Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚLIUS 8., VASÁRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Pénzgazdálkodás és társadalompolitika a termelőszövetkezetekben Vasutasnap iÉvtjzedek óta július máso­dik Ivafsámapján köszönti az ország népe a vasutasokat. E n^pon a Itöbb mint egy 150 ezres táborhoz tartozók ünnepelnek. A rohanó élet­iben megállnak egy-egy perc­re az ünnepi szolgálatban, de szép számmal vannak olyainok, akik e napon is tengelyen, vagy más szóval szolgálati helyeiken tesznek eleget mindennapi kötele­zettségüknek. A vasutasnap nem egyszerű megemlékezés, hanem annak a megbecsü­lésnek méltó kifejezése, amellyel társadalmunk elis­meri a vasutasok népgazda­sági jelentőségű áldozatos munkáját. Fegyelem, köte­lességtudat, pontosság, fele­lősségérzet. .. ezek a főbb jellemzőik munkájuknak, s ha itallálunk is még kisebb hiányosságokat, ezek egyedi esetek. (Kemény munka az övéké: többségük télen-nyáron, hó- ban-fagyban-esőben úton va|n, néha napokig távol a családtól. Bármennyire is fejlődött a technika, a vas- utapélet még ma is egy ki­csit vándorélet. Gondoljunk csak a jegyvizsgálókra, a mozdonyvezetőkre, a. vonat­kísérőkre. Munkaidejükből csak egy a biztos, mégpedig a pontos kezdés. Aztán em­líthetném a vasútépítőket. Ez áz emibernyűvő munka az utóbbi években a gépek jóvoltából ugyan könnyebb, de a krampácsolás még ma is a legnehezebb a pályaépí­tésben. Aztán szólhatnék a kocsirendezőkről, akik állan­dóan a szabadban dolgoznak, a tehervagonok között búj- káinák. Ez az a munka, am|it egyelőre még nem le­het gépesíteni. Ügy érzem, igazságtalanok lennénik, ha nem szólnánk a fejlődésről, arról az útról, amit megtett a vasút az el­múlt évtizedekben. Ma már egyre több az embert segí­tő, azt helyettesítő ügyes be­rendezés. A villamosvontatás térhódításával lerövidült az utazási idő: biztonságosab­bak a vasúti pályák, gyor­sabban robognak a vonatok, az ember hamarabb céljá­hoz lér. Ám ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a hát­térben dolgozó ezrek, tech­nikusok, mérnökök munká­ja szükséges, ök a korszerű biztosítóberendezéseknek di­rigálnak. A vasúti áruszállítás már aíz 1970-es évek elején el­érte az 1980-ra tervezett szintet. Ebben meghatározó szerepet játszik a KGST-or- szágok gazdasági kapcsola­tainak dinamikus bővülése, valamint az ország előnyös tranzitlehetőségeinek foko­zott 'kihasználása. A vasúti szállításoknak tíz százaléka export, 19 százaléka import és 24 százaléka tranzitkül­demény. A szállítások za­vartalan lebonyolítása, a ter­melés közvetlen kiszolgálá­sai, a lakosság jobb áruellá­tása, szükségessé teszi a két közlekedési ágazat — a MÁV és a Volán jó együttműkö­dését, helyes munkamegosz­tását, a koordinációs kap­csolatok szélesítését. E napon azokat ünnepli az ország, akik gondoskodnak utazásainkról és áruink vas­úton való szállításáról. Kö­szöntjük a pályamunkásokat, a vasútmérnököket, a moz­donyvezetőket, a fűtőket, a jegyvizsgálókat, a különböző műhelyek szak- és segéd­munkásait, egyszóval a MÁV dolgozóit, a vasutasokat. Szekeres András Két nagy jelentőségű té­makör szerepelt a Körösök Vidéke Területi Tsz-Szövet- ség elnöksége előtt július 6- án. Az egyik a szövetség VI. körzetében működő szövet­kezetek társadalompolitikai tevékenységének elemzése, a másik a szövetségbe tömö­rülő tsz-ek 1979. évi