö­zöttük Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára és Maróthy László, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Ott volt társadalmi és politikai éle­tünk több más vezető szemé­lyisége. Pontosan 10 órakor kürt­szó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi mi­niszter, meghallgatta Paál György mérnök-ezredes pa­rancsnoki jelentését, majd ellépett a felsorakozott tisz­tek előtt, köszöntötte a ka­tonákat. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédel­mi miniszternek a tisztava­tás alkalmából kiadott pa­rancsát, majd az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hi­vatásuk teljesítésére — ne­vükben Zsíros Lajos főhad­nagy mondta a tiszti foga­dalom szövegét —, majd Czinege Lajos mondott be­szédet. Az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál, a Kossuth Lajos téren hétfőn délben zenés őrségváltás volt. A Parlament előtti Duna- szakaszon több tízezer néző­je volt a budapesti honvé­delmi nap fő eseményének, a színpompás vízi- és légipa­rádénak. Fél 12-kor megszó­laltak a fanfárok, majd a dunai látnivalók sorát a Magyar Népköztársaság és a Magyar Honvédelmi Szövet­ség címerével, vörös és nem­zeti színű zászlókkal díszített szárnyashajók, motorcsóna­kok felvonulása nyitotta meg, nyomukban a hatal­mas transzparenseket vonta­tó hajókkal. Az élőképek al­kotmányunkat, a KGST-t, a gyermekévet, a Tanácsköz­társaságot, a gazdasági épí­tőmunkát, a honvédelmet kö­szöntötték. A nyitóképek fölött közben a levegőben oszlop alakzat­ban zászlós helikopterek húztak el „Éljen a párt!”, „Köszöntjük a 30 éves alkot­mányt!”, „Honvédelemmel a békéért!”, „Éljen a KGST30. évfordulója!” jelmondatok­kal. A demonstráció talán leg­látványosabb színfoltja az ejtőernyősök légi bemutató­ja volt. A helikopterekből és a repülőgépekből összesen 112-en ugrottak; ejtőernyő­jükkel 400, illetve 2500 méter magasból 10—20—40 másod­perces késleltetéssel eresz­kedtek a víztükörre. Való­ságos „gombaerdő” nőtt a Duna fölött, a színes ernyők irányítói célbaugrásokat és deszantugrásokat hajtottak végre. A budapesti vízi- és légi­parádé záróképe szintén a levegőben tűnt fel': a „Vi­szontlátásra 1980-ban” fel­iratú transzparenst motoros repülőgép vitte. Este színpompás tűzijáték zárta a programot. A harmincesztendős al­kotmányt köszöntötték hét­főn a főváros és valamennyi megye munkásai, értelmi­ségi dolgozói, termelőszö­vetkezeti parasztsága. A vá­rosokban és a falvakban nagygyűléseken, munkás-pa­raszt találkozókon, nemzeti­ségi napon emlékeztek meg népköztársaságunk alaptör­vényéről, sok helyütt avat­ták fel a társadalmi össze­fogással épített közösségi lé­tesítményeket. A Somogy megyei Szülök községben megrendezett nemzetiségi napon megjelent Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési kép­viselője is. Losonczi Pál részt vett Barcson a Volán-autóbusz- pályaudvar avatásán is. Az Elnöki Tanács elnöke megte­kintette az új létesítményt, majd a vezetőkkel és válasz­tóival folytatott beszélgetést. Németh Károly beszéde Ópusztaszeren Az ópusztaszeri emlék­parkban hétfőn tartották meg a honfoglaló fejedelem­re emlékeztető hagyományos Árpád-emlékünnepséget, s egyben az alkotmány ünne­pét köszöntő nagyszabású munkás-paraszt találkozót. Már a reggeli órákban jár­műkaravánok érkeztek a helyszínre Szegedről, Hód­mezővásárhelyről, Szentes­ről, Makóról, Csongrád vá­rosból és a megye községei­ből. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke kö­szöntötte a nagygyűlés sok ezer résztvevőjét, majd Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det. — Ünnepi megemlékezé­sünk történelmi színhelye, Pusztaszer — kezdte beszé­dét a Központi Bizottság tit­kára —, a legújabb kori hon­foglalás és a szocialista ál­lamalapítás mellett a ma­gyarság egy évezreddel ez­előtti honfoglalására és ál­lamalapítására emlékeztet. Itt zajlott le — a krónikák szerint — honfoglaló előde­ink első törvényhozó gyűlé­se az új hazában. — Alkotmányunk ünnepén — mondotta a továbbiakban — kinyilvánítva a hatalom, a jog és a munka egységét, megszegjük