Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-19 / 194. szám
1979. augusztus 19., vasárnapi Egyidősek az alkotmánnyal Két gazdaság a versenyben Az alkotmánnyal egyidős, tehát 30 éves a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet. Ebből az alkalomból ma ünnepi közgyűlést tartanak, ahol beszámolnak a megtett útról, a küzdelmekről és az eredményekről. A fiataloknak ez már történelem, az idős embereknek pedig szép visszaemlékezés. Mert hogyan is volt valójában: 1949. augusztus 20-án 89 család — döntő többségében 1945-ös párttag — 715 hold földön megalakította a Viharsarok Termelőszövetkezetet. Hallatlan élni akarással, a párt mezőgazdasági programjába vetett őszinte hittel és bizakodással láttak a közös munkához. Anyagi fedezet alig volt, tapasztalat is kevés. Összvagyonuk 17 szarvasmarha, négy ló és 22 juh. A közös alap megteremtéséhez a tagok sajátjukból adtak pénzt, abraktakarmányt, tyúkokat, zsákokat. Így indult meg az élet az új úton. Jól tudták ők, hogy a fel- emelkedés egyetlen útja a szövetkezés, de azt még a legmerészebb álmukban sem merték gondolni, hogy a 30. évfordulón a következőket hallják: a földterület 6407 hektár, a közös vagyon 165 millió forint, az évi árbevétel 200 millió, a bruttó jövedelem 50 millió, a nyereség 23 millió, s a tagok évi munkabére meghaladja a 25 millió forintot. Nehéz utat tettek meg, amíg eljutottak idáig. Menjünk sorjában: kézzel kapáltak, arattak, csépeltek, szedték a cukorrépát, törték a kukoricát, vágták a szárat. Az olajrepcét és egyéb pergő magvú növényt éjszaka aratták, nehogy kárba menjen, ami megtermett. A férfiak mellett mindig ott voltak a nők, sőt a növényápolás zöme rájuk hárult. Dolgoztak éjjel is, vasárnap is, ha kellett. A jó eredmények láttán újabb tagok léptek be, gyarapodott a földterület és a gazdasági felszerelés. 1951- ben saját erőből 400 férőhelyes hizlaldát és 140 férőhelyes tehénistállót építettek. A tagok maguk verték a vályogot, égették a téglát. Segített mindenki. A. lakossági ellátásra kezdettől nagy gondot fordítottak. Öntözéses kertészetre rendezkedtek be, a palántát a melegágyakban maguk nevelték. Tótkomlóson kívül Budapesten és más városban nyitottak standot, árulták a friss zöldséget, gyümölcsöt. Később a megyén kívüli üzleteket a nagy távolság miatt felszámolták, de Békéscsabán a vásárcsarnoki standjuk jelenleg 10 milliót forgalmaz évente. Hajtatóházukban a saját szükségleten kívül évente 600 ezer palántát neveinek elő tápkockában a környékbeli falvak háztáji primőrtermesztésének megsegítésére. Munkaszeretetből, szorgalomból soha nem volt hiány. A mai fiatalok — akik az IKR-rendszer legkorszerűbb, nagy teljesítményű gépein dolgoznak, el sem hiszik talán, pedig így igaz —, hogy amikor 1955 nyarán megérkeztek az első kombájnok, kiskaszával „fogadták” a tagok. Azt hitték: ha nem a saját két kezükkel, véres verejtékkel, látástól-vakulásig, nehéz fizikai munkával takarítják be a búzát, akkor nem lesz kenyerük... Az 1956-os ellenforradalom idején — a szövetkezet nevéhez, a község forradalmi múltjához méltóan — álltaik helyt a Viharsarok Tsz tagjai. Éjjel-nappal ügyeletet tartottak, vasdoronggal, fegyverrel védték a közöst. Ekkor ismét jelen voltak az asszonyok is. Elsőnek alakítottak munkásőrségegységet, mentek segíteni Békéscsabára és Battonyára. Forró napok voltak a községben, de a Viharsarok közös gazdasága megmaradt. A „vihar” után még nagyobb lendülettel dolgoztak, fejlesztettek, de a nagy „ugrás” 1960-ban következettbe. Gyorsított ütemben haladt ezután a fejlődés: 1961-ben megkezdték 12,5 millió forintos beruházással a termál- vízfűtéses hajtatóház építését, amely ma már milliókat hoz évente. 