Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
o 1979. július 13., péntek Reflexek Mi köze a reflexnek mondjuk a fazék minőségéhez, vagy árához? Képtelen kérdés, hallom az elhamarkodott választ. Vagy mégsem? A helyszín: ÁFÉSZ vas-műszaki boltok. A szereplők: eladók, üzletvezetők, társadalmi ellenőrök, a rendőrség képviselője. Az időjárás: bo- rongós. Első koppintás Kunágota. Mustrálgatjuk a zománcedényeket. Egy fazék, két lábas. Érdekes, nem is kell nagyon válogatni, szinte mindegyikről leverődött a máz. Hármat a pultra teszünk. — Ezeket tessék leblokkolni — mondjuk a magas fiatalembernek. Siklik a ceruza, dolgozik az agy, csak a reflexek lassúak. A végeredmény 166,40 forint. A társam a fejét rázza, valamit nem ért. — Az egyik lábas II. osztályú, rá is nyomták — fordul az eladóhoz. — Esküszöm, jobb állapotban van, mint a másik két edény, amelyek első osztályúként szerepelnek a számlán. Hogy van ez? — Miért akar velem kibabrálni — forgatja idegesen a ceruzáját. — Mindenki csak bennünket szapul, még szerencse, hogy beadtam a felmondást, Dombegyházára megyek a tsz-be. Előkerül az üzlet helyettes vezetője. Mutatjuk a csökkent értékű árut, a papírt, amelyen feketén fehéren ez áll: 14,90 forint a megkárosítás. — Mit tehetünk — tárja szét a karját — már így kapjuk a Vídiától. Tudja menynyire keresik az edényeket? örülünk, ha jut belőle valamennyi. Sokszor marékkai szedjük ki a zománctörmeléket a dobozokból. Ki ér rá az átvétellel annyit bíbelődni. Egyébként leltárkor szoktuk a hibás árukat leértékelni. A bonyhádi gyárat nem vonja senki sem felelősségre? Az edények 40 százaléka nem felel meg az I. osztály követelményeinek. Van igazsága. Csak az a baj: a hanyag munkára ők is rátesznek egy jókora lapáttal. Második koppintás Elek. Üres a bolt, déli záráshoz készülődnek. A polcokon téglavörös, virágos edények kínálják magukat. Itt is hiába keressük az osztályos árukat jelölő feliratot, táblát. Rövid tanakodás után közöljük a boltvezetővel: a két lábast, az egy-egy fazekat és zsírosbödönt megvennénk. A bajusza alatt elmosolyodik: — Kérem, nem tudom odaadni Önöknek, ahogy így elnézem még II. osztályúként sem. Annyira sérültek, hogy esetleg kilósáruként lehetne értékesíteni. Elhűl bennünk a vér. Ez aztán reflex! Kissé meghatódva dünnyögöm: — Hiába, a lelkiismeret... — Csak nem képzelik, hogy becsapjuk a vevőt — folytatja a kereskedő. — A rossz minőséget nem fizettethetjük meg velük... Valaki közbevág: — Akkor miért rakják ki a sérült edényeket? — Azok mind leltárra várnak. Csak esetenként van időnk minőségileg átvenni az árut.- Aztán ki szeret ujjat húzni a nagykereskedelmi vállalattal. Ha nagyon ugrálunk megnézhetjük magunkat. A végére belemelegszünk a beszélgetésbe. Bizalmasan megjegyzem: — Jó üzleti érzéke van. — Uram, ne nézzen baleknak. Idejönnek négyen, kiválasztják a legramatyabb edényeket és leblokkoltatják. Ha ezt beszedném, nem lenne képem többé a pult mögé állni. Férfiasán megvallom: van benne valami. Harmadik koppintás Gyula. A délutáni élénk forgalomban nem nehéz elvegyülni. A gondolák szinte roskadoznak az árutól. Zavartalanul lehet nézelődni. Kiválasztunk 3 hibás edényt és a gyérhajú eladó már is írja a számlát. Közben felnéz, s megismeri az egyik ellenőrt. Hoppá! Gyorsan áthúzza a számot és újat kör- möl a