pénz- gazdálkodásának helyzete és a további feladatok megjelö­lése. A VI-os körzetben folyó szövetkezetpolitikai munka jelentőségét, fontosságát nö­veli, hogy olyan tsz-eketcso- portosítottak ide, melyek Szarvason, vagy közvetlen környezetében: Békésszent­andráson, Csabacsüdön, Kar­doson, örménykúton gazdál­kodnak, de itt kaptak helyet a mindjobban iparosodó és a városi rang felé lépkedő Gyoma és Endrőd tsz-ei. A termőhelyi adottságok vala­mennyi tsz-ben csaknem azo­nosak, de ezek kihasználá­sában az eredmények némi­leg eltérőek. — Az elnökség elé terjesz­tett vitaanyag összeállításá­nál arra próbáltunk választ adni — mondotta Unyitinsz- ki Pál, a tsz-szövetség osz­A Békés megyei szövetke­zetek szövetségeinek koordi­nációs bizottsága tegnap, jú­lius 7-én ünnepi megemlé­kezést tartott az 57. nemzet­közi szövetkezeti nap alkal­mából Békéscsabán. A KI- SZÖV-székházban rendezett ünnepségen ott volt dr. Sza­bó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Balogh János, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese, a három szövetke­zeti ágazat négy szövetségé­nek vezetői, és a szövetkeze­ti mozgalom megyei repre­zentánsai. tályvezetője —, hogy a kör­zet szövetkezetei mennyire tudnak lépést tartani a fej­lődéssel, a rendelkezésükre álló munkaerő mennyire fe­lel meg a termelés elé állí­tott követelményeknek, mi­lyen a szövetkezetek belső szervezettsége, légköre, s ezek milyen mélységben hat­nak a szövetkezetek előtt ál­ló társadalompolitikai fel­adatok megoldására. Sorra említhetnénk a kör­zet tsz-einek eredményeit. Az eddigi gazdaságszervező munkáért minden dicséret kijár az itteni embereknek. Ez az elismerés azonban csak biztatás lehet az újabb erő­feszítések megtételére. A vi­ta is ezt tükrözte. A jövő évtől életbe lépő közgazda- sági szabályozók bizony ne­héz helyzet elé állítják a gazdaságvezetőket. Csirik Im­re, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke mondta, ha 1980-ban csak megismét­lik az 1979-es hozamokat azonos költséggel, akkor az áltála vezetett gazdaságnak 1979-hez képest 11 millió fo­rinttal csökken a jövedelme. Tehát minőségileg itt is és valamennyi szövetkezetben a Goldberger János, a KI- SZÖV elnöke, a koordináci­ós bizottság soros elnöke mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a nemzetkö­zi, az országos és a megyei szövetkezeti mozgalomról, az elért eredményekről, s szólt a feladatokról. Tolmácsolta a szövetkezeti ágazat dolgo­zóinak a megyei koordiná­ciós bizottság elismerését a munkáért. Az ünnepségen felszólalt dr. Szabó Sándor, aki a megyei szervek nevé­ben köszöntötte a mozgal­mat. jövedelem növelésére lénye­gesen többet kell tenni a mindennapi termelőmunká­ban. Talán ezen a ponton kap­csolható ide a szövetség tag- téeszeinek 1979. évi pénz- gazdálkodásának elemzése is. A helyzet nem kedvező. A vitavezető, Hrabovszki Mi­hály szövetségi elnökhelyet­tes, a békésszentandrási Zal­ka Tsz elnöke elmondta: a búzatermelés a tervezettnél alacsonyabb színvonalon va­lósul meg. Az esedékes hi­telek törlesztésére a napra­forgóból, a cukorrépából és a kukoricából származó bevé­telekben reménykednek. Már most látható, hogy egy-két tsz-ben pénzgazdálkodási gondok keletkeznek, melye­ket meg lehet, sőt meg is kell előzni. Az MNB Békés megyei Igazgatósága a közeljövőben felméréseket folytat a tekin­tetben, hogy