Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
1979. július 1., vasárnap o i\Cl SZÜLŐFÖLDÜNK Evek óta üresen áll a fürdőmedence. Ha igaz, az idén megtöltik vízzel Emlékoszlop Gyopároson „E környéken jöttek illegális találkozóra azok a forradalmár harcosok, akikre 1937-ben a Horthy-terror kegyetlenül lesújtott. Emlékezésül Orosháza népe 1967.” Az oszlopot, - melyen aa idézett felirat olvasható, a gyopárosfürdői parkban állították az 1937 júniusában letartóztatott, megkínzott kommunisták emlékére. Hogyan is történt? Segítségül lapozzuk fel a Nagy Gyula által szerkesztett „Orosháza története és néprajza” című monográfia első kötetét. Mint ebben olvasható, két jelentős kommunista sejtszervezet alakult, és működött az 1930-as években Orosházán. A szervezkedés egyik formája a munkás- eszperantistáké volt, ám az SZDP által legalizált mun- kás-kultúregyesület tevékenységének valódi jellegére 1934-ben rájött a rendőrség és feloszlatta azt. De még 1934-ben új szervezkedés kezdődött, s ebben fontos szerepet játszottak az eszpe- rantisták. Ennyit az egyik jelentős sejtszervezetről. A másik kommunista sejt a rákóczitelepi földmunkásokat fogta össze, és kapcsolatai kiterjedtek Gádorosra, Szentetomyára, Szarvasra, Kunszentmártonra és Békéscsabára is. „E sejt munkája és helyzete Szemenyei Gy. László személyéhez is és tevékenységéhez is kötődött — olvasható a monográfiában. Szemenyei Gy. László ... felhasználva a kommunisták jóhiszeműségét és bizalmát, beférkőzött a sejtbe, és abban később vezető szerepet töltött be... A sejt egyszerű katonái, kommunistái mit sem tudtak arról, hogy ezekben a felsőbb kapcsolatokban többszörös ellentmondás nyilvánult meg, nem tudtak a KMP-n belül dúló frakcióharcokról, ők a legnagyobb áldozatkészséggel harcoltak az elveik megvalósításáért, az igaz ügyért, és nálókhoz. Az otthon nevelőinek 40 gyermek nyári programjáról, elfoglaltságáról kell gondoskodniuk. Néhá- nyan a Balatonra mennek pár napig. Húszán Gyula- Remetén lesznek „cseregyerekek”. De milyen programjuk lesz a többieknek? Az igazgató ház körüli sétára invitál. Feltűnik, hogy mindössze néhány kék melegítés kislány lézeng a hatalmas parkban. — A többiek a környékre mentek katonai gyakorlatot nézni — mondja az igazgató. — Jó kis gyalogséta, meg érdekli is őket, főleg a fiúkat. Éhesen jönnek majd az ebédhez — nevet. Színház és fürdőmedence — Nézzék meg, mit tervezünk — vezet a park szélén árválkodó fürdőmedencéhez, amelyben az elmúlt napi esőzés nyomai maradtak meg. — Jó néhány éve nincs már víz benne. Szeretnénk most feltölteni. Szakemberek szerint a régi kút még ad elegendő vizet. Jó nyári szórakozás lenne a gyerekeknek. Az egyik óriási fa alatt apró, fából ácsolt, félkör alakú padsor előtt dobogó magasodik. — A szabadtéri színpad. Ha a gyerekek betanulnak valamilyen műsort, itt adják elő. Erre is rászorul némi renoválás — ■ kommentálja az igazgató. Keresztülhaladunk az udvaron. — Itt a könyvtár és a sporthelyiség — mutat vezetőnk egy különálló, földszintes épületre. — Pár ezer kötetünk van. Szeretnénk, ha nyáron minél többet olvasnának a gyerekek. Három kislány tart a bejárat felé. — A játszótérre megyünk — válaszolnak kérdésünkre. A kastély bejárata előtti füves, bokros térséget nemrég „népesítették” be játékokkal. A Hidasháti Állami Gazdaság brigádjainak keze nyomát dicséri az alakuló játszótér. — Van itt homokozó, hinta, cölöpvár, de még szalonnasütő is — mutat a gyermekbirodalomra az igazgató. — Szeretnénk, ha nyáron sem unatkoznának a gyerekeink. Kigördülünk a kastély kapuján. Távolabb, az úton, egy csapat gyerek ballag velünk szemben. Hazafelé tartanak. G. K. „Tessedik városa hajdan és ma.” Ez a címe annak a hasznos kiadványnak, amely a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum látogatóinak útmutatóul, vagy ahogy nevezik: „vezetőül” szolgál. A nemrég megnyílt állandó kiállítás rendkívül gazdag anyaga az őskortól napjainkig mutatja be Szarvas több ezer éves történetét, s azoknak az embereknek gazdasági, kulturális emlékeit, akik itt laktak, s mindennapi megélhetésükért