Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

1979. július 11., szerda

IJIjUUkflTcl

Hz Aj Büntető Törvénykönyv

IX. II tulajdon védelmében

Szocialista rendszerünkben többféle formája van a tulajdonnak: társadalmi, csoport, egyéni tulajdon, s bizonyos keretek között magántulajdon is. A törvény védi a tulajdonnak minden fajtáját, hiszen a jogrend alapja, hogy mindenki biztonságban tudhassa vagyontárgyait is. Mindenki — s ebbe első helyen értendő bele a társadalom! A Büntető Tönvénykönyv általában nem tesz megkülönböztetést a vagyon elleni bűncselekmények között aszerint, hogy a tulajdonnak milyen fajtáját károsította meg a bűnelkövető. Súlyosabban értékelhetik azonban a bíróságok a bűncselekményt, ha azt a társadalmi tulajdon megkárosításával követték el.

Nálunk is, mint a földkerekség legtöbb országában, a lopás fordul elő legtöbbször a bíróságok gyakorlatában. Ennek rengeteg válfaja ismert, a szomszéd csirkéjének eltulajdonításától az ön- kiszolgáló bolti lopásokon és besurranó tolvajlásokon keresztül egészen a nagy értékű műkincsek jogtalan elviteléig. A törvény aszerint tesz különbséget a Büntetési tételekben és a cselekmény minősítésében, hogy milyen elkövetési módokról és mekkora értékről van szó.

Általában szabálysértésnek minősül kisebb értékű dolgok ellopása, így a bolti, áruházi lopás is — ezer forint érték alatt. Am ugyanezt vétségként keli elbírálni, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, dolog elleni erőszakkal követik el. (Közveszély: árvíz, földrengés, tűzvész, amely közriadalmat okoz, s ezt előszeretettel használják ki a tolvajok.) Ugyancsak bíróság elé kell állítani a tettest akikor is, ha — bár az érték alapján szabálysértésnek minősülne —■ a helyiségbe megtévesztéssel, illetve a jogosult tudta és beleegyezése nélkül ment be, továbbá, ha lopott kulcsot használt, ha a lakást vele együtt használó sérelmére követte el cselekményét. Mindenképpen bűn- cselekmény a lopás, ha zsebtolvajlás útján követik el, és ha másnak a cselekmény elhárítására képtelen állapotát használja ki az elkövető.

Nagyobb érték ellopását 3 évig terjedhető szabadság- vesztéssel rendeli büntetni az új Büntető Törvénykönyv. Ugyanilyen büntetés vár arra, aki muzeális tárgyat lop el. Jelentős érték ellopásáért 8 évig terjedhető szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Hasonló módon emelkedő büntetési tételeket állapít meg a Btk. a sikkasztás vétségére, illetve bűntettére.

Csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Aki a szabálysértési értékhatáron aluli összegre követi el a csalást, vétséget követ el, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen, illetve különös visszaesőként valósítja meg a bűncselekményt. Az okozott kár értéke szerint emelkednek a büntetési tételek. A különösen nagy kárt okozó csalásért 8 évig terjedhető szabadságvesztést róhat ki a bíróság.

Társadalmi tulajdont károsító cselekmény a hűtlen kezelés, amit az követ el, aki a rábízott vagyon kezeléséből folyó kötelességeinek megszegésével kárt okoz. Nagyobb vagyoni hátrány okozása esetén 3. jelentős vagyoni . hátránynál 5, különösen nagy vagyoni hátrány okozásáért pedig 8 évi szabadságvesztés a kiszabható büntetés felső határa. A hanyag kezelés — mint gondatlanságból elkövetett bűn- cselekmény — 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető.

A rablás súlyosabb bűn- cselekmény, mint a lopás, hiszen ennek elkövetője erőszakot alkalmaz, a megtámadott életét, testi épségét fenyegeti. Ide tartozik a tolvajnyelven markecolásnak nevezett bűncselekmény is, amikor valakit öntudatlan állapotba hoznak, lerészegítenek, s így szedik el értéktárgyait, pénzét. Rablásért a büntetés 10 évig, különösen nagy érték esetén pedig 15 évig is terjedhet.

Sok kárt okoznak a társadalmi tulajdonban, de magánszemélyek vagyonában is a rongálók. Ha nagyobb értékű a kár, illetve, ha muzeális tárgy sérül meg a rongálás következtében, a büntetés elérheti a 3 évi szabadságvesztést.

