Békés Megyei Népújság, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek i NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. AUGUSZTUS 15., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM ! n munkás-paraszt szövetség szellemében Augusztus 20-ra készülődik az ország Az alkotmány és az újkenyér ünnepének hagyományos rendezvényei az idén az ország sok településén már augusztus 17-én megkezdődnek. Az ünnep vezérgondo­lata ebben az évben is a munkás-paraszt szövetség esz­méje. Ennek jegyében tartják meg országszerte városok­ban és községekben, üzemekben és termelőszövetkeze­tekben a munkás-paraszt találkozókat. A hagyományok­nak megfelelően a legnagyobb szabású találkozót az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban rendezik a honfog­laló Árpád fejedelem emlékművénél, az egykori szeri monostor romkertjének szomszédságában. Erre a találko­zóra mintegy húszezer embert várnak. Csongrád megye minden városából és járásából különautóbuszok viszik a vendégeket az egész napos programra. Az ünnep sok és változa­tos eseménye közül is ki­emelkedőnek ígérkezik a ba­lassagyarmati munkás-pa- raszt-határőr találkozó, ame­lyen Balassagyarmatot ha­tárőr várossá avatják. Ebből az alkalomból rendezik meg a palóc autóstalálkozót és országos autós ügyességi ver­senyt tartanak. Több helyen új üzemek avatása teszi emlékezetessé az alkotmány napját. Pé­csett átadják a város legkor­szerűbb könnyűipari üzemét: a Pécsi Kesztyűgyár mint­egy félezer dolgozót foglal­koztató új bőrruházati rész­legét. Az építkezés kivitele­zője, a Dunaújvárosi 26. szá­mú Építőipari Vállalat ha­táridőre és jó minőségben teljesítette feladatát. Az új üzemrészben férfi, női és gyermek bőrruházati . cikke­ket készítenek, amelyek a gyár keresett exporttermé­kei. Nagykanizsán megkezdik a próbatermelést a Zalai Kőolajipari Vállalat új bi- tumenfuvató üzemében, Szé­kesfehérváron ezervagonos hűtőházat adnak át, Túrke- vén pedig felavatják a Vö­rös Csillag Tsz több mint ezer férőhelyes új tehené­szeti telepét. Hagyományos eseménnyé vált az is, hogy az ünnep al­kalmából kitüntetéseket, ju­talmakat osztanak. Az ese­ményeknek ebben a sorában a legjelentősebb a MÉM ter­melési nagydíjának kiosztá­sa. Ezt az elismerést az az öt mezőgazdasági nagyüzem kapja, amely tájegységében évek óta kiemelkedő ered­ményeket ér el a gazdasági adottságának megfelelő ter­melési szerkezet kialakításá­ban, a talaj termőképességé­nek javításában, a lakosság ellátása szempontjából fon­tos zöldség- és gyümölcsfé­lék termesztésében, a lehe­tőségeinek legmegfelelőbb ál­latfajok tenyésztésében, va­lamint a szakmai képzés­ben, illetve továbbképzés­ben. Az 1977-ben alapított díjat a megyék javaslatai alapján az idén a Dél-Du- nántúlon a sombereki Béke őre Termelőszövetkezet, az Észak-Dunántúlon a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombi­nát, a Duna—Tisza közén a dunavarsányi Petőfi Terme­lőszövetkezet, a Tiszántúlon a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Észak- Magyarországon pedig a hernádnémeti Hernád-völgye Termelőszövetkezet nyerte el. A nagydíjakat mindenütt az alkotmány napja alkalmá­ból adják át. Sok helyütt kapnak kitüntetéseket, ju­talmakat a termelésben, a társadalmi munkában ki­emelkedő dolgozók is. Az ország nemzetiségi la­kossága mindenütt együtt emlékezik meg a magyar dolgozókkal az alkotmány­ról, amely az ország dolgo­zóinak teljes egyenjogúságát szavatolja. Külön színt kép­viselnek az események soro­zatában az