Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-16 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM A rendelő segíti a szállítót Vállalati intézkedések a szerződéses fegyelem megszilárdításáért BÉKÉS MEGYEI A Borsodi Szénbányák Vállalat putnoki aknaüzemében új tí­pusú magyar gyártmányú elővájógép kezdte meg a terme­lést. A nagy teljesítményű gép, amelyet egy ember irányít, két és félszer többet termel, mint a hagyományos, robban­tásos módszerrel dolgozó tíztagú vájárcsapat. A képen: az F —8-as a frontfejtésen (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) Öt megye részvételével Mezőgazdasági tájkiállítást rendeznek Mezőtúron Úttörő-delegáció utazott Szófiába Szerdán Szófiába • utazott Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző vezetésével az úttörőszövetség 17 tagú de­legációja, amely részt vesz a nemzetközi gyermekév egyik kiemelkedő művésze­ti eseményén, A béke zász- lai elnevezésű művészeti ta­lálkozón. Az augusztus 15—25. kö­zött zajló találkozó bővel­kedik hangversenyekben, szakmai tanácskozásokban, kiállításokban, konferenciák­ban, valamint vidám, játé­kos fesztiválprogramokban. A részt vevő 74 ország kö­zött hazánkat a művészeti nevelőmunka jeles szakem­berei, s 10 úttörőpajtás — a XII. kerületi zeneiskola, a komlói úttörőház képzőmű­vészeti szakkörének tagjai, valamint a Kincskereső cí­mű folyóirat, illetve a tv műfordítói pályázatának győztesei — képviselik. „Nem hivatalos” delegáció is útra kelt a Bolgár Nép- köztársaságba: budapesti ze­neiskolások, képzőművész körök tagjai, fiatal alkotók, mintegy 80-an vesznek részt a fesztiválprogramokban. A közgazdászok számításai szerint helyenként 15—20 szá­zalékkal növelhetnék a ter­melékenységet, lényegesen csökkenne az elvesztegetett idő, alacsonyabbak lennének a költségek, ha a partner­vállalatok nem késlekedné­nek az anyagok, alkatrészek szállításával, ha pontosan ele­get tennének szerződéses kö­telezettségeiknek. A vállala­toktól érkezett jelentések sze­rint ma még sajnos gyakori a szerződésszegés, sok példa utal azonban arra, hogy ma­guk a rendelők is sokat te­hetnek a negatív jelenségek visszaszorításáért. A Győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár — csupán hazai partnereitől — az idén hárommilliárd forint értékű alkatrészt, felszerelést szerez be, s mivel saját munkája nagymértékben múlik a szál­lítókon, a vállalat vezetői a közös tervezés módszereit is felhasználva nagy erőfeszíté­seket tettek az együttműkö­dés megszilárdítására. Leg­főbb hazai partnereik között sorakoznak: a Csepel Művek, a Diósgyőri Gépgyár, a Szer­számgép-ipari Művek, az Au­tóvillamossági Felszerelések Gyára, a Magyar Acéláru­gyár. A vagongyári vezetők véleménye szerint kapcsola­taik nem problémamentesek ugyan, de összességében ki- elégítőek. A közös tervezés­sel azt is sikerült elérniük, hogy a partnerek kooperáci­ós munkája összhangba ke­rült a Rába termékstruktú­rájának változásaival, és ter­melésének folyamatos növe­kedésével. A Veszprémi Bakony Mű­vekben sokkal nagyobb gon­dot okoz a partnerek szállí­tásainak egyenetlensége. A szalagacélok, a húzott, hen­gerelt rúdacélok, gumiipari termékek késedelme miatt lé­nyegesen megnőtt a túlórák száma. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek szállításainak késedelme miatt akadozott egy ideig a szifonpatronok gyártása, fennakadásokat okoztak a Kőbányai Vas- és Acélöntöde pontatlan szállí­tásai is. A Bakony Művek és a kooperáló partnerek most ismét egyeztetik az igényeket és a lehetőségeket, s a veszp­rémi gyár vezetői azt a lehe­tőséget is számításba vették, hogy más vállalatoktól ren­delnek meg olyan alkatré­szeket, amelyeket eddigi part­nereik pontatlanul szállítot­tak. A Ganz-MÁVAG vezetői arról tájékoztattak, hogy ná­luk nem annyira a szerződé­ses fegyelem megsértése okoz gondot, sokkal inkább az, hogy alvállalkozóik nem min­dig tudják követni a válla­lat gyors ütemű fejlődéséből adódó növekvő igényeket, a többletszállításokra nem tud­nak szerződést kötni. A Ganz- MÁVAG ezen úgy igyekszik segíteni, hogy a rekonstruk­ció során náluk feleslegessé váló, de másutt még jól hasz­nálható közepes termelé­kenységű gépeket átadja kooperáló partnereinek. Űjabban