Korábban többféle fogalmazásban került már a büntető törvénykönyvékbe a gépkocsilopás. Az új Btk. jármű önkényes elvételének nevezi azt, ha valaki gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy a rábízott járművet használja a tulajdonostól kapott felhatalmazás nélkül. Ez vétség, amiért két évig, súlyosabb esetben öt évig terjedhető szabadságvesztés a büntetés.

Vétségnek minősíti a Büntető Törvénykönyv és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti azt, aki hamis méréssel vagy számolással, illetve az áru minőségének rontásával megkárosítja a vásárlókat. Akiről bebizonyosodik, hogy ilyen cselekményét üzletszerűen követte el, 3 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető.

A vagyon elleni bűncselekmények egész soránál — így a lopásnál, sikkasztásnál, hűtlen kezelésnél, rongálásnál, jármű önkényes elvételénél — csakúgy, mint számos más bűncselekménynél is megnyilvánul a törvényalkotó messzemenő humanitása: korlátlanul enyhíthető a büntetés, ha az elkövető maga jelenti be a cselekményt a hatóságnak vagy a károsultnak és megtéríti a kárt vagy legalábbis minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kár megtérüljön.

Kilenc részből álló cikksorozatunkban igyekeztünk megismertetni az olvasóval az új Büntető Törvénykönyvet. Nem törekedhettünk teljességre, hiszen a Btk. 367 paragrafusából álló vaskos kötet, amelynek tanulmányozása a vele naponta foglalkozó jogászok számára állandó feladat, s alapos megismerése hosszabb időt vesz igénybe. Csupán néhány részletet emeltünk ki azok közül, amelyek szélesebb körben érdeklődést kelthetnek.

Sorozatunkat azzal a kívánsággal zárjuk, hogy minél kevesebb találkozása legyen olvasóinknak a Btk-val nemcsak az elkövetők, de a sértettek, károsultak oldaláról is.

Vége

Várkonyi Endre

Felépült a tv-adó, szerelik az antennát

Második műsorra várva

a Dél-DIföldön

Hazánkban éppen tíz évvel ezelőtt Budapesten kezdte meg sugárzását a kettes műsor vételét garantáló televízióadó. Ezt követte 1973-ban a pécsi, egy esztendővel később a tokaji. Ezek az ország területének 30 százalékán biztosítanak jó vételi lehetőségeket. Mintegy ötéves szünet után az idén üzembe helyezik a kabhegyi, a szentesi adót, a budapesti teljesítményét pedig a tízszeresére növelik. így az ország 54—56 százalékán lehet venni a második programot.

Bennünket a Szentesen felépülő adó érdekel elsősorban, amely a 23-as csatornán Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Békés megye nagy részére juttatja el a televízió kettes műsorát. De milyen is lesz az adóállomás? Erről beszélgetünk Budapesten, a Posta-, Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságon Pataki László műszaki-gazdasági tanácsadóval.

1 világon elsőként

— Elöljáróban csak annyit: célunk a vételkörzet állandó bővítése, amelynek határt szab a mindenkori gazdasági helyzet, hiszen ezeket a berendezéseket külföldről szerezzük be.. A szentesi adót japán szakemberek szerelik, az antennát nyugatnémet cég szállította. Az utóbbiról tudni kell: az új típusú szerkezetet a világon elsőként nálunk állítják fel.

— Mit jelent ez a gyakorlatban?

— Nagyon leegyszerűsítve: az adó névleges teljesítménye 20 kilowatt, amely az antenna korszerűsége miatt eléri a félezer megawattot. Ha az adót egy sok fényt kibocsátó izzólámpához, az antennát az ezen alul-felül elhelyezett ernyőhöz hasonlítom, akkor a laikusok is érzékelik, hogy a kisugárzott energia jelentős része nem vész el a felső légrétegekben, hanem laposan terjed. Ezzel magyarázható, hogy a vételkörzeten belül mindenütt egyforma a teljesítmény.

— Egyszóval: tökéletes vételre számíthatunk?

— Nem egészen. Közérthetően fogalmazva: ahonnan látni az adót, biztos jó a vétel. Mivel a kibocsátott jelek — hasonlóan a fényhez — egyenes vonalban terjednek, gyakran beleütköznek a vasbetonépületekbe, nagyfeszültségű villamosvezetékekbe, hidak vasszerkezetébe. Tehát nagy a reflekció, más szóval az árnyékolás. Ezért szobaantennával sehol sem szabad kísérletezni, csak megfelelően méretezett tetőantennával lesz kitűnő a vétel.

— JVÍi a szerepe a vételhatárnak?