helyébe. A hátlapon kiszámolja a 15 százalék engedményt és levonja az I. osztályú árból. Hallatlan reflexek! Az ember még azt sem mondhatja, hogy tisztességtelen szándékai vannak, csupán tévedett és helyrehozta. Arrébb néhány méterrel a tanulólány szívfájdalom nélkül leblokkolja a II. osztályú lábast I. osztályúként. A különbség 7 forint, természetesen a vevő kárára. A reszortfelelős hölgy elvörösödik: — Ugyan már, a vásárlók állandóan kiejtik a kezükből az árut, csak úgy pattog a zománc. Próbálnák meg mindegyiket nagyító alá tenni, amikor sorban állnak az emberek. — Hiába adom ki az utasítást a minőségi átvételre, egyszerűen elengedik a fülük mellett — mérgelődik az üzletvezető, miközben az előbbi eladó elhúzza a száját. Reflexek, edények, árak. Ugye, hogy van közük egymáshoz. Csak nem mindig ■vesszük észre. Pedig sokszor a zsebünk bánja. Seres Sándor Az önkéntes rendőrök sokat segítenek Közrend, közbiztonság Sarkadon Közrendről, közbiztonságról, vagyon- és társadalmi tulajdon védelemről tárgyaltak legutóbb a sarkadi Nagyközségi Tanács ülésén. Az írásos előterjesztésből és a hozzászólásokból kiderült: vagyonvédelem és közbiztonság érdekében igen jó kapcsolat alakult ki a nagyközségben a párt, tanács, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői, illetve a rendőrség között. Együtt, közös erőfeszítéssel fáradoznak azon: megelőzzék a társadalmi tulajdön sérelmére elkövetett bűncselekményeket, lopásokat, garázdaságokat. A jó együttműködés ellenére Sarkadon is előfordulnak lopások, garázdaságok, szabálysértések. ^Legtöbb esetben — ha bűncselekményről vagy szabálysértésről esik szó — ittas állapotban követik el azokat. Ezért megkülönböztetett gondossággal ellenőrzik a kocsmákban, italboltokban szórakozó egyéneket. A törvényesség szigorú betartása mellett a megelőzésre fordítják a legfőbb hangsúlyt. A vagyonvédelem azonban nemcsak rendőri feladat. Az elmúlt években több alkalommal bebizonyosodott, hogy üzemben és maganlaikásokhan azért tudtak lopni, mert nem volt megfelelő a védekezés, a tolvajok ellen nem megfelelő zárral szerelték fel a lakásokat, a raktárakat, az üzleteket stb. Márpedig csavargók lopásból, hazugságból éiök mindenütt megfordullak. A hanyagság, a nemtörődömség az üzemekben, az intézményekben és a magánlakásokban egyaránt említésre méltó károkat okozott. Előfordult például, hogy egy sarkadi lakos kerékpárján két gázpalackkal megállt a kocsma előtt, s mire kijött, a palackoknak hűlt helye volt. Ha a gázpalack-tulajdonos előbb hazamegy és aztán flz italboltba, nem ad lehetőséget a lopásra. A tanácsülésen elmondották: rendkívül sokat segítenek a közrend, közbiztonság és a társadalmi tulajdon védelmében az önkéntes rendőrök. Sarkadon öt csoportban hatvan önkéntes rendőr segíti a hivatásos rendőrök munkáját. Különösen a megelőzésben, a közbotrányok okozásának elkerülésében, az utcák rendjének őrzésében vállalnak komoly feladatokat az önkéntes rendőrök. Részt vesznek ,a helyszín-bírságolásban, a razziákban, és egyéb más módon segítik a hivatásos rendőrök munkáját. Az önkéntes rendőrök rendszeres szakmai képzésben részesülnek, tájékoztatást kapnak a nagyközségben elkövetett szabálysértésekről, bűncselekményekről. Előtérbe került a megelőző munka, hogy üzemek, intézmények, és magánszemélyek sérelmére minél