önálló nemzetisé­gi rendezvények. Közülük is a legjelentősebb az immár 17. alkalommal megrende­zésre kerülő országos nemze­tiségi fesztivál, amelynek eb­ben az évben Tata városa ad otthont. Se szeri, se száma azok­nak az új létesítményeknek, amelyeket az alkotmány napja alkalmából adnak át országszerte, amelyek a vá­rosokat és a falvakat gazda­gítják. A veszprémi Dózsa- városban új egészségházat avatnak, Miskolcon, a Búza téren aluljárót adnak át. Pest megye községei közül nyolctantermes iskolával gazdagodik Budakalász, hat­tantermes iskolát adnak át Gombán és ugyanennyivel bővül a nagykovácsi iskola. Verőcemaroson napközi ott­honos óvoda, Budakeszin anya- és csecsemővédő in­tézet, Kemencén tv-átjátszó- állomás épült fel. Kisoroszi­ban a klubkönyvtárat és a játszóparkot, Nagykőrösön a társadalmi munkában ké­szült tekepályát veszik hasz­nálatba. Sülysápon szövetke­zeti ABC-áruházat adnak át. Hasonlóképpen sok új gyer­mekintézménynek, művelő­dési és sportlétesítménynek örülhetnek az ország más te­rületein is. A Békés megyei Dombiratoson úttörőszoba és sportpálya, Gyomán nagyköz­ségi könyvtár átadására ke­rül sor. Üj óvodát adnak át a Borsod megyei Sajóhídvé- gen, Hajdú megyében Haj- dúdorogon és Földesen, a Nógrád megyei Rútságon, a Szolnok megyei Tiszajenőn, Szekszárdon, Szombathelyen és Répcelakon. Tizenhat tan­termes általános iskolát avat­nak Nagykanizsán, nyolc- tantermeset Zalaapátiban, s további általános iskolákat Kaposvárott, Mikepércsen, Karácsondon és Nyírbélte- ken. A többi létesítmény kö­zött tallózva nevelési köz­pontot adnak át a Heves megyei Besenyőtelken, nap­közi otthont Vámosgyörkön. Sokhasznú, Aj berendezís a mező­gazdaságnak Űj berendezést fejlesztet­tek ki a Gödöllői MÉM Mű­szaki Intézetben, amelynek segítségével 32 mérési pon­ton uralkodó hőmérséklet mutatható ki egy időben. A műszer rendkívül hasznos szolgálatot tehet a mezőgaz­daságban, ahol sok az olyan létesítmény, amelyben egy helyen nagy mennyiségű ter- mént — például burgonyát, gyümölcsfélét, szemes termé­nyeket — tárolnak. A fel- használásig jó minőségben kell megőrizni ezeket az anyagokat, s gyakran az a döntő, hogy megfelelő-e a tá­roláshoz előírt hőmérséklet. Mivel e termékeket általá­ban ömlesztve, zárt tároló­tornyokban, több méter ma­gasan tárolják, a belső hő­mérséklet ellenőrzése ne­héz. E gondot oldhatja meg a most kifejlesztett, úgyne­vezett számkijelzéses rend­szerű műszer, amelyhez EMG-gyártmányú adatrögzí­tő is kapcsolható. Segítségé­vel idejében elkerülhető a tárolt termények túlmelege- dése vagy túlzott lehűlése. MegnYilt a szovjet mezőgazdasági, élelmiszer- és mezőgépipari kiállítás Kedden a Budapesti Nem­zetközi Vásárközpontban megnyílt a szovjet mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és me­zőgépipari kiállítás. A meg­nyitón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Szekér Gyula, a kormány el­nökhelyettese, RÓmány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Soltész Ist­ván kohó- és gépipari mi­niszter, valamint a minisz­tériumok és a főhatóságok több más vezetője. Ott volt Valentyin Karpovics Mesz- jac, a Szovjetunió mezőgaz­dasági minisztere és Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A vendégeket Romány Pál miniszter üdvözölte; kiemel­te: a Szovjetunió tudomá­nyos, szakmai segítségének meghatározó szerepe van a magyar mezőgazdaság és élelmiszer-termelés fejleszté­sében. A két ország legújabb műszaki-tudományos ered­ményeit bemutató kiállítá­soknak immár