— Megnyugtatásképpen: a vonal nem éles határt, hanem öt—tizenöt kilométeres sávot jelent. Itt egy számított térképről van szó, amely optimális térerősséget rögzít, mindenféle ipari és adózajt nélkülöz, egyszerű vevőantenna használatát feltételezi. Az ezen kívül levő településeken magasra szerelt, nagy teljesítményű antennával lehet elérni a műsor jó vételét. Ez azért is fontos, mert a hasonló hazai és külföldi adók zavarhatják a vételt.

— Végül is mikorra várható a próbaadás?

— Az adó készen van, az antennát szerelik. Néhány alkatrészhiány késlelteti a munkát, de az átadási határidő nem módosul. Augusztusban —szeptemberben mindenképpen megindul az adás. Ennek pontos idejéről értesítjük a lakosságot.

Hol van a konverter?

A vételhez természetesen megfelelő készülékre, antennára van szükség. Hogyan készült fel erre a nagy- és a kiskereskedelem? Békéscsabán a Vídia Kereskedelmi Vállalat kirendeltségén Kovács Gyula osztályvezető-helyettes válaszol:

— Ami a televízióellátást illeti, nincs gond. Legalább hat éve csak korszerű, 21— 60 csatornás készülékeket gyártanak. Jelenleg kétezer Orion, 1300 Videoton gyártmányú fekete-fehér televíziónk van raktáron. A színesből ezer, hordozható import készülékekből 800 áll vevőink rendelkezésére. A harmadik negyedévre 770-et rendeltünk, a második negyedévre 540-nel adósak a gyártók.

— Ugyanez mondható el az antennákról is?

— Nagyjából igen. Egy állami vállalat és szövetkezet készíti a tíz—tizenöt elemes antennákat. Jellemző az érdeklődésre, hogy az utóbbi három hónapban 1200 ilyen szerelvényt adtunk el. Mostani készletünk nem éri el

ugyan az 500-at, de a harmadik negyedévre több mint 1400 vissza van igazolva, s 600-ra pótrendelést adtunk. Ugyanakkor az év utolsó hónapjaira a harmadik negyedév forgalmát figyelembe véve készülünk fel.

— Nem drágák ezek az antennák?

— Szó sincs róla, hiszen a fogyasztói ár 319—687 forintig terjed. Csak egyetlen példa: az SA 21—60/82-es NSZK licenc alapján gyártott megbízható antenna a legolcsóbbak közé tartozik. Egyébként a hagyományos tévézynór helyett ajánlatos a zavarmentes vételt biztosító koax- kábelt használni.

Az Univerzál Áruház kirakatában hiába keresem a második műsort népszerűsítő feliratot, tájékoztatót. Az eldugott, parányi részben egyetlen hordozható tévékészülék árválkodik. A második emeleti műszaki osztályon az eladó kihoz a raktárból egy tokaji antennát és otthagy. Simon István, a részleg vezetője ennek ellenére bizakodó.

— Felvetettem a központban, hogy mielőtt megkezdődnek a próbaadások, jó lenne valamilyen akciót szervezni. Vélaményem szerint nem lesz fennakadás. Néhány, Orion gyártmányú készülék kivételével van elegendő televízió. Mintegy 5- fajta antenna közül lehet válogatni.

— Csakhogy nem mindenki akar új készüléket venni.

— Ez már tehezebb kérdés. Ugyanis másfél éve nem lehet hozzájutni a régi készülékekbe beépíthető konverterhez, amelynek segítségével a második műsort is lehet venni. Ezt a műszert az Orion gyártotta, az észak- magyarországi nagykereskedelmi vállalatok ajánlólistáján sokáig szerepelt, aztán eltűnt.

Vihar előtti csend

Tételezzük fel: van televíziónk, antennáink, konverterünk. Ezekkel azonban nem sokra megyünk, szakemberek nélkül. Lődy András, a GELKA Békés megyei ki- rendeltségének vezetője bólogat.

— Ez világos. Habár meglehetősen sokan barkácsolnak, maguk is képesek elkészíteni, felszerelni az antennát. Természetesen ők vannak kevesebben. Amolyan vihar előtti csend uralkodik nálunk. Még egyetlen megrendelés sem érkezett hozzánk a közületektől, magánszemélyektől. Ha megindul az adás, számítunk a torlódásra, hiszen az igényeket csak sorrendben tudjuk kielégíte-» ni. Gondunk, hogy a központi antennákhoz nincs elegendő erősítő. A három brigádunk készenlétben áll, itt a szervizben szaktanácsot

adunk.

— Mennyire aggasztó a konverter-ügy?