kevesebb bűncselekményt követhessenek el. a. ítélet szénügyben Harminchét vádlottas szénügyben hozott ítéletet a pesti központi kerületi bíróság. A több éves „.tüzelőakció” résztvevői nyerészkedés, haszonlesés miatt kerültek a büntető tanács elé. Tizenheten közülük — a Fővárosi Szállítási Vállalat rakodói, gépkocsivezetői — rendszeresen megdézsmálták az óvodáknak, iskoláknak és más közintézményeknek szánt tüzelőszállítmányokat, összesen mintegy 200 ezer forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Mindig akadt „vevő”, aki szívesen vásárolt tőlük feketén kokszot, szenet, brikettet, természetesen áron alul. A megcsonkított, fuvarokat. a közületek nem ellenőrizték megfelelően, így kevesebb télirevaló került a pincékbe, mint amennyit rendeltek. Bűnszövetségben, magánokirathamisítással folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt egy évi és négy hónapi szabadságvesztésre ítélték a 34 éves Csa- náki Géza gépkocsivezetőt, a 33 éves Horváth Miklós „számláján” súlyosbító körülmény volt a büntetett előélet, ezért,. két évi szabadságvesztéssel sújtották. Az ügy többi vádlottjának büntetése rövidebb időtartamú szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés. A bíróság egyben kötelezte őket az okozott kór megtérítésére. Adalékok egy rendelethez A cipő szavatossága, mint köztudott, hat hónapig tart. Ez a rendelkezés azonban — időközben június elsejével — módosult. A javítható cipőket a Körösmenti Cipész Szövetkezet megjavítja. Ha a vevő a javítást nem fogadja el, kérheti a KERMI vizsgálatát, s .az együttes nemleges vélemény alapján kártalanítják a vevőt. Akkor, ha a javítás minősége megfelelő, a vevő köteles azt elfogadni. Sokféleképpen fogalmazhatnánk a rendelet lényegét, amely röviden így hangzik: a javítható cipőket ezentúl nem cserélik ki. A vevők nem fogadták egyértelműen ezt, érthető módon, hiszen évek óta bevett szokás volt, hogy a megrongálódott cipőt kicserélték, s nem egyszer adott ez okot visszaélésre is. A jogos reklamációk azután is elfogadhatók. ahol részlegünk működik. A gebines elszámolási rendszer ugyanis nem teszi lehetővé ezt az elszámolási rendszert. De volt olyan gondunk is, hogy az ÁFÉSZ például nem kötött velünk megállapodást, mert ragaszkodott ahhoz a kitételhez, hogy a javító szövetkezet szállítsa el a javítandó cipőt és szállítsa vissza a megjavított cipőt. Mi az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalattal úgy egyeztünk meg, hogy ők szállítják minden nap a meghibásodott termékeket, viszik a megjavított cipőket, hiszen ők veszik fel a javításra váró cipőt. Végül Kiss Gábort, a Kereskedelmi Felügyelőség munkatársát kerestük fel. Az ő megállapítása szerint a rendelet születése óta 40 százalékra esett vissza a reklamáció. Mi ezt a véleményét helyesnek, igazoltnak találjuk, mégis összegzésként néhány gondolat ide kívánkozik. Eizner Tibor, a Békés megyei Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának előadója elmondta, hogy az elmúlt évben igen komoly veszteséget jelentett a fogyasztói reklamáció. összességében 4,5 millió forint kiesést, ami az értékesítés 4 százalékát jelenti. Ezzel az új bevezetett rendszerrel felére kívánják csökkenteni a reklamációt, s egyben az értékesítés-kiesést. A vevők véleménye nem egyértelmű a rendelkezésről. Az egyik vásárló