az a gondja a Ganz-MÁVAG-nak, hogy a termékszerkezet változtatása során több vállalat olyan részegységek gyártását is megszünteti, amelyekre a Ganz-vonatokhoz továbbra is szükség lenne. A vállalat szé­les körű piackutató munká­ba kezdett, s elsősorban a szocialista országokban ke­res az említett cikkek szállí­tására új alvállalkozókat. A Csepel Autógyár számá­ra megbízható partnernek bi­zonyult a tsz-melléküzem- ágak többsége. Mint a gyár­ban elmondták, ezek a kis­üzemek többnyire egyenlete­sen teljesítik szerződéses kö­telezettségeiket, s a minőség ellen sincs kifogás. Az Örké­nyi Béke Tsz például évek óta megbízhatóan gyártja az autóbusz-padlóvázak távkap­csolóit, egyes -csöveit, a ven­tillátorgyűrűket, s az autó­gyár növekvő igényeivel is lépést tart. Nem egészen si­került azonban megbirkóznia a megnövekedett feladatok­kal például a bácsbokodi Aranykalász Tsz melléküzem- ágának. Különösen a múlt év vége óta keletkeztek fenn­akadások a szállításban. A Csepel Autógyár újabb part­nerek felkutatásával sietett a bácsbokodiak segítségére: most már a tsz-melléküzem- ágnak is van ily módon be­dolgozója. A Csepel Autó­gyárban úgy ítélik meg, hogy ezzel a hármas kooperáció­val sikerült megteremteni a zavartalan szállítás feltétele­it. A Medicor Művek mis­kolci orvosi elektronikai készülékek gyára szintén be­vont munkájába jó néhány termelőszövetkezeti mellék­üzemágat. Egyes részegysé­geket például, amelyeket ko­rábban egy belga cégtől vá­sároltak, most az Észak-Bu­dai ÁFÉSZ, a vecsési Feri­hegyi Mezőgazdasági Tsz, va­lamint a sárisápi Űj Élet Tsz melléküzemágai készítik jó minőségben Sajnos ennek ellenkezőjére is van példa: a Jászberény' Hűtőgépgyár nem tudta folyamatosan szál­lítani a lélegeztető készülé­kekhez szükséges 7,5 literes nagy nyomású alumínium palackokat, s a Medicor eze­ket kénytelen volt külföldről megvásárolni. A Kanizsa Bútorgyár ve­zetői elégedettek szállítóik­kal, akiket ők maguk gépek­kel és szerszámokkal segíte­nek. A gyár alvállalkozói az idén 150 millió forint érté­kű fém- és faalkatrészt szál­lítanak a kanizsai bútorok­hoz. Különösen nagy elisme­réssel szólnak a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet óra­műpontosságú szállításairól, továbbá a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jó kooperációs munkájáról. Mezőgazdasági, élelmiszer- ipari tájkiállítást és vásárt rendeznek augusztus 31-én, szeptember 1-én és 2-án Me­zőtúron, a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Mező- gazdasági Gépészeti Főiskolai Karán. Ezen öt megye — Bé­kés, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok — mezőgazdasági üzemei, kis­termelői mutatják be ter­mékeiket. Mezőtúr másodszor ad otthont hasonló jellegű be­mutatónak. A két évvel ez­előtti és a mostani kiállítás célja is az, hogy az érdek­lődők, elsősorban a mezőgaz­daságban dolgozók, megis­merhessék az ágazat fejlesz­tési célkitűzéseit. A látoga­tók többek között megismer­hetik a szocialista nagyüzem háztájit integráló tevékeny­ségét. A kiállításon több mint 7o mezőgazdasági üzem, szakcsoport vesz részt. A lá­togatók megtekinthetik a kiskert-tulajdonosok kerté­szeti termék- és a kisállatte­nyésztők állattenyésztési be­A keddi ünnepélyes meg­nyitó után szerdán már tel­jes üzem volt a ,XI. moszk­vai filmfesztiválon. Ezen a napon indult meg a ver­senyben levő alkotások ve­títése a játékfilmek kategó­riájában. A fesztivál részt­vevői megtekintették a szov­jet filmművészet hatvan évét megörökítő hatalmas kiállítást, amely a Szovjet­unió Népgazdasági Kiállítá­sának területén nyílt meg egy hónappal ezelőtt. Meg­kezdődött mára gyermek- és ifjúsági filmek, a rövidfil­mek, illetve a kereskedelmi vetítések sorozata is. A versenyfilmek kategó­riájában általában napi két vetítést tartanak, így a zsűri egy napon három-négy be­nevezett filmet tekinthet meg. Az első nap műsorán svéd, iráni, indiai és mexi­kói alkotások szerepeltek. A rövidfilmek fesztiválján egy szovjet—bolgár és egy szovjet—amerikai koopro- dukcióban készült alkotás, illetve egy csehszlovák és egy kolumbiai film került a zsűri elé. A szovjet—ameri­kai közös produkció a mindkét országban nagy si­kerrel bemutatott sorozat, az Ismeretlen