1963-ban a Hala- ,dás Tsz-szel együtt a Tojás- termelő Közös Vállalkozás megvalósításához láttak hozzá. Negyvenezer tojótyúkkal indultak, azóta batáriakat alakítottak ki, s naponta 170 ezer tojótyúkot gondoznak itt. Í968-ban a szomszédos szövetkezetekkel a SERKÖV építése kezdődött. A 90 millió forintos beruházás az első években inkább „vitt”, mint hozott. De megérte a kockázatot, mert ma már a két közös vállalkozás több mint 10 millió nyereséget hoz évente a Viharsarok Tsz-nek. Nagy szerepet játszik a szövetkezet életében a ház-1' táji. Az évi forgalom most már meghaladja a 40 milliót. Az idei beruházás 10 millió forint, a távlati tervek pedig ígéretesek. Építkeznek, újabb gépeket vásárolnák, 1500 hektáron komplex meliorációval teszik biztonságossá a termelést. így ünnepel jogos büszkeséggel a tótkomlósi Viharsarok Tsz tagsága, s hozzájuk hasonlóan, velük együtt a termelőszövetkezetek százai. Ary Róza A munkás-paraszt szövetség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszázados különbségek felszámolásának. E szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekek azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának, nemzeti programnak vallja a XI. kongresszuson megfogalmazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi változáséi» a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagy fokú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, megértette az alapvető gazdasági problémáinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormány- határozatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emekedtek a nyersanyagok, energiahordozók és egyéb fontos importált termékek árai, amelyek a belföldi árakban — séma termelői, sem pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk, a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntartani nem lehetett. Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére, takarékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, jobban és szervezetebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és minden piacon jól . értékesíthető termékeket állítunk elő, s ezáltal javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Ennek érdekében minden szinten szükséges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza is, külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követelményekkel szembesülnek termékeink. Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdálkodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalmazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás alkotmányos elve: „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint”. E helyes és minden területre érvényes követelmény szorosan kapcsolódik az alkotmány egy másik rendelkezéséhez, amely szerint: „Az állampolgárok munkájukkal, munkaversenyben való részvételükkel,' a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják”. Ennek jegyében és szellemében bontakozik ki ezekben a hetekben a XII. pártr kongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogó mun- kaverseny-mozgalom, bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi jelenlegi fejlődési szakaszunk gondjait, és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenniakarás — és a szocialista közösség, elsősorban a KGST-országok alkotó ereje, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is nehézségeink leküzdésének, és további előrehaladásunknak. Szép szimbólum, hogy az alkotmány és a kenyér — immár összetartozó, egymáshoz kötődő fogalompár. Az idei új kenyér — amelynek szintén most van az ünnepe — az alkotmányban megfogalmazott követelményeknek megfelelő, odaadó és elismerést érdemlő munka nyomán kerül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg, de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszeretetét, és a szocialista jövőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat, amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szilárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik. Népünk bizakodással tekint pártunk XII. kongresz- szusa elé, és példamutató munkával készül a szocialista építő munka további nagy feladatainak teljesítésére. Szocialista nemzeti egységünk a hétköznapi tennivaló közepette is szüntelenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, mert a feladatok kimunkálását és végrehajtását a fejlődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei közepette