az elhangzottak alapján a következőképpen vélekedett. Miért volt erre az intézkedésre szükség? Azért, mert évente 200 millió forint kárt okozott a népgazdaságnak a kereskedelmi ágazatban felmerülő reklamáció. A Belkereskedelmi és a Könnyűipari Minisztérium álláspontja szerint ezzel az intézkedései felére csökkenthető a népgazdaság kára és megszűnik az ügyeskedés. Mert valljuk be, bizony sokan, öt hónapig viselt cipőjüket vitték vissza kicserélni, a megállapítások szerint erőszakos orránál levált cipőt. Mi közöltük vele — mondja az áruházi eladó —, hogy cipőjét elküldjük javítani, nyolc nap múlva jöjjön a megjavított cipőért. Ékes magyarsággal csapta az asztalra a cipőt. Azóta nem jelentkezett a 307 forintos cipőjéért. A szavatossági szervizhálózatról megkérdeztük a Körösmenti Cipész Szövetkezet vezetőjét, Áment Ferencet. — A szövetkezet az egész megyében vállalta a cipők javítását? — Ügy tudjuk, nem minden hibát tudnak megjavítani. — Sajnos, minden hiba javítására nem rendezkedhetünk be. Akkora raktár- készletet nem lehet felhalmozni, hogy minden fazonhoz mindenféle alkatrész rendelkezésünkre álljon. Ez nem lehetséges. — Várható-e megoldás a szervizhálózat kiterjesztésére? — Igen, akkor, ha a kereskedelmi egységek vállalják, hogy összegyűjtik és valamilyen módon javítórészlegeinkbe beszállítják a cipőket. Sajnos, szakemberhiány is gondként szerepel ebben a témában, hiszen nagyon kevés a kitanult cipész. A boltok, a javítók és a vevők együttes megállapítása szerint nem voltak százszázalékosan biztosítva a feltételek a rendelet végrehajtásához. Hiszen, ha valaki Üjkígyóson vesz cipőt, és meghibásodva visszaviszi, ott kicserélik. Ha Békéscsabán veszi a cipőt, itt javítják. A vevőben ezzel az ellentmondással komoly és jogos értetlenséget keltünk. A másik hiányzó feltétel, a közös nevező hiánya, hiszen az ÁFÉSZ-nek, az Univerzál- nak és a javítórészlegnek egyaránt közös érdeke kell, hogy legyen a népgazdaság kárának csökkenése. S végül a kísérlet célja az, hogy a hibákat nap mint nap jegyezzük, jelezzük, s igyekezzünk annak tökéletesebbé tételén. Számadó Julianna — Én alapvetően a cipők minőségében látom a hibát. Az érveléseket azért sem tudom elfogadni, mert ha egy cipő ára 618 forint, akkor feltétlen jó minőségre számítok. Én vidéki vásárló vagyok, tehát nekem igen előnytelen ez a rendelkezés. Hogy kártalanítanak a javítási összeggel? Igen, ezt el tudom fogadni. — A múltkor jött egy vevő, és ki akarta cserélni az Ezt a cipőt már egyszer megjavítottuk, most újra levált a talpa — mondja Ködmön Katalin eladó Fotó: Martin Gábor Tanakodnak, hogy melyik fazont válasszák a sok közül behatolás által levált talppal. A minisztériumok az intézkedést úgy határozták meg, hogy a vevő semmiképpen ne károsodjon. Több mint egy hónapja, hogy ezt a szavatossági szer- vízhálózatot Békés, Baranya, Győr, Tolna és Nógrád megyében kísérleti céllal bevezették. Az öt megyében szerzett tapasztalatok alapján december 1-től az egész országra ki szeretnék terjeszteni ezt a szolgálatot. Az eddig szerzett Békés megyei tapasztalatokból adunk közre néhány gondolatnyit: — A kísérlet beindításakor a szövetkezet vezetősége közölte az illetékesekkel, hogy a perifériákon csak gebine- sek dolgoznak. Tehát mi csak azokon a területeken tudjuk a javítást vállalni,