küzdöttek, dolgoztak. Az I. teremben található gyűjtemény a legrégibb korból, az úgynevezett Köröskultúra idejéből (i. e. 4500— 4000) származik. A mai HoltKörös partján élő nép állat- tenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott. Munkaeszközeit, használati tárgyait agyagból, kőből, csontból és fából készítette. A Szarvas- Hurkás-dűlő északi részén — egy földbe ásott lakóház feltárásakor — több mint 50 díszített agyagedényt, ember alakú szobrocskák töredékeit, karpereceket és gyűrűket találtak a régészek. A nagyméretű gabonatároló edények (például Szarvashalmon) már arra utalnak, hogy mind nagyobb területeket vontak művelés alá. Az úgynevezett tiszai kultúra idejében (i. e. 3000—2600), az újkőkor végén „falu nagy- % ságú telepek jöttek létre, egymástól gyakran 20—30 ki-» lométer távolságra, sok és jól épített házzal, magtároló épülettel, szentéllyel.” Az említett múzeumi kalauzban a fél-fél oldalnyi szöveg tömören ismerteti a rézkorból, a bronzkorból, valamint a vaskorból (i. e. 2600-tól időszámításunk kezdetéig) való leletanyagot. Ez utóbbi periódussal kapcsolatban külön érdekességnek számítanak a szkíták idejéből származó edények, amelyeknek többsége már nem szabadkézi megmunkálással, hanem fazekaskoronggal készült. —y—n Felvételünk a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum I. termében készült Fotó: Martin Gábor Fáspuszta—nyáron Fáspuszta: különös elnevezés, de jellemző a tájra. A Bélmegyerről kivezető keskeny utat hol füves síkság övezi, egy-egy odavetett érdekes formájú fával; hol szétszórt facsoportok, néhol tömör erdők bukkannak fel. A tsz-telep lombirtott területe után szigetként hat a nevelőotthonná átalakított egykori grófi kastély mesebeli környezete. A csúcsos, csipkés, törékeny kastély messziről csupán sejlik az évszázados park szemérmesen takaró lombkoronái közül. Zörgés, kovácsolás Sokkal prózaibbak a kiszűrődő hangok; rögtön eloszlatják a Csipkerózsika-il- lúziót. Csörgés, zörgés, kopá- csolás fogadja az ideérkezőt. A kanálcsörgés a konyha felől jön: készül az ebéd. Az udvaron frissen ásott csatornák éktelenkednek. Belül sem kisebb a felfordulás. Asszonyok sürögnek vödörrel, felmosóronggyal. Folyik a nagytakarítás. Az igazgatói iroda előszobája kisebb csatatérre hasonlít. A „semleges” területre húzódott vissza Dankowsky Ákos, az intézmény vezetője. — Az idén végre megkapjuk a régóta áhított központi fűtést — mondja a magas, ősz férfi. — ötmillió forintba kerül. Nem kis ösz- szeg, de nagy szükségünk van rá. Régi épület ez. Nincs szigetelés, hidegek a falak. Eddig elég nehezen tudtuk felfűteni, most végre megoldódik ez a gond. — Tizenöt éve működik intézményünk, de a költség- vetésünk, sajnos, mit sem változott — vált más témára. — Pedig az élelmiszer és a gyermekruhák ára nem csökkent, sőt! — panaszolja. Egyharmadak nevelőszülőknél összesen hatvankét 6—10 éves állami gondozott lakik Fáspusztán. A tanítás pár napja befejeződött. A szünidőben csupán 22 gyermek kerül egy hónapra szülőkhöz, nevelőszülőkhöz, patroAz új játszótéren van hinta, cölöpvár, homokozó Fotó: Martin Gábor csak később jöttek rá, hogy áldozatai lettek a provokációnak, különösen Szemenyei Gy. árulásának. 1937- ben Gyopároson illegális találkozó alkalmával a rendőrség felfedezte és letartóztatta Gyuska János békéscsabai, Szvák András a Szarvas és környéki, Sinka Lászlót, a szentetomyai és gyökeresi sejtek összekötőit, illetve tagjait. Június 28-án az előbbiek letartóztatása után (június 17.) lebukott a Kun- és Dér-féle csoport is Orosházán.” (Kun László és Dér István a bevezetőben említett másik illegális szervezet kialakításában vett részt.) „A rendőrségnek sikerült Kolarik Ede orosházi és rákóczitelepi kapcsolatait megfigyelni. Elfogták, és ezután letartóztatták Dumitrás Mihályt, Bacsur Imrét, Dér Istvánt, Németh Mihályt és másokat. A rendőrségnek & nyomozó hatóságnak sikerült a viharsarki illegális mozgalom legtöbb szervezetére lecsapni. Több mint 150 kommunistát tartóztattak le.” Fotó: Szedlák Tamás A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum
