Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
0 1979. július 8-, vasárnap Hétvége Kitekintés Mexikói séta a Zocalótól a Garibaldi térig — Hány gyermeke van önnek, uram? — kérdi Ricardo az én kedvemért alkalmazottját. Az irodai tisztviselő felnéz aktáiból, s válasz helyett viszontkérdez: — Melyik nőtől? A mexikói főváros talán legszebb sugárútján, a Paseo de la Reforma egyik könyvüzletében ülünk. A hátsó fertály impresszárióiroda. Latin-Amerika legnagyobb tekintélyű ilyen cége, Ricardo apjáé. Ricardo, aki apjának dolgozik, most városát mutatja be; fenti kérdésével csupán Mexikóváros helyzetét akarja érzékeltetni. — Mondjuk a feleségétől. — Tőle? Tőle négy. — Netán mástól? — További három. Tanácstalanul nézek Ri- cardóra. Tekintsem élő példáját tipikusnak? Ricardo bólogat, ő tudja. De mindez csak előjáték, így vezeti be a városnéző túrát. Abban feltétlenül igaza van: Mexikó túlnépesedett város, a fékevesztett urbanizáció rengeteg bajával megátkozva. Egyébként a fentiekhez apró magyarázat tartozik. A mexikói jog egy csekély sajátossága. Ugyanis a házasságon kívül született gyermek semminemű kötelezettséget nem ró az apára. A legutóbbi népszámláláskor Mexikóváros lakosainak a száma hárommillió körül volt. Ricardo szerint már akkor is kozmetika segítségével hozták ki ezt a számot. Ezt ne firtassuk. Azt viszont a hivatalos adatok is megerősítik, hogy a jelenlegi fejlődéssel számolva az 1980-as évek elejére eléri a húszmilliót a főváros lakóinak száma, amelyet most 13 millióra becsülnek. A belső kerületekben a hömpölygő emberáradat színes kavalkádja lenyűgöző. A Zocaló, vagyis a főtér — hivatalos nevén: Plaza de la Constitución — a világ második legnagyobb köztere, északi oldalán a nagy hírű katedrálissal, amely az amerikai földrész legnagyobb temploma. Csaknem háromszáz éven keresztül építették. Tőle balra a kormányzósági palota, a spanyol barokk egyik műremeke. Ez a turisták Mexikója — nevet Ricardo és a gázpedálra tapos. Továbbmegyünk, végig a 37 'kilométer hosszú Avenida Insurgentesen, ki Ciudad Nezahalcoyotlba. A „ciudad” spanyolul várost jelent, a várost jelent, a városnév elé ragasztott ciudad Nezahalcoyotl egyik lakója ez esetben azonban csalóka. Nezahalcoyotl ugyanis Mexikóvároshoz tartozik, mint mondjuk a Viziváros Budához, vagy Erzsébetváros Pesthez. A különbség legfeljebb annyi, hogy Nezahalcoyotl- ban annyian élnek, mint amennyien egész Budapest területén, lakóinak száma meg is haladja a kétmilliót. Nezahalcoyotl a mexikói „bádogváros”. Nem egészen olyan riasztó, mint amit a fogalom sugall. Vannak persze valóban bádogból készült házak. Házak? Építmények. De a lakások többsége kőházban van. A kő fogalmán ezúttal inkább a vályog értendő. Itt laknak a szegények. Azok, akik évek óta nem találnak tartós megélhetést. Mexikó nagy gondja a munkanélküliség. Gyökerei nem a világgazdaság jelenlegi válságából, hanem az ország elmaradottságából táplálkoznak — bár ez nem vigasztalja a viskóvárps lakóit. Sok a vidékről elmenekült indián, s állítólag itt csak minden hetedik családnak van feje. iA legnagyobb kincs itt az ivóvíz. Mexikóvárosnak nincs folyója. A vizet csőrendszeren át vezetik ide a messzi hegyekből, négy-öt