újkenyerünket. Még sok élő tanúja van an­nak az időszaknak, amikor a népnek nemcsak a joga, de a kenyere is kevés volt. Ma megmásíthatatlan jussa, hogy hazája sorsát irányítsa, életét maga alakítsa, akara­ta és tudása szerint boldo­guljon, élvezze munkájá­nak gyümölcseit. A kenyér a munka gyümölcse, az élet szimbóluma, megszegése pe­dig jelképezi a dolgozó em­ber jogát, hogy részesüljön munkájának eredményéből — húzta alá a Központi Bi­zottság titkára, majd rész­letesen szólt arról, hogy a közérdek érvényesítése, a változó körülményekhez való alkalmazkodás esetenként megkövetel olyan intézkedé­seket, amelyek a döntésre hivatott szervekben dolgo­zók számára sem könnyűek — ám szükségesek. Ilyen el­kerülhetetlen lépés volt — mondotta — a fogyasztói árak legutóbbi emelése. Az áremelésnek természetesen nem örültek az emberek, de azt mint a gazdasági hala­dást szolgáló intézkedést, megértéssel tudomásul vet­ték. Ebben is megnyilvánul az ország sorsáért érzett fe­lelősség, az a felismerés, hogy közös dolgainkat kö­zösen kell megoldanunk. — Az előttünk álló tenni­valók elvégzéséhez rendelke­zünk megfelelő programmal. Most és a legközelebbi évek­ben azoknak a követelmé­nyeknek kell nagyobb hatá­rozottsággal és következetes­séggel minden területen, minden szinten eleget tenni, amelyeket már a XI. kong­resszus is megjelölt, majd a Központi Bizottság az el­múlt esztendőkben gondo­san elemzett, állásfoglalá­saiban világosan megfogal­mazott, nyíltan a közvéle­mény elé tárt. A legfonto­sabb feladatunk, hogy meg­szilárdítsuk az eddigi vívmá­nyokat, a gazdaságban, az életszínvonal és az életkö­rülmények területén elért eredményeket, és még biz­tosabban, sokoldalúbban ala­pozzuk meg jövőnket. Volt és van értelme a mun­kának. Van mit megvéde­nünk, megbecsülnünk, s van mire alapozni további fej­lődésünket — zárta beszédét Németh Károly. Ünnepi nagygyűlést tartot­tak vasárnap Miskolcon, a Csanyik-völgyben levő ma­jálisparkban, az alkotmány évfordulója alkalmából. A megjelenteket Amriskó Gusztáv, a megyei népfront­bizottság titkára köszöntötte, majd Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja mondott ünnepi beszédet. Az Alföld legújabb „olaj­városában”, Kiskunhalason tartották augusztus 20-i köz­ponti ünnepségüket a Bács- Kiskun megyeiek. Az egyko­ri mezőváros főterén tartott nagygyűlést — amelyen a két járás, Kiskunhalas és Kiskő­rös mintegy 15 ezer lakója vett részt — dr. Szabó Mik­lós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára nyi­totta meg. A nagygyűlés ün­nepi szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára volt. Az alkotmánynapi ünnep­ségek kiemelkedő Nógrád megyei politikai eseménye volt a hétfőn Balassagyarma­ton megrendezett munkás- paraszt-határőr találkozó és nagygyűlés. Páll Imre, a Ha­zafias Népfront városi titká­ra köszöntötte a vendégeket, majd Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott ünne­pi beszédet. Kedden délelőtt ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely augusztus 20-a, az al­kotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Or­szágház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette von­ták le a gellérthegyi Felsza­badulási emlékműnél a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját. (A megyei rendezvények­ről szóló tudósításunk a 3. oldalon.) Szarvason augusztus 18. és 20. között rendezték meg az első Békés megyei mezőgazdasági élelmiszeripari ifjúsági és szak­munkástanuló-napokat. A hétfői záróünnepségen Csatári Bé­la, az MSZMP megyei bizottságának titkára adta át a díjat az öntöző szak- és betanított munkások vetélkedőjén máso­dik helyezést elért mongol csapatnak. (A találkozóról készült tudósításunk a 3. oldalon) Mpnvpi pártküldöttség utazott Romániába Az Arad megyei pártbi­zottság meghívására augusz­tus 21-én, tegnap délután Szabó Miklósnak, az MSZMP Békés megyei bizottsága tit­kárának vezetésével pártkül­döttség utazott Romániába, hogy részt vegyen az ország felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából tartandó ünnepségeken. A delegáció tagjai között van Barna Pál, az orosházi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Kertész Márton, a Békés megyei Ta­nács V. B.