egész országunk alkotó véleménye és vitája ösztönzi. Jó reményekkel, ünnepi érzéssel köszöntjük tehát szociálist alkotmányunkat. Azzal a meggyőződéssel, hogy elsősorban rajtunk, közös munkánkon és erőfeszítéseinken múlik népünk boldogulása, vívmányaink megőrzése és hazánk további gyarapodása. Az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk fel- szabadulása 35. évfordulójának tiszteletére kibontakozó munkaverseny a dolgozók szocialista kollektíváinak egyre népesebb táborát mozgatja meg. Lapunk hasábjain is rendre olvashatók azok a felajánlások, amelyekben a szocialista brigádok az üzemi tervek teljesítéséhez tett többletvállalásaikat fogalmazzák meg. Általánosságban az állapítható meg, hogy a versenyhez csatlakozók átérez- ték az új erőre kapott mozgalom gazdasági, politikai jelentőségét, s minden formaságtól mentesen olyan feladatokat, célokat tűznek maguk elé, amelyeknek teljesítésével a vállalati eredmények javításával egy időben a népgazdasági tervek valóra váltásához is hozzájárulnak. A gazdaságos export növelésében, az anyag- és energiatakarékosságban — egyszóval gazdaságunk egyensúlyi helyzetének megteremtésében — mezőgazdasági üzemeink szerepe nem kisebb az iparvállalatokénál. Elsőként az orosháziak A megye mezőgazdasági üzemei közül az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói elsőként csatlakoztak az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozga- lomhoz. A kezdeményező a szárító üzem Kossuth Lajos Szocialista Brigádja volt. Az újabb felajánlások kidolgozása azonban nem tartozott az egyszerű feladatok közé. — A szocialista brigádok már tettek az év elején vállalásokat. Ezek is a gazdaság előtt álló feladatok megoldására, a hatékonyabb termelésre ösztönöztek. Az akkori felajánlások idején azonban még nem tudhattuk előre, milyen termésekre számíthatunk. Két, hosszú ideig tartó szárazság után, a búza betakarítását követően azonban már világosabb képet alkothattunk. A növénytermesztés kiesései így meghaladják az ötmillió forintot. A veszteségek pótlásáról gondoskodni kell, legalább is így ítélte meg gazdaságunk vezetése, és mint kiderült, dolgozóink is. A kezdeményezés után azt tartottuk legfontosabb feladatunknak, hogy a többletfelajánlások teljesíthetők legyenek — magyarázta dr. Násztor Sándor, a gazdaság igazgatója. De mit mondanak maguk a kezdeményezők: Kostyálik Tibor, a Kossuth Szocialista Brigád vezetője: — Azt szerettük volna, hogy ne elsősorban a „több” szemlélete érvényesüljön. Ilyen törekvésünk is van persze, hiszen a mezőgazdaságban a több feltételezhetően olcsóbb, ötven vagonnal több lucernaliszt előállítására tettünk vállalást, de az elsődleges szempont az volt, hogy olcsóbbá tegyük a gyártást. Jobb szervezéssel, a technológia pontos megtartásával az év végéig 63 ezer forint értékű gázt tudunk megtakarítani. A nyersanyagot előállító szocialista brigáddal megállapodtunk a körültekintőbb együttműködésben. A vállalásokat úgy tették teljessé, hogy azok valóra váltása a több és jobb minőségű munka kézzel fogható jövedelemnövekedésével párosuljon. — Azt akarjuk ezzel elérni, hogy mindenki lássa munkája értelmét, hiszen a vállalások teljesítése nem utolsósorban ezen múlik — hangsúlyozta Nagy András, a szakszervezet titkára. A növénytermesztés kieséseit részben másodvetésekkel akarták pótolni. Ez az elképzelés azonban a szárazság miatt aligha válhat valóra. A szerves trágya kijuttatásával egymillió forint értékű műtrágyát váltanak ki. Az előző évekhez képest több mellékterméket használnak fel. Ezzel egy időben 3 százalékkal csökkentik a fajlagos abrakfelhasználást. Ez mintegy 1,6 millió forint költségmegtakarítást eredményez, Hatékony és racionális energiagazdálkodással a zöldtakarmányliszt szárításánál a gázenergiát 2,7 százalékkal, a villamos energiát 5 százalékkal csökkentik. A kukorica szárításánál is hasonló megtakarításra számolnak. Végül is a felajánlások eredményeként ötmillió forint költséget takarítanak meg. Természetesen ehhez hozzájárul az eddiginél ösztönzőbb, differenciáltabb