víztárolóból. A csőrendszert hárommillió ember igényeire méretezték, most tizenhá- rommillióan osztozkodnak a vízen, s talán már két év múlva 20 millióan. S hová jut a legkevesebb? A válasz nyilvánvaló: Nezahalcoyotl- foa. Ahol az ilyen probléma szóba sem jöhet, az a Polanco. Ricardo most ide vezet. Ez már a városnéző programon kívül esik. Ugyanis ő itt lakik. S bár őszinték voltak szavai Neza- halcoyotlban, szivből jövőek indulatai, amikor felháborodott az éjfélkor is az utcán kolduló mezítlábas gyermekek látványán, azért ő minden este' mégiscsak a csupa zöld, tiszta, rendezett Polanco egyik emeletes házában hajtja álomra a fejét. De addig még van időnk. Ricardo feltétlenül meg akarja mutatni a városrész szélén fekvő Hacienda de los Moralest, vagyis egy tipikus mexikói haciendát, amely ma is úgy áll, ahogyan azt 1643-ban megépítették. A haéienda körülbelül akkora, mint a fél Városliget. Területén száz-százötven vendég lézeng. Tizenöt szökőkutat számláltam össze. A kedves vendég faragott ülőbútorokon élvezheti az este 'hűvösségét, itt nem jut eszébe a mexikói főváros túlzsúfoltsága. Az egyik kútnál kecses flamingók kényes csapatát látom, ez is a haciendákhoz tartozik. Húsz étterem, bár, presszó várja a vendéget, mindegyik — természetesen! — más-más bútorral, berendezéssel. Az udvarokon — pattokban — fáklya fénye lobog, s a főbejárat előtt több Mercedes, Corvette és sport Porsche áll, mint amennyit egyhetes mexikói tartózkodásom alatt együttesen láttam. A kevés ember szinte elvész a hatalmas területen. Arra gondolok, hogy akár több ezer ember szórakozhatna itt esténként, valóságos népünnepélyeket lehetne rendezni, szinte sivár ennek a néhány lézengő embernek a látványa a legelőkelőbb környezet ellenére is. De hát ki tudja megfizetni a huszonöt dollárt, amit egy üveg nem különösebb minőségű borért kérnek? A Garibaldi téren, szinte talpalatnyi területen viszont százak tolonganak. Itt játszanak a mariachik, az élő mexikói folklór képviselői, a népi zenészek. Adsz nekik egy dollárt és eljátsszák a nótádat. És akkor elfelejted a sarat, amiben a zenész tocsog. Azt, hogy a Garibaldi téren ácsorogsz, ahol leülni sem lehet. És ákkor eszedbe jutnak a fiatalkori évek, amikor még a Sierra Madre lankáin, messze északon éltél. Fiatal voltál, szerelmes. És úgy érezted, hogy tiéd a világ. Ahogy a nóta mondja. Hahn Péter Mexikóváros; Zocalo, a katedrális (A szerző felvételei) KHiWKTUcl Az NBC-televízió vezető munkatársa, Don Ohlmeyer is már Moszkvára tekint, annál is inkább, mert ő vezette a közvetítést Mexikóban, Münchenben és Montrealban is. Ez lesz a negyedik olimpiája (MTI Külföldi Képszolgálat) Tudomány — technika Egy évvel az olimpia előtt Filatéliai hírek A posta tájékoztatást adott az 1980-as bélyegkiállítási tervéről is. A moszkvai olimpia évében 60 magyar bélyeg és 5 blokk jelenik meg. Természetesen sorozat és blokk köszönti majd az olimpiát, s bélyegeken láthatjuk viszont azokat az érméket is amelyeket sportolóink szereznek Moszkvában. Egy bélyeget ad ki a posta hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmával, valamint egy-egy bélyeggel emlékeznek meg Szabó Lőrinc és Kafka Margit születésének