hagyományuk van. Az elmúlt években a Szovjetunióban két ízben, Le- ningrádban és Kijevben mu­tatkozott be a magyar me­zőgazdaság. Most Budapes­ten a korszerű gépek, mű­szaki technológiák egész so­rát felvonultató szovjet szak­mai kiállítást rendeznek. Valentyin Karpovics Mesz- jac, az SZKP Központi Bi­zottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának nevé­ben üdvözölte a vendége­ket. Ismertette a szovjet me­zőgazdaság eredményeit, amelyeket az egyre jobb eredményeket elérő intenzív nagyüzemi termelés, továb­bá a korszerűsödő élelmiszer- ipari feldolgozás tett lehe­tővé. Kifejtette, hogy a szo­cialista országok gyünjölcsö- ző két- és többoldalú kap­csolatot építettek ki az ipari és a mezőgazdasági terme­lés fokozására. Ezután megnyílt a kiállí­tás a vendégek előtt. Az 1500 négyzetméter fedett és 2000 négyzetméter nyitott terüle­ten bemutatott gazdag anyag összeállításán 12 szovjet mi­nisztérium és főhatóság dől­Gépmatuzsálemek Kétegyházárél Tegnap a budapesti vásár- központban szovjet mezőgaz­dasági, élelmiszeri és mező- gépipari kiállítás nyílt meg. Talán kevesen tudják, hogy a bemutató várható sikeré­hez a Kétegyházi Mezőgaz­dasági és Munkástovábbkép­ző Intézet is hozzájárul. Az iskola — amely mező- gazdasági gépfejlődés-tör- téneti emlékhely — régóta gyűjti azokat a gépeket, me­lyeket, húsz, harminc, sőt fél évszázaddal ezelőtt hasz­náltak a földeken. így aztán, nincsen benne semmi külö­nös, hogy az ötvenes évek­ben Szovjetunióból exportált gébek is ott vannak házi múzeumukban, illetve közü­lük néhány felújítva, kicsi­nosítva — most Budapesten. A kétegyháziak négy gépe; egy T—28-asr Vladimirec, egy HTZ—7-es eszközhordo­zó, egy DT—20-as és egy DT—54-es traktor látható a vásárvárosban. Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak, kiemelt programja a napraforgó-termesztés világméretű fejlesztése. 3 Ebben a munkában részt vesz a Szegedi Gabonatermesztési • Kutató Intézet kiszombori nemesítőtelepe is, amely harminc ' külföldi kutatóintézettel áll kapcsolatban. A világ legjobb I napraforgóhibridjeit nemesítik tovább és állítanak elő magas S olajtartalmú fajtákat (MTI-fotó — Tóth Béla felvétele — KS) ■ Losonczi Pál elnökletével ülést tartott az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság gozott, hogy minél teljesebb képet adjon a szovjet mező- gazdaság és élelmiszeripar változatos termékeiről, s az ezek előállítását megalapozó technikáról, illetve tudomá­nyos eredményekről. A kiállítás augusztus 26-ig tart nyitva, a vendégek na­ponta 9—18 óra között díj­talanul látogathatják. A ren­dezők változatos programot állítottak össze. A látogatókat a metró vég­állomásától a 100-as autó­busz szállítja a kiállítás fő­kapujáig. A ma is működő, „járó­képes” masinák mellett hét gépmakettet is kölcsönöztek a bemutatóra a kétegyházi­ak. Ezeket az intézmény erő­gép- és fejlődéstörténeti szakköre készítette Pócsik László vezetésével. A hall­gatók tanulmányait is jól se­gítő, hasznos hobbi a gép­matuzsálemekre is kiterjed. Valamennyi traktort és egyéb mezőgazdasági gépet „felöl­töztetik” idővel, s mint en­nek szakértője, Gálosi Lász­ló szakoktató elmondta, jö­vőre szeretnék megnyitni ál­landó kiállításukat. Mintegy hatvan erőgépük van jelen­leg, közte egy, a napokban idekerült, húszas évekből származó óriás gőzgép. Mel­lesleg a kétegyházihoz ha­sonló gyűjtőhely mindösz- sze egy helyen van hazánk­ban, Zircen, ahol vegyes gé­peket gyűjtenek és őriznek az utókor számára. Az Ópusztaszeri