bérezés és célprémium is. Nem kevés múlik ugyanis azon, hogy a vállalások teljesítéséhez a gazdaság vezetése milyen feltételeket teremt. — A mostani vállalások sokkal konkrétabbak. Csak olyan felajánlásokat fogadtunk el a szocialista brigádoktól, amelyek teljesíthetők, amelyek megvalósításához a feltételek is adottak — mondta a gazdaság igazgatója. Legtöbbet a mezőhegyesiek A Mezőhegyesi Állami Gazdaság kollektívája már korábban elhatározta, hogy az ez évi tervelőirányzatok teljsítése mellett az V. ötéves terv teljes sikeréért is külön erőfeszítéseket tesz. A korábbi esztendőkben bekövetkezett lemaradás ellensúlyozására a vállalati eredményt az elmúlt évihez képest 21,1 százalékkal, a termelést 13,1 százalékkal akarják növelni. A gazdaság dolgozói ezzel igen nagy fába vágták a fejszéjüket, hiszen az elmúlt őszi időjárás, amit egy rendkívül száraz tél követett, majd az ezer hektárt elöntő belvíz korántsem segítette céljaik valóra váltását. A helyzetet felmérve, a gazdaság vezetősége május elején minden munkaterületet átfogó intézkedési tervet dolgozott ki a feladatok teljesítésére. Ennek folyamatos végrehajtását fél év végén felülvizsgálták, megállapítva, hogy a különböző termelési eszközök, anyagok, energiahordozók áremelkedései, az életbe léptetett importkorlátozások, illetve a kalászosok jelentős termés- kiesése további nehézségeket okoznak. A gazdaság vezetősége ezek után felhívással fordult a szocialista brigádokhoz, hogy mindeme kedvezőtlen tényező ellenére is vállalásaikat — különös tekintettel az ésszerű és takarékos költség- gazdálkodásra — jobb munkaszervezéssel, az eszközhatékonyság fokozásával, az mám Megkezdték a cukorrépamag betakarítását az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Kevés átalakítással a John Deere-kombájnok erre a munkafolyamatra is jól használhatók Fotó: Veress Erzsi exporthányad növelésével igyekezzenek teljesíteni. E felhívásban kérték a brigádokat arra is: fordítsanak külön gondot a hús- és tejtermelés gazdaságosságára, ezzel együtt a takarmánygazdálkodás hatékonyságára, a melléktermékek felhasználására, s valamennyi energia- hordozó takarékos felhasználására. Az MSZMP XII. kongresz- szusa, valamint hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalomhoz csatlakozva a felhívásra elsőként a kamaráspusztai terület Tessedik Sámuel és Salvador Allende növénytermesztő komplett szocialista brigád tette meg vállalásait, de nem sokat késlekedett a gazdaság 67 brigádja sem. A vállalások összesítésekor kiderült, hogy a csaknem 1700 szocialistabrigád- tag mintegy 4,5 millió forint értékben segíti év végi felajánlásaival a tervek teljesítését, illetve túlteljesítését. Ezt a 4,5 millió forintot megközelítően fele-fele arányban hozamnöveléssel, illetve költségcsökkentéssel teremtik elő a versenyben résztvevők. A növénytermesztők az eredetileg előirányzottnál 200 vagonnal több jó minőségű búzavetőmagot értékesítenek, a ráfordítások szinten- tartása mellett. Egy száza-' lékkai növelik a cukorrépa tervezett hozamát, s fél százalékkal a cukortartalmát. Hibridkukorica-vetőmagból 2 százalékai termelnek többet, és a remélt árbevételt is 2 százalékkal növelik a minőség javításával. A kukoricatermelés tervének teljesítése mellett a tömegtakar- mány-szükséglet 10 százalékát melléktermékkel fedezik. A lucernalisztüzem tervét 250 vagonról 300 vagonra emelték. Az állattenyésztésben 2 százalékkal több tejet termelnek, és a már ismertetett módon ésszerűsítik a takarmánygazdálkodást, amelynek legfontosabb pontja mintegy 300 vagon melléktermékből készült takarmány felhasználása. Mindez természetes módon segíti a költségcsökkentésre irányuló erőfeszítéseket is. Ehhez társul még az, hogy jobb szervezéssel és több műszakos üzemeltetéssel fokozzák a gépek, eszközök jobb kihasználását, illetve, hogy a technológiai fegyelem szigorú megtartásával, a jobb minőséggel növelik az exporthányadot és csökkentik a tőkés importot. Ezzel a brigádok a következő gazdasági év alapját is lerakják. Kepenyes—Kőváry