háború című húszrészes, a Nagy Honvé­dő Háborúról készült film­mutatóját, egyúttal képet alkothatnak a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek szakcsoportjainak tevékeny­ségéről. A kiállításon Békés megyét több mezőgazdasági üzem képviseli. Az újkígyósi Aranykalász, a gyomai Győ­zelem és a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz sertések be­mutatására vállalkozott. Há­rom ÁFÉSZ, az Orosháza és Vidéke, a mezőkovácsházi és a gyomai fogyasztási szövet­kezet pedig szakcsoportjait küldi el Mezőtúrra. Több tudományos intézet, így többek közt a Gabona- termesztési Kutató Intézet, a szarvasi Öntözéses Kutató Intézet, az Agrárgazdasági Kutató Intézet ismerteti te­vékenységét. A kiállítás egy­ben alkalmat ad arra is, hogy a termelők az AGRO- KER által bemutatott kisgé­peket megvásárolhassák. Ez­zel egy időben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat mezőgazdasággal kapcsolatos könyveket árusít. eposz befejező része, címe: Az ismeretlen katona. A gyermek- és ifjúsági filmek versenyében az első bemu­tató szovjet, illetve ausztrá­liai alkotás volt. A kedd esti megnyitó kö­zönsége hatalmas érdeklő­déssel fogadta Szergej Ej­zenstejn Viva Mexico című filmjének bemutatását: a filmet Ejzenstejn egykori munkatársa, Grigorij Alek- szandrov állította össze a harmincas évek elején lefor­gatott anyagból, a nagy ren­dező forgatókönyve alapján. A Viva Mexico több film­novellából álló alkotás, amely feleleveníti az ország történetét, bemutatja az egyszerű emberek nehéz éle­tét, mindennapos küzdelmét. Érdekessége a filmnek, hogy Ejzenstejn egyetlen hivatá­sos színészt sem szerepelte­tett a forgatásnál. A bemutató közönsége ha­talmas tetszéssel fogadta az alkotást. A szovjet filmmű­vészek egyébként a film egy kópiáját a vetítés előtt ün­nepélyesen nyújtották át a mexikói államnak. Ejzenstejn filmjét az ország kormánya nevében a fesztivál díszven­dége és zsűritagja, Margari­ta Lopez Portillo, a mexikói állami rádió-, tv- és filmbi­zottság elnöke vette át. Építés, élet, építészet — terveken Városaink az ezredfordulón Az elmúlt héten, pénteken Szegeden dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter nyitotta meg a szegedi építőipari na­pokat, mely „Építés, élet, építészet” címmel augusztus 19-ig a szakembereknek és az érdeklődőknek több ki­állítás és előadás keretében átfogó képet ad a Dél-Al­föld fejlődési célkitűzései­ről. A cím igen találó: az építés a munkát, az élet az embert, az építészet pedig a művészetet jelenti. A szege­di építőipari napok kereté­ben az ifjúsági házban fotó- és makettkiállításon mutat­ják be a szomszédos megye új létesítményeit, azt, hogy mivel is gazdagodott Csong­rád. Szombattól a Marx téri ipari vásárcsarnokban újabb bemutató várja az érdeklő­dőket, amely „Magánlakás­építés — korszerű építő­anyagokkal” címet viseli. Ezen a bemutatón a ma- gáhépíttetőknek kívánnak segíteni a rendezők, élükön a DÉLÉP-pel. Hétfőn a pa­neles építési technológiáról nyílt kiállítás, majd ezt a korszerű lakás- és berende­zési bemutató követte. Ked­den a DÉLÉP központjában a számítógépes irányításról tartottak érdekes előadást, majd Sipos Mihály, a DÉ­LÉP vezérigazgatója mutat­ta be a vállalat számítógé­pét. A héten egyébként a vállalat nyílt napokat szer­vez a DÉLÉP házgyárába, a látogatók a helyszínen is­merkedhetnek meg a ház­gyári technológiával. Tegnap, szerdán délelőtt 11 órakor igen értékes elő­adásra került sor a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében. Paksi Gábor, az ÉVM főosztályvezetője „Dél-Magyarország az ezred­fordulón” címmel vázolta a három megye — Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád — fejlesztési elképzeléseit. Mint mondotta, igaz, hogy Dél-Magyarország legna­gyobb városa Szeged, de ez nem jelenti azt, hogy a jö­vőben a fejlesztést itt kon­centráljuk. A többi környe­ző város, így Békéscsaba, Gyula is a korábbinál na­gyobb fejlesztés előtt áll az ezredforduló végéig. A Móra Ferenc Múzeum bemutatótermében rendezett kiállításon az érdeklődők megismer­kedhettek a Dél-Alföld városainak fejlesztési elképzeléseivel Kép, szöveg: Szekeres András Első munkanap a moszkvai filmfesztiválon

Next

/
Thumbnails
Contents