-titkára, valamint Duna Mihály, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Közművelődési delegáció indul Penzába A testvéri Penza megyé­vel kialakított sokoldalú kulturális kapcsolataink to­vábbi szilárdítása érdekében öttagú közművelődési delegá­ció utazik augusztus 22-én, szerdán Penzába. A küldött­ség vezetője Dér László, a Békés megyei Múzeumi Szer­vezet igazgatója, tagjai: Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Ambrus Zoltán, a megyei tanács közművelődé­si csoportvezetője, Pap Ist­ván, a Megyei Művelődési Központ igazgatója és Nagy András László, a Békés me­gyei Jókai Színház főrende­zője. Kitüntették a világrekorder ürhajésokat Vasárnap délután moszk­vai idő szerint 15 óra 30 perckor véget ért az űrhajó­zás történetének eddigi leg­hosszabb űrutazása: a Szal- jut—6 űrállomás harmadik állandó személyzetének két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a világűrben töltött 175 nap után szeren-* esésen földet ért a Szojuz— 34 űrhajóval az előre meg­adott körzetben, a kazahsz­táni Dzsezkazgantól 170 kilo­méterre délkeletre. A legelső, a helyszínen megtartott or­vosi vizsgálat szerint Lja­hov és Rjumin kitűnően vi­selte el a visszatérés fizikai megterhelését, jó egészségi állapotban van. A Szojuz—34 leszállása teljesen zökkenőmentes volt. A leszállás térségében min­den előkészületet megtettek a leghosszabb időtartamú űr­expedíció fogadására. 11 re­pülőgép, 15 helikopter, sok terepjáró autó állt készen­létben. A helyszínen voltak az orvosok is. Ljahov és Rjumin a rp- dióösszeköttetés tanúsága szerint kitűnően viselte el a nehézségeket, a hirtelen fel­lépő gyorsulást, szervezetük megterhelését. Ljahov mind­végig tréfálkozott a földi irányítóközpont munkatársai­val, és becézően „kicsinyke túlterhelésnek” nevezte, ami­kor az űrhajósok a legne­hezebb fizikai megterhelés szakaszában voltak. A 175 napos rekord-űrtar- tózkodás során Ljahov és Rjumin minden eddiginél összetettebb tudományos­műszaki és orvosbiológiai ku­tatóprogramot hajtott végre. Űrutazásuk nem volt men­tes a nehézségektől: mint is­meretes, a szovjet—bolgár közös űrexpedíció tagjai a közelítő hajtómű hibája mi­att nem tudták összekapcsol­ni űrhajójukat a Szaljuttal, így Ljahov és Rjumin együt­tese volt az első olyan hosz- szú időn át dolgozó űrexpe­díció, amelyet nem keresett fel látogató személyzet. Visz- szatérésük előtt pedig prob­lémát okozott az is, hogy a Szaljut különleges rádióte­leszkópjának antennája be­akadt az űrállomás felületé­be. A két kozmonauta azon­ban minden nehézséggel megbirkózott, fegyelmezet­ten, jól és pontosan hajtotta végre feladatait. Különleges újdonsága volt Ljahov és Rjumin űrutazá­sának, hogy az űrhajózás történetében első ízben lét­rejött a kétoldalú televíziós lánc: nemcsak az űrállomás­ról közvetítettek képeket, ha­nem — ugyancsak különle­ges tv-készülék segítségével — az űrhajósok is foghat­ták az földről külön számuk­ra sugárzott adásokat. Meleg hangú, elismerő üd­vözletbén köszöntötte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet Mi­nisztertanács vasárnap este a világűrből 175 nap után visz- szatért két űrhajóst, Vlagyi­mir Ljahovot és Valerij Rju- mint, valamint mindazokat a tudósokat, mérnököket, tech­nikusokat és munkásokat, azokat a kollektívákat és szervezeteket, akik, illetve amelyek részt vettek a világ eddig leghosszabb időtarta­mú űrutazásának előkészíté­sében és megvalósításában. A Szovjetunió Hőse cím­mel, az Aranycsillaggal, Le- nin-renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a két űrrekordert, Vlagyimir Lja­hovot és Valerij Rjumint. Ljahov, akinek a 175 napos űrutazás első útja volt a vi­lágűrben, az Űrhajós Pilóta címet is megkapta. A világ leghosszabb űrre­pülésének részvevői most or­vosi felügyelet alatt szoknak vissza a világűrben súlyta­lanul töltött 175 nap után a földi élet körülményeihez.

Next

/
Thumbnails
Contents