A posta nyilvántartása szerint megyénkben 120 ezer televízió van. Ebből 30—40 ezer régi típusú, 12 csatornás készülék. Ha ennek csak a felét érdemes átállítani a második programra, akkor is tekintélyes szám. A kereskedelemnek ezt mindenképpen figyelembe kellene venni.

Így igaz. Mert ki vitatja azt, hogy a kereskedelemnek jó üzlet a kettes műsor újabb vételi lehetősége. Az már inkább megkérdőjelezhető, hogy az adás megindulása előtt egy-két hónappal csakhogynem ülnek a babérjaikon, majd lesz valahogy jelszóval. Szegeden például nem nyugodtak bele, hogy nincs konverter, elmentek az Orionba és kaptak. Szűk látókörű kereskedelmi fogás az is: vegyenek új készüléket, hiszen az alig 7—8 ezer forintba kerül! Mindenesetre várjuk a második műsor szentesi premierjét, s reméljük: addig a kereskedelmi propaganda is kilábal a gyermekbetegségből.

Seres Sándor

■ - .. • /

A szaggatott vonal a számított vételhatárt jelöli, az adás megindulása után ez változhat

Tettekkel a mi

világunkért

Ez a jelszava az 1979/80-as úttörő vöröskeresztes mozgalmi évnek. Ez sok mindent takar. Az úttörők, gimnazisták tevékenysége az iskolákban nemcsak a tiszta iskola akcióból áll. Mindennapos munkájukhoz tartozik az elsősegélynyújtás, a közösségek összehozásában, a társaságot kerülők meggyőzéséről a közösségnek való megnyeréséről. A környezet védelme, a családi élet szeretete, tisztelete is meghatározó, fontos a középiskolák és általános iskolák vöröskeresztes tevékenységében.

Ezért különböző akciókat szerveznek, pályázatokat hirdetnek megyénkben is. Nemrég fejeződött be a középiskolás alapszervezet vezetőinek továbbképzése Kétegy- házán, ahol a családi életre nevelésen kívül szervezési, irányítási kérdésekkel is foglalkoztak a hallgatók. E továbbképzés tapasztalatai azt igazolták, hogy az ifjú vöröskeresztesek tevékenységét az iskolákban nagyobb odafigyeléssel kell gondozni, hiszen e sokrétű tevékenység igen sok gyerekkori problémán segíthet. Gondolunk itt arra például, hogy az alkoholista szülők gyermekei rendszerint nehezebben alkalmazkodnak a közösséghez, vagy a cigánygyerekek magatartásának formálására.

A mozgalmi évre készülve szervezik az ifjú vöröskeresztesek táborát augusztus 18—22-ig, a mezőbe- rényi ifjúsági és úttörőtáborban. Itt az általános iskolák felső tagozatos diákjai közül csaknem 100-an vesznek részt.

Hulló csillag ós kozmikus por

Júliusban és augusztusban a tiszta éjszakai égbolton gyakrabban látni fénycsíkokat felbukkanni néhány másodpercre, ami nem más, mint apró meteorok nyoma a föld légterében. A természeti jelenségről Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatója elmondta :

— Földünk a nap körüli pályán vándorolva júliusaugusztusban több széthullott üstökös pályája közelében halad, emiatt gyakori ilyenkor a sokak szerint csillaghullásként számon tartott jelenség. Pedig ezek nem hullócsillagok, hanem az üstökösből kiszabadult, a világűrben szétszóródó kozmikus — alig gyufafejnyi — porszemek, amelyek bolygónk légterébe kerülve óriási sebességgel száguldanak. A földet körülvevő légréteg levegőmolekulái a nagy sebességű kozmikus törmelékkel összeütköznek, s ettől néhány másodpercre elektromos vezetővé válnak. Az ily módon fényesre gerjedt levegőréteg átmérője az egy kilométert is eléri, hossza pedig 30—40 kilométer is lehet. Ezt a kozmikus por útja során keletkező „ionizált fénysztrádát” láthatjuk időnként a felhőtlen, csillagos égen. Ilyenkor éjszaka óránként öt-hat fénycsík is felbukkan, de augusztus 10-én, Lőrinc napján 30—40 is megfigyelhető, ekkor keresztezi ugyanis a föld és az üstökösök pályája egymást. Ezt a jelenséget a néphit szent Lőrinc tüzes könnyeiként tartja számon.

A kozmikus por mintegy 60—100 kilométer magasságban a levegővel való állandó súrlódástól mikroszkopikus részekre morzsolódik, s lassan lebegve körülbelül egy hónap alatt ér a földre. Tudósok szerint a föld egy kilométer vastagságú felső rétegének megközelítően egy százalékát az évmilliók során összegyűlt kozmikus pormaradvány alkotja.