Országos Emlékbizottság — az Elnöki Tanács elnökének, Losonczi Pálnak az elnökletével — kedden Szegeden, a Csong­rád megyei Tanács épületé­ben ülést tartott. Tájékoztató hangzott el az 1990-ig kiépülő nemzeti em­lékpark fejlesztésének ered­ményeiről. Elmondták, hogy az idén már több mint öt­venezer turista kereste fel a . történelmi emlékhelyet, ahol a nemrég felújított Árpád­emlékmű mellett romkert­ként képezték ki a X. szá­zad végétől több szakaszban épült templom és kolostor feltárt maradványaiból. Űj utak, a turisták kényelmét szolgáló létesítmények épül­tek a tervezett skanzen első létesítményeként egy Szeged környéki alföldi tanyát épí­tettek fel. A felszabadulást követő­en, 1945 tavaszán ezen a vi­déken, honfoglaló őseink el­ső „országgyűlésének” szín­helyén az .elsők között kez­dődött meg a földosztás. Ezekre a történelmi esemé­nyekre emlékeztet majd a tervezett felszabadulási és földosztási emlékmű. Űj épü­letben itt kívánják elhelyez­ni a restaurálás alatt álló Feszty-körképet is. A hozzászólók, köztük dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési, valamint Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes társadalmi összefogást sürgettek a nem­zeti emlékpark további léte­sítményeinek felépítésére. A tanácskozás befejezése után Losonczi Pál dr. Komó­csin Mihálynak, a Csongrád megyei pártbizottság első tit­kárának és dr. Perjési Lász­lónak, az Csongrád megyei Tanács elnökének társaságá­ban megtekintette az ópusz­taszeri emlékparkot, ahová augusztus 20-án mintegy húszezer Csongrád megyei lakost várnak nagyszabású munkás-paraszt találkozóra. Újabb felajánlások a kongresszusi és felszabadulási munkaversenvben Űjabb üzemi kollektívák ajánlották fel, hogy a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére tovább ja­vítják munkájuk minőségét, termékeik versenyképessé­gét, jobban gazdálkodnak az energiával. A Ganz-MÁVAG keddi munkásgyűlésén egyebek kö­zött olyan új termékek be­vezetésének módjaival fog­lalkoztak, amelyekkel drága importot helyettesíthetnek. Rátérnek például a saját fej­lesztésű hidrodinamikus haj­tóművek és szénbányászati szalaghajtóművek gyártásá­ra, és ezzel az idén 1,8 mil­lió, jövőre pedig 2,2 millió dollár kiadástól mentesítik a népgazdaságot. Az V. ötéves tervidőszakra előirányzott nem rubelelszá­molású exporttervüket 13 millió dollárral túlteljesítik, különböző műszaki és szer­vezési intézkedésekkel az idén is, jövőre is 7 millió fo­rint értékű energiát megta­karítanak. Munkásgyűlést tartottak kedden a paksi atomerőmű építkezésén is, ahol a Gyár­és Gépszerelő Vállalat bri­gádjai elhatározták: egy hó­nappal a határidő előtt, 1980 márciusára üzemi pró­bára készen befejezik az I-es turbina szerelését. Eh­hez a lehető legjobban ki­használják a gépeket, ezek esetleges hibáit soronkívül kijavítják, hogy idő vagy gép ne vesszen kárba. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat brigádjai el­sősorban munkájuk minősé­gét akarják javítani. Egyes építkezési fázisok befejezése­kor a brigádok jegyzőkönyv­ben adják át egymásnak az elkészült munkát, ezzel egyben garanciát is vállal­nak. Ha utólag kiderülne, hogy mégis követtek el hi­bát, azt munkaidőn túl ja­vítják ki. A dél-magyarországi épí­tők, a DÉLÉP dolgozói az idén 61 lakással többet épí­tenek fel a tervezettnél, és a fővárosi lakásépítési prog­ram teljesítését is segítik. A korábbi évek tapasztalatain okulva, főként a munkafe­gyelem szilárdítását vállal­ták.

Next

/
Thumbnails
Contents