hol, milyen nagyságú jövedelmek kép­ződnek, s ezek felosztásában mire lehet számítani, hol várható alap- és bevételi hiány, mindezek ellenére ho­gyan lehetne a gazdálkodás folyamatosságát biztosítani. Ez a vizsgálat valamennyi szövetkezeti vezetőtől őszin­teséget követel, mert most év közben könnyebb a pénzügyi áthidaló intézkedéseket meg­tenni, mint év végén, a zár­számadás idején. Több fel­szólaló megerősítette ebben vallott nézetét Hrabovszki Mihálynak, de többen azt is indítványozták, hogy a tsz- szövetség súlyánál fogva has­son oda, hogy a termeltető állami vállalatok is tartsák meg az elszámolással kap­csolatos pénzügyi szabályo­kat. Az elnökség végül elfo­gadta a két jelentést és a hozzácsatolt határozati ja­vaslatokat, majd dr. Drágán Iván titkárhelyettes a Gyu­lán építendő tsz-üdülővel kapcsolatban tett bejelenté­seket. D. K. Kihasználva az esőmentes jó időt, ismét dolgoznak a kombájnok a Hidasháti Állami Gaz­daság orosi kerületében is Fotó: Veress Erzsi A szövetkezeti nap megyei ünnepsége A vasutasnap alkalmából köszöntjük a MÁV dolgozóit! Fotó: Szekeres András Országgyűlési képviselő — emberközelben Lapunk 4. oldalán olvasható az a beszélgetés, amely dr. Szentkereszty Tamás fogorvossal, megyénk 13.’ vá­lasztókerületének országgyűlési képviselőjével készült. A csaknem 25 éves ismeretséget figyelembe véve az volt a szándékunk, hogy elsősorban ne a hivatalos ízű, sztereotip kérdéseket tegyük fel, hanem olyanokat, ame­lyek segítségével bepillanthatunk egy magas társadal­mi tisztséget betöltő ember mindennapi életébe, gondo­lat- és érzelemvilágába is. Ha például a választók bizal­mát vesszük alapul, akkor már nem különíthetjük el mereven a közélettől a magánéletet. Bátor kiállást, egy- egy közösség boldogulásáért érzett felelősséget, reali­tásokkal számoló tenni akarást és szerénységet tükröz­tek azok a válaszok is, amelyek egyébként terjedelmi okok miatt írásunkba nem kerülhettek be... Mint cseppben a tenger Nemrég felrobbant egy háziasszony kezében a Szarvasi Vasipari Szövetkezet által gyártott vasaló kábele. Az iz­zó fém megégette az asszonyt, de lehetett volna nagyobb is a baj. A Magyar Kábelművek rossz minőségű vasaló­zsinórt szállított, és ha ez véletlenül külföldre kerül, jó időre befellegzett volna az exportnak. Erről és az exportot nehezítő egyéb akadályokról szól írásunk lapunk 5. oldalán. fl művészeti élet tájain Vidékünk művészeti életéről beszélgettünk a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével, dr. Becsei Józseffel. Nem törekedtünk teljességre, hiszen azt a na­pilap-terjedelem korlátái sem engednék meg; lényeget kiemelő áttekintésre azonban igen. Sorra vettük az iro­dalmi, képzőművészeti, a színházi és a zenei életet, és bizakodással állapíthattuk meg, hogy mind több terüle­ten tapasztalható kisebb-nagyobb prosperitás, mi több: országosan is szembetűnő kibontakozás. Interjúnk a 6. oldalon olvasható. Kiiisű kényszer nélkül... Az Orosházi Üveggyár 140 szocialista brigádjából 32" az ifjúsági brigád. Közülük néhány közösség nemcsak a munkában jár az élen, hanem társadalmi tevékenységé­vel is sok elismerést érdemel ki. Ebben az évben a hár­mas huta Zalka Máté és a tmk Trencsényi Miklós bri­gádja kapta meg a vállalat kiváló ifjúsági brigádja megtisztelő címet. Róluk szól írásunk lapunk 11. oldalán.

Next

/
Thumbnails
Contents