centenáriumáról. Kisfaludy Károly halálának 150. évfordulójáról is bélyeg kerül kiadásra. Megemlékeznek a tihanyi alapítólevél kiadásának 925. évfordulójáról. I. Endre királyunk alapító oklevele őrizte meg számunkra a legrégibb hiteles nyelvemlékeinket. Bélyeg jelenik meg Johannes Kepler halálának 350. évfordulója alkalmából is, emlékeztetve a nagy tudós munkásságára. Az 1980-as évben megjelenő bélyegek össznév- értéke 214+1,50 forint lesz. Rowland Hillről is írnunk kell. Ugyanis a bélyeg bevezetése forradalmi újítás volt a postai szolgáltatásban. A múlt század első felében ugrásszerűen megnőtt a postai forgalom és a postáknak egyre nagyobb gondot okozott a készpénzzel történő bérmentesítés elszámolása, igazolása, a különböző tarifáknak a nyilvántartása. Hogy mekkora volt az igény, valami új, könnyen áttekinthető rendszer bevezetésére, arra jellemző, hogy a megoldással Eu- rópa-szerte kísérleteztek. A svéd Tereffanberg már az 1823. évben a bélyeghez hasonló értékjelzéses nyomtatványok bevezetését javasolta a stockholmi parlamentnek. A skót Chalmers az 1834. évben már nyomtatott is ilyeneket. Az 1836. évben a slovéniai L. Koschier az osztrák postának tett hasonló javaslatot. Rowland Hill az 1837. évben hozta nyilvánosságra ötletét az egységes díjrendszer és a szállítás díját igazoló bélyeg bevezetésére. Ez az ötlet meghódította a világot és Rowland Hill lovagi címet és 20 000 font jutalmat kapott. Az idén a legtöbb posta — a magyar is — bélyegkiadással is megemlékezik halálának 100. évfordulójáról. Vas Tibor Egy év múlva, 1980. július 19-én kezdődnék Moszkvában a XXII. nyári olimpiai játékok. A moszkvaiak már 1974 óta készülnek erre az eseményre, amikor is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bécsi ülésén a város megkapta a rendezés jogát. De az olimpiai program zökkenőmentes lebonyolítása nemcsak a város, hanem az egész ország gazdasági, társadalmi és kulturális mozgósítását igényid. Ugyanakkor ez az esemény jelentősen meg is gyorsítja Moszkva távlati fejlesztési terve egyes célkitűzéseinek meg- : valósítását. Az elvégzendő feladat nagyságát jelzi, hogy 12 500 sportoló, 6500 hivatalos ven- 5 dég, 7500 újságíró, rádiós, | tévés és 24 000 külföldi ér- ; kezését várják. Az újonnan i épített sportpályákat, sta- dionökat, csarnokokat az olimpia után sportklubok, ■ oktatási intézmények és maga a lakosság veszi birtokába. Jelenleg Moszkvában 500 stadion, 1335 tornaterem, 25 uszoda, 350 labdarúgópálya, 2000 röp- és kosárlabdapálya, 2 kerékpárpálya és 2 evezőspálya van, összesen mintegy 860 hektárnyi területen. A fővárosban rendszeresen mintegy másfélmillió ember sportol, az egy lakosra jutó sportterület egy négyzetméter körül van. Az olimpia nemcsak a sport, hanem a technikai vívmányok fesztiválja is. Az osztanfcinód tévétorony tőszomszédságában épül az olimpiai rádió- és tévéközpont. Az utóbbi a játékok idején 20 színes és 100 fekete-fehér programot sugároz majd, amelyeket öt földrészen mintegy kétmilliárd ember nézhet. Jelentősen fejlesztik a postát és a telefonközpontokat. A világsajtó egyre gyakrabban számol be a készülődésről, és a leendő részvevők is mind szorgalmasabban végzik edzéseiket. Kert — háztáji Tartsunk több házinyulat! Napjainkban sokat hallunk a dinamikusan fokozódó hús- nyúltermelés jelentőségéről. A húsnyúl népgazdaságunk számára egyre jelentősebb devizabevételt jelent. Hazánkban az értékesítésre felajánlott húsnyúl 30 százalékát nagyüzemek, 70 százalékát pedig a lakosság állítja elő. Megyénkben kizárólag a kistermelők foglalkoznak nyúltartással. Ezért a nyúl! tenyésztés jelenlegi kérdéseiről az olvasó lakosság széles körének adhatunk rövid tájékoztatást. Ügy érezzük, hogy a Békés megyei Népújság hasábjain is alkalomadtán szólnunk kell az ágazat gondjairól és eredményeiről egyaránt. Mint említettük a húsnyúl a külpiacokon jól értékesíthető: értékes, könnyen emészthető, fehérjedús táplálék. A fogyasztókon kívül, a termelők is kedvelik. A jól gondozott tenyészanyag áru- termelési mutatói kedvezőek, a tenyésztőnek jövedelmező- ’ ek. Az általános fogyasztási és I értékesítő szövetkezetek több évtizede foglalkoznak a nyúl- tenyésztés fellendítésével. A Baromfiipari Vállalat békéscsabai és orosházi gyáregy- ísége jelentős anyagi támogatással segítette a nyúlte- nyésztésre vállalkozókat. A Bikali Állami Gazdaságtól, majd a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézettől került az „akciós” tenyésznyúl a kistermelőkhöz. A támogatásnak eredménye a vártnál kisebb volt, ugyanis sok helyen a kistermelő igen mostoha körülmények között, ’ az előírt technológiát be nem tartva nevelte anyanyulát. Ugyanakkor azt is megfigyeltük, hogy az igen intenzív körülmények között tartott és felnevelt tenyésznyúl a kisgazdaságokban nem állta meg a helyét. Ebben az évben a dunavarsányi Petőfi Tsz-szel kötöttek hármas megállapodást az említett szervek. Cél: fejleszteni Békés megyében is a nyúltenyésztést. A dunavarsányi Petőfi Tsz rendelkezik Európa egyik legkorszerűbb telepével, ahol minden feltétel biztosítva van a megfelelő edzett, állat- egészségügyileg kifogástalan, jó minőségű tenyésznyúl előállításához. Ezt állíthatom, mivel a pár hónapja érkezett tenyészanyag a kistermelőknél szépen beállt, szaporodásuk, hústermelésük biztatóan alakult. A tenyész- nyulat fogadó termelők eddig nagy kedvvel gondozták állataikat, így az eredmény nem maradt el. Ez az akció is szerződéses termeltetésre alapozódik. Az ÁFÉSZ-ek közreműködésével a lakosság a tenyésznyúlon kívül, korszerű ketrecet is beszerezhet, összeírás alapján a felvásárló, a termeléshez nélkülözhetetlen nyúltá- pot is biztosítja. A dunavarsányi Petőfi Tsz gyártja a ketreceket és hitelezi meg a szerződést kötő termelők részére a 100,— Ft/darabos tenyésznyúl mellett. A vállalkozókat az ÁFÉSZ- ek felvásárlási osztályai tájékoztatják a nyúltenyésztés lehetőségeiről, ugyanakkor a részletes feltételeket is közük. Akik korábban nem tartottak házinyulat, azoknak javasoljuk dr. Holdas Sándor „Gazdaságos házinyúlte- nyésztés” című könyvét áttanulmányozni. A szerző, könyvében sorra veszi a gazdaságosságot meghatározó tényezőket, foglalkozik a nyúl szaporodásának biológiai alapjaival, az ivadékok súly- gyarapodásával és takarmányértékesítésével. A kezdő tenyésztő minden fontos kérdésre választ és tanácsot kaphat, majd kedvet ahhoz, hogy melléképületeiben húsnyulat neveljen. F. B.-né
